---
title: "NNGYK - A radon mérése"
description: ""
url: "https://nngyk.gov.hu/hu/orszagos-radon-program/a-radon-merese.html"
date: "2026-08-28T21:32:44+00:00"
language: "hu-HU"
---

##  A radon mérése

##  [ Aktív radon mérési módszerek ](https://nngyk.gov.hu/hu/orszagos-radon-program/a-radon-merese/aktiv-radon-meresi-modszerek.html)

Az aktív mérési módszernél árammal működő műszert használunk a méréshez. A kiértékelés a méréssel egyidejűleg megtörténik. Akár rövid időn belül (néhány perc vagy óra) eredményt kapunk a radon aktuális koncentrációjáról, ezért ezzel a módszerrel nyomon követhető a radon koncentráció változása. A mérési eredmények egy kijelzőn, vagy a számítógéphez való kapcsolódást követően jeleníthetőek meg és értékelhetők. Itt nincs szükség külön kiértékelő rendszerre. A mérésekhez korábban csak a professzionális, drága műszerek álltak rendelkezésre, amelyek alkalmasak voltak a radon-koncentráció széles tartományon belüli pontos meghatározásához. A növekvő lakossági igényre válaszként megjelent a radon mérő műszerek új generációja, melyek sokkal olcsóbbak és elsődlegesen az otthonok beltéri radon-koncentrációjának hosszú idejű monitorozására szolgálnak. Az általuk szolgáltatott eredmény pontossága kisebb és a szükséges mérési idő is hosszabb lehet.

Egy-egy helyszínen az ajánlott minimális mérési idő függ a mérés céljától is, általában néhány óra és pár nap közötti intervallumba esik.

Az aktív műszeres méréshez használt detektor típusok: szcintillációs detektorok, ionizációs kamrák, félvezető detektorok.

**Szcintillációs detektor – Lucas cella**

A mérés elve az, hogy a vizsgált radonos levegőből meghatározott mennyiséget egy mérőkamrába kell juttatni, amely egy kiértékelő mérőegységhez csatlakozik.

A mérőkamrában a mérés előtt vákuumot kell létrehozni, majd a radonos levegőt egy adott térfogatú (pl. 150 cm3) szcintillációs kamrába kell átvinni és a kamrát légmentesen lezárni. A radioaktív aeroszol részecskéket ki kell szűrni a levegőből a kamrába juttatás előtt egy filterrel. Ezáltal csak a radonos levegő tud a műszer belsejébe jutni és a porszemcsékhez tapadt leányelemek nem torzítják a mérés eredményét.

A szcintillációs kamra hengeres kialakítású, fala speciális formájú, légmentesen zárható üvegből készül, amelynek belső felületén ezüsttel aktivált cink-szulfid - ZnS(Ag) – bevonat van. A kamrában lévő radon és leányelemeinek bomlásából származó alfa-részecskék átadva energiájukat a szcintillátor anyagának gerjesztik azt, amelyben ennek következtében fényfelvillanások keletkeznek. A fény fotonokat a kamra fényáteresztő talp részéhez csatlakozó fotoelektron sokszorozó alakítja át mérhető árammá. Az így létrejövő áram erőssége arányos a kamrában lévő levegő radon-koncentrációjával.

A mintavétel után, a mérést megelőzően 3 óra várakozás szükséges a radon és leányelemei közötti egyensúly beálltához. A mérési idő általában legfeljebb 1 óra. A rendszer elvi működéséből következik, hogy ezzel a módszerrel csak szakaszos mintavétel és mérés valósítható meg.

**Ionizációs kamra**

Ez a mérési módszer azon alapul, hogy a radonos levegőt a műszer hengeres mérőkamrájába kell juttatni, ahol a radon elbomlik és ionizálja a kamrában lévő levegőt. A GM csöves számlálókhoz hasonlóan a létrejövő szabad elektronok töltésüket leadva, az áramhurokban a radon-koncentrációval arányos áramerősségű jelet hoznak létre. A radonos levegő a kamrába egy beépített vagy külső pumpa segítségével, vagy nyitott oldalfalú kamra esetében diffúzióval juthat. A detektorba injektált levegőből előzetesen ki kell szűrni a radioaktivitást hordozó aeroszol részecskéket egy szűrővel. A fő különbség a Lucas cellával szemben, hogy ez a típusú műszer folytonos mérést tesz lehetővé (mind diffúziós, mind pedig átöblítéses módban).

A mérés során a radon és leányelemeik bomlásakor keletkező alfa-részecskék formájában felszabaduló energia a detektor levegőjét ionizálva egyenként több tízezer ionpárt hoznak létre. A kamrában a rákapcsolt feszültség hatására statikus elektromos erőmező van. Az elektronok a töltésüket átadva a pozitív töltésű elektródának, abban a primer alfa-részecskék energiájával arányos nagyságú elektromos áramimpulzus keletkezik, amelyet felerősítenek és egy jel analizátor nagyság szerinti csatornákba osztályoz. Ily módon energia szelektív mérés valósul meg. A mért beütésszám a radon és a leányelemei alfa-bomlásától származó impulzusok számlálásán alapul.

Az ionizációs kamra elvével működő detektortípus például a német gyártmányú AlphaGuard PQ 2000 típusú műszer.

![alphaguard df2000](https://nngyk.gov.hu/images/tartalomkepek/radon/alphaguard-df2000.png)

*AlphaGuard PQ 200*

**Félvezető detektor**

A félvezető detektoros mérések elve hasonló az ionizációs kamránál bemutatotthoz, azzal a különbséggel, hogy a félgömb alakú mérőkamrában egy félvezető alfa-detektor helyezkedik el. Ez méri a radon és bomlástermékeitől származó alfa-beütések gyakoriságát. A levegőt általában egy beépített pumpa juttatja a mérőkamrába. A pumpának csak a kamrán belüli légcsere felgyorsításában van szerepe, a mérés elvi módját nem befolyásolja.

A félvezető detektoros műszerekben egy félgömb alakú mérőkamra van beépítve, amelynek a belső felülete vezető réteggel van bevonva. A félgömb közepén egy félvezető szilárdtest alfa-detektor helyezkedik el. A mérendő levegő ebbe a kamrába jut egy pumpa segítségével. A detektor és a félgömb közé nagyfeszültség van kapcsolva, ami a radon bomlása során keletkező pozitív töltésű radon leányelemeket a detektor negatív potenciálú elektródjára vonzza. A bomlásuk során keletkező alfa-részecskék a detektorban az energiájukkal arányos nagyságú jeleket keltenek, amiket a műszer külön-külön képes detektálni. A mért beütések gyakorisága arányos a radon és leányelemeinek koncentrációjával. Ilyen típusú műszer pl. a Durridge RAD7, a SARAD RTM-2200. A detektálás hatásfokát befolyásolhatja (csökkentheti) a mintázott levegő páratartalma, ezért egyes gyártók (pl. Durridge) ajánlják a műszerbe beszívott levegő nedvesség tartalmának csökkentését páramegkötő anyag közbeiktatásával.

![sarad rtm 2200](https://nngyk.gov.hu/images/tartalomkepek/radon/sarad-rtm-2200.png)

*SARAD RTM-2200*

 | **Típus** | **Vizsgált közeg** | **Mért izotóp** | **Detektor típusa** | **Mintavételés mérés** |
|---|---|---|---|---|
| Lucas cella | beltéri levegő, talajgáz radon | radon és alfa bomló leányelemei | szcintillációs detektor | szakaszos |
| Ionizációs kamra | beltéri levegő, talajgáz radon, vízben oldott radon | radon és alfa bomló leányelemei | ionizációs kamra | szakaszos és folytonos |
| Félvezető detektoros műszer | beltéri levegő, talajgáz radon, vízben oldott radon | radon és alfa bomló leányelemei | félvezető detektor | szakaszos és folytonos |

*Aktív radon mérő műszer típusok összehasonlítása*

*Felhasznált irodalom:*

*AlphaGUARD User Manual, Genitron Inst., Germany, Alpha GUARD User manual*

*RAD7 User Manual, Durridge Co. Inc., USA, RAD7 User manual*

*Rad Elec Inc. FAQ, [https://www.radelec.com/faq\_eperms.html](https://www.radelec.com/faq_eperms.html)*

*Nagy Gábor, Vincze Árpád, Félvezető eszközök, mint sugárzásérzékelő detektorok, ZMNE BJKMK, 2007*

*Canoba, A.C., et. al., Radon Determination by Activated Charcoal Adsorption and Liquid Scintillation Measurement, Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry, vol. 240, no. 1, p. 237-241, 1999*

*Gordana Pantetlic, et. al., Indoor radon activity concentration measurement using charcoal canister, 2015 January*
*<https://www.researchgate.net/publication/311397624>*

*M. Belgaid, D. Amrani, Investigation and use of LR-115 track detectors for radon measurements [https://inis.iaea.org/collection/NCLCollectionStore/\_Public/36/010/36010931.pdf](https://inis.iaea.org/collection/NCLCollectionStore/_Public/36/010/36010931.pdf)*

##  [ Passzív és aktív radonmérési módszerek ](https://nngyk.gov.hu/hu/orszagos-radon-program/a-radon-merese/passziv-es-aktiv-radonmeresi-modszerek.html)

Az utóbbi évtizedekben a radon egészségre gyakorolt káros hatásának vizsgálata mellett felmerült az igény a radonnak való kitettség becslésére, radon szintek mérésére, illetve, ha szükséges, a csökkentésére.

Ha felmerül a gyanú, hogy a lakás légterében jelentősebb mennyiségű radon van, érdemes megméretni annak koncentrációját. Ehhez a szakemberek egy ún. detektort vagy mérőműszert helyeznek el az épületben rövidebb vagy hosszabb időtartamra. A mérések javasolt minimális időtartama 3-5 nap a napszakos ingadozásból adódó különbségek kiátlagolása érdekében a radon feldúsulásának sebességéről szerzett információk alapján. Ez idő alatt javasolt a szellőztetés elkerülése az átlagos radon-koncentráció konzervatív becslése érdekében.

Az időjárásból és lakáshasználat módjából adódó változások jobban kiegyenlítik egymást, ha a mérési időt hosszabbnak választják: a nemzetközi tapasztalatok alapján 3 hónapos, 6 hónapos, illetve 1 éves mérési időtartam javasolt. Ekkora idő azonban gyakran nem áll rendelkezésre a méréshez. Az expozíciós kockázat megbízható becsléséhez azonban mindenképp a hosszú idejű mérésekből származó eredmények használandók.

A beltéri radon-koncentráció évszakos változásait nyomon követő, 1 éven át tartó (4 x 3 hónapos) mérését ún. passzív, integratív detektorokkal érdemes elvégezni. Erről az [Országos Radon Program](https://nngyk.gov.hu/index.php?option=com_content&view=category&id=869) menüpont alatt olvashatnak bővebben.

A kivitelezési mód szempontjából aktív és passzív radon mérési módszereket lehet megkülönböztetni. Az aktív módszerek esetében mérőműszerrel történik a mérés és azonnali az adatfeldolgozás (hátránya, hogy nem ad hosszú távú statisztikai adatokat). A passzív módszernél egy indikátor anyag állapotának megváltozásából következtetünk vissza az expozícióra (hátránya, hogy nem tudunk az adatokból a radon szint változására következtetni), a kiértékelésre utólagosan kerül sor. Radon mérést végezhetünk beltéri levegőből, de történhet talajgázból, vízből vagy külső légtérben.

**Passzív radon mérési módszerek**

A passzív mérési módszerek közös jellemzője, hogy általában hosszú idejű (minimum néhány hetes, de jellemzően néhány hónapos) méréseknél alkalmazzák, olcsóbbak, és egyidejűleg sok helyszínen megvalósítható velük a mérés. A kiértékelésükhöz laboratóriumi háttérre van szükség. A vizsgálat eredményeként a teljes vizsgált időszakra jellemző összegzett dózist tudjuk meghatározni. Ezt az expozíciót elosztva a vizsgálati idővel kapjuk a teljes mérési időre vonatkozó átlagos radon-koncentrációt. Ily módon ez a módszer a radon-koncentráció gyors időbeli változásáról nem ad információt. A kihelyezés és a begyűjtés időpontját (hónap, nap, óra) gondosan fel kell jegyezni, mert csak így számítható ki az expozíciós idő. A detektorokat a vizsgálat előtt és annak befejezése után védeni kell minden további radon-expozíciótól. A nyomdetektorokat pl. egy, a radon számára nem átjárható, többrétegű alumínium-műanyag fóliába hegesztik a gyártás során. A mérés a fólia felbontásával kezdődik. A begyűjtés után, a visszaküldéshez a detektorokat szintén jól be kell csomagolni (lehetőség szerint alufóliába), hogy a kiértékelésig ne érje őket további radon-expozíció.

A passzív detektorok típusa: nyomdetektorok, elektret ionizációs kamrák, aktív szenes patronok.

**A nyomdetektorok**

*A CR-39 típusú nyomdetektor*

A radon-koncentrációk hosszú idejű integráló mérésére elterjedten használják az ún. maratott nyomdetektorokat. A detektor egy 1-2 cm2 felületű, allil-diglikol-karbonát anyagú (CR-39),
1-2 mm vastagságú lap, amelyet egy speciális kialakítású, legtöbbször hengeres vagy félgömb alakú műanyag tokban, ún. diffúziós kamrában helyeznek el. A detektorok a mérést megelőzően egy, a radon számára nem átjárható fóliába vannak behegesztve. A kihelyezett detektor kamrájába a radon diffúzióval jut be apró réseken keresztül. A rések kialakítása biztosítja, hogy a radon bomlástermékei nem, csak a radon tud bejutni a kamra belsejébe. A kamra megóvja a detektort más, nem gáznemű alfa-sugárzó részecskék bejutásától. Kialakítása folytán semmilyen sugárzást vagy kémiai anyagot nem bocsát ki magából és nem lép reakcióba a környezetével.

A kamrában lévő radon bomlásakor keletkező alfa-részecskék a detektor lapka felületének ütközve sérüléseket, ún. látens nyomokat hoznak létre azon. A látens nyomok száma arányos a teljes expozíciós idő alatt a kamrába bediffundáló radon mennyiségével. Az expozíciós időtartam ajánlottan 2-3, de minimum 1 hónap. Szükség esetén hosszabb időtartamra (6 hónap – 1 év) is kihelyezhető. A diffúziós kamrákat visszaküldve a laboratóriumba történik a feldolgozásuk, kellő mennyiség összegyűjtése után. A kiértékelés előtt a detektor lapokat a kamrából kivéve 90°C-os, 6,25 mol/l töménységű NaOH oldatban szükséges maratni 4-5 órán keresztül. A maratás során a detektor lap feloldódása a sérült részeken gyorsabb, mint az ép részeken, ami látens nyomok növekedését eredményezi.

Az előkészítés után a nyomok leszámlálása legtöbbször egy optikai mikroszkóp és egy képelemző program segítségével történik. A beállított mérési protokoll határozza meg, hogy milyen formájú és méretű nyomok kerülnek leszámlálásra. A detektor által mért radon-koncentráció a kapott nyomsűrűség \[nyom/mm2\], kalibrációs faktor (CF, \[(kBq·h/m3)/(nyom/mm2)\]) és az expozíciós idő \[h\] alapján számítható. A nyomsűrűség leszámlálása többször megismételhető, így annak eredményeiből szórás számítható. A már maratott detektor többé nem használható fel újból helyszíni mérésre.

*LR-115*

A CR-39 mellett a másik általánosan használt detektortípus az LR-115-tel jelölt cellulóz nitrát. A detektor felülete sokkal nagyobb: 8,5 cm2 (34×25 mm). A detektor lapot elhelyezhetik zárt kamrában és használják nyitottan is. A zárt kamrában 2 detektort helyeznek el, amelyeket egy 20 µm vastagságú alumíniummal bevont polikarbonát fólia tart össze. Ezen még képes áthatolni az alfa-részecske. A nyitott elrendezésű detektornál a kamra sík kialakítású, a mérés a kamra kinyitásával kezdődik meg. A detektor működési és a kiértékelési módjának elve azonos a CR-39 detektoroknál leírtakkal.

**Elektret ionizációs kamra**

Az elektret ionizációs kamrák működése azon alapul, hogy egy speciális kialakítású, előre feltöltött kondenzátort kisüt a fegyverzetei között elbomló radon és leányelemeitől származó alfa- és béta-sugárzás. A töltésvesztés mértéke arányos a bejutó radon koncentrációjával.

Az E-Perm elektret ionizációs kamra két részből áll. Az egyik komponense egy elektromosan vezető plasztikból készített, speciális kialakítású és formájú ionizációs kamra. A mérőegység másik komponense az elektret, ami egy elektromosan vezető plasztik tartóba épített pozitív töltésű speciális teflon lemez.

A mérés során az elektretet az ionizációs kamrába helyezik be. Az elektret és az ionizációs kamra fala közötti potenciálkülönbség hatására a kamrában statikus elektromos erőtér jön létre. Az expozíciós időtartam alatt a levegő diffúziós áramlással jut az ionizációs kamrába egy filteren keresztül, amelynek feladata a radon bomlástermékeket hordozó aeroszolok kiszűrése.

Az ionizációs kamrába bejutó, levegőben lévő radon és annak bomlásából származó leányelemei a bomlásuk során alfa- és béta-részecskéket bocsátanak ki, amelyek ionizálják a levegőt pozitív és negatív töltésű ionokat hozva létre. A negatív töltésű ionok a pozitív töltésű teflon lemez (anód) felé mozdulnak el és átadva töltésüket arányos mértékben kisütik azt. A kisülés mértéke (az elektromos töltés csökkenése) arányos az expozíciós idővel és a bejutó radon koncentrációjával.

Ez a típusú detektor minimum 1 hetes, de akár több hónapos méréshez is használható. Az expozíció végén légmentesen le kell zárni a kamrát és visszajuttatni a kiértékelést végző laboratóriumba. Az elektret töltöttségének kiolvasására egy voltmérő szolgál. A töltöttséget a kihelyezés előtt és után is meg kell mérni. A radon-koncentráció a töltés csökkenéséből számítható az előzetesen meghatározott kalibrációs faktor (CF, \[(V/h)/(Bq/m3)\]) segítségével.

A módszer elvéből következik, hogy a detektor érzékeny a környezeti gamma-sugárzásra is, mivel az ionizációs kamrán keresztül áthatoló gamma-sugárzás is képes ionizálni a levegőt, ami szintén az elektret kisülését eredményezi. A radon méréssel egyidejűleg a gamma-dózisteljesítményt is mérni kell és korrekcióba venni a radon-koncentráció számításakor.

**Aktív szén patronos mérés**

A radon könnyen adszorbeálódik az aktív szén felületén. Ezt a tulajdonságát használják ki a levegő radon tartalmának monitorozásához. Ezen detektorok használata leginkább az USA-ban terjedt el.

A méréshez használt aktív szenet egy tartóedényben, egy zárható szén patronba töltik bele, amelynek fala nem átjárható a radon számára (pl. fém). A mérés előtt érdemes az aktív szenet kifűteni, majd a tartót légmentesen lezárni. Annak érdekében, hogy a mérés kezdetéig radon gáz ne kerülhessen be a patronba, a fedél és a tartó csatlakozását szilikon alapú szalaggal biztosítják.

A mérés a tartó fedél levételével kezdődik. Az expozíciós idő leteltével a tartót légmentesen vissza kell zárni. Az expozíciós idő általában 7 nap, de lehet 2 hét is. A minta elemzése a laboratóriumban gamma-spektrometriai módszerrel történik. A mérés célja a béta- és gamma-bomló radon leányelemek (214Pb, 214Bi) koncentrációjának meghatározása. A mintavétel befejezése és a mérés között minimum 3 órának (200 perc) kell eltelnie a radon és leányelemei közötti egyensúly beállásához. A radon-koncentráció a mérési eredményként kapott, adott energia tartományba eső beütésszám gyakoriságból egy kalibrációs faktor (CF, \[(1/s)/(Bq/m3)\]) alkalmazásával számítható.

Az aktív szén töltet egy hónap pihentetés után újra használható, mert ennyi idő alatt kellő mértékben lebomlanak benne a 214Pb, 214Bi radioizotópok.

 | **Típus** | **Vizsgált közeg** | **Mért izotóp** | **Mért jel** | **Vizsgálati idő** |
|---|---|---|---|---|
| CR-39 nyomdetektor | beltéri levegő | radon és alfa-bomló leányelemei | egységnyi felületen lévő sérülések mennyisége, nyomsűrűség | 1 hónap – 1 év |
| LR-115 nyomdetektor | beltéri levegő | radon és alfa-bomló leányelemei | egységnyi felületen lévő sérülések mennyisége, nyomsűrűség | 1 vagy több hónap |
| elektret ionizációs kamra | beltéri levegő | radon és alfa- + béta-bomló leányelemei | elektromos töltés csökkenés | 1 hét – több hónap |
| Aktív szén töltet | beltéri levegő | béta-bomló radon leányelemek | szén felületén megkötött radon leányelemektől származó beütésszám | 7-14 nap |

*Passzív radon mérési módszerek összehasonlítása*

## Schema

```json
{
    "@context": "https://schema.org",
    "@type": "BreadcrumbList",
    "itemListElement": [
        {
            "@type": "ListItem",
            "position": 1,
            "name": "Home",
            "item": "https://nngyk.gov.hu/hu"
        },
        {
            "@type": "ListItem",
            "position": 2,
            "name": "Országos Radon Program",
            "item": "https://nngyk.gov.hu/hu/orszagos-radon-program.html"
        },
        {
            "@type": "ListItem",
            "position": 3,
            "name": "A radon mérése",
            "item": "https://nngyk.gov.hu/hu/orszagos-radon-program/a-radon-merese.html"
        }
    ]
}
```