A fészkesvirágzatúak (más néven fészkesek vagy őszirózsafélék) családjának tagjai a pompás kerti virágokat juttatják eszünkbe, de ide tartozik sok gyomnövény is. Számos dísz-, gyógy- és haszonnövény tagja ennek a családnak; csak, hogy a legfontosabbakat említsük: árnika, bíbor kasvirág, cickafark, cikória, dália, kamilla, körömvirág, krizantém, margaréta, napraforgó, napvirág, peremizs, százszorszép, varádics. A fészkesvirágzatúak fajokban gazdag családjában gyakori a keresztreakció, amikor nem egy fajra, hanem sok fajt magába foglaló fajcsoportra érzékeny valaki. Fészkesvirágzatú gyógynövényekből készült készítmények (tabletták, krémek) allergiás panaszokat válthatnak ki, főként a parlagfű pollenre érzékenyeknél. A színes, látványos virágú, nagy sziromlevelekkel rendelkező fajok, illetve fajták általában kevés pollent szórnak a levegőbe, ezért allergenitásuk nem jelentős (csupán dísznövénykertészeknél, virágárusoknál váltanak ki foglalkozási allergiát, egyébként csak elvétve okoznak panaszokat, amikor közelről megszagoljuk őket vagy nagyobb kiterjedésű ágyásaik közelében hosszabb ideig tartózkodunk). Nem kell pollenallergiától tartanunk a dísznövények azon fajtáinál, ahol a virágzat telt formájú, pompon vagy gömb alakú. Ezekből ugyanis a pollenszemek kevésbé jutnak a levegőbe. Az allergiás tünetekért elsősorban a gyomnövények felelősek. A gyomnövények közül említést érdemel a parlagfű és az üröm, amelyeket kiemelt jelentőségük révén külön tárgyalunk. Ezeken felül kertjeinkben több olyan fészkesvirágzatú gyomnövénnyel is találkozhatunk, amelyeket, ha hagyunk jelentős tömegben elszaporodni, akkor allergizáló hatással bírhatnak. Ilyenek például az aranyvessző fajok (Solidago spp.). Több esetben előfordul, hogy e növények, s más agresszív terjedésre képes özöngyomok némi gondozást is élveznek a kertben (pl. öntözést kapnak), noha igen nehezen szoríthatók vissza, ha már elterjedtek. Kevéssé okoznak problémát a gyermekláncfű (pongyola pitypang, Taraxacum officinale), a bogáncs, a bojtorján, a betyárkóró és a tetszetős, de özönfajjá vált borzas kúpvirág. Egyes fészkesvirágzatúakkal, jellemzően a bársonyvirággal (Tagetes spp.), a kokárdavirággal (Gaillardia aristata) és a krizantémmal (Chrysanthemum spp.) kapcsolatban rendszeresen érkeznek lakossági bejelentések, melyekben bőrirritációról, egyéb kellemetlen bőrtünetekről számolnak be. A bőrtüneteket a mono- és szeszkviterpének válthatják ki, elsősorban a növény közvetlen érintése révén (kontakt allergia), azonban ez a levegő közvetítésével is bekövetkezhet. Mérgezés tekintetében fajai általában nem vagy enyhén mérgezőek az emberre.
Állatok: Egyes fajok mérgezőek lehetnek. A krizantém a kutyák, a macskák és a lovak számára mérgező lehet. Lenyelés esetén a tünetek között hányás, hasmenés, nyálzás, koordinációs zavar és bőrrel való érintkezés esetén bőrgyulladás szerepelhet. A bársonyvirág úgy vélik nem toxikus a kutyákra, azonban nagy mennyiség lenyelése okozhat enyhe gasztrointesztinális zavarokat. Macskák esetében viszont a növényi nedvvel való érintkezés szem- vagy orrirritációt, bőrirritációt okozhat, lenyelve szájirritáció, nyáladzás, hányás, hasmenés jelentkezhet.
