Néhány nap leforgása alatt két mérgezési eset is előfordult gyermeknevelési intézményekben, melyek a fertőtlenítőszerek nem megfelelő tárolásával, felhasználásával kapcsolatban következtek be.

A sajnálatos, de szerencsés kimenetelű esetek annak ellenére fordultak elő, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kezdeményezésére az elmúlt két évben éppen az ilyen esetek elkerülése érdekében a nevelési/oktatási és szociális intézményekben olyan ellenőrzéseket tartottunk, melynek elsődleges célja a veszélyes vegyi anyagok és keverékek felhasználásával kapcsolatos figyelemfelhívás, a kockázati pontok beazonosítása, a vonatkozó jogszabályi előírások ismertetése és betartatása volt.

Az NNK ezúton is felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon minden típusú fertőtlenítő szer engedélyköteles termék, az adott terméket kizárólag az engedélyben, valamint a felhasználási utasításban rögzített módon és felületeken szabad felhasználni. 

A fertőtlenítő szerek már a végfelhasználásra szánt kiszerelési formá(k)ban kerülnek engedélyezésre, az attól való eltérés, azaz a fertőtlenítő szer áttöltése, pl.: kisebb kiszerelési formák képzése nem szabályos és veszélyes. Potenciális kockázatot jelent, hogy az ’új’ csomagolás nincs megfelelően

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) javasolja a tűzoltóhabokban található összes per- és polifluoralkil anyag EU-s szintű korlátozását. Az 1907/2006/EK (REACH) rendelet szerinti korlátozás célja a talajvíz és a talaj szennyeződésének, valamint az embereket és a környezetet érintő kockázatok csökkentése.

Az ECHA az Európai Bizottság kérésére vizsgálta ezeknek az – angol rövidítéssel PFAS-ként jelölt – anyagoknak a felhasználása által okozott környezeti és egészségügyi kockázatokat, és arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az egész EU-ra kiterjedő korlátozásuk, mivel a fluortartalmú tűzoltóhabok Európában számos esetben okoznak környezetszennyezést, mind a talaj, mind az ivóvíz vonatkozásában. A PFAS-tartalmú tűzoltóhabok alkalmazása során ezek az anyagok igen gyorsan a környezetbe jutnak, és ott tartósan megmaradnak (perzisztensek), a táplálékláncba – így az emberi szervezetbe is – bekerülve felhalmozódnak (bioakkumulatívak), és káros hatást fejtenek ki. A perzisztencia és az – akár csak valószínűsíthető – károsító hatás kombinációja egyértelműen indokolttá tette a további környezeti kibocsátás csökkentését, elejét véve ezzel a jövőbeni,

A biocid termékek átmeneti engedélyezési eljárásai során a Kérelmezőre háruló egyik legnehezebb feladat az engedélyezni, vagy éppen módosítani kívánt termék 'teljes összetételének' pontos megadása. A vonatkozó kötelezettségeknek való hatékony megfelelés érdekében az alábbiakban összefoglalt szempontokat érdemes figyelembe venni.

A biocid termékek engedélyeztetési eljárásának lefolytatásához szükséges a termék teljes és pontos összetételének ismerete, nem csak a hatóanyag, hanem a többi összetevő (anyag vagy keverék) esetében is, így szükséges minden összetevő mennyiségét megadni. Az egyes összetevők pontos mennyiségének tömegszázalékos megadása elengedhetetlen, nincs lehetőség koncentráció tartományok feltüntetésére. Ezen túlmenően az egyes alkotórészekkel, azok funkciójával, illetve reakciókeverékek esetében a biocid termék végső összetételével kapcsolatos valamennyi releváns információt is meg kell adni (például tisztaság, szennyezők stb.).

Az összetétel tekintetében feltüntetendő legfontosabb információk:

• Összetevő megnevezése (név, kémiai név, keverék esetén kereskedelmi név)
• Összetevő funkciójának megadása (pl. hatóanyag, felületaktív anyag, színezék, illat, oldószer)
• Összetevő CAS és EK száma
• Összetevő mennyisége: tömegszázalékban (m/m%) kifejezve

A hatóanyag(ok) mellett az úgynevezett ’aggodalomra okot adó anyagok’ szintén

Idén január 4-étől alkalmazandó az a 2020. december 14-én kihirdetett Uniós rendelet, amely több mint négyezer veszélyes anyag felhasználását korlátozza az EU-ban a tetováláshoz és tartós sminkekhez használt keverékekben.

A tetoválás széles körben elterjedt az egész világon, ugyanakkor a felhasznált festékekre eddig nem létezett egységes szabályozás, és így nem lehetett kizárni az  e termékek potenciálisan súlyos egészségkárosító hatását sem.

Az Európai Bizottság az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA) kérte fel, hogy vizsgálja meg a tetoválófestékekben és a sminktetováló festékekben található anyagok egészségügyi kockázatait. Az eljárás során, a folyamat átláthatósága, és az érdekelt felek véleményének megismerése és kellő figyelembe vétele céljából az ECHA 2017 és 2019 között több nyilvános konzultációt is tartott.

Az ECHA-tól beérkezett szakmai vélemény alapján az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy számos, a tetoválófestékekben előforduló anyag súlyosan károsíthatja az emberi egészséget. Ezek olyan anyagok, amelyeknek rákkeltő, mutációt okozó és termékenységet, illetve a magzatot károsító, allergiát okozó, bőr- és

A lefolytatott ellenőrzések alapján az Európai Unióban online árusított vegyi termékek 4/5-e nem felelt meg a biztonságos használat érdekében előírt, egységes uniós követelményeknek. 

2021 végén lezárult az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) nyolcadik uniós ellenőrzési projektje, amelyben az Unió összes tagállama, így Magyarország is részt vett. A projekt célja az interneten árusított veszélyes anyagok, keverékek és árucikkek ellenőrzése volt a vonatkozó uniós jogszabályok, azaz REACH^[1], CLP^[2] és BPR^[3] rendeleteknek való megfelelés vonatkozásában. A projekt elsősorban  reklámozási követelmények, illetve az emberi egészségre káros hatást kifejtő anyagok felhasználásának csökkentése érdekében a REACH XVII. melléklete szerinti korlátozások betartásának ellenőrzésére fókuszált. A webáruházakban forgalomba hozott közel 6000 ellenőrzött termék közül majdnem 80% nem felelt meg valamely releváns jogszabály előírásainak. Még ennél is magasabb az arány az online piactereken árusított termékek esetében, ahol 95%-os nem-megfelelést állapítottak meg.

REACH korlátozások tekintetében körülbelül 2600 termék vizsgálatára került sor, amelyek majdnem 70%-a határérték felett tartalmazott valamilyen korlátozás alá eső vegyi

Az 1907/2006/EK (REACH) rendelet által előírt egyik legfontosabb és legszélesebb körben ismert kötelezettség a regisztráció. Ez a legalább évi egy tonna mennyiségben gyártott és az EU-ba behozott vegyi anyagok regisztrálását jelenti, amely az érintett cégektől anyagonként egy-egy regisztrációs dokumentáció összeállítását és benyújtását követeli meg az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) felé. A regisztráláshoz készült részletes iránymutatási dokumentum (guidance), a folyamat összetettsége és a korábbi, mennyiségi tartományokhoz kötődő, bevezetett anyagokra vonatkozó regisztrációs határidők miatt is az egyik legsűrűbben forgatott segédlet lett a REACH hatályba lépése óta, naprakésszé tétele ezért kiemelt fontosságú.

A guidance legújabb változata ennek megfelelően ismét naprakész támogatást nyújt a vállalatoknak regisztrációs kötelezettségeikkel kapcsolatban, beépítve az Európai Bizottság két – a bevezetett anyagokra vonatkozó utolsó (2018-as) regisztrációs határidő utáni regisztrálásról és a kapcsolódó adatmegosztásról, valamint a regisztrációs dokumentációk frissítéséről szóló – végrehajtási rendeletének tartalmát is, amelyek a guidance legutóbbi frissítése óta jelentek meg.

A legfrissebb változat világossá teszi, hogyan zajlik a