Tájékoztató a rágcsálók ártalmáról és az ellenük való védekezés módszereiről

1. Mi jellemzi az egészségügyi kártevőnek minősülő rágcsálókat?

Egészségügyi kártevőnek minősülnek Magyarországon az alábbi rágcsálók: Patkányok: Magyarországon jellemzően a vándorpatkány (Rattus norvegicus) fordul elő, sokkal ritkábban találkozhatunk a házi patkánnyal (Rattus rattus). Egerek: Ember környezetében a házi egér (Mus musculus) fordul elő, de vidéki környezetben, főként ősszel, a hideg idő beköszöntével a szabadból egyéb egérfajok is az épületekbe húzódhatnak. Közös jellemzőjük, hogy fürgén mozognak, jól másznak, szaglásuk különösen fejlett. Elsősorban éjjel aktívak, fészküket szinte kizárólag a táplálék keresése érdekében hagyják el. Az egerek fészke szinte mindig a táplálékforrásuk közelében, attól legfeljebb néhány méter távolságra található. A fal vagy padló nagyobb réseiben, de egy szekrény vagy kartondoboz belsejében is fészkelhetnek. A vándorpatkány fészkét leggyakrabban a föld alatt találjuk meg, ezt járatrendszer veszi körül, melynek több bejárata van. A patkányok leggyakrabban valamilyen épület, tereptárgy (járdabeton, betonalap, terasz, farakás, téglarakás stb.) alá építik fészküket. A patkányok táplálékkeresés közben több száz métert is megtehetnek, városi környezetben jellemző, hogy járataik a csatornarendszerrel összefüggnek. Természetes körülmények között az egerek inkább növényi eredetű táplálékot, főként gabonaféléket fogyasztanak, míg a patkányok mindenevők. A legtöbb, ember által fogyasztott élelmiszer és a haszonállatok takarmánya ideális táplálékforrás az egerek és a patkányok számára is.

2. Milyen nyomokból következtethetünk a rágcsálók jelenlétére?

Az élő vagy elhullott rágcsáló észlelése mellett számos nyom utalhat jelenlétükre, amelyek az alábbiak: • Rágásnyom: az élelmiszerek csomagolásán, de akár a nyílászárókon is megfigyelhető. • Ürülék: hosszúkás, szürkésfekete vagy sötétbarna képlet. A patkányok ürüléke kb. 2 cm hosszúságú, míg az egereké 3-5 mm hosszú. Általában több, szétszórt ürülékszemcse található meg azokon az útvonalakon, ahol a rágcsálók közlekednek. • Hangok: a rágásuk hangja és a fészekben lévő fiatal egyedek cincogása jellemző. Ha a hangot adott helyen több egymást követő napon is hallja, nagy valószínűséggel rágcsálók fészkére bukkant. • Szag: vizeletük szaga, különösen az egereké, jellegzetes. • Lábnyomok: a nyomaik sárban, poros felületeken vagy friss hóban megfigyelhetőek, de összetéveszthetők pl. madarak nyomaival. • Patkányüreg bejárata: 5-10 cm átmérőjű lyuk, mely mellett a kiásott földkupac gyakran megtalálható. Az üreg legtöbbször valamilyen épület, tereptárgy (járdabeton, betonalap, terasz, farakás, téglarakás stb.) alá vezet. Az üreg betemetése esetén a rágcsálók a lyukat újra kiássák vagy másik járatot készítenek.

3. Mi a teendőm, ha lakóhelyemen egeret észlelek?

Saját ingatlanban az egérirtás általában a lakosság részére is elérhető eszközökkel és irtószerekkel eredményesen elvégezhető. Az ajánlott védekezési módszereket a 6.) és a 7.) kérdések alatt részletezzük. Szükség esetén kártevőirtó vállalkozót is megbízhatunk a munka elvégzésével.

Bővebb információt a rágcsólókról és a rágcsálók elleni védekezésről a mellékelt fájlban olvashat.