Libatopfélék és a disznóparéjfélék
Fotó: Horváth Máté

Libatopfélék és a disznóparéjfélék

  • Chenopodiaceae, Amaranthaceae

  • Pollen allergia: Mérsékelten allergén
  • Érintkezés esetén: Nem releváns
  • Toxikus hatás: Nem releváns
  • Rákkeltő: Nem
  • Állatokra mérgező: Igen

A nyár folyamán igen általános, hogy a levegőben a libatopfélék és a disznóparéjfélék családjába tartozó fajok pollenjei is megtalálhatóak. Mindkét család hazai őshonos képviselői között található számos haszonnövény (pl. a répa és a spenót) és gyom. Virágaik általában egyszerűek, zöld színűek. Az átörökítés júniustól októberig szélbeporzás útján történik. Pollenjeik allergének, így, ha az allergológiai vizsgálat kimutatja, hogy allergiásak vagyunk rá, kertünk, portánk tájékáról ajánlatos eltávolítanunk, amit kézi gyomlálással is könnyedén megtehetünk. A disznóparéjfélék közé tartozó kerti seprűfű (Bassia scoparia) gyomnövény, de „nyári ciprus” nevű díszváltozata egyre népszerűbb. A disznóparéjok között is kapható vörös színű dísz változat („díszamarántok”), pl. Amaranthus caudatus. A celózia (Celosia argentea) sok színváltozatban kapható dísznövény, amely azonban a disznóparéj közeli rokona. Az allergiások ne ezekkel a növényekkel ékesítsék a kertjeiket.

Állatok: A libatop fajok (Chenopodium spp.) és a disznóparéj fajok (Amaranthus spp.) különösen hajlamosak nitrát-kumulációra, emiatt főként a kérődzőkben (pl. szarvasmarha, juh, kecske) heveny mérgezést okozhatnak. Mérgezőek a sertésre is. Fogyasztásuk esetén légzési nehézség, levertség, gyengeség, remegés, gyenge pulzus jelentkezhet.

Minden jog fenntartva © 2025 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ

rrf badge