2020. december 18-ával Magyarországon is aktív az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejelentési portálja (PCN). A Portál lehetővé teszi az ipar számára, hogy elkészítse és benyújtsa a veszélyes keverékekre vonatkozó, a méregközpontok számára szükséges információkat, a 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklete alapján. A bejelentés megtétele 2021. január 1-jétől kötelező, és ettől az időponttól ellenőrzi tartalmilag a bejelentéseket a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő, a bejelentések fogadására kijelölt szerv, abból a szempontból, hogy a benyújtott adatok összességében megfelelnek-e a VIII. melléklet követelményeinek.

Magyarországon a PCN bejelentés díjai az alábbiak szerint alakulnak:

• új bejelentés esetében a bejelentés díja 16 000 Ft bejelentésenként,
• az összetételt érintő jelentős változást követő „új” bejelentés díja 12 000 Ft bejelentésenként,
• a bejelentések aktualizálása díjmentes.

A befizetéshez szükséges további információkat ezen az oldalunkon találhatnak: LINK 

A PCN-információk összeállításának és benyújtásának háromféle módja van: online az ECHA bejelentési portálon keresztül, offline az IUCLID program segítségével, valamint rendszerek közötti szolgáltatással (S2S). További információkért, kérjük látogasson el honlapunkra: LINK

Amennyiben egyszerre több tagállamba kíván bejelenteni, benyújtás előtt érdemes ellenőrizni az ECHA méregközpontokkal kapcsolatos weboldalán található „A CLP-rendelet VIII. mellékletének végrehajtására vonatkozó tagállami határozatok áttekintése” című dokumentumban, hogy az adott tagállam fogadja-e már a portálon keresztül elküldött bejelentéseket. Ugyanitt megtalálható a PCN bejelentés lépéseit ismertető

A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/851 európai és parlamenti és tanácsi irányelv írja elő 2021. január 5-től a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH rendelet) 3. cikk 33. pontjában definiált árucikk szállítóinak az ún. különös aggodalomra okot adó anyagoknak (a továbbiakban: SVHC) az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA) számára történő bejelentési kötelezettségét az aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos cikkek vagy összetett tárgyak (termékek) információinak adatbázisába (Substances of Concern In articles as such or in complex objects Products – SCIP). Az adatbázis lehetővé teszi, hogy az SVHC anyagokat tartalmazó árucikkekkel kapcsolatos információk rendelkezésre álljanak a termékek és anyagok teljes életciklusa alatt, beleértve a hulladékfázist is.

A kötelezettség szempontjából fontos kiemelni, hogy az összetett (azaz több árucikkből álló) tárgyakban található árucikkekre is vonatkozik a REACH rendelet 33. cikk szerinti kötelezettség mindaddig, amíg az említett „összetevő” árucikkek megtartják különleges formájukat, felületüket vagy alakjukat, ami által a REACH rendelet 3. cikk 3. pontja értelmében árucikknek minősülnek, illetve amíg nem válnak hulladékká. Ennek megfelelően SVHC 0,1 tömegszázalékos koncentrációját minden esetben az érintett (rész)árucikk tömegéhez kell viszonyítani és a kötelezett szereplőknek minden egyes olyan (rész)árucikket be kell jelenteniük, amely ennél nagyobb koncentrációban tartalmaz

Az Európai Unió Vegyi Anyagokkal Kapcsolatos Jogszabályainak Keresője (angol rövidítése: EUCLEF) egy új, könnyen használható online keresőszolgáltatás. Ennek segítségével a vállalatok egyszerűen áttekinthetik a saját anyagaik szempontjából releváns uniós jogszabályokat, és meghatározhatják, hogy milyen jogi kötelezettségeik vannak ehhez kapcsolódóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) keresője, amelyet az Európai Bizottsággal és az iparral együttműködésben fejlesztett ki, már jelenleg is 40 uniós jogszabályra kiterjedő szolgáltatást nyújt, és ez a szám a jövőben várhatóan tovább növekszik majd.

Ha egy vállalkozás vegyi anyagokat gyárt, használ fel vagy forgalmaz az EU-ban, akkor meg kell felelnie a vonatkozó uniós jogi szabályozásnak, amely több jogszabályt is magában foglal. Az EUCLEF ezeknek a vállalatoknak – különösen a kis- és közepes vállalkozásoknak – nyújt segítséget abban, hogy pontosan beazonosíthassák az alkalmazandó előírásokat, azáltal, hogy a különböző releváns jogszabályokról és szabályozási folyamatokról egy helyen gyűjt naprakész információkat.

Az EUCLEF révén az érintett vállalatok a ez eddigi, REACH, CLP, BPR és PIC rendeletekkel, valamint a CAD és CMD irányelvekkel kapcsolatos információkon túl jóval szélesebb körű jogszabályi információkhoz férhetnek hozzá a kozmetikai termékek, a peszticidek, a hulladékok, a játékbiztonság, valamint az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok területén.

Hogyan működik?

Az EUCLEF tartalma integráns részét képezi az ECHA ’INFORMÁCIÓK A VEGYI ANYAGOKRÓL’-portáljának.

Módosultak a méregközponti vészhelyzeti reagálást és a megelőző intézkedéseket érintő információs jogszabályi előírások, néhány speciális termékcsoport esetében.

A vészhelyzetre való reagálással és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos harmonizált információkra vonatkozó követelményeket az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklet sorolja fel, amely melléklet 2020. november 14-i hatállyal módosításra került. Ez a második módosítás az ipar által jelzett, a vállalatok adminisztratív terheire vonatkozó aggályokat kezeli, miközben továbbra is megfelel a méregközpontok információs igényeinek/követelményeinek.

A bejelentésben szereplő információk köre az alábbi változásokkal bővült:

• Helyettesítő összetevők csoportja (ICG – interchangeable component group)
• Szabványos formulának megfelelő összetételű keverékek (pl. cement)
• Üzemanyagok
• Egyedileg kikevert festékek

Problémát jelentett az a helyzet, amikor nagyon hasonló összetevőket használnak egy keverékben, és nem ismert, hogy egy adott időpontban forgalomba hozott keverékben a hasonló összetevők közül melyik van jelen. Erre kínál megoldást a helyettesítő összetevők csoportja (angolul: interchangeable component group, ICG), amelyben az összetevők, bár különbözőek, de toxikológiailag kellően hasonlóak ahhoz, hogy egy csoportba rendezhetők legyenek bizonyos előírások mentén, ha az összetevők veszélyessége ugyanaz, valamint a végső keverék veszélyessége és a kiegészítő információk megegyeznek mindegyik összetevő alkalmazása esetén.

A szabványos formulának megfelelő összetételű keverékeknél, amelyek esetében problémát okozott, hogy a folyamatos előállítás során az összetevők nagy változékonyságúak vagy ismeretlen összetételűek, a keverék egy

A rendkívül nehezen lebomló mikroműanyagok a környezetbe kerülve felhalmozódnak az állatokban, főként a halakban és kagylókban, és ezen keresztül élelmiszerként fogyasztva, vagy akár közvetlenül is az emberi szervezetbe is bekerülnek. Ezeket az anyagokat számos területen használják, például a kozmetikai iparban alkalmazott „mikrogyöngyökként”, a lemosható kozmetikai termékekben, ahol a mikroműanyagok bőrradírként és fényezőanyagként funkcionálnak. Emellett olyan műanyag termékekből is a környezetbe kerülhetnek mikroműanyag-részecskék, mint amilyen a sportpályák kialakításánál gyakran alkalmazott műfüves felületborítás töltőanyaga.

2019 januárjában az ECHA széles körű korlátozást javasolt az EU/EGT piacán forgalomba hozott termékekben lévő, szándékosan hozzáadott mikroműanyagok felhasználására, a környezetszennyezés elkerülése, csökkentése érdekében. Jelenleg a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok kibocsátása az EU/EGT-ben becslések szerint évente körülbelül 42 000 tonna. A műfüves gyepekhez használt töltőanyagból származó további kibocsátás évi 16 000 tonnát tehet ki. A javasolt korlátozás hosszú távon megakadályozza a kibocsátás több mint 90%-át.

A korlátozási javaslatot az EU műanyag stratégiájának keretében dolgozták ki, amelynek célja a körforgásos (műanyag-)gazdaság és a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési célok, a globális éghajlati kötelezettségvállalások és az EU iparpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottsága (RAC) támogatja a mikroműanyagok felhasználásának korlátozási javaslatát, és szigorúbb kritériumokat ajánl a biológiailag lebontható polimerekre. A javaslat korlátozná az EU/Európai Gazdasági Térség piacára kerülő termékekhez 0,01

A különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) jelöltlistája idén eddig három reprodukciót károsító és egy endokrin rendszert károsító anyaggal bővült. A Jelöltlista jelenleg 209 olyan anyagot tartalmaz, amelyek súlyosan káros hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre: nagy részük rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag, és sokuknak más számos veszélyes tulajdonsága van. A „jelölt” szó arra utal, hogy ezeket az anyagokat a jövőben felvehetik az 1907/2006/EK (REACH) rendelet engedélyköteles anyagokat tartalmazó XIV. mellékletébe, ami azt jelenti, hogy az ipari szereplőknek már uniós engedélyt kell kérniük, ha tovább kívánják használni azokat, amíg – veszélytelenebb alternatívákkal felváltva – kivezetésre nem kerülnek végül az EU piacáról.

Az újonnan felvett anyagok közül az endokrin rendszert károsító anyagot fogyasztási cikkekben, például kozmetikumokban használják, míg a három másik anyagot ipari folyamatokban alkalmazzák, polimerek, bevonók, műanyagok előállításánál.

Az érintett vállalatokat arra ösztönzik, hogy ellenőrizzék az anyagaikhoz kapcsolódó jogi kötelezettségeiket, mindenekelőtt azt az előírást, amely szerint a Jelöltlistán szereplő bármely anyagot 0,1 tömegszázalékot elérő mennyiségben tartalmazó árucikkek szállítóinak elegendő információval kell ellátnia a termékét átvevő vevőit, a biztonságos használat lehetővé tétele érdekében. Ezen felül 2021 januárjától a vállalatoknak jelenteniük kell SVHC-kat tartalmazó árucikkeiket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) ’SCIP’ adatbázisába is, amely az azokban található különös aggodalomra okot