A gyalogbodza 1-2 m magas lágyszárú növény, fehér szirmú virágai lapos vagy alig domború tetejű virágzatokba tömörülnek. Fényes, fekete bogyótermése keserű ízű. Méreganyagai jobbára a magokban, kevésbé a terméshúsban lokalizálódnak. Nagyobb mennyiségű nyers bogyó lenyelése égető érzést okoz a szájban, hányás, fejfájás és véres hasmenés, esetleg tudatvesztés is előfordulhat. A gyerekek különösen érzékenyek lehetnek a méreganyagaira, emiatt esetükben már néhány bogyó fogyasztása is erős hányingert, hasmenést válthat ki. Kellemetlen íze miatt ritkábban okoz mérgezést. Összetéveszthető a lekvárok, szörpök alapanyagaként használt fekete bodzával (S. nigra), mivel virágai, termései hasonló formájú lapos tetejű fürtökbe tömörülnek. A fekete bodza bogyója fogyasztásra nyersen nem alkalmas, gyomor-bél panaszokat okozhat. Elkülönítése a gyalogbodzától egyszerű, mivel a fekete bodza fás szárú, terebélyes bokrai akár 3-10 m magasra is megnőhetnek, továbbá virágai sárgásfehérek, ellenben a gyalogbodzáéval, amely hófehér virágokat nevel.
Állatok: Kutyára, macskára mérgező, hányást, hasmenést, nyálzást, görcsöket és remegés okozhat. A fekete bodza toxikus lehet az állatokra, de a levelek jellegzetes szaga miatt fogyasztását általában elkerülik.
