Korábbi hazai országos radon felmérések
A magyarországi lakások radon-szintjének vizsgálatára korábban két nagyobb volumenű felmérést végeztek. Nikl István, az OSSKI (Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet) munkatársa, 1993 és 1994 között 998 lakásban végzett egy egyéves időtartamú radon-koncentráció mérést. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy a lakásokban mért átlagos radon-koncentráció 128 Bq/m3 volt. A 200 Bq/m3-nél magasabb radon-koncentrációjú épületek aránya 16 % volt és a vizsgált helyszínek 1,5 %-ában mért 600 Bq/m3-nél magasabb radon szintet. Az épület típusok, az emeleti szintek és a lakók arányát figyelembe vevő súlyozott átlag 107 Bq/m3-nek adódott.
Magyarország beltéri radon-koncentráció térképe 1996-ban
Tóth Eszter és munkatársai (RAD Labor) 1994 és 2004 között 424 település 15.277 földszintes épületének radon-koncentrációját határozták meg. Vizsgálatuk eredményeként kapott átlagos radon-koncentráció érték 133 Bq/m3 volt, 97 Bq/m3-es medián érték mellett. Statisztikai elemzésük alapján a 400 Bq/m3-es szintet meghaladó lakások száma nagyvárosokban 0,5%, közepes méretű városokban kb. 1%, kistelepüléseken 1,6 % volt. Az utóbbi felmérés eredményeit később Minda Mihálymé és munkatársai geológiai információkkal vetették össze, kapcsolatot teremtve a földtani formációk (talaj- és kőzet típusok) -, mint elsődleges természetes potenciális radon források - és a mért beltéri radon-koncentrációk között. A 2009-ben közzétett elemzésben a várható radon-koncentrációk alapján az ország területét 21 geológiai egységre különítettek el. Ezek közül kiemelkedő radon potenciálú területként azonosították az Északi-középhegység vulkanikus eredetű képződményeit, a Mórágyi- és Velencei-röghegységet és Alföld egy kis, negyedidőszaki üledékes területét.
Az Európai Bizottság (European Commission, EC) Egyesült Kutatási Központjának (Joint Research Center, JRC) Környezeti Radiológiai Monitoring csoportja (Radioactivity Environmental Monitoring, REM) kezdeményezte, hogy készüljenek európai szintű atlaszok, amelyek a környezetünk természetes radioaktivitását mutatják be. Az európai szintű, beltéri radon-koncentrációkat bemutató atlasz létrehozása 2006-ban kezdődött el. Az egységes ábrázolási mód megteremtéséhez Európa területét 10×10 m-es rácshálózattal fedték le. Ebből Magyarország területe 1.036 db cella területén oszlik el bele értve a határvonalon átnyúló cellákat is.
A RAD Labor eredményeinek a fentiek szerinti ábrázolása az OKSER 2006. évi jelentéséből származik.
Magyarország beltéri radon-koncentráció térképe 2007-ben
Az új országos beltéri radon felmérést megelőzően összegyűjtésre került az intézet jogelődjei által, hasonló célból végzett vizsgálatok eredményei. Az összegyűjtött eredményekből az alábbi térkép készült 2020-ban.
Magyarország beltéri radon-koncentráció térképe 2020-ban
Az új országos, reprezentatív radon-vizsgálati program
2021-ben indult el egy, az Európai Uniós iránymutatásnak megfelelő és Magyarország Kormánya által támogatott kiterjedt országos radon vizsgálati program, amelynek célja annak vizsgálata, hogy mekkorák a beltéri radon szintek a hazai lakó- és középületekben, ezek hogyan változnak regionálisan és az épületek adottságainak figyelembe vételével és milyen talaj radon potenciállal jellemezhetők Magyarország egyes területei. A program további célja a lakosság tájékoztatása a vizsgálatok eredményeiről és információ nyújtása a mért radon szintekhez társítható kockázatokról. Minderre a jelen felület szolgál.
A felmérésbe a kampányidőszak alatt bárki bekapcsolódhat. Ennek feltételeiről munkatársaink a
Felhasznált irodalom
Nikl I., Köteles Gy. (2000) A radon-koncentráció, a környezeti dózis és az eredő sugárterhelés mértéke hazai óvodákban és bölcsődékben. Egészségtudomány, 44, pp. 42-48.
Hámori K., Tóth E., Köteles Gy., Pál L. (2004) A magyarországi lakások radonszintje (1994–2004), Egészségtudomány 48 pp 283-299
