Mérgező növények

A legtöbb mérgező növény véletlen lenyelés esetén általában nem okoz súlyos tüneteket, de vannak kivételek. Egyes növények olyan erős méreganyagokat tartalmazhatnak, amelyek a növény kis mennyiségben történő fogyasztása esetén, kezelés hiányában, akár halálos mérgezést is kiválthatnak (pl. tiszafa), vagy érintkezés esetén akár maradandó egészségkárosodást is okozhatnak (pl. kaukázusi medvetalp).

A növények hatóanyagtartalma napszaktól és évszaktól függően változhat, valamint toxikus anyagaik sem egyenletesen oszlanak el, hanem változó mennyiségben termelődnek az egyes növényi részekben. Ez az oka, hogy bizonyos növények egyik része veszélytelen, sőt ehető (pl. burgonya gumója, rebarbara szára, fekete áfonya bogyója), másik része (pl. levele) viszont mérgező. Egyes vadon termő (pl. medvetalp, kutyatejfélék) vagy dísznövények tördelése, morzsolgatása igen súlyos bőrelváltozásokat, pl. marási sérülés, gyulladás, más növények érintése irritációt, kiütést okozhat, tehát előfordul, hogy nemcsak a lenyelés veszélyeivel kell számolnunk. Néhányat közülük kiadványunkban részletesebben is tárgyalunk, de bőrirritációt vagy egyéb elváltozást ezeken kívül még számos növény érintése okozhat, említést érdemel pl. a zeller, a sárgarépa, a paradicsom levele, a dísznövényként ültetett gólyaorrfélék (Geranium spp.), a fokföldi ibolya (Saintpaulia ionantha) vagy a muskátli (Pelargonium spp.).

Magyarországon évente kb. 200-250 növényekkel történt mérgezési esetről tesznek jelentést az ellátást végző egészségügyi intézmények, a mérgező növények véletlen vagy szándékos fogyasztása azonban ennél jóval gyakoribb. A mérgezésekkel kapcsolatos tájékoztató tevékenységet is végző Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz (ETTSZ) évente kb. 350-450 segítségkérő lakossági hívás érkezik mérgező növények vagy mérgezőnek vélt növények lenyelésével, nedvük bőrre kerülésével kapcsolatban. A legtöbb ilyen jellegű incidens túlnyomó többségben az 1-4 éves gyermekek körében fordul elő, mivel ebben az életkorban a gyerekek hajlamosak mindent a szájukba venni, megkóstolni. Esetükben leggyakrabban a színes bogyók, virágok vagy a vázában tartott virág vizének elfogyasztása, valamint a nektár kóstolgatása okoz mérgezést. Felnőttek körében jellemzően szándékos (öngyilkossági vagy élvezeti céllal történő) fogyasztás vagy a növény irritáló nedvével való érintkezés miatt alakulnak ki tünetek. Kiadványunkban azokat a növényeket is bemutatjuk, amelyek gyakran szerepeltek az ETTSZ-hez beérkező mérgezéssel kapcsolatos bejelentésekben, lakossági megkeresésekben.

Ha kisgyermek van a családban, tartsuk távol azon kerti növényektől, amelyek potenciálisan mérgezőek. A mérgezés elkerülése érdekében ezért a kertünkben lévő mérgező gyomnövényeket távolítsuk el, az elérhető magasságban lévő tetszetős bogyókat szedjük össze vagy a növényt ideiglenesen kerítsük körbe. Néhány növény levele, hagymája vagy fásszárúak esetében kérge is mérgező lehet, de ezek fogyasztása ritka, így a mérgező fák, cserjék kivágása mellett csak abban az esetben döntsünk, ha ezt látjuk egyedüli megoldásnak.

Ha gyermekünk valamilyen növényi részt, termést fogyasztott, vegyük ki a szájából a maradványokat, mossuk ki a száját, mossuk le a bőrét (arcán, kezén) a nedv esetleges irritáló hatása miatt. Próbáljuk kideríteni, hogy a növény melyik részéből, mikor és mennyit fogyaszthatott, ez ugyanis nagyon fontos úgy a mérgező hatás, mint az esetleges teendők szempontjából. A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a további teendőkre (elsősegély, otthoni megfigyelés vagy kórházi ellátás szükségessége) vonatkozóan tájékoztatást kaphatunk az ETTSZ ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető 06 (80) 20 11 99-es zöld számán.

Kiadványunkban az egyes növényfajok állatokra nézve mérgező hatását is feltüntettük, amennyiben az adott növény állatokra mérgező és a mérgező hatásra vonatkozóan megbízható adat áll rendelkezésre.