Egyes növényeknek nemcsak a virágpora okozhat allergiát, hanem pl. tejnedve (fikuszok), szőrei (platán, torzsás ecetfa) vagy nedve (parlagfű, és egyéb, szeszkviterpén-tartamú lágyszárúak, főként fészkesek), valamint fűrészpora (főként: virginiai boróka, oregoni hamisciprus, tuják, fenyőfélék, tölgyek, zöld juhar, szil, bükk, dió, nyír, nyár, kőris, puszpáng, selyemakác). Ismert tény, hogy az asztmás betegeknél az erős illatok is kiválthatják a tüneteket. Egy tanulmány szerint ilyen panaszokat okozhat a nyírfavessző (pollen- és barkamentes állapotban is), a jácint, az orgona, a gyöngyvirág, a seprűzanót, a mimóza, a nyári viola, az orvosi körömvirág és a muskátli. E növényeket ne vigyük be asztmás betegek lakásába, és semmi esetre sem a kórterembe.
A növényeknek további allergiával kapcsolatos, közvetett hatására is javasolt figyelemmel lenni: rovarcsípés-allergiások környezetébe ne ültessünk méheket csalogató növényeket (ilyen a nyári orgona, a levendula, a rozmaring, az izsóp, a borostyán, a facélia vagy mézontófű, az akác és a lilaakác), illetve darázsméreg-allergiások közeléből a darazsakat odavonzó, hullott gyümölcsöt távolítsuk el.
Az allergiások életét a keresztreakciók is nehezítik. A keresztreakció általában légúti allergia esetén jelentkezhet, mikor különböző, főleg növényi eredetű ételek fogyasztásakor allergiás tüneteket tapasztalunk. Ennek oka, hogy a szervezet a különböző allergizáló fehérjéket azonosként ismeri fel, így az eredeti, allergizáló fehérjéhez hasonló másik fehérje is kiváltja az immunválaszt. A leggyakoribb keresztallergiák az alábbiak:
Nyírfapollen esetében allergiásoknál viszonylag gyakori a pollen-étel keresztreakció az alábbi gyümölcsökkel és zöldségekkel szemben: alma, cseresznye, sárga- és őszibarack, körte, szilva, meggy, dió, mogyoró, mandula, avokádó, kivi, burgonya.
Parlagfű pollen esetében: görög- és sárgadinnye, uborka, paradicsom. Tipikus tünetek: szájüregi viszketés, ajak, nyelv, garat vizenyő, hasi görcsök. A keresztallergia általában a parlagfű allergiások csekély százalékánál jelentkezik, pl. görögdinnye fogyasztása után. (Azonban aki a görögdinnyétől tüsszög, az allergiás rá, ez esetben tehát nem keresztreakcióról van szó).
Fekete üröm pollen esetén: zeller, kapor, articsóka, kamilla, napraforgó, krizantém, árnika, paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, kömény, mustármag, bors, borsmenta, ánizs, koriander, majoránna, szurokfű (oregánó), bazsalikom, szerecsendió, uborka, dinnye, mangó, kivi.
Pázsitfüvek pollenje esetén: búza, szója, rozs, földimogyoró, bab, borsó, paradicsom, tamarind, szentjánoskenyér.
Mindent összevetve, mind a mérgező, mind az allergén növények ültetése, különösképpen kisgyermekek környezetében, kerülendő. A mérgezés és allergia mellett a növények tekintetében azonban más veszélyekkel is számolni lehet. Óvodák, iskolák kertjében, játszótereken nem ajánlott például a sérüléseket okozó, tüskés, tövises növények (narancseper, lepényfa, rózsa, szeder, borbolya, tűztövis, kökény) ültetése sem, valamint ha már a szúrós növényeknél tartunk, említsük meg jukkát, a házikedvencekre, elsősorban a kutyákra veszélyes toklászt termelő egérárpát, vagy a kerékpárosok rémét, a királydinnyét. Ahol szükséges, e növényeket is távolítsuk el a kisgyermekek környezetéből vagy a kutyafuttatók, kerékpárutak, ösvények mellől.
Kiadványunk a lakókörnyezetben leggyakrabban előforduló, egészségre ártalmas növényeket ismerteti meg az Olvasóval. A környezetünkben található növényeket sokféle egészséghatás szempontjából értékeljük, sorra véve az emberekre vagy a háziállatokra is mérgező fajokat, az allergén (pollen, latex vagy kontakt allergiát okozó) vagy más szempontból veszélyes (irritáló, maró hatású, esetleg rákkeltő), tehát fokozott odafigyelést igénylő növényeket, annak érdekében, hogy e tulajdonságokat is figyelembe vehessék a telepítendő növények kiválasztásánál, a tudatos kerttervezés, kertészkedés során.
Mindemellett ne feledkezzünk el arról sem, hogy a mérleg másik serpenyőjében a növények számos kedvező tulajdonsága kell, hogy ellensúlyozza a döntéseinket: oxigéntermelő, légtisztító, párologtató, árnyékoló hatásuk; kapcsolatunk a természettel, mely által a zöld környezet közismerten javítja a kedélyállapotunkat; és mindezeken túl, a virágok szemet gyönyörködtető szépsége.
