Közhasználatú fürdők létesítése, üzemeltetése
2023. november 20-án kihirdetésre került a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023. (XI.20.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet), melynek a közhasználatú fürdők üzemeltetésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései 2024. március 19-én léptek hatályba.
A Korm. rendelet alapján közhasználatú fürdő bármely, legalább egy fürdési célú létesítményt, szaunát vagy gőzkamrát és az ezekhez tartozó hűtési célú létesítményeket tartalmazó, nyilvános szolgáltatóegység, mely nem kizárólag a tulajdonos, a bérlő, az üzemeltető és azok családtagjai, nemfizető alkalmi vendégei által, hanem bárki vagy egy meghatározott csoport által vehető igénybe, függetlenül attól, hogy az igénybe vevők fizetnek-e a belépésért, vagy nem. Idetartoznak a szálláshelyek és a 6 lakásosnál nagyobb társasházak, lakóparkok, szövetkezeti lakások fürdési célú létesítményei, szaunái, gőzkamrái és az ezekhez tartozó hűtési célú létesítmények is.
A fürdési célú létesítmény azon nem higiéniai célokat szolgáló fürdési lehetőséget biztosító medence, kád és nem medencés jellegű fürdési, szórakoztatási lehetőséget biztosító létesítmény, amelyben a fürdőzők a fürdővízzel vagy az abból képződő aeroszollal kerülhetnek érintkezésbe.
A közhasználatú fürdőket a Korm. rendelet a tevékenység módja, és ezáltal a fürdőzőket érő közösségi kockázat alapján sorolja típusokba (1-es, 2/a és 2/b valamint 3-as típus). A Korm. rendeletben a besorolás elve az alábbiak szerint értelmezhető.
1-es típusú közhasználatú fürdő: minden olyan szolgáltatóegység, amelyben a vízzel kapcsolatos tevékenység a fő használati mód, vagy a fő használati mód mellett van jelen olyan módon, hogy a felhasználók számára önálló szolgáltatásként is igénybe vehető.
Ilyennek minősülnek különösen a gyógy- és élményfürdők, gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó közhasználatú fürdők, víziparkok, uszodák, tanuszodák, csecsemőúszást és csecsemők, kisgyermekek gyógyászati foglalkozását biztosító uszodák, fürdők, Baby spa létesítmények.
Iskolákban, óvodákban üzemelő tanuszoda, amennyiben a tanmedencét nem csak az adott intézmény (óvoda, iskola) gyermekei használják, hanem más helyszínről is jöhetnek fürdőzők szintén 1-es típusú közhasználatú fürdő.
Egészségügyi intézmények esetén abban az esetben, ha az adott intézményben működő közhasználatú fürdő az 509/2023. Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése alapján rendelkezik gyógyfürdő megnevezés használatára vonatkozó engedéllyel, akkor az adott egység 1-es típusú közhasználatú fürdőnek minősül.
Amennyiben egy egészségügyi intézményben a közhasználatú fürdő nem minősített gyógyfürdő, de a fürdőszolgáltatás önálló szolgáltatásként is igénybe vehető, azaz nem kizárólag az intézmény által nyújtott betegellátás keretében vehető igénybe, akkor szintén 1-es típusú közhasználatú fürdőnek minősül (a besorolást eldöntő kérdés az, hogy önállóan – a betegellátástól függetlenül – igénybe lehet-e venni a fürdőt, VAGY csak a betegellátás keretében. Ha előbbi, 1-es, ha utóbbi akkor 2/b függetlenül attól, hogy járó vagy fekvőbeteg ellátó intézmény).
Szálláshely esetében, ha a fürdőszolgáltatás önálló szolgáltatásként is igénybe vehető, azaz nem kizárólag a szálláshely vendégei használják, akkor az érintett egység 1-es típusú közhasználatú fürdőnek minősül.
2-es típusú közhasználatú fürdő: minden olyan közhasználatú fürdő, ahol a vízzel kapcsolatos tevékenység a fő tevékenység mellett van jelen, mint többletszolgáltatás, és a kizárólag szaunát, gőzkamrát, és ezekhez tartozó, hűtési célú fürdési célú létesítményeket tartalmazó közhasználatú fürdők.
- 2/a típusú közhasználatú fürdő: természetes fürdőhelyek, szórakoztató, szabadidős és sporttevékenységet szolgáló egységek közhasználatú fürdési célú létesítményei, szaunaparkok, gőzkamraparkok és ezekhez tartozó szolgáltatási elemek, továbbá minden, 25 szobánál nagyobb kapacitással rendelkező szálláshely fürdési célú létesítményei.
- Kemping, üdülőháztelep és nyaralóhajó szálláshelytípus esetén a szoba megfelelője a lakóegység vagy a területegység. Több helyiségből álló szoba esetében az apartman a szoba megfelelője.
- A 2-es típusú közhasználatú fürdők besorolása a szálláshely kapacitása, azaz a szobák száma szerint történik, függetlenül attól, hogy az adott fürdési célú létesítményt hányan használják. Pl. jacuzzit csak prémium szobák használhatják, akkor is a szálláshely összes szobája számít, annak megállapítása során, hogy 2/a vagy 2/b lesz.
- 2/b típusú közhasználatú fürdő: a 2/a típusba nem sorolható szálláshelyek, a nem kereskedelmi célú 2-es típusú közhasználatú fürdők, 6 lakásosnál nagyobb társasházak, lakóparkok, szövetkezeti lakások közhasználatú fürdési célú létesítményei:
A 2/a típusba nem sorolható szálláshelyek a 25 vagy annál kevesebb szobával rendelkező szálláshelyek.
A nem kereskedelmi célú 2-es típusú közhasználatú fürdők, például:
- Egészségügyi intézményekben, valamint munkahelyeken, amennyiben csak az ott kezelt betegek, munkavállalók kizárólag a betegellátás vagy munkahelyi juttatás keretében használják az adott medencét, akkor 2/b típusú a közhasználatú fürdő, amennyiben „külsős” vendégek számára is elérhető, úgy 1-es típusú.
- A szépségápolási, masszázsszolgáltatási körben üzemelő medence, szauna és ezekhez tartozó, hűtési célú fürdési célú létesítmények.
- Óvodákban, iskolákban, táborokban, sportegyesületekben üzemelő medence, amennyiben a medencét csak az adott intézmény használja. Amennyiben „külsős” vendégek, és/vagy másik intézmény (akár oktatási és nevelési intézmény) számára is elérhető, úgy 1-es típusú.
- Ha csak kádfürdős szolgáltatás érhető el a fenti helyszíneken, akkor 3-as típusú közhasználatú fürdőnek minősül.
3-as típusú közhasználatú fürdő: az 1-es és 2-es típusba nem sorolható, közvetlenül a felhasználók vízzel való érintkezésére szánt fürdési célú létesítmények:
- interaktív szökőkút,
- vizes játszótér,
- kizárólag kádfürdős jellegű létesítményeket tartalmazó közhasználatú fürdő (jégkádas vagy kádfürdős szolgáltatás, akár gyógyászati is, ha csak kádfürdős szolgáltatás érhető el az egészségügyi intézményben).
A Korm. rendelet alapján a közhasználatú fürdő üzemeltetője egészségügyi és biztonsági szempontból is felelős a fürdő üzemeltetéséért.
A közhasználatú fürdő és a részeként üzemeltetett fürdési célú létesítmények felépítésére, üzemeltetésére, a fürdőzőkkel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó adatokat a fürdő közegészségügyi-technológiai szabályzatában (a továbbiakban: KTSZ) kell rögzíteni. A KTSZ kötelező tartalmi elemeit a Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza. A KTSZ-nek tartalmaznia kell a közhasználatú fürdő besorolását is. A KTSZ megfelelőségét a területileg illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) vizsgálja. Közhasználatú fürdő létesítése előtt a tervezett közhasználatú fürdő KTSZ-ének a megfelelőségét a járási hivatal igazolja, majd az üzemeltetés megkezdésekor az aktualizált közegészségügyi-technológiai szabályzatot jóváhagyja.
Igazolására, majd jóváhagyására irányuló eljárás során a benyújtott dokumentációk alapján a járási hivatal vizsgálja a közhasználatú fürdő fürdési célú létesítményeit: tápvizének fürdőzésre való alkalmasságát, közegészségügyi-technológiai követelményeknek való megfelelést, valamint a vízkezelés alkalmasságát. A közhasználatú fürdő üzemeltetésének előfeltétele, hogy a közhasználatú fürdő rendelkezzen megfelelő tartalmú, a járási hivatal által határozatban jóváhagyott és az üzemeltetésnek megfelelően aktualizált KTSZ-szel, és sor kerüljön sikeres terhelés nélküli próbaüzemi időszak lefolytatására.
A közhasználatú fürdőkben nem megfelelő létesítés vagy üzemeltetés esetén a fürdővíz kockázatot jelenthet a fürdőző egészségére. Az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy fürdővíz, illetve a fürdési célú létesítmények vize sem közvetlenül, sem közvetve ne jelentsen elfogadhatatlan kockázatot a fürdőzők egészségére.
Fürdőzésre csak az alábbi feltételeknek megfelelő víz használható:
- nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust vagy kémiai, fizikai, biológiai, radiológiai anyagot, amely – a használati mód figyelembevételével − a fürdőzők egészségére veszélyt jelent,
- a szemet, bőrt, valamint a nyálkahártyát nem irritálja,
- minősége megfelel a Korm. rendelet minőségi követelményeknek, és
- darabos szennyeződéstől mentes, és érzékszervi szempontból nem kifogásolható, vagy az adott vízre nem jellemző, szokatlan változást nem mutat.
Az üzemeltetőnek a fürdőzőket érő kockázatok felmérésére vonatkozóan részletes kockázatértékelést kell végeznie, melyben meghatározza a lehetséges beavatkozási pontokat, megelőző és ellenőrző tevékenységeket, erről írásos kockázatértékelési dokumentumot kell készítenie. A kockázatértékelési dokumentum meglétét és tartalmát a járási hivatal ellenőrzi a KTSZ megfelelőségének jóváhagyására irányuló eljárással együtt.
A közhasználatú fürdő felügyeletének másik eleme, hogy az üzemeltető folyamatos üzemviteli ellenőrzéssel és önellenőrzés keretében, akkreditált laboratóriumi vízvizsgálatokkal rendszeresen ellenőrzi a közhasználatú fürdő fürdési célú létesítményeinek vízminőségét. Ennek célja, hogy igazolja a fürdő biztonságos működését.
Az üzemeltetőnek a fürdési célú létesítmények vizét (tápvíz, szűrtvíz, medencevíz, fürdési célú létesítményben lévő víz) az 510/2023. Korm. rendelet 6. mellékletében rögzített paraméterekre, a meghatározott mintavételi helyeken, és gyakorisággal szükséges vizsgáltatnia. Az 510/2023. Korm. rendelet tartalmazza a vizsgálandó paraméterek mellett a rájuk vonatkozó határértékeket (6. melléklet 1-4. táblázata) is.
A 2/b típusú közhasználatú fürdő üzemeltetője önellenőrzést nem köteles végezni. Az üzemeltető önkéntesen, az általa meghatározott gyakorisággal és szükség szerint végezhet önellenőrzést, ideértve az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok útján történő önellenőrzést is.
Fürdővízbiztonsági szempontból javasolt az üzemeltető számára, hogy akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat végezzen, de a helyszíni üzemeltetői önellenőrző vizsgálatok (pH, fertőtlenítőszer szint, átlátszóság) elhagyása jelentős közegészségügyi kockázatot jelent, súlyos következményekkel járhat, így ennek végzése elvárt.
Amennyiben a 2/b típusú közhasználatú fürdőben pezsgőmedence/masszázsmedence/pezsgőfürdő, élménymedence, hidroterápiás kád/tangentor üzemel, a 49/2015. (XI.6.) EMMI rendelet szerinti kockázatértékelés készítése és Legionella vizsgálat végzése továbbra is kötelező.
A járási hivatal a közhasználatú fürdő üzemeltetését, vízminőségét és higiénés állapotát a hatósági laboratóriumi vízvizsgálattal, az önellenőrző vizsgálati eredmények folyamatos nyomon követésével és helyszíni hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi. Soron kívül is végezhet a járási hivatal ellenőrzést, ha fürdővízvizsgálati eredmények vagy közegészségügyi-járványügyi indokok alapján indokolt.
A hatósági vízvizsgálatok esetében a paraméterek köre megegyezik az üzemeltetők által végzett vizsgálatokkal, a gyakoriságot a Korm. rendelet 6. melléklete tartalmazza. A vizsgálandó paraméterek és a gyakoriság megválasztásában a kockázat alapú szemlélet érvényesül. A cél, hogy csak azt kelljen vizsgálni, ami valóban kockázatot jelent (pl. csak annak a fertőtlenítőszernek a maradékát, melyet az adott medencébe adagolnak), és csak annyi vizsgálat legyen kötelező, amennyi feltétlenül szükséges, hogy a vízminőséggel kapcsolatos problémák felismerhetők legyenek, és meg lehessen hozni a szükséges beavatkozásokat a fürdőzőket érő kockázatok csökkentése érdekében (pl. a vizsgálati számok a kisebb, kevesebb fürdőző által látogatott fürdőkben lényegesen alacsonyabbak).
A közhasználatú fürdő létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó követelményeket, beleértve a fürdő-, táp- és szűrtvíz minőségét a járási hivatal ellenőrzi a Korm. rendelet 18. § alapján és szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket (részleg felfüggesztésének, szolgáltatás szüneteltetésének elrendelése, nagyobb terjedelmű és gyakoriságú vizsgálatok, vagy az üzemeltetési körülmények megváltoztatásának előírása).
A közhasználatú fürdők üzemeltetésük alapján lehetnek folyamatosan, csak szezonálisan vagy szezonálisan és folyamatosan is üzemelők (utóbbi alatt értendők azok a fürdők, ahol vannak folyamatosan üzemelő medencék mellett olyan medencék is, amelyek kizárólag szezonálisan üzemelnek). Hazánkban mintegy 1400 db fürdőegység üzemel. A medencék üzemeltetési technológiájának két legelterjedtebb típusa a szűrő-forgató technológia, illetve a töltő-ürítő rendszer.
A Korm. rendelet alapján a fürdési célú létesítményeket, medencéket az MSZ 15234 és az MSZ 15236 szabványok előírásainak megfelelő vagy azzal egyenértékű (NNGYK által engedélyezett nem hagyományos technológiával – Korm. rendelet 17. §) vízelvezetéssel és szűrő-forgató vízkezelő technológiával kell megépíteni, üzemeltetni.
A természetes gyógytényezőkről szóló 509/2023. (XI.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 509/2023. Korm. rendelet) alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban. Kormányhivatal) a közhasználatú fürdő tulajdonosa, üzemeltetője vagy fenntartója kérelmére felmentést adhat gyógymedencék (gyógyvízzel vagy gyógyhatású vízzel üzemelő) esetén a szűrő-forgató berendezés létesítése, üzemeltetése alól, az alábbi feltételek esetén:
- ha a fürdési célú létesítmény (medence) jó hidraulikai kialakítása igazolt,
- ha a szűrő-forgató üzemeltetés az elismert gyógyvíz vagy gyógyhatású víz gyógyhatását igazoltan károsítja,
- ha a mikrobiológiai vízminőség más módszerrel biztosítható.
A medence töltésére használt gyógyvíz nem keverhető másik kút, forrás vizével, vagy egyéb vízzel, továbbá az összetételének meg kell egyezni a fürdési célú létesítményben a gáztalanítás hatását figyelembe véve, a természetes ingadozás mértékén belül a kútvíz gyógyvízzé minősítést megalapozó összetételével.
Gyógyhatású vízzel töltött gyógymedence vizének mikrobiológiai minőségét fertőtlenítéssel biztosítani kell.
A gyógymedence fürdési hőmérsékletének beállításánál és a vízkezelési vagy -fertőtlenítési technológia megválasztásánál olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz gyógyhatású alkotórészeinek koncentrációját maximum 20%-ban változtatja meg, ugyanakkor biztosítja a medencevíz megfelelő mikrobiológiai minőségét.
A szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentés 5 évig érvényes. Az engedély jogosultja köteles az engedély lejárta előtt hat hónapon belül az engedély felülvizsgálatát a Kormányhivatalnál kérelmezni. Az engedélyezéshez és az engedély felülvizsgálatához szükséges dokumentumok listáját az 509/2023. Korm. rendelet 9. melléklete tartalmazza. Az engedélyezéssel kapcsolatban bővebb felvilágosítás az engedélyező hatóságtól, a területileg illetékes Kormányhivataltól kérhető.
Az 509/2023. Korm. rendelet hatálybalépése előtt kiadott azon szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentési engedélyek felülvizsgálatát, ahol nem került érvényességi vagy felülvizsgálati határidő megállapításra, a jogszabály hatálybalépését követő 2 éven belül kell kezdeményezni (2026. december 31-ig).
A Kormányhivatal a szűrő-forgató rendszer üzemeltetése alóli felmentés felülvizsgálatára irányuló eljárásban vizsgálja, hogy a felmentés feltételei továbbra is teljesülnek-e.
A felmentés nem hosszabbítható meg, ha:
- a felmentés jogosultja a felülvizsgálat kezdeményezését elmulasztja,
- a felmentés jogosultja a felülvizsgálat kezdeményezésekor a felmentéskor fennálló feltételek megváltozását nem jelenti be,
- a felülvizsgálat eredménye alapján felmentés nem adható, vagy
- a vízbázis értékelése alapján a hasznosítható vízkészlet kimerülésének fennáll a kockázata.
Nagyon fontos, hogy a 14 éven aluli gyermekek fürdőzése gyógymedencében, gyógyászati célú medencében nem engedélyezett. Orvosi rendelvényre gyógymedencét vagy gyógyászati célú medencét 14 éven aluli gyermek is igénybe vehet.
A gyógymedencékben a fürdőzés ideje korlátozott, minden gyógyvízre egyedileg meghatározott, de többnyire gyógyvízzel töltött medencében a tartózkodás ideje egyidejűleg a 30 percet, naponta a 60 percet nem haladhatja meg. A gyógyvizek összetétele miatt több esetben korlátozott az egy évben fürdőzésre javasolt napok száma is.
Az 509/2023. Korm. rendelet alapján Magyarországon kitermelt természetes ásványvizet természetes ásványvíz minőségre, valamint gyógyvizet, gyógyhatású vizet, gyógyiszapot és gyógygázt (és egyéb természetes gyógytényezőt) természetes gyógyhatásra utaló elnevezéssel ellátni csak a népegészségügyi feladatkörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) engedélyével lehet. Az engedélyezéshez szükséges dokumentumok körét az 509/2023. Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése, az engedély hatályát a 16. § (3) bekezdése tartalmazza. Az engedélyezéssel kapcsolatban bővebb felvilágosítás az engedélyező hatóságtól, a BFKH-tól kérhető.
A gyógymedenceként használt töltő-ürítő rendszerű medencék mikrobiológiai minősége jellemzően rosszabb, mint a forgatott vizű medencéké (36% vs. 75 % megfelelőség). A különbséget a gyógymedencék nagymértékű igénybevétele, a víz magasabb hőfoka, a nem megfelelő fürdőzési kultúra, valamint a fertőtlenítőszer adagolás hiánya is okozhatja.
A közhasználatú fürdőkben a medence vízének minősége több tényező függvénye. A keretrendszert a fenti jogszabályok biztosítják, amelyek megszabják a betartandó határértékeket. Nagy felelősség van az üzemeltetőkön is, hogy a legmegfelelőbb módon vezetve a fürdőt elősegítsék a megfelelő vízminőség fenntartását. Az ő felelősségük többek között az elegendő pótvíz biztosítása, a medencék terhelhetőségének betartatása, a jóváhagyott üzemeltetési technológia megvalósítása vagy éppen a fertőtlenítőszerek, vegyszerek szintjének folyamatos és gondos monitorozása, szinten tartása, a vízminőség rendszeres ellenőrzése.
Emellett azonban a fürdőzők, uszodahasználók is tehetnek azért, hogy a medencék vize minél kevesebb vegyszer adagolásával legyen biztonságos és megfelelő minőségű.
A fürdőhigiénével kapcsolatos tájékoztató anyagokat az alábbi linken találhat:
A közhasználatú fürdők hatósági ellenőrzésének szempontjai:
- a KTSZ-ben foglaltak ellenőrzése a helyszínen,
- üzemnapló ellenőrzése (naprakész, előírásoknak megfelelően vezetik-e),
- a fürdő területén tartózkodó személyek számának, valamint a fürdő megengedett legnagyobb terhelésének ellenőrzése,
- a fürdőben nyújtott szolgáltatások, illetve a fürdővendégek által látogatott helyiségek, illemhelyiségek közegészségügyi szempontú ellenőrzése,
- a fürdők üzemeltetésére vonatkozó részletes közegészségügyi előírások teljesülésének ellenőrzése,
- a közfürdő védőterületének (a közfürdők környezetét és a vízadó berendezéseket védőterület kialakításával kell óvni a szennyeződéstől) ellenőrzése,
- gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó közfürdőkre vonatkozó külön rendelkezések ellenőrzése,
- gyógyfürdő megnevezés esetén az engedélyező határozatban foglaltak ellenőrzése,
- figyelmeztető táblák, valamint a víz és a levegő hőmérsékletét jelző feliratok ellenőrzése,
- országos tisztifőorvos által engedélyezett vegyszerek és fertőtlenítőszerek használatának ellenőrzése,
- szűrő-forgató berendezés üzemeltetése alóli felmentéssel rendelkező medencék ellenőrzése.
