Milyen gyakran kell méhnyakszűrésre menni? Hogyan értesülök arról, hogy mikor aktuális a szűrés?
A háromévente, népegészségügyi keretek között elvégzett méhnyakszűrés megfelelő gyakoriságot biztosít. A szűrés esedékességéről a 25-65 év közötti hölgyek postai úton, meghívólevélben kapnak értesítést.
Mit csináljak, ha nem kaptam meghívólevelet?
Amennyiben
- rendelkezik érvényes társadalombiztosítási jogviszonnyal,
- a korábbi szűrése óta már eltelt 3 év (letelt ciklusidő),
- nincs kizáró egészségügyi beavatkozása az elmúlt 5 évben (nőgyógyászati műtét),
- nincs kizáró diagnózisa (célbetegség, célszervet érintő megbetegedés),
- nincs kizáró egészségügyi vizsgálata (pl. célszervet érintő diagnosztikus vizsgálat),
- a nyilvántartott állandó lakcímén tartózkodik,
és mindezek ellenére nem kapott meghívólevelet, de szeretne részt venni szervezett méhnyakszűrésen, kérjük, jelentkezzen a
Hány éves kortól és meddig ajánlott a méhnyakszűrés?
A méhnyakszűrés 25 és 65 éves kor között ajánlott a mértékadó nemzetközi szakmai szervezetek – az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) – megállapításai alapján.
Ha évek óta monogám kapcsolatban élek, akkor is szükséges a vizsgálat?
Igen, a szűrésen való részvétel monogám életvitel esetén is szükséges. Szinte az összes méhnyakrák hátterében a – legtöbbször, de nem kizárólag szexuális úton terjedő – humán papillomavírus (HPV) áll. A vírusnak azonban évekre, évtizedekre van szüksége ahhoz, hogy rosszindulatú elváltozásokat okozzon a szervezetben. A méhnyakrák kialakulása tehát hosszú folyamat, a rendszeres szűrés pedig segít a korai elváltozások (rákmegelőző állapotok, korai stádiumú daganatok) időbeni felismerésében.
El kell mennem szűrésre, ha már nem élek nemi életet?
Igen, a szűrés akkor is ajánlott, ha már nem él nemi életet, mivel ez nem zárja ki a daganatos elváltozások kialakulásának lehetőségét.
Mennyire kellemetlen a vizsgálat?
A szűrési folyamat általában nem fájdalmas, egyeseknél enyhe kellemetlenséggel járhat. A mindössze néhány percig tartó vizsgálat során a nőgyógyász/védőnő egy apró, keféhez hasonló eszközzel mintát vesz a méhnyak felszínéről.
Hogyan zajlik pontosan a méhnyakszűrés?
A méhnyakszűrés egyszerű és fájdalommentes vizsgálat, amely segít a rosszindulatú elváltozások felismerésében. A vizsgálat során elsőként le kell vetkőzni deréktól lefelé, majd egy speciális vizsgálóágyra kell feküdni, a lábakat pedig széttárt pozícióban ún. kengyelbe helyezni. Ez azért fontos, hogy a nőgyógyász megfelelően hozzáférjen a hüvelyen keresztül a méhnyakhoz. Ezután az orvos vagy a védőnő a hüvelybe helyez egy eszközt (ún. kacsát), amelynek segítségével láthatóvá teszi a hüvely falát és a boltozatát, így vizsgálhatóvá válik a méhnyaknak az a része, amely a vizsgálat szempontjából fontos: a hüvelyboltozatba domborodó részének külső felszíne is. Ezt követően egy keféhez hasonlító eszközzel a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából hámsejteket tartalmazó kenetet vesznek (ezt később laboratóriumban, mikroszkóppal elemzik). A teljes vizsgálati folyamat körülbelül 10 percet vesz igénybe.
Szükséges valamilyen előkészület a vizsgálat előtt?
A méhnyakszűrés előtt nincs szükség különösebb előkészületre, de javasolt, hogy a vizsgálatot menstruációs cikluson kívül, lehetőleg 2-3 nappal a menstruáció előtt vagy után végezzék. Heveny fertőzés vagy menstruáció alatt nem végezhető el a vizsgálat. Továbbá ajánlott a vizsgálatot megelőzően legalább 24 órán keresztül kerülni a hüvelyi készítmények (pl. krémek, tamponok) alkalmazását és a hüvelyöblítést.
Mennyi idő alatt készül el az eredmény?
A méhnyakszűrés eredménye általában 7-14 napon belül készül el. Az eredményről és az esetleges további teendőkről a páciens az orvostól vagy EESZT-n keresztül kap tájékoztatást.
Ha nem lesz jó az eredményem, akkor milyen vizsgálatok várhatók még?
A nem negatív eredmény esetén további tisztázó vizsgálatokra van szükség a rosszindulatú elváltozás kizárása vagy megerősítése céljából. A vizsgálati folyamat magában foglalhat: HPV-tipizálást, kolposzkópos vizsgálatot – amelynek során speciális nagyítóval vizsgálják a méhnyakat –, biopsziát, illetve konizációt. Ez a két utóbbi olyan szövettani mintavétel, amely diagnosztikus eredményt biztosít. Szükség esetén képalkotó vizsgálatokat (CT, MR, PET-CT) is végezhetnek.
Mi a különbség a citológiai vizsgálat és a HPV-teszt között?
A citológiai vizsgálat megmutatja, hogy van-e a méhnyakon bármilyen elváltozás (gyulladás, rákmegelőző állapot stb.). A HPV-teszt pedig azt mutatja meg, hogy jelen van-e a méhnyakon a humán papillomavírus valamely típusa, és ha igen, akkor az magas vagy alacsony kockázatú-e. Egyes tesztek azt is képesek megállapítani, hogy a HPV tranziens, azaz átmeneti fertőzést okoz, vagy transzformáló, azaz elindított-e már vagy várhatóan el fog-e indítani valamilyen rosszindulatú elváltozást. Mindkét vizsgálat fontos a méhnyakrák megelőzésében.
Mindig csinálnak HPV-tesztet is? Mi lesz, ha pozitív lesz a teszt eredménye?
A HPV-szűrés jelenleg Magyarországon államilag nem finanszírozott. Méhnyakszűrés során, illetve azt követően csak akkor végzik el, ha a citológiai vizsgálat eredménye gyanús elváltozást mutat, vagy ha az orvos a szűrés során indokoltnak találja. A pozitív HPV-teszt nem jelenti azt, hogy daganat van a szervezetben, de fontos a rendszeres nyomon követés, hogy a lehetséges elváltozásokat időben lehessen kezelni.
Hogyan lehet megelőzni a méhnyakrákot?
A rendszeres méhnyakszűrés és a HPV elleni védőoltás a méhnyakrák elleni védekezés két pillére. A Magyarországon elérhető 9 komponensű HPV elleni védőoltás 7 magas és 2 alacsony kockázatú HPV-típus ellen adhat védelmet. Legtöbbször ezek a magas kockázatú típusok állnak a HPV-asszociált daganatok – így többek között a méhnyakrák – többségének hátterében. A szűrés alkalmas az elváltozás korai felismerésére, ami segít az eredményesebb kezelésben.
Ha be vagyok oltva HPV ellen, akkor nem kell mennem szűrésre?
Bár az oltás segíthet megelőzni a HPV-fertőzés okozta méhnyakrákot is, ugyanakkor a rendszeres méhnyakszűrés továbbra is ajánlott az oltott személyek számára.
Ha nincs panaszom, akkor is el kell mennem szűrésre?
Igen, a szűrésen való részvétel tünetmentes állapotban ajánlott. A méhnyakszűréssel olyan elváltozások is kimutathatók, amelyek még nem okoznak tüneteket. A rendszeres szűrés segít a rákmegelőző állapotok korai felismerésében, így még a tünetek megjelenése előtt lehetőség van a kezelésre. A rendszeres méhnyakszűrés jelentősen csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.
Lehet-e méhnyakrákom, ha a korábbi szűrés eredménye negatív volt?
A korábbi szűrés negatív eredménye azt jelenti, hogy akkor nem találtak rosszindulatú elváltozást, ez azonban nem zárja ki, hogy a következő szűrővizsgálatig ez nem történik meg. A méhnyakrák hosszú évek alatt alakulhat ki, és előfordulhat, hogy egy későbbi szűrés során találnak olyan elváltozást, amely az előző vizsgálat óta alakult ki. Ezért ajánlott a rendszeres részvétel a méhnyakszűrésen.
Ha HPV-pozitív vagyok, akkor biztosan rákos leszek?
A pozitív HPV-eredmény nem jelent feltétlenül daganatos diagnózist, sőt, az sem mindegy, magas vagy alacsony kockázatú HPV-típus van-e jelen a szervezetben. A magas kockázatú vírustörzsek okozta fertőzés, amennyiben hosszú ideig, évekig fennáll, bizonyos esetekben elindíthat rosszindulatú folyamatokat – többek között a méhnyakon. Ennek eredménye akár méhnyakrák is lehet.
Csak a nőkre veszélyes a HPV?
A HPV a férfiakat és a nőket egyaránt érintheti. A vírus nemcsak a méhnyakrák okozója lehet, hanem a szeméremtestrák, a hüvelyrák és a hímvesszőrák hátterében is állhat. Ezeken kívül mindkét nem esetében kiváltója lehet egyes szájgarati és végbélnyílás körüli daganatoknak, valamint nemi szervi szemölcsöknek.
Lehet, hogy várandós vagyok, és kaptam meghívólevelet szűrésre. Mit csináljak?
Ebben az esetben is lehet méhnyakszűrést végezni; ez a várandósgondozásnak általában a része is. A vizsgálat nem veszélyezteti a fennálló várandósságot vagy a magzatot. Ugyanakkor a szűrést megelőzően mindenképpen jelezze orvosának a várandósságát vagy annak a gyanúját!
Menstruáció alatt is elvégezhető a vizsgálat?
A méhnyakszűrés a menstruáció alatt nem végezhető el, mivel befolyásolhatja a vizsgálat eredményességét. Érdemes várni a ciklus más szakaszára, például a menstruáció után vagy előtt néhány nappal, amikor a mintavétel tisztábban és pontosabban végezhető el.
A vizsgálat után előfordulhat vérzés vagy kellemetlen érzés?
A méhnyakszűrést követően előfordulhat enyhe vérzés vagy kellemetlen érzés, de ezek általában rövid ideig tartanak, és nem jelentenek komoly problémát. Bármilyen aggasztó tünet, például erős fájdalom vagy hosszabb ideig tartó vérzés jelentkezése esetén célszerű felkeresni a kezelőorvosát.
Nagyon félek a vizsgálattól, mit tehetek?
A vizsgálat nem jár fájdalommal, nagyon rövid ideig tart és életet menthet! Az időben felfedezett elváltozások nagyon jól kezelhetők és jó eséllyel gyógyíthatók, ezért mindenképpen érdemes részt venni rendszeresen a szűrésen. A megfelelő forrásokból való tájékozódás is csökkentheti a kialakult félelmet. Szükség esetén az orvossal való nyílt kommunikáció, kérdések feltétele is tisztázhatja a bennünk rejlő kételyeket.
Édesanyám méhnyakrákos volt, örökölhetem tőle?
A méhnyakrák nem genetikailag örökölhető betegség, hiszen az esetek közel 100%-ában a humán papillomavírus magas kockázatú, azaz onkogén típusai állnak a hátterében. Ugyanakkor, mint minden daganat esetén, a családi előzmények növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát.
Miért menjek el a szűrővizsgálatra?
A méhnyakszűrés elsődleges célja, hogy még időben felismerje a méhnyakrákot vagy annak megelőző állapotát – még mielőtt tüneteket vagy panaszokat okozna. A vizsgálat során a méh alsó részét, a méhnyakat vizsgálják meg, és sejtmintát vesznek róla – ezt hívják kenetvételnek. A laborban a mintában vizsgálják az esetleges elváltozásokat.
A szűrés azért kiemelten fontos, mert már a rákmegelőző állapot is nagy biztonsággal kimutatható, még abban az esetben is, ha az érintett teljesen egészségesnek érzi magát. Bár a legtöbb elváltozás nem alakul daganattá, kezelés nélkül egyes esetekből idővel méhnyakrák fejlődhet ki.
A rendszeres méhnyakszűrés jelentősen csökkenti a méhnyakrák miatti halálesetek számát, hiszen időben felismerve a betegség megelőzhető vagy eredményesen kezelhető.
Hogyan vehetek részt a méhnyakszűrésen?
Hazánkban a méhnyakszűrés 2003 óta 3 évenként (szűrési ciklus) biztosított szervezett módon, az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet alapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása alapján a jogosult 25-65 év közötti nők számára.
A szűrést nőgyógyász szakorvos vagy – bizonyos településeken – erre képzett védőnő is elvégezheti. A meghívólevélben szerepel, hogy hol veheti igénybe a szolgáltatást: abban az esetben, ha a lakóhelyén van kenetvételre jogosult védőnő, akkor a védőnői tanácsadóba, amennyiben nincs, akkor nőgyógyászhoz igényelhet időpontot.
Fontos tudni, hogy amennyiben a meghívó védőnőhöz szól, Ön akkor is dönthet úgy, hogy inkább nőgyógyász szakorvoshoz fordul a szűrés elvégzéséhez.
Mit tegyek, ha nem kaptam meghívólevelet?
Amennyiben
- rendelkezik érvényes társadalombiztosítási jogviszonnyal,
- a korábbi szűrése óta már eltelt 3 év (letelt ciklusidő),
- nincs kizáró egészségügyi beavatkozása az elmúlt 5 évben (nőgyógyászati műtét),
- nincs kizáró diagnózisa (célbetegség, célszervet érintő megbetegedés),
- nincs kizáró egészségügyi vizsgálata (pl. célszervet érintő diagnosztikus vizsgálat),
- a nyilvántartott állandó lakcímén tartózkodik,
és mindezek ellenére nem kapott meghívólevelet, de szeretne részt venni szervezett méhnyakszűrésen, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal a
Ki és hol végzi a vizsgálatot?
A méhnyakszűrést nőgyógyász szakorvos a nőgyógyászati szakrendelésen, vagy védőnő a lakóhelyhez tartozó tanácsadóban végzi, előzetes telefonos időpont-egyeztetéssel.
A vizsgálat helyszíne térképes keresőben is elérhető – válassza ki a kívánt vármegyét a bal oldali menüből.
A szűrést végző védőnőkről további információ található a Védőnő kereső oldalon.
Amennyiben a szűrés miatt másik településre kell utaznia, lehetősége van kérni az utazási költség visszatérítését – ezt a vizsgálat során jelezni kell, utólag már nem igényelhető! A kérelmet a vizsgálatot követő 6 hónapon belül a www.magyarorszag.hu oldalon lehet benyújtani.
Hogyan zajlik a méhnyakszűrés?
A méhnyakszűrés egy gyors, egyszerű és fájdalommentes vizsgálat, amely segít időben felismerni a méhnyak rákos vagy rákmegelőző elváltozásait, még mielőtt tüneteket okoznának.
A méhnyakszűrés legmegbízhatóbb módszere a citológiai vizsgálat, amikor a nőgyógyász vagy védőnő a méhszájat megtekinti, és mintát vesz a méhnyak nyálkahártyájáról. Ez az eljárás segít felismerni nemcsak a rákos elváltozásokat, hanem más betegségeket, például gyulladást vagy fertőzést is, így teljes képet ad a méhnyak állapotáról.
A vizsgálat során a páciens nőgyógyászati vizsgálóágyra fekszik, majd egy eszköz segítségével sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából – a minta akkor megfelelő, ha mindkét területről tartalmaz hámsejteket; menstruáció vagy akut fertőzés esetén azonban a mintavétel nem végezhető el.
A levett sejtmintát egy tárgylemezre kenik, rögzítik, majd laboratóriumba küldik, ahol megfestik, és mikroszkóp alatt megvizsgálják; az eredményről a szakrendelő vagy a védőnő ad tájékoztatást, és az EESZT rendszerbe is bekerül.
Milyen eredménye lehet a méhnyakszűrésnek?
Negatív
Negatív lelet esetén nem találtak semmilyen kóros elváltozást, így nincs szükség további vizsgálatra, és elegendő három év múlva újra elmenni szűrésre.
Nem-negatív
Amennyiben a citológiai lelet nem-negatív, további tisztázó nőgyógyászati, klinikai diagnosztikus vizsgálatokra van szükség. A szűrés nem diagnosztikai módszer. Az eredmény nem feltétlenül jelent rosszindulatú elváltozást, további nőgyógyászati vizsgálatok szükségesek tiszt0 a rákmegelőző állapotok időben felismerve jól kezelhetők.
Projektek
