Kültéri, háttér gamma-sugárzás Magyarországon

A radioaktivitás a környezetünk természetes része, amelyért a Föld keletkezése óta jelen lévő és azóta még el nem bomlott természetes eredetű radioaktív izotópok felelősek. Ezek, legnagyobb mennyiségben, a kőzetekben és a belőlük képződő talajokban találhatók meg. Ezért a hétköznapi értelemben vett sugárzás (radioaktivitás) mindenütt jelen van a környezetünkben kisebb, nagyobb mértékben és az épületekben általában nagyobb érékek mérhetők, mint a szabadban.

A gamma-sugárzás mértékét az egy órányi időtartamra vonatkozó, az adott helyen tartózkodva bennünket érő sugárterhelés (azaz dózis) mennyiségével fejezik ki. Ezt a mennyiséget röviden dózisteljesítménynek mondják és nSv/h vagy µSv/h-ban adják meg. 1 nSv, az 1 sievert dózis egy-milliomod része, vagyis 1 nSv = 10^-9 Sv, míg 1 µSv = 10^-6 Sv.

Valójában mind a szabadban, mind az épületben mérhető dózisteljesítmény a műszer környezetében lévő gamma-sugárzó radioaktív izotópoktól származó dózisteljesítmény és a kozmikus sugárzás dózisteljesítményének az összege.

Magyarországon az átlagos kültéri háttér-sugárzás dózisteljesítményének értéke a talaj felett, 1 m magasan mérve kb. 100 nSv/h. A háttér gamma-sugárzás értékében regionálisan csak kismértékű különbségek mutathatók ki, a mért értékek 90%-a 70 és 120 nSv/h közé esett. A cellarácsonkénti átlagos mérési eredmények eloszlását az alábbi ábra mutatja.

Magyarország háttérsugárzás térképe 2024-ben