Kórházhigiénés tárgyú szakmai továbbképzést tartott az NNGYK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztálya (JIF) a fővárosi/vármegyei kormányhivatalok és a kerületi/járási hivatalok munkatársai számára 2025. november 12-én a HUNSURV projekt keretében.
Az intézmény székházában megrendezett eseményt dr. Galgóczi Ágnes, az NNGYK tudományos igazgatója nyitotta meg, a levezető elnök dr. Dánielisz Ágnes főosztályvezető volt. A résztvevők köszöntése után dr. Tóth Ákos biológus, az NNGYK Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztályának munkatársa ismertette az ESCAPE kórokozók, vagyis az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket okozó legfontosabb kórokozók országos és vármegyei antibiotikum rezisztencia viszonyait, a Nemzeti Bakteriológiai Surveillance adatai alapján.
Az antimikrobiális rezisztencia elleni jobb és összehangoltabb fellépés érdekében Veress István, az NNGYK JIF népegészségügyi referense a „svájci sajt” modell alkalmazását mutatta be a hallgatóságnak. Ennek lényege, hogy a jelentős problémák, népegészségügyi fenyegetések általában nem egyetlen oknál fogva alakulnak ki, hanem több, egymás hatását felerősítő hibalehetőség együttes fennállása okozza őket - ennélfogva tehát a megoldásukra irányuló erőfeszítéseknek is több síkon kell zajlaniuk.
Kollár Renáta, az NNGYK JIF népegészségügyi ellenőre a karbapenemáz-termelő Enterobacterales (CPE) surveillance országos eredményeit ismertette, ezt követően pedig Tóth Róbert Sándorné, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának közegészségügyi-járványügyi szakügyintézője számolt be egy példaértékű helyi gyakorlatról, a CPE surveillance adatlapok szisztematikus monitorozásán keresztül megvalósuló kórházi-járványügyi felügyeleti tevékenységről.
A délután folyamán Szeberényi Katalin, az NNGYK JIF közegészségügyi-járványügyi felügyelője az alkoholos kézfertőtlenítőszerek felhasználásának surveillance adatait, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Kézhigiénés Önértékelési Rendszerének (KÖR) hazai eredményeit ismertette, országos és vármegyei összesítésben. A kézhigiénés gyakorlat intézményi szintű minősítéséhez még 2011-ben dolgozott ki értékelési rendszert a WHO; az egyes fekvőbeteg-ellátó intézmények ezzel a standardizált eszközzel elemezhetik kézhigiénés gyakorlatukat, amelynek köszönhetően azonosíthatók a gyengeségek, így a kézhigiénés fejlesztést célzottan, a helyi adottságoknak, illetve forrásoknak megfelelően lehet ütemezni.
Medvés Anna, az NNGYK JIF népegészségügyi referense a fekvőbeteg-ellátó intézmények kiemelt jelentőségű osztályain tavaly megvalósult, a fővárosi/vármegyei kormányhivatalok népegészségügyi főosztálya munkatársai által elvégzett, kéthetenkénti infekciókontroll ellenőrzések eredményeit tárta az érdeklődők elé a perinatális intenzív centrumokra és a sürgősségi betegellátást nyújtó osztályokra fókuszálva.
A szakmai nap Csakurdáné dr. Harmathy Zsuzsanna, az NNGYK Egyedi Gyógyszerhatósági Ügyek főosztályvezetőjének előadásával zárult, aki ismertette a hazai antibiotikum felhasználás monitorozás jelenlegi és a jövőben várható adatforrásait, az antibiotikum felhasználás fontosabb országos eredményeit és azok jelentőségét. Nemzetközi kitekintésében az előadó kiemelte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Bizottság Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatósága (HERA) és a WHO kiemelt szerepét az egyes országoknak az antibiotikumokhoz való egyenlő hozzáférése elősegítésében.
