A mintegy 10 000 per- és polifluoralkil-anyag (PFAS) korlátozására vonatkozó javaslat részletei már elérhetők az ECHA honlapján. A javaslatot Dánia, Németország, Hollandia, Norvégia és Svédország hatóságai készítették, és 2023. január 13-án nyújtották be az ECHA-hoz. Célja a PFAS-anyagok környezetbe történő kibocsátásának csökkentése, valamint az érintett termékek és folyamatok biztonságosabbá tétele.

A perfluor-alkil anyagok mesterségesen előállított vegyi anyagok csoportját jelentik, amelyek közé olyan vegyületek tartoznak, mint a perfluor-oktánsav (PFOA), a perfluor-oktán-szulfonát (PFOS), a perfluorononánsav (PFNA) és a perfluor-hexán-szulfonsav (PFHxS). Ezeket széles körben használják, a tűzoltóhaboktól a vízlepergető textíliákon át élelmiszerrel érintkező anyagokig és kozmetikumokig.

Ezen anyagok közös jellemzője, hogy a szén és a fluor atom közötti kémiai kötést tartalmaznak, amely az egyik legerősebb ilyen kötés, így e vegyületek nagyon ellenállók, és csak igen nehezen bomlanak le, nem csak a felhasználás során, hanem a környezetbe kerülve is. A környezetbe jutó PFAS-ek könnyen terjednek, kibocsátásuk helyétől gyakran jelentős távolságokat megtéve, és ezáltal is

Az Európai Bizottság 2022. december 19-én közzétette javaslatát a vegyi anyagok osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK (CLP) rendelet felülvizsgálatára vonatkozóan. A felülvizsgálat az EU-s vegyianyag stratégia célkitűzéseinek megvalósítására, és a vegyi anyagokkal kapcsolatos jogszabályokat érintő alkalmassági vizsgálatok (úgynevezett ’Fitness Checks’) során azonosított aggályok kezelésére korlátozódott, és figyelembe veszi a CLP módosításainak az emberi egészség és a környezet védelmére, valamint a belső piac működésére gyakorolt lehetséges hatásainak alapos értékelését.

A felülvizsgálat kapcsán a hatóságokkal, uniós ügynökségekkel, cégekkel és ipari szövetségekkel, nem kormányzati és más szervezetekkel folytatott konzultációk alapján készült hatásvizsgálat, így a CLP rendelet hatályos verziójának elemzése és az érdekelt felek észrevételei alapján született meg a lehetséges intézkedések átfogó listája. A Bizottság a hatásvizsgálat eredményei alapján választotta ki a legjobbnak ítélt szakpolitikai lehetőségeket, hogy azok a lehető legnagyobb egészségügyi és környezeti haszonnal járjanak, korlátozott negatív gazdasági hatások mellett.

A felülvizsgálat a következő főbb elemeket foglalja magában:

A módosítások első csoportja

A SARS-CoV-2 koronavírus járvány következtében kihirdetett veszélyhelyzet idején a szünetelés időtartamába a veszélyhelyzet időtartama nem számított bele. Tekintettel arra, hogy a Kormány a járvány miatti veszélyhelyzetet 2022. június 1-jétől megszűntette, így az azt megelőzően kérelmezett, jelenleg szünetelő biocid engedélyezési eljárások hat hónapos szünetelési időszaka 2022. december 1-én lezárul. Az előzőek értelmében az érintett eljárások folytatását szükséges kérni legkésőbb 2022. november 30. napjáig, ellenkező esetben azok megszüntetésre kerülnek.

Tekintettel a veszélyhelyzet időtartamára, továbbá a szünetelés maximális időtartamára, lehetséges, hogy ezen időszak alatt megváltozott a jogszabályi környezet, így az eljárások megszüntetését követően az érintett engedélyezési, illetve módosítási eljárások már nem kérelmezhetőek ugyanolyan feltételekkel, mint amilyenekkel eredetileg kérelmezésre kerültek. Ilyen változás például, ha az adott termék hatóanyaga jóváhagyásra került. A hatóanyagok jóváhagyásáról az alábbi elérhetőségen keresztül lehetséges tájékozódni:

 https://echa.europa.eu/hu/information-on-chemicals/biocidal-active-substances

A szünetelő eljárások folytatása Ügyfélkapun (KRID azonosító: 163763102) keresztül, a kérelmek benyújtásával megegyező módon történik. Az egyes szünetelő eljárásokkal kapcsolatban a szünetelő végzésen

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) frissítette az egyedi formulaazonosító (UFI) címkén való feltüntetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos, 1727-es számú kérdés-válasz párt. A kérdés arra vonatkozik, hogy maradhatnak-e a polcokon az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. mellékletének hatálya alá tartozó, már 2025. január 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes keverékek ezen időpontot követően, további szállítás céljából, UFI feltüntetése nélkül.

A felülvizsgált válasz úgy fogalmaz, hogy ezek a már a polcokon lévő keverékek akkor forgalmazhatók tovább, ha a kötelezettek (a továbbfelhasználók és importőrök) már benyújtották azon nemzeti követelményeknek megfelelő információkat, amelyekre vonatkozik a 2025. január 1-jéig tartó átmeneti időszak, és nem hoztak létre UFI-t a keverék címkézésekor.

Az a kötelezett, aki tehát a megfelelő határidők előtt olyan tagállami követelmények alapján tett bejelentést, amelyek nem felelnek meg a VIII. melléklet követelményeinek, 2025-ig még élhet az átmeneti időszak nyújtotta előnyökkel, és legkésőbb 2025. január 1-jéig még nem kell feltüntetnie az UFI-t a címkén.

Az a keverék, amelyre vonatkozóan

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem.  Az ipari mértékű környezetszennyezés csökkentésén túl, mindennapi életünkben is több helyen tetten érhető a környezetre káros hatások csökkentésére való törekvés, gondoljunk csak a szelektív hulladékgyűjtésre vagy az energiatakarékos háztartási berendezésekre!

A környezet megóvása érdekében tett intézkedések hatására egyre többször találkozhatunk ún. ökocímkével rendelkező termékekkel. Ezekre a termékekre általánosságban az a jellemző, hogy előállításuk, felhasználásuk és újrahasznosításuk a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett valósul meg.

Az Európai Unióban 1992-ben határozták meg először az ökocímkék odaítélésére vonatkozó kritériumrendszert, amely mostani formáját 2010-ben nyerte el. Számos termékkategória kaphatja meg ezt a címkét, mint pl. elektronikai berendezések, vegyiáruk (pl. mosó- és tisztítószerek), ruházati termékek. Az egyes terméktípusokhoz külön kritériumrendszer került meghatározásra, de minden esetben elmondható, hogy nem ítélhető oda a címke, amennyiben a termék az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP rendelet) értelmében mérgező, környezetre veszélyes, rákkeltő, mutagén vagy a

2022. július 1-től 22 új anyag kiviteléhez kell kiviteli bejelentést tenni a Bizottság (EU) 2022/643 rendelete alapján. A módosítás következtében emellett négy anyagra kiviteli tilalom is életbe lép.

A 649/2012/EU rendelet (PIC rendelet) mellékleteibe újonnan felvett anyagok közül tizenöt a peszticid felhasználási kategóriába, hét pedig az ipari vegyi anyag felhasználási kategóriába tartozik. Utóbbiak közül külön kiemelendő, hogy a benzolra önmagában vonatkozó korábbi bejegyzés mellett a továbbiakban a 0,1 tömegszázalékban vagy annál nagyobb koncentrációban benzolt, mint alkotórészt tartalmazó anyagok kivitelére is vonatkozik majd a bejelentési kötelezettség, a jogszabályban meghatározott üzemanyagok kivételével.

A módosítás következtében továbbá öt vegyi anyag kiviteléhez, az esetükben eddig alkalmazandó kiviteli bejelentési kötelezettség mellett, a továbbiakban az importáló ország kifejezett hozzájárulására is szükség lesz. 

A módosító rendelet mellékletei technikailag felváltják a PIC rendelet I. és V. mellékleteit, valamint ezek korábbi módosításait, így 2022. július 1-től kizárólag a módosító rendelet mellékleteiben felsorolt anyagok esetén kell alkalmazni a PIC rendelet