A gyermekkori asztma és a beltéri légszennyezőknek való kitettség összefüggései - áttekintő

2026 januárjában, az NNGYK szakértőinek nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben végzett munkája eredményeként elkészült a gyermekkori asztma és a beltéri légszennyezőknek való kitettség összefüggéseit vizsgáló legfrissebb tanulmányokat áttekintő irodalmi összefoglalás.  Az összefoglaló a JARED projekt 5. munkacsomagjának egyik legfontosabb eredménye.

Az áttekintésben a különböző epidemiológiai és intervenciós vizsgálatok eredményeit strukturált táblázatokban rendszerezték annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok és kutatási hiányosságok egyaránt jól áttekinthetőek legyenek. Az elemzés átfogó képet ad arról, hogy a beltéri környezeti tényezők miként befolyásolják a gyermekek légúti tüneteit, valamint az asztma kialakulását vagy súlyosbodását – különös tekintettel azokra az intézményekre, például iskolákra és óvodákra, ahol a gyermekek idejük jelentős részét töltik.

Ismert, hogy a gyermekek és tüdeje és immunrendszere még fejlődésben van, és testméretükhöz viszonyítva több levegőt lélegeznek be, mint a felnőttek, továbbá náluk fokozottabb a légúti fertőzések kockázata is. A légszennyező anyagoknak való kitettség már a terhesség alatt és a kisgyermekkorban elkezdődik, majd az iskolában töltött 10-12 év alatt a gyermekek további számos beltéri légszennyezőnek vannak kitéve, ami jelentős hatása lehet a légúti egészségükre.

A vizsgálat összefoglalja a 2010 és 2025 között publikált tudományos bizonyítékokat, amelyek a beltéri levegőben  előforduló szennyező anyagok széles körét fedik le. Ezek közé tartoznak a kisméretű aeroszol részecskék (hétköznapi nevén szálló por), a nitrogén-dioxid (NO₂), az illékony és félillékony szerves vegyületek (VOC-k és SVOC-k), a formaldehid, a penészgombák, illetve egyéb aeroallergének. A jelentés rámutat, hogy ezek a szennyező anyagok hozzájárulhatnak az asztma kialakulásához, tüneteket válthatnak ki, csökkenthetik a tüdőfunkciót, illetve növelhetik az iskolai hiányzások számát.

Az oktatási intézmények beltéri levegője jelentősen befolyásolhatja a gyermekek légúti egészségét. Az elégtelen szellőzés, a zsúfoltság, a burkolatokból, festékekből, lakkokból és bútorokból kipárolgó vegyi anyagok, a tisztítószerek használata, a nedvesség, valamint a kültéri szennyező anyagok bejutása gyakran olyan beltéri szennyezőanyag-szinteket eredményezhet, amelyek elérik vagy meghaladják az egészségügyi irányelvekben meghatározott értékeket. Számos európai és nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy egyértelmű összefüggés van az osztálytermek levegőminősége és a gyermekkori asztmás tünetek, a zihálás, a légúti gyulladás, valamint a csökkent tüdőfunkció között, beleértve azokat a gyermekeket is, akik már korábban is asztmában szenvedtek.

A jelentés azt is áttekinti, milyen intézkedések javíthatják hatékonyan a beltéri levegőminőséget. A szellőzés fokozása, a beltéri szennyezőforrások és allergének csökkentése, alacsony kibocsátású anyagok használata, valamint a nedvesség és a penészproblémák kezelése, csökkenthetik a gyermekek kitettségét, és rövid távon javíthatja a légúti egészséget, illetve az iskolai jelenlét arányát. A beavatkozások hosszú távú pozitív egészséghatásai azonban nehezebben bizonyíthatók az asztma összetett kialakulási mechanizmusai, az épületek jellemzői közötti eltérések, illetve az intervenciós vizsgálatok korlátozott időtartama miatt.

A beszámoló összességében a koordinált, hosszú távú és több légszennyező együttes hatását figyelembe vevő megközelítés szükségességét hangsúlyozza, amely ötvözi a jobb épülettervezést és -üzemeltetést, a tényeken alapuló beavatkozásokat, illetve a támogató szakpolitikai irányelveket. Az oktatási intézmények beltéri levegőminőségének javítása ugyanis nemcsak egészségvédelmi lépés, hanem a gyermekek jóllétébe, tanulási eredményeibe, és hosszú távú légúti egészségébe történő befektetés - a tanulmány szerint.