A 2021. 06. 28-án kihirdetett egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 26. alcíme jelentősen módosította a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Kbtv.). A Kbtv.-t érintő módosítások 2021. 06. 29-én léptek hatályba.

A Bizottság (EU) 2020/878 rendeletével újból módosul a REACH rendelet II. melléklete.

A REACH rendelet 31. cikke alapján átadandó biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit a rendelet II. melléklete tartalmazza, amely időnként felülvizsgálatra kerül. A jelen módosítás keretében elsősorban az alábbiak tekintetében történt változás a korábbi változathoz képest:

• az anyagok nanoformáira vonatkozó információk feltüntetése;
• az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretén belül kidolgozott, a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerének (GHS) 6. és 7. felülvizsgálatának átültetése;
• a CLP rendelet VIII. melléklete szerinti egyedi formulaazonosító (UFI-kód) biztonsági adatlapon történő feltüntetése;
• a CLP rendelet alapján meghatározott egyedi koncentrációs határértékek, szorzótényezők és akut toxicitási értékek feltüntetése;
• az endokrin károsító anyagokra vonatkozó tájékoztatás.

Mivel az új formátum alkalmazási időpontjával kapcsolatban eltérő értelmezésekről érkeztek jelzések a Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály felé, így az egyértelműség érdekében, a Kémiai Biztonsági Hírlevél 1. számában^[1] megjelent információkat – az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) történő egyeztetést követően – az

A legtöbben ritkán gondolnak bele, mit is tartalmaznak a mindennapokban használt háztartási vegyszerek, amelyek rendszerint színes csomagolásban, hangzatos feliratokkal (például „hatékony tisztítás” vagy „csillogó felület) hívják fel magukra a figyelmet. A szembetűnő csomagolások mögött azonban az esetek jó részében erőteljes hatású vegyi anyagok rejlenek, amelyek a tisztításban és fertőtlenítésben valóban hatékonyak lehetnek ugyan, de ha nem figyelünk kellőképpen, akár mérgezési balesetet is okozhatnak!

Az EU tagállamainak méregközpontjai évente összességében több mint 600 000, mérgezéssel kapcsolatos hívást fogadnak, amelyek mintegy fele gyermekeket érint. Az ilyen sürgősségi hívásoknál alapvető, hogy megtudjuk, mi okozhatta a mérgezést. A hívások több mint 40%-ában azonban nehéz pontosan és gyorsan beazonosítani az adatbázisban a mérgezést okozó terméket a hívó által közölt adatok alapján, még ha a telefonáló a kezében tartja is a flakont a telefonhívás közben.

E nehézség kiküszöbölésére 2021. január 1-től az egészségügyi és/vagy fizikai veszélyt jelentő termékek csomagolásán az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról

A biszfenol A (az anyag hivatalos tudományos elnevezése: 4,4'-isopropylidenediphenol) az 1960-as évek óta használt vegyipari alapanyag. Túlnyomórészt műanyagok gyártásához használják, de bizonyos mennyiségben gyantákban és hőpapírokban is alkalmazzák. A polikarbonát műanyagok gyártása során monomerként szerepel, és e polikarbonát műanyagtermékek között számos általános fogyasztási cikk található, például újrahasználható műanyag edények és ivópalackok, sporteszközök, CD-k és DVD-k. A BPA-t tartalmazó epoxigyantát vízvezetékek, valamint élelmiszert és italt tartalmazó fémdobozok belsejének bevonására használják, hogy megnöveljék szavatossági idejüket, és elkerüljék az élelmiszer ízének fémességét, a vásárlási bizonylatokhoz, tömegközlekedési és parkolójegyekhez használt hőpapírokban alkalmazott BPA-t pedig a szín előhívására használják.

Az anyag jelenlegi, az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozása szerint súlyos szemkárosodást, bőr szenzibilizációt és reprodukciós toxicitást okoz, továbbá irritálja a légutakat is.

Káros tulajdonságai miatt a BPA forgalomba hozatala és használata az EU-ban korlátozások alá esik, és jelenleg is folyamatban van e korlátozások további bővítése, például a BPA és

Tizenhét százalékkal csökkent a bejelentett mérgezések száma 2020-ban a megelőző évhez képest, a halálos kimenetelű esetek száma viszont közel azonos maradt. Továbbra sem változott, hogy a véletlen balesetek egy jelentős részében kisgyermek a mérgezés elszenvedője, jelen vannak az élvezeti vagy öngyilkossági szándék miatti gyermekmérgezések is. Az összesítést az Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata (ETTSZ) készíti el minden évben az egészségügyi ellátásra szoruló és bejelentett mérgezési esetek feldolgozásával.

Az ETTSZ idén is összeállította és közzétette az elmúlt évre vonatkozó jelentését az emberi mérgezési esetekről.

2020-ban 21 272 mérgezési esetet jelentettek az ellátásában részt vevő orvosok, egészségügyi intézmények. Ez 4 542 esettel kevesebb, mint az előző évi esetszám. A bejelentett halálos esetek száma 76 volt, és többnyire öngyilkosság miatt következett be. A férfiak körében több mint 30%-kal nagyobb volt a mérgezések gyakorisága. Kor szerint elemezve a mérgezések több mint fele a 25 és 54 év közötti korosztályt érintette, 8%-a (1 631

Az utántölthető mosó- és tisztítószerekre vonatkozó szabályok

A vegyiárukra vonatkozó jogszabályi előírásokat az utántölthető flakonokba adagoltan vásárolt termékek esetében is be kell tartani, az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.

Az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált a környezetet kevésbé terhelő, „csomagolásmentes”, így lényegesen kevesebb hulladék termelődésével járó termékek árusítása. A csomagolás elhagyása a gyakorlatban természetesen legtöbbször nem annak teljes elhagyását, inkább használatának ésszerűsítését, mennyiségének csökkentését jelenti, leginkább újra felhasználható, újratölthető tárolók használatával. Bár a csomagolásmentes vásárlás kapcsán legtöbben ma még szinte csak élelmiszerekre gondolunk, de már Magyarországon is találkozhatunk olyan üzletekkel, ahol utántölthető flakonokba adagolható mosó- és tisztítószereket, háztartási vegyiárut is vásárolhatunk. Utóbbiak esetében, az emberi egészséget és a környezetet károsító tulajdonságaik miatt, különösen fontos a vásárlók megfelelő tájékoztatása: a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése e termékek vonatkozásában csak a vegyi anyagokra vonatkozó (osztályozási, címkézési és csomagolási) jogszabályi előírások megfelelő betartása mellett valósítható meg biztonságosan és jogszerűen.

• A csomagolásmentes vegyiárut