Az allergén növények okozhatnak légúti-, bőr- (kontakt-) és ételallergiát, illetve, amennyiben vonzanak egyes rovarokat, növelhetik a rovarcsípés-allergia kockázatát. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mely növényre vagyunk allergiások, ugyanis, ezáltal elkerülhető a tünet kialakulása. Az allergének elkerülése a bőr- és ételallergiáknál könnyebben megoldható, mint a légköri allergéneknél, ahol az allergiát kiváltó anyag (általában virágpor, azaz pollen) nagy távolságokra terjed a széllel. Ez okból, kiadványunkban elsősorban az allergén pollenadó növényekkel foglalkozunk. A pollenadó növények esetében az allergenitás mértékét több tényező együttes figyelembe vételével határozzuk meg, így például, hogy az adott növény termel-e allergén pollent, az képes-e nagy mennyiségben a levegőbe szóródni, s ott magas koncentrációt kialakítani. A magas allergenitással bíró növénycsoportokat azért is illeti megkülönböztetett figyelem, mert az érzékennyé válás (szenzitizáció) éppúgy érintheti a gyerekeket, mint az időseket. Ha az allergia már kialakult egy allergénre, akkor könnyebben jelentkezhet egy más anyaggal szemben is (poliszenzitizáltság). A légúti allergiák jellegzetes tünetei (gyakran ebben a sorrendben) a lágy szájpadlás viszketése, orrviszketés, orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, szemviszketés és nehézlégzés. Érdemes megemlíteni, hogy a pollenekre való érzékenység bizonyos körülmények között állatoknál is megjelenhet: pl. atópiás dermatitiszben szenvedő kutyáknál a japánciprus vagy a hamisciprus pollenje szénanáthát okozhat.
Egy adott növényfaj pollenszemei csak annak virágzása során vannak jelen számottevő mennyiségben a levegőben. Bizonyos növényfajok, környezeti igényük szerint közel azonos időszakban virágoznak. Ennek alapján, hazánkban a pollenszezon három fő szakaszra különíthető el:
- fák pollenszórása: február eleje-április vége. Kora tavasszal a mogyoró és az éger virágzásával kezdődik a fák pollenkibocsátásának időszaka, majd ezt követi a kőris, a nyár, a nyír, a platán, a bükk, az eperfa és a hárs virágzása.
- pázsitfűfélék pollenszórása: a május eleje-július vége. A pázsitfűfélék virágpora uralja a légkört májustól nyár közepéig (emellett néhány gyomnövény- és fafaj is okozhat allergiás megbetegedést).
- gyomnövények pollenszórása: július közepe-október közepe. Ezt az időszakot a parlagfű, az üröm, a libatopfélék és más lágyszárúak előfordulása jellemzi.
Magas pollenszám esetén a betegeknek az alábbi tanácsokat érdemes betartani:
- A pollenszórás csúcsidőszakában minél kevesebb időt töltsenek a szabadban.
- Mossanak hajat naponta lefekvés előtt, hiszen a pollenszemcsék ezrei tapadhatnak meg rajta.
- Minél gyakrabban és alaposabban porszívózzák a lakást, illetve, amilyen gyakran csak lehet, nedves portörlést, felmosást is alkalmazzanak.
- A cipőket naponta tisztítsák, töröljék át nedves ruhával.
- Naponta cseréljék és mossák ruháikat, mert a pollen könnyen rátapad.
- Gyakran cseréljék az ágyneműt is, elsősorban a párnahuzatot.
- Kerüljék a ruhák szabadban történő szárítását magas pollenkoncentráció esetén.
- Késő este, vagy kora hajnalban szellőztessenek, mivel a pollenkoncentráció általában éjjel alacsonyabb.
- Magas pollenszórás idején ne nyissák ki a gépkocsik ablakát menet közben.
- Az allergén növények virágzása idején az allergiás számára javasolt a megfelelő (FFP3-mas) maszk rendszeres használata, s különösképpen is az allergén gyomnövények irtása esetén.
A zöldfelületek gondozása szintén csökkenti a pollenkibocsátást. Mivel az allergén pollenszint a kibocsátó forrás, azaz a növény közelében jóval magasabb, mint attól távolabb, ne ültessünk olyan növényeket a közvetlen lakókörnyezetünkbe, amelyek jelentős pollenszórásra képesek. A pázsitfűfélék virágporszórását rendszeres fűnyírással lehet megakadályozni. A jellemzően a kapás kultúrákban, virágágyásokban és utak mentén is megjelenő konyhakerti gyomnövények jelentős része allergén, így ezek eltávolítása a gyommentesítés gazdasági és esztétikai hasznain túl is ajánlott. Ez kiemelten igaz a parlagfűre, amely hazánkban allergológiai szempontból a legnagyobb problémát okozó növény. A megjelenő allergén gyomok eltávolítására a legmegfelelőbb eredményt nagyobb gyepterületek kezelése esetén a rendszeres kaszálás hozhatja. Említést érdemel, hogy a tőben levágott parlagfű gyökérben megerősödik és rövid idővel rá újra hajt és virágzik, akár többszöri kaszálás után is, s ha ez elmarad, úgy nagy mennyiségű magot is szór a következő évekre. A parlagfű-mentesítést még a virágzás megindulása előtt, teljes körűen kell elvégezni és a terület parlagfű-mentességét további kezelésekkel szükséges fenntartani: ez nem csak törvényi előírás, de saját közös érdekünk is. Kisebb és egyúttal kevésbé fertőzött területeknél a kézi eltávolítás hosszútávon sokkal hatékonyabb, nagyobb munkaigénye ellenére is. A városi környezetben található kertek, tömbházak udvarai esetén jellemzően magas árnyéktűréssel bíró gyomnövényzetet találunk, amelyek közül külön említést érdemel az allergén falgyom.
A zöldterületeken és kertekben található allergén fák – általában rövid pollenszórási időszakukat kivéve – kedvező hatással lehetnek a levegő minőségére, védhetik egészségünket, javíthatják közérzetünket. Emiatt már meglévő fák kivágását nem javasoljuk!
A potenciális allergenitás szempontjából 3-as és 4-es besorolású, azaz erősen allergén vagy nagyon erősen allergén fajok és fajták további ültetését nem javasoljuk, ehelyett ezek hosszú távú cseréjére kell törekednünk. Az ajánlott alacsony allergenitású fafajok és fajták választéka a https://allergenmenteskert.nnk.gov.hu oldalon található.
A potenciális allergenitás szempontjából 2-es besorolású (mérsékelten allergén) fajok és fajták esetén kerüljük az összefüggő állományok, fasorok telepítését. Kétlakiság esetén csak női ivarú egyedeket válasszunk. Ajánlott a 2-es besorolású fajok és fajták hosszú távú cseréje 0-ás (nem allergén) vagy 1-es kategóriájú (kismértékben allergén) fajokra.
Ne vásároljunk, ne telepítsünk, hazánkban még nem honos allergén növényeket, mint például bizonyos ciprusokat, olajfát, komlógyertyánt. Ezek a növények hazájukban ismert allergének, hazai veszélyességükről még nincs elég adat.
