Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH)
Az Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózatot (ERMAH) az egészségügyi miniszter belső utasítására 1975-ben alakították ki. Elsődleges célja a környezet rendszeres, rutinszerű radiológiai ellenőrzése volt abból a célból, hogy a nukleáris fegyverkísérletek és egy esetleges atomháború során keletkező mesterséges radioaktív izotópok minőségi és mennyiségi kimutatásával felmérje a lakosság egészségromlásának kockázatát és mértékét.
Az ERMAH működésében minőségi fejlődést és egyben súlyponteltolódást az atomenergia békés célú alkalmazásával kapcsolatos feladatok irányába a hazai atomenergetika kialakulása (a paksi atomerőmű megépítése) és a 80-as években bekövetkező atomerőmű-balesetek (különösen a csernobili) hoztak. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a lakosság mesterséges, majd az utóbbi években a természetes eredetű sugárterhelésének becslése. Az ERMAH az egészségügyi ágazat szervezetében, az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szakmai irányításával működik.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (2) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszter a 8/2002. EüM. rendeletében szabályozta újra az ERMAH feladatait és tevékenységét. Ez szerint az ERMAH környezeti sugárvédelmi és sugáregészségügyi feladatokat lát el normál időszakban és nukleáris illetve radiológiai veszélyhelyzetben egyaránt:
- a környezet rendszeres ellenőrzése érdekében mintákat vételez a környezet közegeiből (levegő, talaj, növényzet, felszíni vizek, ivóvíz, élelmiszerek stb.),
- helyszíni és laboratóriumi méréseket végez a környezetben uralkodó sugárzási viszonyok, valamint a környezet közegeiben esetlegesen jelen levő radioaktív anyagok kimutatására, azok minőségének és mennyiségének meghatározására,
- számításokat végez a környezetben előforduló természetes és mesterséges radioaktív izotópoktól származó sugárterhelés (dózis) becslésére a lakosság egyedeire,
- adatokat szolgáltat az részére.
A fenti rendelet értelmében az ERMAH tevékenységében központi szerepet játszik az NNGYK Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztálya (SSFO; korábban Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, OSSKI), amely
- működteti az ERMAH Információs Központot (ERMAH IK), amelyben a mérési adatokat gyűjti és feldolgozza,
- működteti az ERMAH felső szintű laboratóriumát,
- végrehajtja a különleges mintaelőkészítést, illetve nagy érzékenységű, speciális módszereket igénylő radiológiai méréseket,
- ellátja az középszintű ERMAH laboratóriumok szakmai módszertani irányítását, ezen belül
- megtervezi az ERMAH éves mintavételi és mérési programját és jóváhagyásra benyújtja az országos tiszti főorvos részére,
- az ERMAH laboratóriumok számára egységes mérési és mintavételezési metodikákat dolgoz ki,
- szakmai tanácsokkal segíti az ERMAH laboratóriumok mérésügyi tevékenységét,
- az ERMAH laboratóriumok számára méréstechnikai tanfolyamokat, továbbképzéseket és laboratóriumi összehasonlító méréseket („összemérések”) szervez,
- értékeli az ERMAH éves tevékenységét,
- minősíti a környezet radiológiai állapotát, meghatározza a lakossági sugárterhelést,
- a vizsgálati eredményekről éves jelentést készít és tesz közzé.
Az ERMAH eredményei (jelentések)
Az ERMAH laboratóriumai által végrehajtott éves radiológiai környezetellenőrzési program mérési-ellenőrzési eredményeit az ERMAH IK gyűjti és tárolja. Az adatokat az NNGYK SSFO elemzi, és ennek alapján értékeli a környezet radiológiai állapotát, valamint meghatározza a lakosság sugárterhelését. Az eredmények összefoglalását 1991 és 2016 között az Egészségtudomány című folyóiratban tettük közzé:
Kanyár B. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 1990-ben Egészségtudomány, 35, 291-303 (1991)
Kanyár B. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 1991-ben Egészségtudomány, 36, 318-326 (1992)
Kanyár B. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 1992-ben Egészségtudomány, 37, 334-340 (1993)
Guczi J. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 1993-ban Egészségtudomány, 38, 101-107 (1994)
Guczi J. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 1995-ben Egészségtudomány, 40, 397-408 (1996)
Guczi J. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 1996-ban Egészségtudomány, 41, 360-371 (1997)
Guczi J. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 1997-ben Egészségtudomány, 42, 335-336 (1998)
Szerbin P. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 1998-ban Egészségtudomány, 43, 368-379 (1999)
Szerbin P. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 1999-ben Egészségtudomány, 44, 351-364 (2000)
Szerbin P. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2000-ben Egészségtudomány, 45, 356-369 (2001)
Kerekes A. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2001-ben Egészségtudomány. 47, 80-89 (2003)
Kerekes A. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2002-ben Egészségtudomány. 47, 283-294 (2003)
Kerekes A. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2003-ban Egészségtudomány. 48, 328-338 (2004)
Kerekes A. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2004-ben Egészségtudomány. 48, 258-269 (2005)
Kerekes A. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2005-ben Egészségtudomány. 50, 149-161 (2006)
Kerekes A. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2006-ban Egészségtudomány, 52(2), 1-15 (2008)
Kocsy Gábor, Guczi Judit, Kerekes A. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2007-ben. Egészségtudomány, 53/1, 41-56 (2009)
Kocsy Gábor, Guczi Judit és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2008-ban. Egészségtudomány, 54/3, 31-44 (2010)
Homoki Zs., et al:: Radiológiai helyzet Magyarországon a fukushimai atomerőmű balesete után. Egészségtudomány, 55/4, 75-89 (2011)
Kövendiné K. J. és mtsai: Környezeti sugáregészségügyi mérési eredmények 2010-ben. Egészségtudomány, 56/1, 41-56 (2012)
Ugron Á., et al.: Hazai környezetradiológia Fukushima után, Nukleon
Kövendiné K. J. és mtsai: Az Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat által 2012-ben és 2013-ban végzett környezeti sugáregészségügyi mérések eredményei. Egészségtudomány, 60/2, 39-54 (2016)
