Három napon át Budapest adott otthont a világ egyik legfontosabb víz- és egészségügyi tanácskozásának, ahol több mint 40 ország képviselői vitatták meg, hogyan lehet biztonságosabbá és ellenállóbbá tenni az ivóvízellátást és a szennyvízszolgáltatást a jövő kihívásaival szemben.
A Víz és Egészség Jegyzőkönyv részes feleinek hetedik ülése a klímaváltozás, a vízzel összefüggő betegségek és a vízminőség romlása elleni közös fellépés fontosságát hangsúlyozta. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az egészséges víz és a megfelelő higiéné nem luxus, hanem alapvető emberi jog, amelyet mindenki számára biztosítani kell – legyen szó nagyvárosi lakásról, vidéki iskoláról vagy egészségügyi intézményről.
A Víz és Egészség Jegyzőkönyv az ENSZ és a WHO közös egyezménye, amely 20 éve segíti a biztonságos ivóvízhez, megfelelő szennyvízszolgáltatáshoz és alapvető higiénéhez való hozzáférés javítását az Európai Régióban és azon túl. A Jegyzőkönyv célja, hogy az egészséges környezethez való jog ne csak ígéret, hanem mindenki számára valóság legyen.
Magyarország vezető szerepben
Magyarország különösen aktív szerepet vállalt a jegyzőkönyv munkájában:
- A konferencián Magyarország Moldovának adta át az elnöki feladatokat. Vargha Mártát, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakértőjét, az egyezmény alelnökévé választották.
- Hazánk vezető szerepet játszik a közintézmények – például iskolák és kórházak – víz- és higiéniai feltételeinek javításában, valamint a kézmosási szokások és a menstruációs higiéné fejlesztésében és a szolgáltatások méltányos elérésének javításában.
- Magyar szakemberek közreműködésével készült a WHO új kiadványa, a Water for All – Policy summary on embedding equity in drinking-water policies in the WHO European Region.
A dokumentum bemutatja, hogyan érvényesül a biztonságos ivóvízhez és szennyvízkezeléshez való egyenlő hozzáférés az európai régióban, feltárja a fő kihívásokat, és gyakorlati példákat, eszközöket kínál a döntéshozóknak ahhoz, hogy a víz- és szanitációs szolgáltatások igazságosabbak, fenntarthatóbbak és mindenki számára elérhetőek legyenek.
A budapesti ülés üzenete világos: a tiszta víz és az egészséges környezet alapja az emberi egészségnek és a jövő gazdasági biztonságának. A döntéshozók egyetértettek abban is, hogy a víz- és szennyvízrendszereket úgy kell fejleszteni, hogy azok ellenálljanak a klímaváltozás, a természeti katasztrófák vagy akár a kibertámadások okozta kihívásoknak.
Közös európai célok – magyar megoldásokkal
Az ülés résztvevői üdvözölték, hogy Észak-Macedónia és Üzbegisztán 2023-ban csatlakozott a Jegyzőkönyvhöz, és több ország – köztük Olaszország, Írország és Kazahsztán – ratifikációja folyamatban van. A felek felhívták a figyelmet a regionális együttműködés, a szolidaritás és a közös felelősségvállalás fontosságára a vízbiztonság és a közegészség védelmében.
A tanácskozáson elfogadott nyilatkozat és ajánlások a 2026-os ENSZ Vízkonferencia (Egyesült Arab Emírségek) előkészítését is szolgálják. A dokumentum szerint az egészséges vízhez és szanitációhoz való hozzáférés fejlesztését gyorsítani kell, különösen a hátrányos helyzetű térségekben.
Magyarország számára ez egyben elismerés is: a budapesti ülés megerősítette hazánk vezető szerepét az európai víz- és egészségügyi együttműködésben, valamint a klíma- és egészségpolitika összekapcsolása terén.

