Szakmák csoportosítása a munkaterhelés és a munkahely körülményei szerint

Munkaterhelés alapján alapvetően két nagy csoportot különböztetünk meg, a fizikai és a pszichés terhelést. A fizikai munkát a munka végzéséhez szükséges energiaigény alapján csoportokba soroljuk (igen könnyű fizikai munka, könnyű fizikai munka, közepesen nehéz fizikai munka, nehéz fizikai munka). A fizikai munka megítélésénél a munkavállaló testi fejlettsége alapvető fontosságú, ezt a BMI-vel (Body Mass Index) fejezhetjük ki (1. táblázat). A jóléti társadalmakban ugrásszerűen megnőtt a 25-ös (túlsúlyos) vagy afölötti (elhízott) BMI-vel rendelkező munkavállalók/tanulók száma (1. ábra), ami szakmai alkalmasság véleményezésénél egyes szakmákra alkalmatlanná teszi a tanulót, munkaköri alkalmassági vizsgálat elbírálásánál pedig azon kívül, hogy a súlyfelesleg miatt a munkavállaló esetleg nem tudja már olyan hatékonyan elvégezni az addigi munkáját, mint azelőtt, de a társbetegségekkel (metabolikus X-szindróma) is számolnunk kell (2. táblázat).

Az alkalmasság megítélésénél figyelembe kell vennünk a munkahely körülményeit és a munkavégzés helyét is. Ezek alapján megkülönböztethetünk zárt térben vagy szabadban végzett munkát, illetve a kettőt váltakozva végzendő munkát, meleg, hideg és változó hőmérsékletű környezetben végzett munkát, nedves/párás/nyirkos munkahelyen végzett munkát, poros/füstös/gőzös/gázos munkahelyen végzett munkát és magasban/mélyben végzett munkát. További munkahigiénés kockázati elemként jelentkező megterhelések pl. fizikai tényezők (zaj, rezgés, sugárzás), kémiai tényezők (munkatérben levő veszélyes anyagok, rákkeltők, mutagének, genotoxikus anyagok), biológiai tényezők (baktériumok, gombák, vírusok, paraziták), pszichoszociális tényezők (monotonitás, elégtelen munkahelyi légkör, rossz munkakörülmény), ergonómiai tényezők (nem fiziológiás mozgások végzése, munkaterület helytelen kialakítása). Munkavégzés közbeni testhelyzet szerint álló, ülő, váltakozó, illetve kényszerhelyzetben (görnyedés, térdelés, guggolás) végzett munkákat különböztethetünk meg. Fontos tudnunk azt is, hogy a munkavállalónak szükséges-e túlmunkát, nyújtott műszakot vállalnia, illetve időkényszer keretei közt (futószalag) vagy esetleg többműszakos munkarendben kell-e dolgoznia.

Hazánkban is elterjedtek jógyakorlatok, amelyeket a legtöbb EU-s országban alkalmaznak. A jógyakorlat egy a munkavállalók biztonságának javítására irányuló tevékenység, amely a biztonsági kockázat kezelését szolgálja (annak bekövetkezését megelőzheti), hozzájárulhat a szakmai munka eredményesebb végrehajtásához. A jógyakorlatoknak három típusa van: intézményi (a szolgáltatók által beküldött jógyakorlatok), általános (az intézményi jógyakorlatok és az érvényes módszertani ajánlások alapján készülnek szisztematikus fejlesztés keretében) és katalogizált intézményi jógyakorlatok (minőségfejlesztési módszertan alapján „fejlesztett” intézményi jógyakorlatok).

A valóságban ezt úgy kell értelmeznünk, hogy a munkáltató és a munkavállalók rendszeres időközönként egyeztetnek arról, hogy hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni a munkafolyamatokat, mi az, ami megkönnyíti a munkavégzést, és szükség esetén mi az, amivel elősegíthetik a munkavállalók komfortjának növelését a munkahelyen. Egyes cégeknél ilyen jógyakorlat pl. a rugalmas munkaidő-beosztás (kötetlen, részmunkaidő, törzsidő-peremidő biztosítása, csúsztatott munkakezdés, osztott munkaidő), a rugalmas munkarend, munkavállaló-megtartó intézkedés alkalmazása pl.: infláció követő bérkompenzáció, céges busz. Vannak olyan munkahelyek, ahol sportolási lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak az egészségük megőrzése érdekében, vagy „bizalmi szobát” alakítanak ki, ahol pl. a munkavállalók közt fellépő konfliktus rendezésére van lehetőség egy külső személy (akár a vezető) segítségével, ezzel növelve a munkavállalók bizalmát és jóllétét. Eszközigényes munkafolyamatokban nagy segítség, ha a munkavállalóknak ergonómiai szempontból megfelelően vannak beállítva a gépek, megfelelő védőfelszereléssel rendelkeznek, megelőzve ezzel a mozgásszervi megbetegedéseket. Munkahelymegtartó jógyakorlat az is, ha a munkavállalónak lehetősége van a folyamatos szakmai fejlődésre, kutatásra, mentorálásra.

Kép7

  1. táblázat: BMI-értékekKép8
  1. ábra
    Kép9
  1. táblázat: A népesség megoszlása tápláltság szerint a testtömeg-index (BMI) alapján (%)

Forrás:

csaklogo

WHO

Minden jog fenntartva © 2026 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ