Mi az arzén?

Az arzén a félfémek közé tartozó, acélszürke, fémes fényű kristályos, íztelen és szagtalan, mérgező anyag, amely elsősorban a földkéreg kőzeteiben és a talajban fordul elő.

Hogy kerülhet arzén az ivóvízbe?

Az arzén az esetek túlnyomó többségében geológiai eredetű; a talaj mélyebb víztartó rétegeiben fordul elő és onnan kerül az ivóvízbe. Természetesen emberi tevékenység következtében is szennyeződhet a környezet arzénnel (bányászatmeddőhányók; fémolvasztás; szén, olaj, hulladékok égetése).

Mióta tudják a hatóságok, hogy arzén van az ivóvizeinkben?

Az 1980-as évek elejétől.

Mik az arzén egészségi hatásai?

Az ivóvízben előforduló koncentrációk hosszan, évtizedeken át tartó bevitel esetén is csak sok év után okozhatnak észrevehető tüneteket. Ezek elsősorban bőrtünetek lehetnek, például: fokozott elszarusodás, a bőr pigmentációjának növekedése vagy éppen csökkenése. Elkülönítésükben nehézséget jelent, hogy előfordulásuk nem kizárólagosan az arzénhez köthető, és az életkor előre haladtával egyébként is előfordulhatnak hasonló tünetek. Emellett nagyobb koncentrációban hazai vizsgálatok szerint is rákkeltő hatása lehet; elsősorban a bőr, tüdő- és húgyúti daganat kialakulásának kockázatát növeli meg, valamint a spontán abortusz kockázatának megnövekedéséhez járul hozzá.

Van-e határérték az ivóvíz arzéntartalmára?

A WHO Vízminőségi Irányelvei és ezzel összhangban az EU vonatkozó Irányelve, valamint a hazai az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023 (I.12.) Korm. rendelet szerint

Mi az arzén?

Az arzén a félfémek közé tartozó, acélszürke, fémes fényű kristályos, íztelen és szagtalan, mérgező anyag, amely elsősorban a földkéreg kőzeteiben fordul elő.

Hogy kerülhet arzén az ivóvízbe?

Az arzén az esetek túlnyomó többségében geológiai eredetű; a mélyebb víztartó rétegekben fordul elő és onnan kerül az ivóvízbe. Emberi tevékenység következtében is szennyeződhet a környezet arzénnel (bányászat; fémolvasztás; szén, olaj, hulladékok égetése, arzéntartalmú növényvédő szerek).

Miért nem olyan rétegből nyerik a vizet, amelyik nem tartalmaz annyi arzént?

Ahol nem áll rendelkezésre arzénmentes karsztvíz, felszíni víz vagy kifogástalanul tiszta talajvíz, ott vették használatba a mélyfúrású artézi kutak vizét. A felszínhez közeli víztartó rétegek arzéntartalma kisebb, de ezek sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem biztonságosak. Sokkal könnyebben elszennyeződnek az emberi tevékenység (műtrágyák, növényvédő szerek, baktériumok) következtében, mint a mélyebb, védett rétegek, ezért került sor a mélyebb, védett rétegek ivóvízellátásba történő bevonására. Csecsemők és kisgyermekek számára a felszínközeli talajvizeket gyakran szennyező nitrit és nitrát különösen veszélyes, azonnali mérgezést, súlyos, akár halálos kimenetelű megbetegedést, úgynevezett kékkórt (methaemoglobinémiát) okozhat.

Van-e határérték az ivóvíz arzéntartalmára?

Az EU ivóvíz minőségi Irányelve és az azzal harmonizált magyar jogszabály, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023 (I.12.) Korm. rendelet szerint 10μg/l az arzén határértéke az

Mi az arzén?

Az arzén a félfémek közé tartozó, acélszürke, fémes fényű kristályos, íztelen és szagtalan, mérgező anyag, amely elsősorban a földkéreg kőzeteiben és a talajban fordul elő.

Hogy kerülhet arzén az ivóvízbe?

Az arzén az esetek túlnyomó többségében geológiai eredetű; a talaj mélyebb víztartó rétegeiben fordul elő és onnan kerül az ivóvízbe. Magyarországon (a Kárpát-medencében) van a világ harmadik legnagyobb kiterjedésű természetes arzénes területe. Emberi tevékenység következtében is szennyeződhet azonban a környezet arzénnel (bányászat: meddőhányók; fémolvasztás; szén, olaj, hulladékok égetése, arzéntartalmú peszticidek).

Miért nem olyan rétegből nyerik a vizet, amelyik nem tartalmaz annyi arzént?

A felszínhez közeli víztartó rétegek arzéntartalma kisebb, de ezek sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem biztonságosak. Sokkal könnyebben elszennyeződnek az emberi tevékenység (műtrágyák, növényvédő szerek, baktériumok) következtében, mint a mélyebb, védett rétegek, ezért került sor a mélyebb, védett rétegek ivóvízellátásba történő bevonására.

Van-e határérték az ivóvíz arzéntartalmára?

A WHO Vízminőségi Irányelvei és ezzel összhangban az EU vonatkozó Irányelve, valamint a hazai az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023 (I.12.) Korm. rendelet szerint is 10µg/l az arzén határértéke az ivóvízben.

2012. december 25-ig Magyarországon az Európai Bizottság hozzájárulásával átmeneti határérték volt érvényben (20µg/l, korábban 2009. év decemberéig 50µg/l volt) annak biztosítására, hogy Magyarországon