A bórax veszélyei

A bórax veszélyei

A bórax (más néven nátrium-tetraborát vagy dinátrium-tetraborát) elnevezésű, természetben is előforduló vegyi anyag megtalálható bizonyos tisztítószerekben, gyom-, illetve rovarirtókban, por formájában fellelhető bioboltokban, webáruházakban, illetve bóraxot tartalmazhat a manapság igen nagy népszerűségnek örvendő gyermekjáték, a slime is.

Azonban sokan nem tudják, hogy a bórax nagy mennyiségben lenyelve mérgezési tüneteket okoz, többek között hasmenést, hányást, hasi fájdalmakat, görcsöket, akár vesekárosodást is, illetve bizonyítottan károsíthatja a termékenységet, terhesség esetén pedig a születendő gyermeket is. 

A bórax ezen tulajdonságai miatt egy meghatározott koncentráció felett az Európai Unió 2012 óta tiltja az anyag forgalmazását és felhasználását a lakosság számára az ún. REACH rendeletben (XVII. melléklet 30-as tétel és 6. függelék).[1]

A lakosság körében az utóbbi években fokozott érdeklődés mutatkozott a házi készítésű slime-ok iránt, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztálya által meghatározott 2019. évi kiemelt munkatervi feladatok között szerepelt a bórax lakossági forgalmazásának hatósági ellenőrzése is. Az év során összesen 518 ellenőrzés történt, és ezek közül tíz esetben kellett eljárást indítani bórax, illetve bórax tartalmú termék illegális forgalmazása miatt.

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy ne vásároljanak bóraxot, és az esetleges mérgezés vagy annak gyanúja esetén hívják a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat éjjel-nappal hívható ingyenes számát

Anyagértékelés

Anyagértékelés

Az Európai Unióban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH rendelet) értelmében az 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy behozott vegyi anyagokat regisztrálni kell, amelynek keretében a cégeknek be kell nyújtani az adott mennyiséghez meghatározott információs követelményeket, vizsgálati eredményeket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) részére. A rendelet 44-48. cikke szerinti anyagértékelés célja az emberi egészséggel, illetve környezettel kapcsolatban aggodalomra okot adó anyagok mélyreható elemzése a regisztráció során benyújtott dokumentáció és irodalmi adatok alapján. Az elemzés kimenetele alapjául szolgálhat uniós szintű kockázatkezelési intézkedéseknek.

Az ún. közösségi gördülő cselekvési terv (CoRAP) tartalmazza az értékelendő vegyi anyagokat, amelyek az ECHA és a tagállamok javaslatára kerülnek fel a listára (ennek szempontjai a veszélyességre és expozícióra vonatkozó információk, illetve az anyag mennyisége). A gördülő cselekvési terv három évet foglal magába és évente kerül aktualizálásra, amelynek során új anyagok felvételére van lehetőség.

Az anyagértékelést a tagállami kompetens hatóságok végzik, és ehhez a CoRAP kihirdetését követően 12 hónap áll rendelkezésükre. Számos esetben az anyagok értékelése során kiegészítő információk benyújtását írják elő az adott anyag regisztrálója számára. A rendelkezésre álló információk alapján az értékelő tagállam megvizsgálja, hogy az anyag veszélyessége indokolja-e kockázatkezelő intézkedések meghozatalát.

Az értékelést követően az alábbi kockázatkezelő intézkedésekre kerülhet sor:

Az

Az EU tagállamai illegális és hatástalan fertőtlenítőszerekről számoltak be

Az EU tagállamai illegális és hatástalan fertőtlenítőszerekről számoltak be

Számos EU-tagállam jelezte az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Európai Bizottság felé, hogy a COVID-19 járvány nyomán megnövekedett a piacra kerülő nem megfelelő (kéz)fertőtlenítők száma.

A fertőtlenítők iránti magas kereslet a COVID-19 elleni küzdelemben új gyártókat és beszállítókat vonzott a piacra. Ezek a vállalatok azonban nem feltétlenül rendelkeznek előzetes ismeretekkel az alkalmazandó jogszabályokról, és bár sokan jóhiszeműen járnak el, és felhasználják az ECHA és a nemzeti hatóságok által nyújtott segítséget, mégis úgy tűnik, hogy vannak, akik csupán kihasználják a jelenlegi helyzetet.

20 EU-tagállam piacain 2020 márciusa óta növekszik a nem megfelelő (kéz)fertőtlenítők száma, olyan esetekről számolva be, amelyekben a termékek nem rendelkeztek a szükséges engedéllyel vagy nem rendelkeztek a veszélyességet jelölő címkézéssel. Számos ország jelezte azt is, hogy olyan termékeket találtak, amelyek állítólag fertőtlenítő hatásúak voltak, de összetételük nem volt elég hatékony vírusok ellen, például a virucid hatású hatóanyagok elégtelen koncentrációja miatt.

Amikor a tagállamok úgy ítélik meg, hogy ezek a termékek súlyos veszélyt jelentenek mind a szakmai felhasználók, mind a fogyasztók egészségére, a nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszerében (RAPEX) jelzik az ezekkel szemben hozott intézkedéseket, biztosítva az egységes EU-piac biztonságosságát és felhívva a közvélemény figyelmét ezekre a termékekre. A hatóságok intézkedései emellett magukban foglalják a bírságokat és a

Minden ötödik ellenőrzött veszélyes termék nem követi az Európai Uniós előírásokat

Minden ötödik ellenőrzött veszélyes termék nem követi az Európai Uniós előírásokat

2019. végén lezárult az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) hatodik uniós ellenőrzési projektje, melynek célja az emberi egészségre és a környezetre veszélyes termékek EU-s szintű, egységes ellenőrzése volt. Magyarországon az ellenőrzést a kormányhivatalok járási (kerületi) hivatalának népegészségügyi osztályai végezték, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársainak szakmai támogatása mellett.

Megjelent a CLP rendelet átfogó módosítását tartalmazó jogszabály

Megjelent a CLP rendelet átfogó módosítását tartalmazó jogszabály

2024. november 20-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetésre került az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP rendelet) módosításáról szóló (EU) 2024/2865 európai parlamenti és tanácsi rendelet (Rendelet).

Minden jog fenntartva © 2026 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ