A légszennyezettség egészséghatása
Milyen tüneteket tapasztalhatok, ha a levegő minősége nem megfelelő?
A légszennyezettség egészséghatásai rövid és hosszú távon is jelentkezhetnek. Elsősorban az érzékeny lakosságcsoportba tartozóknál (gyermekek, idősek, krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, várandós kismamák) jelentkezhetnek rövid távú egészséghatások.
Várható rövid távú, általános egészséghatások a Levegőhigiénés Index egyes kategóriái esetén
|
Levegőhigiénés Index kategóriái |
Várható rövid távú, általános egészséghatások |
|---|---|
|
elfogadható |
Elfogadható egészségkockázat, nem okoz tüneteket a kültéri levegőminőség. |
|
kifogásolt |
Az érzékeny lakosságcsoportnál (gyermekek, idősek, krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, várandós kismamák) enyhe légzőszervi tünetek (pl.: köhögés, légúti irritáció) jelentkezhetnek, illetve meglévő tüneteik súlyosbodhatnak. |
|
egészségtelen |
Az érzékeny lakosságcsoportnál a légzőszervi tünetek súlyosbodhatnak, illetve gyakoribbá válhatnak. Növekedhet az asztma és a krónikus hörghurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás gyakorisága. |
|
veszélyes |
Magasabb a légúti fertőzések kialakulásának kockázata. Az érzékeny lakosságcsoport esetén tovább fokozódhat a légúti tünetek erőssége. Fokozódik a vér alvadékonysága, vérrögök alakulhatnak ki, ami érelzáródást is okozhat. Egyéb szív-érrendszeri tünetek, panaszok is kialakulhatnak. Az egészséges lakosságcsoportnál is légzőszervi tünetek tapasztalhatóak. |
Az egyes légszennyezők egészséghatásában vannak eltérések, azonban a kulcsfontosságú légszennyezők mindegyikére igaz, hogy rövid távon légzőszervi tüneteket okozhatnak. A kisméretű aeroszol részecskék (PM2.5 és PM10) már rövid távon is károsan hatnak a szív- és érrendszerre (pl.: szívritmuszavart okozhatnak, növelhetik az agyvérzés (stroke), a szívinfarktus, az akut szívelégtelenség kialakulásának és a végtagok érelzáródásának kockázatát), amennyiben koncentrációjuk az egészségtelen vagy a veszélyes kategóriához tartozó értéket eléri, illetve meghaladja. Továbbá, a légszennyezők már rövid távon is károsan hathatnak az immunrendszerre, illetve a központi idegrendszerre.
Hogyan hat a szervezetemre a kedvezőtlen levegőminőség hosszú távon?
A dohányzás, a magas vérnyomás, az étrendi kockázat vagy az elhízás után a levegőminőség azon tényezők egyike, melyek lényegesen meghatározzák egészségi állapotunkat, illetve akár jelentősen is csökkenthetik az egészségben eltöltött életévek számát. Magyarországon a légszennyezettség következtében a 2017-2021-re vonatkozó évente körülbelül 10 000 ember halt meg a születése éve, neme szerint számított várható élettartama előtt. Az értékelés során figyelembe vett légszennyezők közül a hosszú távú egészséghatások szempontjából hazánkban a kisméretű aeroszol részecskék a legjelentősebbek, a légszennyezők által okozott betegségteher és az idő előtti halálozások jelentősebb részéért ezek a légszennyezők felelnek. A vonatkozó határértékeket meghaladó légszennyezettség elsősorban a szívizom elégtelen vérellátása miatti (iszkémiás) szívbetegségek kialakulásában játszik fontos szerepet, azonban az agyvérzés, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a tüdőrák, illetve számos, egyéb nem fertőző betegség kialakulásában is számottevő szerepe van a légszennyezőknek.
Hogyan becsülhető a légszennyezettség egészségkockázata az akut helyzettől a krónikus hatásokig?
A légszennyezettség egészségkockázatát első lépésben a kültérben mért szennyezőanyag koncentrációja és a jogszabályokban, iránymutatásokban megadott küszöbkoncentráció értékek összehasonlításával lehet jellemezni – ez a veszélyességi mutató.
Hogyan lehet számszerűsíteni a légszennyezettség által okozott egészséghatásokat?
A légszennyezettség által okozott egészséghatást jellemezhetjük a többlethalálozási esetszámmal. A halálozáson belül legjelentősebb a korai vagy idő előtti – általában a 65 éves, jelenleg inkább 70 éves életkor előtti – halálozás megadása. A veszteségeket jellemezhetjük az elveszített életévek számával, ami a 0-70 év potenciális élettartamból le nem élt évek száma (years of life lost, YLL). Gyakran alkalmazzák a rokkantsággal korrigált elveszített életévek mutatót (disability adjusted life years, DALY) vagy a várható élettartam-változást is.
Az elmúlt két évtized során számos bizonyíték gyűlt össze, melyek megerősítik a légszennyezettség súlyos egészségkárosító hatásait, hangsúlyozva azt, hogy majdnem minden szervünkre káros lehet. Fontos kiemelni, hogy a légszennyezettség egészséghatásai nem csupán a magas légszennyezettség esetén mutathatók ki, hanem már nagyon alacsony légszennyező (pl. PM2.5) koncentrációk esetén is jelentkeznek, ezért nem állapítható meg olyan határérték, mely alatt az expozíció biztonságosnak mondható.
A légszennyező anyagok közül a kisméretű aeroszolrészecskéket (szálló port) tekintik a legjelentősebb szennyező anyagnak, melyeknek a városi lakosság egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos tudományos bizonyítékai hasonlóak a világ bármely területén élők esetében. A hatás elsősorban a légző- és a keringési rendszert érinti, melynek mértéke korcsoportonként, illetve a lakosság egészségi állapotától függően különböző lehet. Az egyes hatások bekövetkezésének kockázata függ a légszennyezők koncentrációjától és összetételétől.
A WHO Nemzetközi Rákügynöksége (IARC) 2013-ban bizonyítottan humán rákkeltőnek minősítette a levegőszennyezést. A szállópor-szennyezést külön is minősítették, és szintén az 1A csoportba tartozó rákkeltő besorolást kapott.
