Tudnivalók a méhnyakszűrésről
Miért menjek el a szűrővizsgálatra?
A méhnyakszűrés elsődleges célja, hogy még időben felismerje a méhnyakrákot vagy annak megelőző állapotát – még mielőtt tüneteket vagy panaszokat okozna. A vizsgálat során a méh alsó részét, a méhnyakat vizsgálják meg, és sejtmintát vesznek róla – ezt hívják kenetvételnek. A laborban a mintában vizsgálják az esetleges elváltozásokat.
A szűrés azért kiemelten fontos, mert már a rákmegelőző állapot is nagy biztonsággal kimutatható, még abban az esetben is, ha az érintett teljesen egészségesnek érzi magát. Bár a legtöbb elváltozás nem alakul daganattá, kezelés nélkül egyes esetekből idővel méhnyakrák fejlődhet ki.
A rendszeres méhnyakszűrés jelentősen csökkenti a méhnyakrák miatti halálesetek számát, hiszen időben felismerve a betegség megelőzhető vagy eredményesen kezelhető.
Hogyan vehetek részt a méhnyakszűrésen?
Hazánkban a méhnyakszűrés 2003 óta 3 évenként (szűrési ciklus) biztosított szervezett módon, az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet alapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása alapján a jogosult 25-65 év közötti nők számára.
A szűrést nőgyógyász szakorvos vagy – bizonyos településeken – erre képzett védőnő is elvégezheti. A meghívólevélben szerepel, hogy hol veheti igénybe a szolgáltatást: abban az esetben, ha a lakóhelyén van kenetvételre jogosult védőnő, akkor a védőnői tanácsadóba, amennyiben nincs, akkor nőgyógyászhoz igényelhet időpontot.
Fontos tudni, hogy amennyiben a meghívó védőnőhöz szól, Ön akkor is dönthet úgy, hogy inkább nőgyógyász szakorvoshoz fordul a szűrés elvégzéséhez.
Mit tegyek, ha nem kaptam meghívólevelet?
Amennyiben
- rendelkezik érvényes társadalombiztosítási jogviszonnyal,
- a korábbi szűrése óta már eltelt 3 év (letelt ciklusidő),
- nincs kizáró egészségügyi beavatkozása az elmúlt 5 évben (nőgyógyászati műtét),
- nincs kizáró diagnózisa (célbetegség, célszervet érintő megbetegedés),
- nincs kizáró egészségügyi vizsgálata (pl. célszervet érintő diagnosztikus vizsgálat),
- a nyilvántartott állandó lakcímén tartózkodik,
és mindezek ellenére nem kapott meghívólevelet, de szeretne részt venni szervezett méhnyakszűrésen, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal a
Ki és hol végzi a vizsgálatot?
A méhnyakszűrést nőgyógyász szakorvos a nőgyógyászati szakrendelésen, vagy védőnő a lakóhelyhez tartozó tanácsadóban végzi, előzetes telefonos időpont-egyeztetéssel.
A vizsgálat helyszíne térképes keresőben is elérhető – válassza ki a kívánt vármegyét a bal oldali menüből.
A szűrést végző védőnőkről további információ található a Védőnő kereső oldalon.
Amennyiben a szűrés miatt másik településre kell utaznia, lehetősége van kérni az utazási költség visszatérítését – ezt a vizsgálat során jelezni kell, utólag már nem igényelhető! A kérelmet a vizsgálatot követő 6 hónapon belül a www.magyarorszag.hu oldalon lehet benyújtani.
Hogyan zajlik a méhnyakszűrés?
A méhnyakszűrés egy gyors, egyszerű és fájdalommentes vizsgálat, amely segít időben felismerni a méhnyak rákos vagy rákmegelőző elváltozásait, még mielőtt tüneteket okoznának.
A méhnyakszűrés legmegbízhatóbb módszere a citológiai vizsgálat, amikor a nőgyógyász vagy védőnő a méhszájat megtekinti, és mintát vesz a méhnyak nyálkahártyájáról. Ez az eljárás segít felismerni nemcsak a rákos elváltozásokat, hanem más betegségeket, például gyulladást vagy fertőzést is, így teljes képet ad a méhnyak állapotáról.
A vizsgálat során a páciens nőgyógyászati vizsgálóágyra fekszik, majd egy eszköz segítségével sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából – a minta akkor megfelelő, ha mindkét területről tartalmaz hámsejteket; menstruáció vagy akut fertőzés esetén azonban a mintavétel nem végezhető el.
A levett sejtmintát egy tárgylemezre kenik, rögzítik, majd laboratóriumba küldik, ahol megfestik, és mikroszkóp alatt megvizsgálják; az eredményről a szakrendelő vagy a védőnő ad tájékoztatást, és az EESZT rendszerbe is bekerül.
Milyen eredménye lehet a méhnyakszűrésnek?
Negatív
Negatív lelet esetén nem találtak semmilyen kóros elváltozást, így nincs szükség további vizsgálatra, és elegendő három év múlva újra elmenni szűrésre.
Nem-negatív
Amennyiben a citológiai lelet nem-negatív, további tisztázó nőgyógyászati, klinikai diagnosztikus vizsgálatokra van szükség. A szűrés nem diagnosztikai módszer. Az eredmény nem feltétlenül jelent rosszindulatú elváltozást, további nőgyógyászati vizsgálatok szükségesek tiszt0 a rákmegelőző állapotok időben felismerve jól kezelhetők.
