Az 1907/2006/EK (REACH) rendelet által előírt egyik legfontosabb és legszélesebb körben ismert kötelezettség a regisztráció. Ez a legalább évi egy tonna mennyiségben gyártott és az EU-ba behozott vegyi anyagok regisztrálását jelenti, amely az érintett cégektől anyagonként egy-egy regisztrációs dokumentáció összeállítását és benyújtását követeli meg az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) felé. A regisztráláshoz készült részletes iránymutatási dokumentum (guidance), a folyamat összetettsége és a korábbi, mennyiségi tartományokhoz kötődő, bevezetett anyagokra vonatkozó regisztrációs határidők miatt is az egyik legsűrűbben forgatott segédlet lett a REACH hatályba lépése óta, naprakésszé tétele ezért kiemelt fontosságú.

A guidance legújabb változata ennek megfelelően ismét naprakész támogatást nyújt a vállalatoknak regisztrációs kötelezettségeikkel kapcsolatban, beépítve az Európai Bizottság két – a bevezetett anyagokra vonatkozó utolsó (2018-as) regisztrációs határidő utáni regisztrálásról és a kapcsolódó adatmegosztásról, valamint a regisztrációs dokumentációk frissítéséről szóló – végrehajtási rendeletének tartalmát is, amelyek a guidance legutóbbi frissítése óta jelentek meg.

A legfrissebb változat világossá teszi, hogyan zajlik a regisztrációs folyamat most, hogy a bevezetett anyagokra vonatkozó rendelkezések már nem érvényesek, és tanácsot ad a vállalatoknak abban is, hogyan határozzák meg azt a mennyiségi tartományt, amelyben regisztrálniuk kell gyártott vagy az EU-ba importált anyagaikat. Leírja továbbá, hogy mikor kell feltétlenül frissíteni a REACH szerinti regisztrációkat, és kitér az EU-n

2021. október 25-én megjelent a méregközponti bejelentéshez tartozó ún. PCN formátum legújabb, 4. verziója, amely már elérhető az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejelentési portálján.

A 2021. 06. 28-án kihirdetett egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 26. alcíme jelentősen módosította a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Kbtv.). A Kbtv.-t érintő módosítások 2021. 06. 29-én léptek hatályba.

A Bizottság (EU) 2020/878 rendeletével újból módosul a REACH rendelet II. melléklete.

A REACH rendelet 31. cikke alapján átadandó biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit a rendelet II. melléklete tartalmazza, amely időnként felülvizsgálatra kerül. A jelen módosítás keretében elsősorban az alábbiak tekintetében történt változás a korábbi változathoz képest:

• az anyagok nanoformáira vonatkozó információk feltüntetése;
• az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretén belül kidolgozott, a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerének (GHS) 6. és 7. felülvizsgálatának átültetése;
• a CLP rendelet VIII. melléklete szerinti egyedi formulaazonosító (UFI-kód) biztonsági adatlapon történő feltüntetése;
• a CLP rendelet alapján meghatározott egyedi koncentrációs határértékek, szorzótényezők és akut toxicitási értékek feltüntetése;
• az endokrin károsító anyagokra vonatkozó tájékoztatás.

Mivel az új formátum alkalmazási időpontjával kapcsolatban eltérő értelmezésekről érkeztek jelzések a Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály felé, így az egyértelműség érdekében, a Kémiai Biztonsági Hírlevél 1. számában^[1] megjelent információkat – az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) történő egyeztetést követően – az alábbiakban is megerősítjük:

1. Az új formátumot 2023. január elsejétől szükséges kötelezően alkalmazni, így ettől az időponttól kezdve már csak az (EU) 2020/878 rendelet szerinti biztonsági adatlapokat lehet majd átadni a szállítói láncban.

2. Ezt megelőzően mind az (EU) 2020/878 rendelet, mind az előző, (EU) 2015/830 rendelet szerinti formátum alkalmazható, akár újonnan

A legtöbben ritkán gondolnak bele, mit is tartalmaznak a mindennapokban használt háztartási vegyszerek, amelyek rendszerint színes csomagolásban, hangzatos feliratokkal (például „hatékony tisztítás” vagy „csillogó felület) hívják fel magukra a figyelmet. A szembetűnő csomagolások mögött azonban az esetek jó részében erőteljes hatású vegyi anyagok rejlenek, amelyek a tisztításban és fertőtlenítésben valóban hatékonyak lehetnek ugyan, de ha nem figyelünk kellőképpen, akár mérgezési balesetet is okozhatnak!

Az EU tagállamainak méregközpontjai évente összességében több mint 600 000, mérgezéssel kapcsolatos hívást fogadnak, amelyek mintegy fele gyermekeket érint. Az ilyen sürgősségi hívásoknál alapvető, hogy megtudjuk, mi okozhatta a mérgezést. A hívások több mint 40%-ában azonban nehéz pontosan és gyorsan beazonosítani az adatbázisban a mérgezést okozó terméket a hívó által közölt adatok alapján, még ha a telefonáló a kezében tartja is a flakont a telefonhívás közben.

E nehézség kiküszöbölésére 2021. január 1-től az egészségügyi és/vagy fizikai veszélyt jelentő termékek csomagolásán az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. mellékletében foglaltak szerint a címkén kötelező feltüntetni egy új elemet, az egyedi formulaazonosítót (angol rövidítéssel: UFI).

Az UFI a különböző veszélyes keverékek egyedi kódja, amely négy, kötőjellel elválasztott, négytagú szám- és betűcsoportból áll, előtte az „UFI” szóval, például UFI: QJA0-K0KA-H00P-EEW2. Ez az egyedi kód, akár

A biszfenol A (az anyag hivatalos tudományos elnevezése: 4,4'-isopropylidenediphenol) az 1960-as évek óta használt vegyipari alapanyag. Túlnyomórészt műanyagok gyártásához használják, de bizonyos mennyiségben gyantákban és hőpapírokban is alkalmazzák. A polikarbonát műanyagok gyártása során monomerként szerepel, és e polikarbonát műanyagtermékek között számos általános fogyasztási cikk található, például újrahasználható műanyag edények és ivópalackok, sporteszközök, CD-k és DVD-k. A BPA-t tartalmazó epoxigyantát vízvezetékek, valamint élelmiszert és italt tartalmazó fémdobozok belsejének bevonására használják, hogy megnöveljék szavatossági idejüket, és elkerüljék az élelmiszer ízének fémességét, a vásárlási bizonylatokhoz, tömegközlekedési és parkolójegyekhez használt hőpapírokban alkalmazott BPA-t pedig a szín előhívására használják.

Az anyag jelenlegi, az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozása szerint súlyos szemkárosodást, bőr szenzibilizációt és reprodukciós toxicitást okoz, továbbá irritálja a légutakat is.

Káros tulajdonságai miatt a BPA forgalomba hozatala és használata az EU-ban korlátozások alá esik, és jelenleg is folyamatban van e korlátozások további bővítése, például a BPA és más hasonló biszfenol vegyületek környezeti ​kockázatai tekintetében. Az utóbbira vonatkozó korlátozási javaslat várhatóan 2021 őszén kerül benyújtásra az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (az ECHA-hoz). Az eddigiekben az alábbi intézkedések történtek a BPA veszélyeinek megfelelő kezelése érdekében:

Besorolás reprodukciót károsító anyagként

A biszfenol A-t az Európai Unióban olyan anyagként sorolták be, amely káros