Extrém alacsony frekvenciájú terek és a rák

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1996-ban elindította a Nemzetközi Elektromágneses Terek(EMF) Projektét, hogy ennek keretében foglalkozzon az EMF expozícióval kapcsolatos egészségi kérdésekkel. Az EMF Projekt jelenleg áttekinti a kutatási eredményeket és kockázatbecslést hajt végre a sztatikus és extrém alacsony frekvenciájú(ELF) elektromos és mágneses terek expoziciójára. A WHO 2002-3-ban tervezi az ELF expozícióból származó minden egészségkárosító hatás kiértékelésének lefolytatását.

Bárhol, ahol az elektromosságot távvezetékeken, elosztó vezetékeken vezetik, vagy a berendezésekben alkalmazzák, mind az elektromos, mind a mágneses tér megtalálható a vezetékek vagy berendezések közelében. Az alkalmazott frekvencia 50 vagy 60 Hz. Az elektromos energia használata a mindennapos élet része lett. Emelett, kérdésként merült fel, hogy vajon ezek vagy más ELF terek rákkeltőek-e.

A IARC, a WHO rákkutatásra specializált ügynöksége mostanában fejezte be az első lépést a WHO kockázatbecslési eljárásában az ELF terek besorolásával tekintettel a bizonyítékok erősségére, hogy azok rákot okozhatnak az emberekben.

Ez a ténylap aktualizálja a sztatikus és az ELF elektromos és mágneses terek egészségkárosító hatásairól szóló legújabb összefoglalók következtetéseit, amelyeket az IARC(2001 június), a Holland Egészségügyi Tanácsa (2001 május) és az angol NRPB szakértői Tanácsadó Csoportja(AGNIR, 2001 március) közöltek.

IARC kiértékelés

2001. júniusában az IARC egy szakértői munkacsoportja áttekintette a sztatikus és ELF elektromos és mágneses terek rákkeltő hatására vonatkozó vizsgálatokat. A szabványos IARC besorolást alkalmazva, amely súlyozza az emberre, az állatokra vonatkozó és a laboratóriumi bizonyítékokat, az ELF mágneses teret lehetséges humán rákkeltőként osztályozták a gyermekkori leukémia epidemiológiai vizsgálataira alapozva. Minden más felnőtt és gyerekkori rákra, csakúgy, mint más expozíció típusokra vonatkozó bizonyítékot nem besorolhatónak határoztak meg, vagy a nem megfelelő, vagy az ellentmondó tudományos információk miatt.

A "lehetséges emberi rákkeltő" egy besorolás, amelyet olyan ágens megjelölésére használnak, amire nézve korlátozott bizonyítékai vannak az emberben történő rákkeltésre és kevesebb, mint elégséges a bizonyíték a laborállatokban történő rákkeltésre.

Ez a besorolás a legenyhébb a három kategória közül ("emberi rákkeltő", "valószínű emberi rákkeltő" és "lehetséges emberi rákkeltő"), amelyet az IARC használ a lehetséges rákkeltők közzétett tudományos bizonyítékokon alapuló osztályozására.

Az IARC által besorolt jól ismert ágensek példái az alábbiak:

Besorolás

Példák az ágensre

emberi rákkeltő

(általában az emberben történő rákkeltés erős bizonyítékán alapul)

azbeszt,

mustárgáz,

dohány,

gamma-sugárzás

valószínű emberi rákkeltő

(általában az állatban történő rákkeltés erős bizonyítékán alapul)

dízelmotor kipufogó gáza,

naplámpák,

UV sugárzás,

formaldehid

lehetséges emberi rákkeltő

(általában az emberben történő rákkeltés bizonyítékán alapul, amelyet hihetőnek tekintenek, de amelyre más magyarázat sem zárható ki)

kávé,

sztirén,

benzinmotor kipufogó gáza,

hegesztési füstök,

ELF mágneses tér

Okoznak-e az ELF terek rákot?

Az ELF terekről ismert, hogy elektromos tereket és áramokat indukálnak a szövetekben és így lépnek velük kölcsönhatásba. Ez az egyetlen megalapozott hatásmechanizmusa ezeknek a tereknek. Mindamellett, a környezetünkben általában található ELF terek által indukált elektromos áramok normálisan sokkal alacsonyabbak, mint a testben természetesen előforduló legerősebb elektromos áramok, mint például az, amely a szívverést szabályozza.

1979. óta amikor epidemiológiai vizsgálatok először okoztak aggodalmat a távvezetékek frekvenciájával rendelkező mágneses tér expozíció és a gyermekkori rák kapcsán, nagyszámú vizsgálatot végeztek annak meghatározására, hogy a mért ELF expozíció képes-e befolyásolni a rák fejlődését, különösen a leukémiáét a gyerekekben.

Nincs rá egyértelmű bizonyíték, hogy a lakókörnyezetünkben elszenvedett ELF tér expozíció közvetlenül sérülést okoz a biológiai molekulákban, beleértve a DNS-t. Mivel valószínűtlennek látszik, hogy az ELF terek rák keletkezést indíthatnának el, nagyszámú vizsgálatot folytattak annak meghatározására, hogy vajon az ELF expozíció képes-e befolyásolni a rák fejlődését egyedül, vagy más ágensekkel együtt. Az eddigi állatkísérletek eredményei azt sugallják, hogy az ELF terek nem indítanak el vagy befolyásolnak rák kialakulást.

Emellett, két mostani, összegzett analízise az epidemiológiai vizsgálatoknak betekintést nyújt az epidemiológiai bizonyítékba, amely fontos szerepet játszott az IARC kiértékelésben. Ezek a tanulmányok azt sugallják, hogy az átlagosan 0,3-0,4 mikroteslát meghaladó mágneses térrel exponált lakosságban kétszer több gyerek kaphat leukémiát, mint az alacsonyabb expozíciójú lakosságban. Az adatbázisok nagy száma ellenére maradt valamennyi bizonytalanság, hogy vajon a mágneses tér vagy néhány más faktor tehető felelőssé a megnövekedett leukémia gyakoriságért.

A gyermekkori leukémia egy ritka betegség, amelyet 100 000 tizennégy év alatti korú gyerek közül négynél diagnosztizálnak évente. Az átlagosan 0,3-0,4 mikroteslát meghaladó mágneses tér expozíció a lakásokban szintén ritka. Az állapíthatómeg az epidemiológiai vizsgálatok eredményeiből, hogy a 240 V-os energia szolgáltatást használó lakosságnak kevesebb, mint 1 %-a exponált ezeken a szinteken, bár ez magasabb lehet a 120 V-ot használó országokban.

Az IARC áttekintése azt a kérdést veti fel, vajon lehetséges-e, hogy az ELF-EMF rák kockázatot jelenthet. A következő lépés az eljárásban meghatározni a rákok valószínűségét a lakosságban a szokásos expozíciótól és kiértékelni a más (nem rák) betegségekre vonatkozó bizonyítékokat. A kockázatbecslés ezen részét a WHO a következő 18 hónapban fogja befejezni.

Nemzetközi ajánlások

Az ICNIRP a Nemzetközi Nem-ionizáló Sugárvédelmi Bizottság, amely egy nem kormányzati szervezet (NGO) a WHO-val hivatalos kapcsolatban van és partner a WHO Nemzetközi EMF Projektjében, nemzetközi ajánlásokat dolgozott ki minden EMF expozíciós határértékre. Míg az ICNIRP ajánlások az EMF expozícióra a az egész tudomány átfogó áttekintésén alapulnak, a határértékek azt a célt szolgálják, hogy megóvják az egészséget a rövididejű akut expozíciókhoz kapcsolódó hatásoktól. Ez azért van így, mert az ICNIRP a tudományos információkat az ELF potenciális rákkeltő képességéről nem tartja alkalmasnak az expozíció mennyiségi korlátainak meghatározására.

Néhány nemzeti reagálás

A lehetséges rákkeltőkre vonatkozó szabályozási politika országonként és a különböző ágensenként változik. Egy ágensnek az IARC által elvégzett kiértékelése és osztályba sorolása nem indít el automatikusan egy nemzeti szabályozási válasz reakciót. Annak ellenére, hogy a benzines kipufogó gázok és a kávé is lehetséges emberi rákkeltőként lett besorolva, a kormányok jelentős válaszlépéseket tettek a benzinmotor kipufogógázok csökkentésére, de nem tettek semmilyen erőfeszítést s kávé fogyasztás korlátozására.

Válaszul a növekvő, EMF expozíciós egészségi hatásokra vonatkozó lakossági aggodalomra, néhány ország elvégezte a maga saját tudományos kiértékelését az IARC-é előtt. Már 1998-ban egy munkacsoport vizsgálta a kérdést az USA Nemzeti Környezetegészségi Tudományok Intézete (NIEHS) részérre és az ELF mágneses teret, mint lehetséges emberi rákkeltőt osztályozta. Az USA kormányhivatala “passzív szabályozási akciót” javasolt, amely folytonos tájékoztatást és oktatást jelent a lakosság részére és felszólítja az energia szolgáltatókat az expozíció önkéntes csökkentésére ahol csak lehetséges.

Az Egyesült Királyságban egy Nem-ionizáló Sugárzás Tanácsadó Testület nemrégen átadta jelentését a Nemzeti Sugárvédelmi Testületnek (NRPB) a hálózati frekvenciás EMF és a rákkockázat témájában(AGNIR, 2001). Azt a következtetést vonták le, hogy bár a bizonyítékok jelenleg nem eléggé erősek, hogy igazoljanak egy következtetést, hogy az EMF terek leukémiát okoz gyermekekben, a lehetőség megmarad, hogy intenzív és elhúzódó mágneses tér expozíció növelheti a leukémia kockázatot gyermekekben. Továbbá, kutatási javaslatokat adtak. A Holland kormány egyik fő tudományos tanácsadó testülete, a Holland Egészségi Tanács, hasonló következtetésekre jutott.

A WHO válasza

Annak ellenére, hogy az ELF mágneses terek lehetséges emberi rákkeltőként lettek besorolva, a lehetőség megmaradt, hogy más a magyarázata az ELF mágneses tér expozíció és a gyermekkori leukémia között tapasztalt összefüggéseknek. Az epidemiológiai vizsgálatokban különösen a kiválasztási hibák és a más tér típusok expozíciójának kérdése az, amit szigorú vizsgálatot érdemel és valószínűleg új vizsgálatokat fog szükségessé tenni. A WHO tehát egy követéses, koncentrált kutatási programot javasol a pontosabb információk szolgáltatásához. Ezen vizsgálatok közül néhány jelenleg folyik és eredményeik a következő 2-3 évben várhatók.

A WHO EMF Projektje segíteni szeretné a nemzeti hatóságokat mérlegelni az elektromos technológia hasznát a lehetséges egészségi kockázattal szemben és segíteni őket annak eldöntésében, hogy milyen védőintézkedések lehetnek szükségesek. Különösen bonyolult az ELF terekre védőintézkedéseket javasolni, mert nem ismerjük, milyen tér karakterisztika lehet felelős a gyermekkori leukémia kialakulásáért, amelyet tehát csökkenteni kellene, vagy, hogy akár az ELF mágneses terek felelősek-e ezért a hatásért. Az egyik megközelítés olyan önkéntes eljárások bevezetése, amelyek az ELF terek expozíciójának költség-hatékony csökkentését célozzák.

Néhány megelőző intézkedést körvonalazunk alább:

  • Kormány és ipar: Ezeknek a szereplőknek ismerniük kell a legújabb tudományos eredményeket és a lakosságot el kell lássák kiegyensúlyozott, világos és átfogó tájékoztatással az EMF lehetséges kockázatairól, csakúgy, mint javaslatokkal az expozíció csökkentésének biztonságos és olcsó módjairól. Támogatniuk kell a kutatást, hogy az jobb információkhoz vezessen, amelyekből az egészségi kockázat meghatározható.

  • Egyének: A lakosság tagjai választhatnak, hogy bizonyos elektromos készülékek használatának minimalizálásával vagy a viszonylag nagy tereket előállítani képes forrásoktól való távolság növelésével csökkentik EMF expozíciójukat.

  • Megbeszélés a helyi hatóságokkal, iparral és a lakossággal, amikor új távvezetéket telepítenek: A távvezetékeket nyilvánvalóan azért kell telepíteni, hogy a fogyasztóknak energiát szolgáltasson. A telepítési döntések gyakran követelik meg, hogy figyelembe vegyék az esztétikumot és a lakossági érzékenységet. Emellett, a telepítési döntéseknél az emberek expozició csökkentésének módjait is meg kell fontolni.

  • Hatékony rendszer szükséges az egészségi tájékoztatásra és hírközlésre a tudósok, a kormány, az ipar és a lakosság közt, hogy segítse az ELF terek expozíciójával foglalkozó programok általános ismeretének növelését és csökkentsen minden bizalmatlanságot és félelmet.

 

További olvasnivalók

  • AGNIR (2001) Advisory Group on Non-Ionising Radiation, Power Frequency Electromagnetic Fields and the Risk of Cancer. National Radiological Protection Board (UK) 2001. See http://www.nprb.org.uk/
  • Health Council of the Netherlands (2001). Electromagnetic fields: Annual Update 2001. See http://www.gr.nl/engels/welcome/
  • ICNIRP (1998) International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection Guidelines for limiting exposure to time varying electric, magnetic and electromagnetic fields (up to 300 GHz). Health Physics 74(4), 494-522. See http://www.ICNIRP.de/
  • Portier CJ and Wolfe MS (eds.), National Institute of Environmental Health Sciences of the National Institute of Health. Assessment of health effects from exposure to power-line frequency electric and magnetic fields. NIEHS Working Group Report, Research Triangle Park, NC, USA, NIH Publication No. 98-3981, 1998. See http://www.niehs.nih.gov/
  • Repacholi M and Greenebaum B (eds.), Interaction of static and extremely low frequency electric and magnetic fields with living systems: health effects and research needs. Bioelectromagnetics 1999; 20: 133-160.
  • WHO Backgrounder on Cautionary Policies, March 2000, www.who.int/peh-emf

 

Minden jog fenntartva © 2026 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ