Szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata

Anamnézis

Az iskolaorvos, az iskolavédőnő a felső tagozatos általános iskolai tanulókat a 6. és 8.osztályban előírt szűrővizsgálatok során rendszeresen vizsgálja, nyomon követi fejlődésüket, ismeri lezajlott és gondozott betegségeiket, családi körülményeiket és helyzeti előnyben van azzal az iskolaorvossal, aki véleményezi szakmai alkalmasságát a középiskolai tanulmányai megkezdése előtt.

A szakmai alkalmasságot vizsgáló orvos az ismert, az egész szervezetre kiterjedő szervrendszeri betegségekre, egészségi elváltozásokra írásbeli nyilatkozatot töltet ki a tanuló törvényes képviselőjével, illetve a foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely szakorvosa a felnőttképzésre jelentkező tanulónál/ törvényes képviselőjével amennyiben gyámság alatti személyről van szó. Az anamnézisre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell még az engedélykérelem jóváhagyását az EESZT-be való egészségi adatok megismerésére (DÖR, érzékeny adatok), valamint a szakma képzés idején azon kötelezettséget, hogy egészségkárosodás esetén azonnal értesíti az alkalmasságot véleményező orvost a történtekről.

Vizsgálat

Az általános orvosi vizsgálatra egyénileg kérjük rendelőbe a tanulót, akinek pusztán a megjelenéséből rengeteg információt szerezhetünk. Bőrének állapota, szeme, mozgása, mozgáskoordinációja, mozgástempója, látható fejlődési rendellenességei, testének külső elváltozása, aszimmetriák, mind támpontok további vizsgálatunkhoz. A feltett kérdéseinkre adott válaszokból következtethetünk arra, hogy hallása, beszédmegértése elegendő-e vagy van beszédhibája, milyen a szellemi állapota.

A testi fejlettség megítélése függ attól, hogy a fiatalpubertás előtt, pubertás alatt, tehát nagyfokú változás időszakában, vagy pubertáskor után van-e.

A vizsgált személy súlyát, magasságát mérjük meg, bőrredő manuális mérésével ítéljük meg a zsírszövet státuszát, továbbá vérnyomást mérünk, perifériás pulzust tapintunk és számolunk. Szűrő audiometriai vizsgálatot végzünk.

Fizikális vizsgálattal álló és fekvő helyzetben győződjünk meg a szív-, tüdő esetleges eltéréseiről, a hasi szervek állapotáról, az esetleges megnagyobbodott nyirokcsomók létéről.

Vizsgáljuk a gerinc mozgásait, a végtagok ízületeinek mozgásterjedelmét, a végtagok izomzatát, az ínreflexek kiválthatóságát, kóros reflexek esetleges meglétét. További neurológiai státusz felmérés céljából vizsgáljuk: a szem mozgásait, cover/uncover teszt, pupilla mérete-egyenlősége fényreflexe, Romberg- nehezített Romberg próba, szédülékenység-tériszony szubjektív meglétét, zsinórjárás, félremutatás, ujj-orrhegy próbák. Kézszorító erő mérése dinamométerrel.

Látószerv vizsgálata: éleslátás távolra - közelre, konfrontális látótérvizsgálat, tér- és mélységlátás vizsgálat (LANG I. vagy II. teszt), színlátás vizsgálat pszeudoizokromatikus teszttel (Ishihara, Velhagen).

Amennyiben elváltozást észlelünk szakorvosi vizsgálatot kezdeményezünk és amennyiben a tanulót korlátozná vagy kizárná a választott szakmából, csak ennek ismeretében véleményezzük az alkalmasságot.

Amennyiben mentális vagy pszichés elváltozást észlelünk csak pszichiátriai-, szakpszichológusi-munkapszichológusi-, valamint a sajátos nevelés igényű tanulók esetében pedagógiai szakszolgálat szakértői véleményét figyelembe véve alkotunk véleményt a szakmai alkalmasságról.

Az alkalmasság megítélésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

A szakma képzési és kimeneteli követelményekben teljesítendő tevékenységek munkahelyi megterhelésének ismeretében, a vizsgálat alatt felmért funkcionális munkakapacitás ismeretében meg kell ítélni az igénybevétel mértékét. Cél a foglalkozási betegségek és munkabalesetek megelőzése és ez csak úgy valósul meg ha a munkahelyi megterhelés és igénybevétel alacsonyabb szintű, mint a vizsgált személy munkakapacitása.

• A szakmai igénybevétel során a funkcionális kapacitást befolyásoló tényezők:
  • általános (a szervezet összmegterhelését befolyásoló szervrendszeri tényezők): szív- és érrendszeri, pulmonális, metabolikus, mozgásszervi, pszichés tényezők;
  • specifikus: erőkifejtés, emelőképesség, állóképesség, az ízületi mozgások terjedelme, egyensúlyozási képesség, sajátos mozgásokra (hajlás, guggolás, kényszertesttartás stb.) való képesség;
  • érzékelési funkcióképességek.
• Munkahelyi összmegterhelés tényezői:
  • munkavégzés: fizikai, fiziológiai, mentális, pszichés;
  • munkakörnyezeti tényezők: fizikai, kémiai, biológiai, pszicho-szociális, ergonomiai;
• Balesetveszély.

A munkahelyi megterheléshez hozzáadódik az élet- és lakóhelyi megterhelés, amiről kérdéseinkre nem biztos, hogy valós választ kaphatunk.

Vélemény

Alkalmas: az a személy, aki a választott szakmára egészségi szempontból megfelel. Alkalmas lehet segédeszköz használata mellett, vagy korlátozással.
Ideiglenesen nem alkalmas: egészségkárosodás melynek várható teljes/részleges gyógyulása a megmaradt és elfogadható mértékű funkciókárosodással, amely csak korlátozná, de nem zárná ki az adott szakma gyakorlása alól.
Nem alkalmas: egészségkárosodása miatt adott szakmában a munkavégzése és/vagy munkahelyi környezete a megterhelés/igénybevétel szempontjából nagyobb, mint a munkakapacitása, így további egészségkárosodást okozna vagy baleseti veszélyt képezne. Amennyiben a tanuló/törvényes képviselője nem ért egyet a véleménnyel, fellebbezési jogával élve másodfokú szakmai alkalmassági véleményezést kezdeményezhet.