A nyitvatermőkhöz tartozó ciprusfélék az egyik legkorábban, már februártól virágzó, igen nagy mennyiségű pollent termelő örökzöldek családja. A közülük kikerülő díszcserjéket és alacsony fácskákat majd minden kertben és városi zöldterületen megtaláljuk. A ciprusfélékhez tartoznak a jól ismert tuják (Thuja spp.) és életfák (pl. keleti életfa vagy más néven keleti tuja, Platycladus orientalis), illetve a hamisciprusok (Camaecyparis spp.) is. Pollenjeik allergének. A légúti tünetek jellemzően köhögéssel jelentkeznek. A legerősebb allergénhatással rendelkező pollentermelő képviselőik a virginiai boróka (Juniperus virginiana), melynek erősen allergén virágpora miatt csak a termős példányok ültetése ajánlott. Fűrészpora szintén allergizál. Pollenszórása májusban van. Erős allergén hatással rendelkeznek ezen kívül még a Leyland-ciprus (Cupressocyparis × leylandii) ’Leighton Green’ fajtája és a japánciprus (sugi, Cryptomeria japonica) pollenadó fajtái. Ez utóbbiak ültetése feltétlenül kerülendő. A ciprusfélék őshonos képviselője a váztalajokon is megélő, sík- és dombvidéki erdőssztyepp mozaikokban felbukkanó közönséges boróka (Juniperus communis), mely április-májusban szórja pollenszemeit. A ciprusfélék több fajára jellemző, hogy ismételt vagy rendszeres érintkezés esetén allergiás bőrreakciót válthatnak ki.
Mérgező hatás tekintetében a ciprusfélék általában enyhén mérgezőek, a növényi részek lenyelése kisebb megbetegedéseket, például hányást vagy hasmenést okozhat. Erősebb mérgező hatással rendelkezhetnek a nehézszagú boróka és a tujafélék, amelyeket részletesen is tárgyalunk. Egyes boróka fajok a tujákhoz hasonló habitusúak és a mérgező fajaik a tujákra jellemző mérgezési tüneteket okoznak. A borókafélék legkönnyebben tobozaik alapján különböztethetők meg. A tuják toboza kezdetben többnyire hamvaszöld színű (a toboz szarvacskákkal is rendelkezhet), de érés után elfásodik és tobozpikkelyei szétállóvá és barna színűvé válnak. A borókák viszont nem tobozt, hanem bogyószerű, általában hamvaskék tobozbogyót (áltermés) fejlesztenek.
Állatok: A nem mérgező fajok tobozbogyóit a kisemlősök és a madarak előszeretettel fogyasztják. A mérgező fajok fogyasztásánál a hányáson, hasmenésen kívül a mérgezés tünete lehet pl. kutyáknál a nyáladzás vagy a gyengeség és a letargia. Utóbbi tünetek akár máj- vagy vesekárosodásra is utalhatnak. Atópiás dermatitiszben szenvedő kutyák esetén egyes fajok pollenjei szénanáthát válthatnak ki.
