A radioaktivitás a környezetünk természetes jellemzője. A természetes módon keletkezett radioizotópokat együtt természetes radioizotópoknak nevezzük. Ezek az izotópok megtalálhatók a kőzetekben és a talajokban, a vízi és légköri közegben és emiatt az élőlények szervezetében is. A mennyiségük térben és időben is változó.

A mesterséges eredetű radioaktív izotópok emberi tevékenység hatására jönnek létre. Felhasználásuk igen széleskörű. Alkalmazzák őket a gyógyászatban, az iparban és a kutatásban. Normál esetben a környezetbe csak korlátozott és ellenőrzött mértékben kerülnek ki és az emberek egészségére nem jelentenek veszélyt. A korábbi nukleáris balesetek és fegyverkísérletek miatt csekély mértékben ugyan, de megtalálhatók a környezetünkben.

A Főosztály által végzett környezeti radiológiai monitorozás kiemelt célja annak vizsgálata, hogy a környezetünkben mekkora a természetes és a mesterséges radioaktivitás aktuális szintje. A vizsgálatok egyebek mellett kiterjednek a légköri radioaeroszolok, a kihullás és kimosódás, valamint a háttér gamma-sugárzás szintjének folyamatos ellenőrzésére.

A levegő radioaktivitás mérések jelentőségét az adja, hogy baleseti helyzetben a légkör közvetítésével tudnak a leggyorsabban és a legnagyobb távolságra eljutni a levegőbe került radioaktív részecskék. A háttér gamma-sugárzás mérése a környezetünk radioaktivitásának aktuális, általános mértékéről ad információt.

A háttér gamma-sugárzás szintjét a szabadban lévő gamma-sugárzó radioizotópok mennyisége határozza meg. A mérést általában nyílt, sík füves területen végezzük. A mért értéket elsődlegesen a talaj felső rétegében lévő radioizotópok mennyisége határozza meg, ehhez hozzáadódik az űrből érkező kozmikus sugárzás.

Hazánkban a háttér gamma-sugárzás átlagos szintje kb. 100 nSv/h, ami 0,1 µSv/h-nak felel meg. Baleseti helyzetben a levegőben és/vagy a talajfelszínre kihullva is jelen lehet olyan mennyiségű radioizotóp, amely már értékelhető növekedést okoz a háttér gamma-sugárzás mértékében. A hazánkat és egész Európát behálózó telepített mérőhálózat korai riasztási működése ezen alapul.

A Főosztály telephelyén mért értékek heti statisztikai eredményei évenkénti bontásban az alább érhetők el. Az országos aktuális háttérsugárzási adatok a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság oldalán érhetők el: https://www.katasztrofavedelem.hu/modules/hattersugarzas/aktualis_adatsor

Az európai pillanatnyi háttérsugárzási adatok az Európai Bizottság Joint Research Centre oldalán keresztül érhető el: https://remap.jrc.ec.europa.eu/Advanced.aspx

A légköri aeroszolok azon részecskéket jelentik, amelyek mérsékelt légáramlás mellett nem képesek kihullani a levegőből. A kihullás és kimosódás (azaz fallout) mérések azon részecskék vizsgálatára irányulnak, amelyek gravitációs kiülepedés hatására, illetve folyékony vagy szilárd csapadék (eső vagy hó) kimosásával kikerülnek a levegőből és kicsapódnak a szabadban lévő felületeken. Ezen minták gyűjtése „esővíz gyűjtőkkel” történik. A mintavételezés időtartama általában 1 hónap. A mintákból laboratóriumi feldolgozás után (bepárlás és hamvasztás) összes béta-aktivitás számlálás és gamma-spektrometriai vizsgálat történik. Amíg az összes béta-aktivitás érték általános indikátorként használható, a gamma-spektrometriai vizsgálattal meghatározhatóak a természetes és mesterséges gamma-sugárzó izotópok és 1 m2 felületre kihullott aktivitásuk. Normál esetben a mesterséges eredetű radioizotópok mennyisége több nagyságrenddel alatta van a természetesekének.

A levegő aeroszol mintázása nagy mennyiségű, több tízezer m3, levegő átszívásával történik egy szűrőfilteren keresztül. A mintagyűjtés időtartama általános esetben egy hét. A levett szűrőből néhány nap pihentetés és előkészítés után nuklidspecifikus gamma-spektrometriai elemzést végzünk. Ezáltal meghatározható, hogy a mintavételezés időtartama alatt 1 m3-nyi levegőben mekkora a természetes és mesterséges gamma-sugárzó radioizotópok aktivitása.

A Főosztály telephelyén mért értékek heti statisztikai eredményei évenkénti bontásban az alább érhetők el. Normál esetben a mesterséges eredetű radioizotópok mennyisége több nagyságrenddel alatta van a természetesekének. Az eredmény előtti „<” jel azt mutatja, hogy az adott izotóp mennyisége a vizsgált mintában nem érte el a kimutathatóság szintjét, a potenciális mennyisége kisebb volt, mint a mögötte lévő érték.

A levegő aeroszol mintázása kis mennyiségű, rendszerint 50-100 m3, levegő átszívásával történik egy szűrőfilteren keresztül. A mintagyűjtés időtartama általános esetben egy nap. A levett szűrőből közvetlenül a mintavétel után (prompt minta) és néhány nap pihentetés után összes béta-aktivitás mérést végzünk. Ezáltal az határozható meg, hogy a mintavételezés időtartama alatt 1 m3-nyi levegőben mekkora volt a szűrőn lévő összes természetes és mesterséges eredetű, béta-sugárzó radioizotóp együttes aktivitása.

A Főosztály telephelyén mért értékek naponkénti statisztikai eredményei évenkénti bontásban az alább érhetők el. Normál esetben a közvetlenül a mintavétel után végzett összesbéta számláláskor mért aktivitás két nagyságrenddel nagyobb, mint a néhány nap pihentetés után mért érték. Ennek oka a szűrőn lévő természetes eredetű, és rövid felezési idejű (azaz gyorsan elbomló) radioaktív izotópok lebomlása a filteren. A pihentetett minták eredménye előtti „<” jel azt mutatja, hogy az adott izotóp mennyisége a vizsgált mintában nem érte el a kimutathatóság szintjét, a potenciális mennyisége kisebb volt, mint a mögötte lévő érték.