Az Európai Unió Vegyi Anyagokkal Kapcsolatos Jogszabályainak Keresője (angol rövidítése: EUCLEF) egy új, könnyen használható online keresőszolgáltatás. Ennek segítségével a vállalatok egyszerűen áttekinthetik a saját anyagaik szempontjából releváns uniós jogszabályokat, és meghatározhatják, hogy milyen jogi kötelezettségeik vannak ehhez kapcsolódóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) keresője, amelyet az Európai Bizottsággal és az iparral együttműködésben fejlesztett ki, már jelenleg is 40 uniós jogszabályra kiterjedő szolgáltatást nyújt, és ez a szám a jövőben várhatóan tovább növekszik majd.

Ha egy vállalkozás vegyi anyagokat gyárt, használ fel vagy forgalmaz az EU-ban, akkor meg kell felelnie a vonatkozó uniós jogi szabályozásnak, amely több jogszabályt is magában foglal. Az EUCLEF ezeknek a vállalatoknak – különösen a kis- és közepes vállalkozásoknak – nyújt segítséget abban, hogy pontosan beazonosíthassák az alkalmazandó előírásokat, azáltal, hogy a különböző releváns jogszabályokról és szabályozási folyamatokról egy helyen gyűjt naprakész információkat.

Az EUCLEF révén az érintett vállalatok a ez eddigi, REACH, CLP, BPR és PIC

Módosultak a méregközponti vészhelyzeti reagálást és a megelőző intézkedéseket érintő információs jogszabályi előírások, néhány speciális termékcsoport esetében.

A vészhelyzetre való reagálással és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos harmonizált információkra vonatkozó követelményeket az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklet sorolja fel, amely melléklet 2020. november 14-i hatállyal módosításra került. Ez a második módosítás az ipar által jelzett, a vállalatok adminisztratív terheire vonatkozó aggályokat kezeli, miközben továbbra is megfelel a méregközpontok információs igényeinek/követelményeinek.

A bejelentésben szereplő információk köre az alábbi változásokkal bővült:

• Helyettesítő összetevők csoportja (ICG – interchangeable component group)
• Szabványos formulának megfelelő összetételű keverékek (pl. cement)
• Üzemanyagok
• Egyedileg kikevert festékek

Problémát jelentett az a helyzet, amikor nagyon hasonló összetevőket használnak egy keverékben, és nem ismert, hogy egy adott időpontban forgalomba hozott keverékben a hasonló összetevők közül melyik van jelen. Erre kínál megoldást a helyettesítő összetevők csoportja (angolul: interchangeable component group, ICG), amelyben az összetevők, bár különbözőek, de toxikológiailag kellően hasonlóak ahhoz, hogy egy

A rendkívül nehezen lebomló mikroműanyagok a környezetbe kerülve felhalmozódnak az állatokban, főként a halakban és kagylókban, és ezen keresztül élelmiszerként fogyasztva, vagy akár közvetlenül is az emberi szervezetbe is bekerülnek. Ezeket az anyagokat számos területen használják, például a kozmetikai iparban alkalmazott „mikrogyöngyökként”, a lemosható kozmetikai termékekben, ahol a mikroműanyagok bőrradírként és fényezőanyagként funkcionálnak. Emellett olyan műanyag termékekből is a környezetbe kerülhetnek mikroműanyag-részecskék, mint amilyen a sportpályák kialakításánál gyakran alkalmazott műfüves felületborítás töltőanyaga.

2019 januárjában az ECHA széles körű korlátozást javasolt az EU/EGT piacán forgalomba hozott termékekben lévő, szándékosan hozzáadott mikroműanyagok felhasználására, a környezetszennyezés elkerülése, csökkentése érdekében. Jelenleg a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok kibocsátása az EU/EGT-ben becslések szerint évente körülbelül 42 000 tonna. A műfüves gyepekhez használt töltőanyagból származó további kibocsátás évi 16 000 tonnát tehet ki. A javasolt korlátozás hosszú távon megakadályozza a kibocsátás több mint 90%-át.

A korlátozási javaslatot az EU műanyag stratégiájának keretében dolgozták ki, amelynek célja a körforgásos

A különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) jelöltlistája idén eddig három reprodukciót károsító és egy endokrin rendszert károsító anyaggal bővült. A Jelöltlista jelenleg 209 olyan anyagot tartalmaz, amelyek súlyosan káros hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre: nagy részük rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag, és sokuknak más számos veszélyes tulajdonsága van. A „jelölt” szó arra utal, hogy ezeket az anyagokat a jövőben felvehetik az 1907/2006/EK (REACH) rendelet engedélyköteles anyagokat tartalmazó XIV. mellékletébe, ami azt jelenti, hogy az ipari szereplőknek már uniós engedélyt kell kérniük, ha tovább kívánják használni azokat, amíg – veszélytelenebb alternatívákkal felváltva – kivezetésre nem kerülnek végül az EU piacáról.

Az újonnan felvett anyagok közül az endokrin rendszert károsító anyagot fogyasztási cikkekben, például kozmetikumokban használják, míg a három másik anyagot ipari folyamatokban alkalmazzák, polimerek, bevonók, műanyagok előállításánál.

Az érintett vállalatokat arra ösztönzik, hogy ellenőrizzék az anyagaikhoz kapcsolódó jogi kötelezettségeiket, mindenekelőtt azt az előírást, amely szerint a

A bórax (más néven nátrium-tetraborát vagy dinátrium-tetraborát) elnevezésű, természetben is előforduló vegyi anyag megtalálható bizonyos tisztítószerekben, gyom-, illetve rovarirtókban, por formájában fellelhető bioboltokban, webáruházakban, illetve bóraxot tartalmazhat a manapság igen nagy népszerűségnek örvendő gyermekjáték, a slime is.

Azonban sokan nem tudják, hogy a bórax nagy mennyiségben lenyelve mérgezési tüneteket okoz, többek között hasmenést, hányást, hasi fájdalmakat, görcsöket, akár vesekárosodást is, illetve bizonyítottan károsíthatja a termékenységet, terhesség esetén pedig a születendő gyermeket is. 

A bórax ezen tulajdonságai miatt egy meghatározott koncentráció felett az Európai Unió 2012 óta tiltja az anyag forgalmazását és felhasználását a lakosság számára az ún. REACH rendeletben (XVII. melléklet 30-as tétel és 6. függelék).[1]

A lakosság körében az utóbbi években fokozott érdeklődés mutatkozott a házi készítésű slime-ok iránt, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztálya által meghatározott 2019. évi kiemelt munkatervi feladatok között szerepelt a bórax lakossági forgalmazásának hatósági ellenőrzése is. Az év során

Az Európai Unióban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH rendelet) értelmében az 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy behozott vegyi anyagokat regisztrálni kell, amelynek keretében a cégeknek be kell nyújtani az adott mennyiséghez meghatározott információs követelményeket, vizsgálati eredményeket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) részére. A rendelet 44-48. cikke szerinti anyagértékelés célja az emberi egészséggel, illetve környezettel kapcsolatban aggodalomra okot adó anyagok mélyreható elemzése a regisztráció során benyújtott dokumentáció és irodalmi adatok alapján. Az elemzés kimenetele alapjául szolgálhat uniós szintű kockázatkezelési intézkedéseknek.

Az ún. közösségi gördülő cselekvési terv (CoRAP) tartalmazza az értékelendő vegyi anyagokat, amelyek az ECHA és a tagállamok javaslatára kerülnek fel a listára (ennek szempontjai a veszélyességre és expozícióra vonatkozó információk, illetve az anyag mennyisége). A gördülő cselekvési terv három évet foglal magába és évente kerül aktualizálásra, amelynek során új anyagok felvételére van lehetőség.

Az anyagértékelést a tagállami kompetens hatóságok végzik, és ehhez a