Idegrendszer

A neurológiai betegségek (centrális és perifériás) előfordulásáról alkalmassági vizsgálatra jelentkező személyeknél az igen változatos tünetek észlelése révén szerzünk tudomást. A mozgászavarok különböző fokozatai (paresis, plegia), a koordinációs zavarok (ataxia, a mozgások összerendezettlensége), az extrapiramidális jellegű elváltozások (tremor, kényszer mozgások), valamint különböző érzészavarok fordulhatnak elő.

Ezen tünetek kóreredetéről rendszerint már az anamnézisből kaphatunk adatokat (kongenitális, degeneratív, familiáris, traumás stb.).

Minden lényegesebb elváltozás esetében, a választott szakma jellegétől függően szakorvosi véleményre van szükségünk a folyamat etiológiájára a betegség prognózisa és a funkcióképesség megítélése céljából. Minden eset egyéni elbírálást igényel.

Agyidegek

A nervus olfactoriusnak jelentősége van a jó szaglást igénylő szakmákban: egészségügy, kereskedelem, élelmiszeripar, mezőgazdaság, erdészet-vadgazdálkodás, környezetvédelem   minőségbiztosítási és munkabiztonsági munkaköreiben dolgozóknál (gombaszakértő, eladó).

A nervus opticus és a szemmozgató idegek sérülésével járó funkciókárosodás esetében az alkalmassági véleményt szemész szakorvossal közösen célszerű kialakítani. Féloldali funkciókárosodás esetében nem javasolt a teljes látóteret és távolra teljes binokuláris látást igénylő munka; valamint a szem mechanikai, vegyi vagy termikus traumájának veszélyével járó munka.

A nervus facialis károsodása esetében a beszédkiejtés súlyos zavara képezhet kizáró okot a kommunikációt igénylő szakmákban.

A nervus cochleo-vestibularis károsodása esetén az alkalmasság megítélése fülészeti, audiológiai, neurovestibularis szakvizsgálatok és szakorvosi vélemény alapján történik.

A nervus glossopharyngeus károsodása ízérzésképesség csökkenését okozhatja, kizáró ok lehet az élelmiszergyártás és vendéglátás szakmáiban.

Motoros funkciók centrális zavarai

Egy részük perinatalis centrális károsodás maradványtüneteként észlelhető (Infantilis Cerebralis Paresis vagy Little kór, mono vagy diplegia spastica infantilis, hemiplegia, quadriplegia) amelyeknél az egy vagy több végtagra kiterjedő spasticus bénulást hiperkinézisek, epilepsziás rohamok, az intelligencia fejlődésének zavarai kísérhetik. Alkalmasságuk a funkciókárosodások súlyosságát figyelembe véve egyénileg lehet elbírálni. A kialakult spasticus kontraktúrák folyamatos gondozása mellett, időben elvégzett műtétekkel javítható az érintett ízületek funkcióképessége.

Hasonló a helyzet a gyermek- vagy serdülőkorban lezajlott enchephalitisek, koponya- és agysérülések maradványaként kialakult végállapot megítélésénél.

A kiválasztott foglalkozás szempontjából kell megvizsgálni az igénybeveendő testrész funkció-, állás- és járásképességét, a teherbírást, az egész szervezet állapotát és az intellektust.

Motoros funkciók perifériás zavara

A polyomyielitis anterior acuta (Heine-Medin): a korszerű és hatékony védőoltás bevezetése óta hazánkban nem észleljük, de a bevándorlás, a migráció és a szociális helyzet romlása miatt találkozhatunk oltatlanokkal, akiknél a betegség kialakulhat. Túlélés esetén maradványtünetek alakulnak ki (pes equinovarus, pes calcaneus, scoliosis, végtagrövidülés). Tekintetbe kell venni a pályaválasztás során, hogy az ortopédiai kompenzáció milyen mértékben javítja a munkaképességet.

Perifériás idegek, idegfonatok bénulása  

A sérülés súlyosságától függően csökkentheti az egyes végtagok mozgásképességét, amely a pályaválasztást ennek megfelelően befolyásolja. A karfonatok érintettségének leggyakoribb oka a perinatális sérülés (Erb felső-, Klumpke alsó karfonat bénulása), amely kizár minden olyan munkát, amely mindkét kéz egyidejű használatát követeli meg. Súlyosabb esetekben a sérült kar nem rendelkezik támasztóképességekkel, ipari szakmák kizáró okot képeznek. Enyhébb esetekben megfontolandó munkabiztonság szempontjából az engedélyezhető szakma.

Etiológiától függetlenül minden esetben meg kell ítélni a koordináció, az állás és a járás biztonságát és terhelhetőségét.

Pszichiátriai betegségek

A pályaválasztási orvosi tanácsadás és a szakmai alkalmasság véleményezése csak pszichiáter szakorvos és klinikai szakpszichológus véleménye alapján történhet.

Neurotikus panaszok (ingerlékenység, érzékenység, fáradékonyság, alvászavarok) és tünetek (vegetatív izgalmi tünetek, tik, tremor) a terhelhetőségre adnak támpontot. Kiváltó ok egy konfliktushelyzet, így fontos a pubertáskorban a megfelelő szakmai elfoglaltság, egy jó iskolai miliő konfliktusfeloldó hatású lehet, rossz esetben pedig az iskolai vagy szakmai túlterhelés az állapot rosszabbodását idézheti elő. A vegetatív dystonia kizáró okot képez a balesetveszélyes, magasban végzett, hőhatásnak, hőingadozásnak kitett szakmákban.

Neurózis (szorongás, hisztéria, fóbia, depresszió, neuraszténia, pánikrohamok) csak megfelelő szakorvosi gondozás és vélemény alapján határozhatjuk meg a választható szakmákat.

Pszichózisok – melyek tünetei hallucinációk, emlékezetzavarok, szorongás, téveszmék, mánia vagy depresszív hangulatok – folyamatos pszichiátriai gondozás mellett egyensúlyban lehetnek, de az akut exacerbáció lehetősége miatt korlátozott a választható szakmatanulás, munkavégzés.