A család tagjai jellegzetes torzsavirágzatukról ismerhetők fel, melyet buroklevél fog körül. A virág sok esetben dögszagot áraszt és rovarcsapdaként működik, a kiszabaduló rovarok végzik a megporzást. Jellemző rájuk továbbá a gyöktörzs vagy a gyökérgumó megléte. A zöld növényi részek sejtjeiben kalcium-oxalát kristályok találhatók, melyek a növény rágcsálása következtében a sejtekből kiszabadulnak és égető, irritáló hatást, általában múló bizsergést, fájdalmat, duzzanatot válthat ki a szájban és ezzel egyidejűleg bőséges nyálképződést okoz. A tünetek kis mennyiség fogyasztása esetén helyi jellegűek maradnak, nagyobb mennyiség lenyelése, ami már vesekárosító lehet, az irritáló és duzzanatkeltő hatás miatt általában kizárható. Enyhébb és erősebb mérgező hatással rendelkező fajai is vannak. Számos jól ismert szobanövény tartozik közéjük: a filondendronok (Monstera spp., Philodendron hastatum, Ph. cordatum, Ph. scandens, Thaumatophyllum bipinnatifidum), továbbá egyéb trópusi eredetű, kedvelt cserepes dísznövények, mint pl. a szobai futóka (Epipremnum aureum), a rákvirág (Aglaonema modestum), a nyíllevél (Syngonium podophyllum), a flamingóvirág (Anthurium andraeanum), a kála (Zantedeschia spp.) vagy a tarkalevél (Caladium spp.). A kontyvirágfélék további ismert képviselőiről, a buzogányvirágról, a vitorlavirágról, az agglegénypálmáról és a növénycsalád hazai képviselőjéről, a foltos kontyvirágról részletes leírást is adunk.
Állatok: Állatokra hasonlóképpen veszélyesek, fogyasztásuk általában csak hányást, hasmenést, szájirritációt, fokozott nyálzást okoz. A foltos kontyvirág ellenben kifejezetten mérgező, a bogyók fogyasztása az állatok elhullását is okozhatja.
