1) Bevezető, háttér

2023. január 12-én hatályba lépett az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet).

Az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján kizárólag a rendeletnek megfelelő, ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok hozhatók forgalomba, amelyek:

1. rendeltetésszerű alkalmazásuk során sem közvetlenül, sem közvetve nem veszélyeztetik az emberi egészséget és az élelmiszerbiztonságot,
2. nem befolyásolják kedvezőtlenül az ivóvíz és a használati melegvíz színét, szagát vagy ízét,
3. nem segítik elő a mikroorganizmusok szaporodását, továbbá
4. nem oldanak ki szennyező anyagokat az ivóvízbe és a használati melegvízbe az anyag rendeltetési célja alapján szükségesnél nagyobb mennyiségben.

Az első hazai forgalmazást megelőzően az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező termékeket, vízkezelő vegyszereket és szűrőanyagokat az NNGYK felé be kell jelenteni, illetve engedélyeztetni szükséges.

A bejelentőnek, az engedélyesnek és továbbforgalmazás esetén a továbbforgalmazónak is tájékoztatási kötelezettsége van a fogyasztók felé az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok forgalmazásakor, illetve továbbforgalmazásakor, a közegészségügyi felhasználási feltételekre vonatkozóan.

Az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdése előírja, hogy az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékeket, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok csomagolását egy jól látható, tisztán olvasható és eltávolíthatatlan jelöléssel kell

Magyarországon az ivóvíz szolgáltatás és az ivóvíz minőségének ellenőrzése részletesen és szigorúan szabályozott, teljes mértékben megfelel az európai uniós előírásoknak. Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló átdolgozott, 2020/2184 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése a hazai jogrendbe megtörtént, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2023. január 12-ei hatályba lépésével.

A Korm. rendelet továbbra is szabályozza az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, valamint hálózati víz utókezelő kisberendezések, hálózati és ballonos vízzel üzemelő vízadagoló berendezések nyilvántartásba vételét, engedélyezését (10-12. §).

A Korm. rendelet tovább szigorította a forgalmazók tájékoztatási kötelezettségét:

„10. § (7) A bejelentőnek, az engedélyesnek és továbbforgalmazás esetén a továbbforgalmazónak is tájékoztatási kötelezettsége van a fogyasztók felé az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok forgalmazásakor, illetve továbbforgalmazásakor a közegészségügyi felhasználási feltételekre vonatkozóan.

(8) Az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékeket, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok csomagolását egy jól látható, tisztán olvasható és eltávolíthatatlan jelöléssel kell ellátni, amely igazolja, hogy az adott termék megfelel e rendelet előírásainak. Az alkalmazandó jelölésre vonatkozó előírásokat az országos tisztifőorvos a honlapján közzéteszi, szükség esetén az Európai Unióban egységesen alkalmazott előírások alapján módosítja. A jelölés mellett fel kell tüntetni a nyilvántartásba vétel vagy az engedély számát.

Magyarországon jellemzően a vezetékes csapvíz minősége jó, az emberi egészséget károsan nem befolyásolja. Az emberi fogyasztásra szánt víz (a továbbiakban: ivóvíz) minőségi követelményeire és a vízminőség-ellenőrzés rendje szigorúan szabályozott, az előírásokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.

A közműves ivóvíz minőségét a vízszolgáltatók a Korm. rendeletben meghatározott gyakorisággal, a területileg illetékes népegészségügyi szervvel egyeztetett ütemtervnek megfelelően ellenőrzik. A Korm. rendeletben rögzített ivóvízminőségi határértékek túllépése esetén, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény bekövetkezésekor a területileg illetékes népegészségügyi szerv a túllépés okát kivizsgálja és a szükséges vízminőség javító intézkedéseket elrendeli.

A Korm. rendeletben nagy hangsúlyt kap az úgynevezett ivóvízbiztonság, azaz az ivóvízfogyasztáshoz, illetve -használathoz kapcsolódó, ivóvíznyerésre szolgáló, vízkezelő és ellátó rendszerben, házi ivóvízhálózatban és vízvételre szolgáló helyeken elérhető legkisebb egészségkockázatot jelentő minőségi és működési jellemzők figyelembevétele, így hazánkban a vezetékes csapvíz fogyasztása az emberi egészség szempontjából megfelelő és biztonságosnak tekinthető.

Ennek ellenére manapság egyre divatosabb a házi víztisztító kisberendezések alkalmazása, melyeknek több típusa is forgalomban van hazánkban. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a berendezések nem megfelelő – nem a használati útmutatóban foglaltak szerinti – alkalmazása, a karbantartás hiánya esetén olyan kedvezőtlen változások jelentkezhetnek a vízben, amelyek kockázatot is jelenthetnek, így akár többet árthatunk velük,

Magyarországon jellemzően a vezetékes csapvíz minősége jó, az emberi egészséget károsan nem befolyásolja. Az emberi fogyasztásra szánt víz (a továbbiakban: ivóvíz) minősége és ellenőrzése szigorúan szabályozott, az előírásokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.

A közműves ivóvíz minőségét az ivóvízszolgáltatók a Korm. rendeletben meghatározott gyakorisággal, a területileg illetékes népegészségügyi szervvel egyeztetett ivóvízvizsgálati programnak megfelelően ellenőrzik. A Korm. rendeletben rögzített ivóvízminőségi határértékek túllépése esetén, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény bekövetkezésekor a területileg illetékes népegészségügyi szerv a túllépés okát kivizsgálja és a szükséges vízminőség javító intézkedéseket elrendeli.

A Korm. rendeletben nagy hangsúlyt kap az úgynevezett ivóvízbiztonság, azaz az ivóvízfogyasztáshoz, illetve -használathoz kapcsolódó, ivóvíznyerésre szolgáló, vízkezelő és ellátó rendszerben, házi ivóvízhálózatban és vízvételre szolgáló helyeken elérhető legkisebb egészségkockázatot jelentő minőségi és működési jellemzők figyelembevétele, így hazánkban a vezetékes csapvíz fogyasztása az emberi egészség szempontjából megfelelő és biztonságosnak tekinthető.

Ennek ellenére manapság egyre divatosabb víztisztító kisberendezések alkalmazása - közintézményekben, munkahelyeken is - melyeknek több típusa is forgalomban van hazánkban. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a berendezések nem megfelelő – nem a használati útmutatóban foglaltak szerinti – alkalmazásából, a karbantartás hiányából származóan egészségre veszélyt jelentő ivóvizet állíthatunk elő, így akár többet árthatunk velük,