A POLICIKLUSOS AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK (PAH-vegyületek) egyes szerves anyagok (pl.: fa, szén, olaj és üzemanyagok) tökéletlen égésekor keletkeznek. Több száz ilyen vegyület létezik a környezetünkben. A PAH-vegyületek egyaránt jelen vannak a bel- és kültéri levegőben, így az emberi szervezetbe kerülésük elkerülhetetlen, de az expozíció mértéke csökkenthető.

A helytelen lakossági fűtési módok, a járművek kipufogógázai, az ipari- és erdőtüzek, valamint a dohányzás miatt számos PAH-vegyület jut a környezetbe. Előfordulhatnak a gumi és műanyag lágyításához használt olajokban, így jelen lehetnek ezen alapanyagokból készült, illetve a gumi újrafeldolgozása során előállított használati tárgyakban is.

Mindemellett az ételeken keresztül is a szervezetünkbe juthatnak a PAH-vegyületek. A szennyezett levegőjű és talajú területeken termelt leveles zöldségekben, gyökérzöldségekben, olajnövényekben és gabonákban jellemzően megtalálhatóak az ilyen vegyületek, valamint a grillezés során a levegőbe és ételeinkbe is kerülhetnek. Nagyobb mennyiségben találtak PAH-vegyületeket a hagyományos módon füstölt, illetve szárított élelmiszerekben, illetve a zsírokban és az olajokban. Az ételkészítés módja tehát hatással van az expozíció mértékére, például használt olajban való sütéskor, ételkészítés közben nemcsak az ételben, hanem a beltéri levegőben is megnő a koncentrációjuk, melyen tovább ronthat a szellőztetés esetleges elmulasztása. A grillezés során termelődő füstből a levegőbe és ételeinkbe is kerülhetnek PAH-vegyületek.

Ezen vegyületek közül számos bizonyítottan rákkeltő (pl.: benzo[a]pirén). Többségük hormonháztartást zavaró hatású, ezzel számos kóros állapot kialakulásának kockázati tényezőiként tartják számon. Fejlődő szervezetre hatva megzavarják a nemi fejlődést, az idegrendszer normális fejlődését, zavarják az immunvédekezés megfelelő kialakulását. Felnőtt korra így a termékenység csökkenését eredményezik.

Az ismert egészségkárosító hatásuk következtében számos élelmiszerben (pl.: olajok, zsírok, füstölt húsok, bébiételek, anyatej-helyettesítő tápszerek) egyes PAH-vegyületek mennyiségére vonatkozó határértéket állapítottak meg az Európai Unióban. Továbbá határérték vonatkozik a kültéri levegőminőségre, valamint a gyermekjátékokra, gyermekápolási termékekre, műanyag és gumi termékekre, műfüves labdarúgópályák töltőanyagára.

Gondos odafigyeléssel csökkenthető a PAH-vegyületeknek való kitettség. Várandós vagy kisgyermekes anyáknak ajánlott a forgalmasabb közlekedésű városrészek elkerülése, különösen rossz minőségű levegő esetén. A gépjármű használata helyett a tömegközlekedés vagy a kerékpározás előnyben részesítése javasolt. Az avar és a kerti hulladék elégetése helyett komposztálással vagy szelektív gyűjtéssel szintén hozzájárulhatunk a PAH-vegyületek kibocsátásának csökkentéséhez. Jogszabály szerint tilos a hulladékok, műanyagok, gumik, fáradt olaj, festett, ragasztott vagy lakozott faanyagok égetése.

Kismamáknak és gyermekeknek célszerű kerülni a kerti grillező füstjét és nem ajánlott sokat fogyasztani a hagyományos füstöléssel tartósított élelmiszerekből. Javasolt előnyben részesíteni az ételek párolását, főzését a sütéssel (különösen a használt olajban, illetve faszénen való sütéssel) szemben. Kifejezetten javasolt a dohányzásról való leszokás, vagy legalább annak mellőzése beltérben, várandós anyák és kisgyermekek közelében.

A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK (más néven peszticidek) olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése, és a minőség javítása. Hatásspektrum szerinti főbb csoportjaik: rovarölő szerek (inszekticidek), gyomirtók (herbicidek), gombaölők (fungicidek), rágcsálóirtók (rodentocidek), algaölő szerek (algicidek), egyéb növényvédő szerek (pl. atkaölő, csigaölő, baktériumölő stb.).

A növényvédő szerek forgalmazása és használata szabályozott az Európai Unióban. A hatóanyagokat európai uniós szinten, a készítményeket nemzeti szinten értékelik és engedélyezik, illetve az engedélyeket meghatározott időközönként felülvizsgálják. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) a kockázatértékelések alapján határértéket állapít meg az élelmiszerekben maximálisan megengedett növényvédőszer-maradványokra, melyekre előírja a tagállamok ellenőrzési kötelezettségét is.

Számos felmérés során egyértelmű összefüggést állapítottak meg a növényvédő szereknek való foglalkozási kitettség és különböző egészségi problémák között. A növényvédő szerek egy része a helytelenül végzett növényvédelmi munkák, belélegzés, szándékos vagy véletlen lenyelés esetén – mennyiségtől függően – azonnali, akut mérgezést okozhat. Felhasználásukat rendkívüli gondossággal, az előírások betartásával kell végezni.

Az emberek szervezetébe a legtöbb esetben alacsony koncentrációban, azonban hosszú időn keresztül jutnak be ezek a vegyületek. A különböző kémiai anyagok hatása összeadódhat, egymás hatását az anyagcsere során akár erősíthetik is. A növényvédő szerek szervezetbe történő bejutása történhet bőrön keresztül (pl. háztartási növényvédő szerekkel történő érintkezés), orron át, belégzéssel (pl. permetezés során) vagy szájon keresztül (pl. élelmiszerek elfogyasztása). A lakossági expozíció nem elhanyagolható része csak esztétikai célú, nem mezőgazdasági területeken történő növényvédő szer felhasználásból adódik, mint például a gyepek, a kertek, a parkok kezelése, vagy az otthonokban és környezetükben a kártevők irtása vegyszerekkel.

Számos vizsgálatban a peszticideknek való kitettség mértéke összefüggést mutatott különböző típusú daganatok (pl. agy-, egyes vérsejt-, prosztata-, petefészek-, vese-, májdaganatok, illetve gyomor-bélrendszeri daganatok) kialakulásával. A felmérések szerint a magzati, illetve kisgyermekkori érintettség növeli a leukémia és agydaganatok kialakulásának kockázatát a gyermekek körében is. A daganatos megbetegedéseken kívül más egészséghatásokkal is összefüggésbe hozhatóak, köztük az idegrendszer és egyéb szervek fejlődési rendellenességeivel, az alacsony születési súllyal, a koraszületéssel és a magzatelhalással. Emellett hozzájárulhatnak a csökkent nemzőképesség, az asztma, az allergia, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásához. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, továbbá a gyermekek, akiknek a szervezete érzékenyebb, és könnyebben érintkeznek ezekkel a kémiai anyagokkal (pl. a földön kúszva vagy a fűben játszva).

Figyelembe véve a káros környezeti és egészségi hatásokat, tudatos odafigyeléssel csökkentsük a növényvédő szerek alkalmazását! Ha feltétlenül szükséges növényvédő szert használnunk, csak megbízható forrásból vásároljunk! Ügyeljünk a növényvédő szer címkéjén feltüntetett adagolásra, és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására a saját kiskertünkben megtermelt zöldség, gyümölcs permetezése esetén is! Tartsuk be a biztonsági intézkedéseket, ha szükséges, viseljünk védőöltözéket! Ügyeljünk a növényvédő szerek biztonságos tárolására! A növényvédő szer maradéka veszélyes hulladék, kezeljük ennek megfelelően! Saját kertünkben törekedjünk a biológiai növényvédelemre!

Amennyiben lehetséges, vásároljunk biogazdálkodásból származó zöldséget, gyümölcsöt! A zöldséget, gyümölcsöt mindig alaposan mossunk meg! Ne fogyasszuk el a kezelt déligyümölcsök héját!

Kerüljük a pázsitok, díszkertek karbantartásához a gyomírtók használatát, melyek felesleges kockázatot jelentenek az egészségre! A gyomokat kézzel vagy kerti eszközökkel távolítsuk el, illetve használjunk talajtakarást a gyomok visszaszorítására! A füvet fűnyíróval, fűkaszával vagy egyéb eszközzel nyírjuk, ne használjunk ún. totális gyomirtókat!

Otthonunkban, a különböző kártevők elleni védekezés során részesítsük előnyben a vegyszermentes megoldásokat, különösen kisgyermekek, várandósok, idős személyek környezetében!

A MIKOTOXINOK olyan vegyületek, melyeket különböző penészgombák termelnek. A penészgombák nagy alkalmazkodóképességük következtében bárhol előfordulhatnak a természetben, illetve mesterséges környezetben is. Létfolyamataik fenntartásához különböző vegyületeket állítanak elő, melyek egy része hasznos vegyület (pl.: antibiotikum), míg számos közülük káros egészséghatással bír. Ez utóbbiak a mikotoxinok, melyek között vannak vese- és májkárosítók, sejt-, illetve idegmérgek, rákkeltő hatású vegyületek, illetve hormonháztartást zavaró vegyületek. Egyesek mutagén és immunszuppresszív biológiai hatásokat válthatnak ki. Jelenleg több, mint 400 mikotoxint ismerünk, melyek közülük kevesebb, mint 20 toxin rendelkezik kiemelkedő humán- és állategészségügyi jelentőséggel. Ezek közül a legfontosabbak az aflatoxinok, az ochratoxin A, a fumonizinek (pl.: fumonizin B1), a trichotecének (pl.: deoxynivaleon), valamint a zearalenon. E vegyületeket főként az Aspergillus, Penicillium és Fusarium gombanemzetség tagjai termelik.

E gombák leggyakrabban gabonaféléken, főként búzán, rozson és kukoricán találhatóak meg. A penészgombák részben már a termőterületen (szántóföldi penészek), részben pedig a tárolás során fertőzhetik a növényeket. Mivel a mikotoxinok legnagyobb mennyiségben a héjuktól, magburkuktól meg nem fosztott gabonákban találhatók, főként a teljes kiőrlésű kenyérfélékben, péktermékekben, müzlikben, gabonapelyhekben, tésztákban fordulhatnak elő jelentősebb mennyiségben. Emellett megtalálhatóak gyümölcs alapú italokban, sörben, kávéban és számos kedvelt nassolnivalóban (pl.: aszalt gyümölcsök, dió, mogyoró, pisztácia, mandula).  Mivel e vegyületek nagyon ellenállóak különböző környezeti hatásokkal szemben (pl.: hőhatás), ezért a különböző élelmiszer feldolgozási eljárásokkal szemben is ellenállóak. Fogyasztásuk esetén felhalmozódhatnak a szervezetben. Az Európai Unióban a mikotoxinok élelmiszerekben való maximális koncentrációjára vonatkozóan szabályozás van életben. A különböző élelmiszerekben megengedett koncentrációk hatása azonban összeadódhat a szervezetben, és a becslések szerint a kisgyermekek és a serdülők körében az étrendi bevitel gyakran meghaladja az eltűrhető napi bevitelt.

A veszélyeztetett korcsoportokba (0-5 éves korosztály, 70 év fölöttiek) tartozó személyeknek, kismamáknak, illetve különböző az immunrendszert is gyengítő krónikus betegségben szenvedőknek érdemes odafigyelni, hogy ellenőrzött forrásból származó gabonaféléket fogyasszanak. Fejlődésben lévő kisiskolásoknak, fiataloknak sem tanácsos túlzásba vinni a teljes kiőrlésű péktermékek, müzlik fogyasztását.

Abban az esetben, ha a tárolt élelmiszereinken megjelenik a penész, az élelmiszert azonnal csomagoljuk be és távolítsuk el lakásunkból. Szigorúan kerülendő az élelmiszer „megmentése” a látható penészgomba eltávolításával, a gomba apró, láthatatlan fonalaival ekkorra már az egész terméket behálózta. Fontos megemlíteni, hogy a mikotoxint esetlegesen termelő penészgombák nem csak élelmiszereinkben, hanem akár otthonainkban is előfordulhatnak. Számos esetben találkozhatunk penészgombákkal épületek belső falain, fürdőszobáinkban, illetve különböző háztartási vizes berendezéseinkben egyaránt. E gombák által termelt mikotoxinok többnyire csak elhanyagolható mennyiségben jutnak a levegőbe, és legtöbb esetben nem okoznak jelentős egészségkockázatot. Azonban a mikotoxinok mellett egyéb illékony szerves vegyületeket is termelhetnek a penészgombák, melyek koncentrációja a zárt térben feldúsulhat és légúti irritációt okozhatnak. További kockázatot jelent, hogy egy-egy gombatelep akár több milliárd allergén spórát termel és bocsájt ki a levegőbe. E gombaspórák allergiát, súlyosabb esetben asztmát okozhatnak.

E veszélyek elkerülése érdekében mindig oda kell figyelni a belsőtéri penészgombák megjelenésére, a megjelenés okaira (pl.: beázás, túlzottan magas belsőtéri páratartalom), továbbá szakszerű eltávolítására, mely súlyosabb esetekben szakember segítségét igényli.

A FTALÁTOK olyan vegyületek, amelyeket az ipar elsősorban lágyítószerként alkalmaz, mivel a műanyagok rugalmasságát és élettartamát növelik. Nem képeznek erős kémiai kötéseket, ezért a különböző termékekből hosszú ideig képesek felszabadulni.

Több olyan ftalát ismert, amely megzavarhatja a hormonrendszer összetett élettani működéseit, különösen magzati, kisdedkori és fiatalkori fejlődés idején. Emellett befolyásolhatják a nemi fejlődést és a nemi működéseket (pl.: termékenység csökkenése, spermiumszám csökkenés, korai pubertás, rejtettheréjűség, húgycső rendellenességek, policisztás petefészek, endometriózis). Káros hatásúak lehetnek az idegrendszer fejlődésére (pl.: figyelemzavar, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar, tanulási nehézségek) és megzavarhatják az anyagcsere-folyamatokat, valamint elhízást okozhatnak. A legtöbb ftalát a szervezetbe kerülve az anyagcserének köszönhetően gyorsan lebomlik egyszerűbb összetevőkre, majd a kiválasztás során távozik a szervezetből. A vizeletből kimutatható a különböző forrásokból származó aktuális ftalát expozíció mértéke.

A ftalátok káros hatásának következtében az Európai Unióban számos ftalát már nem lehet műanyag árucikkekben, gyermekjátékokban, élelmiszerrel érintkező műanyagokban, illetve kozmetikumokban.

A szabályozás kiemelt jelentőségű a sokrétű felhasználás miatt is, és ugyan a fenti szabályozás következtében az újonnan előállított termékek már nem tartalmazhatnak ftalátokat, de előfordulhatnak még régebben gyártott, valamint az Unión kívülről származó termékekben is. Mindezek következtében még mindig előfordulhatnak:

• a rugalmas műanyagból (PVC) vagy gumiból készült berendezési és egyéb használati tárgyak, illetve a műszaki és elektronikai cikkek rugalmas bevonataiban (pl.: PVC-padló, padlószőnyeg, kábelek, szerszámok műanyag markolata, öntapadós matricák),
• élelmiszerek műanyag csomagolóanyagában,
• a polietilén-tereftalátból (PET) készült ásványvizes és üdítős palackokban,
• műanyagból készült ruházati termékekben,
• egyéb használati tárgyakban (pl. gyurmákban, ragasztókban, festékekben, légtisztítókban, gyertyákban, kijelzővédő PET fóliákban),
• lágyzselatin bevonatú étrend-kiegészítő tablettákban,
• kozmetikumokban,
• illetve jelen lehetnek az ülepedett porban és a beltéri levegőben is.

További tudatos odafigyeléssel ezek a kitettségek is elkerülhetőek, hiszen általánosságban is javasolt műanyag helyett a természetes anyagból készült használati tárgyak és játékok, illetve a „PVC-mentes” („PVC free”), a „ftalát-mentes” („phthalate free”) és az „illatanyag-mentes” termékek választása. Kevesebb szépségápolási termék használatával is csökkenthető a kitettség, különösen a kismamáknak és kisgyermekes szülőknek fontos erre odafigyelnie. Mivel a házipor is tartalmazhatja ezeket a vegyületeket, ezért rendszeres takarítással, nedves kendővel történő portalanítással csökkenthető a mennyiségük. Hő hatására könnyebben kioldódnak, ezért kerülendő az ételek műanyag edényben történő melegítése. A gyakori és alapos kézmosás - főleg az étkezéseket megelőzően - ebben az esetben is javallott. A legfontosabb a műanyagok jelölésének ellenőrzése és a biztonságosnak tekinthető műanyagok használata.

AZ ÉGÉSGÁTLÓK olyan vegyületek, melyeket különféle használati és berendezési tárgyak, illetve építőanyagok tartalmazhatnak, hogy csökkentsék azok gyúlékonyságát és ezáltal növeljék a termék használatának biztonságát. A termékekből a környezetbe kerülve csak nagyon lassan bomlanak le. Zsíroldékonyak, így felhalmozódhatnak az élő szervezetekben.

Az égésgátlókat kiterjedten alkalmazzák elektromos és elektronikus berendezések műanyag borításaiban, lakástextilekben, kárpitozott bútorokban, matracokban, szigetelőanyagokban, padlózatban, illetve számos használati tárgyban. 

A leggyakrabban alkalmazott égésgátlók a polibrómozott-difenil-éterek (PBDE-vegyületek). A PBDE-vegyületek a pajzsmirigyhormon működését befolyásolva károsíthatják az idegrendszer fejlődését. A magzati és csecsemőkori kitettség viselkedészavarokat, hiperaktivitást, illetve a tanulási képesség és a memóriafunkciók csökkenését okozhatja. Hozzájárulhatnak a nemi működések zavarainak kialakulásához, májkárosítóak és lehetséges rákkeltők. A magzatok és a csecsemők magasabb kockázatnak vannak kitéve, mivel idegrendszerük, nemi rendszerük még fejlődik, és a PBDE-vegyületek az anyai vérből a magzatba és az anyagtejbe is bejutnak. A földön játszó gyermekek számára is kockázatot jelentenek, az ülepedett por könnyen a szervezetükbe kerül.

Szervezetünkbe egyrészt nagyobb testű halak és magas zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztásával kerülhet. Másrészt az égésgátlókat tartalmazó termékekből a vegyületek a környezetbe juthatnak, így az ülepedett porban és a beltéri levegőben is előfordulnak.

A környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatása miatt néhány PBDE-vegyületet az Európai Unióban és nemzetközi szinten a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény keretében is már betiltottak vagy korlátozták alkalmazását.

A PBDE vegyületek helyettesíthetőek, azonban az újabb, helyettesítésre használt vegyületek közül néhány szintén káros hatásúnak bizonyult (pl.: TCEP, TCPP, TDCP), melynek eredményeképpen ezen vegyületeket is korlátozták a 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek általi használatra szánt játékokban vagy más szájba vehető játékokban.

A környezetbarát tanúsítvánnyal rendelkező, PBDE-mentes termékek vásárlásával csökkenthetjük ezen vegyületek koncentrációját a környezetben. A ragadozó halakban több egészségre káros anyag is felhalmozódhat, ezért inkább növényevő, vagy kisebb testű, kevésbé zsíros halat ajánlott választani. Kerüljük a zsíros ételeket! A kismamák lehetőleg ne fogyókúrázzanak a szoptatás idején, mert a szervezet zsírszöveteiben elraktározódott káros anyagok ilyenkor az anyatejbe kerülnek. A rendszeres nedves takarítás és a megfelelő szellőztetés csökkenti az otthonainkban felhalmozódó káros anyagok mennyiségét. Gépi szőnyeg vagy szőnyegpadlók helyett ajánlatos inkább egyszerű, szőtt vagy csomózott textilszőnyeget. Párnából poliuretán hab töltésű helyett inkább pehely, toll, gyapjú vagy poliészter töltésűt célszerű választani. Fontos, hogy a matracok, kárpitozott bútorok védőhuzata ép maradjon.

Tudatos vásárlással járuljunk hozzá az e-hulladékok mennyiségének csökkentéséhez! Ne adjunk kisgyermek kezébe távirányítót, mobiltelefont!

A BISZFENOLOK olyan szintetikus vegyületek, melyeket polikarbonát műanyagok és epoxigyanták gyártásához használnak, valamint PVC műanyagokban antioxidánsként alkalmazhatják. A biszfenolok közül a legelterjedtebb vegyület a biszfenol-A (BPA).

A polikarbonát műanyagok hajlítható, ugyanakkor rendkívül törés- és hőellenálló anyagok, kedvező tulajdonságaik révén nagyon elterjedten gyártják. A BPA-t tartalmazó tárgyak ezért sokfélék és rendkívül gyakoriak. Polikarbonátból készülnek például a mikrohullámú sütőkben használható műanyag edények, a merevebb műanyag tányérok, az átlátszó, üveghatású poharak és a dobozfedelek, valamint a vízautomaták ballonjai is. A BPA könnyen az emberi szervezetbe kerülhet, mivel hosszas tárolás, melegítés, napsugárzás, mikrohullámok és savas-lúgos hatás következtében kioldódhat az ételekbe, italokba. A mobiltelefonok némely védőtokjai és sok más termék (pl.: CD, DVD, számítógépek, laptopok) gyártásához polikarbonátot használnak, így ezekben a tárgyakban is előfordulhat a vegyület.

Biszfenolokat tartalmaznak a polikarbonátokon kívül az epoxigyanta műanyagok is, amelyekből a befőttesüvegek fedelén látható fehér bevonat készül és egyes konzervdobozok belső felülete is. A legtöbb bolti blokkhoz, parkolójegyekhez, illetve a kártyás fizetés bizonylatához használt hőpapírokban is megtalálhatóak, amelyekből érintkezés hatására a bőrön keresztül felszívódva a szervezetbe kerülhetnek. Mindezeken kívül egyes PVC-ből készült termékek is tartalmazhatnak biszfenolt.

A biszfenolok főként a fejlődő szervezetben, de a felnőtteknél is a hormonok összehangolt, harmonikus működését megzavarva, számos betegség kialakulásában játszanak szerepet. Így, a ftalátokhoz hasonlóan magzati és kisdedkorban befolyásolhatják a nemi fejlődést (pl.: rejtettheréjűség, húgycső rendellenességek, korai pubertás), valamint hozzájárulhatnak egyes idegrendszeri eltérések kialakulásához (pl.: figyelemzavar, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar, tanulási nehézségek). A fiatal felnőttekben is hatással vannak a nemi működések egészségére, termékenység-, spermiumszám csökkenést, meddőséghez vezető policisztás petefészek betegséget vagy endometriózist okozhatnak. A későbbi életkorokban befolyásolhatják az anyagcsere-folyamatokat, így hozzájárulhatnak az elhízás és a cukorbetegség kialakulásához.

A BPA felhasználását a cumisüvegek és a csecsemőknek szánt élelmiszerek csomagolóanyagának gyártásához az Európai Unióban már betiltották. Az egyéb, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és a kisgyermek-játékok esetében pedig meghatározták azt a maximális mennyiséget, amely kioldódhat a termékből. Hőpapírokban való alkalmazása 2020-tól korlátozott. Emellett, Németország jelenleg javaslatot készít elő annak érdekében, hogy az Európai Unióban a BPA-ra és a szerkezetileg rokon biszfenolokra általános korlátozás vonatkozzon az árucikkekben.

A BPA különös aggodalomra okot adó anyagnak is minősül, melyekkel kapcsolatban a lakossági vásárlók érdeklődhetnek az árucikk forgalmazóinál, hogy az érintett termék tartalmaz-e ilyen anyagot. Amennyiben legalább 0,1 %-os koncentrációban található valamely különös aggodalomra okot adó anyag a termékben, akkor a forgalmazónak 45 napon belül tájékoztatást kell adnia a vásárlónak legalább az érintett anyag(ok) megnevezésével.

A BPA-ra már bevezetett intézkedések ellenére szükséges a tudatosság és az odafigyelés, hiszen azok jelenleg nem fednek le minden potenciális biszfenol forrást, és az Európai Unión kívül sok helyen egyáltalán nem vezettek még be erre vonatkozó korlátozásokat, továbbá a több termékből kioldódó kis mennyiségek is összeadódnak. Odafigyeléssel azonban csökkenthető a szervezetbe kerülő biszfenolok mennyisége. Ennek érdekében javasolt műanyag helyett természetes anyagból készült tárgyakat használni, illetve az összetevőket fokozottan ellenőrizni, valamint PVC-mentes és BPA-mentes terméket választani. Az ételek és, italok polikarbonát (jelölése: PC) műanyag edényben történő melegítése kerülendő, helyette üveg-, rozsdamentes acél-, kerámiaedények használata ajánlott. Konzervek helyett friss vagy fagyasztott zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával jelentősen csökkenthető a vegyületnek való kitettség. Befőzéshez, meleg ételek tárolásához fémfedeles befőttesüveg helyett rexüveg használata javasolt. A házipor is tartalmazhat biszfenolt, ezért fontos a nedves törlővel történő portalanítás, rendszeres takarítás. Kisgyermekek kezébe nem tanácsos hőpapíros számlát, bolti blokkot, illetve PVC-ből vagy polikarbonátból készült műanyagterméket adni.