Alapfogalmak

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (https://www.coe.int/hu/web/compass/disability-and-disablism)

Fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;

Rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése;

Segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz;

Akadálymentesség: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. §-ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet;

Egyenlő esélyű hozzáférés: A szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető. Az épület egyenlő eséllyel hozzáférhető, ha mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók. Az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes.

Fogyatékossági csoportok:

• Értelmileg akadályozott személyek;
• Látássérült személyek;
• Hallássérült személyek;
• Mozgáskorlátozott személyek;
• Beszédben akadályozott személyek;
• Pszichoszociális akadályozottsággal élő személyek;
• Autizmus spektrumzavar;
• Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos személyek.

Segítő kutya: (27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól) A fogyatékossággal élő személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában, önálló életvitelének elősegítésében, illetve veszélyhelyzet elhárításában segítő, habilitációs, rehabilitációs feladatokat ellátó, a külön jogszabályban meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő kutya.

• Vakvezető kutya: a látássérült személy vezetésére kiképzett kutya.
• Mozgáskorlátozott személyt segítő kutya: a mozgáskorlátozott személyt mindennapi tevékenységeinek ellátásában segítő feladatokra kiképzett kutya.
• Hangot jelző kutya: a hallássérült személy számára veszélyt vagy egyéb fontos információt jelentő hangok jelzésére kiképzett kutya.
• Rohamjelző kutya: az epilepsziával élő személy vagy más krónikus, rohamszerű állapotoktól veszélyeztetett személy számára a roham során segítséget nyújtó feladatokra kiképzett kutya.
• Személyi segítő kutya: a fogyatékos személyt önálló életvitelében segítő feladatokra kiképzett kutya.

A gazda és a kiképző (a segítő kutyát alkalmazó személy) jogosult segítő kutyával tartózkodni és a segítő kutyát használni a lakosság elől elzárt területek kivételével közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményben (területen), így különösen:

1. közforgalmú tömegközlekedési eszközön,
2. üzletben, ideértve az élelmiszert árusító üzletet és a vendéglátó üzletet is,
3. bevásárlóközpontban,
4. piacon,
5. vásáron,
6. szálláshelyen,
7. játszótéren,
8. egészségügyi, közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,
9. közfürdő területén,
10. állatkertben,
11. közterületen.

A 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 2., 9., 27. cikkek és a Mt 2012. évi I. törvény.51. § értelmében a segítő kutyát a munkavállaló (gazda) beviheti a munkahelyére, amennyiben ez a munkáltató számára nem jelent aránytalanul nagy terhet (Aránytalanul nagy tehernek minősül az, ha a kötelezettség teljesítése a munkáltató működését ellehetetleníti 1998. évi XXVI. törvény 15. § (2)-(4) bekezdések)

Jelnyelvi tolmácsszolgálat A magyar jelnyelvről és használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény (Jelnyelvi törvény) önálló, természetes nyelvként ismeri el a magyar jelnyelvet. Célja a siket és nagyothalló személyek esélyegyenlőségének, nyelvi jogainak biztosítása, valamint az államilag finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgáltatásokhoz való hozzáférés garantálása. Magyarországon a siket, nagyothalló és siketvak személyek számára alanyi jogon, évente 120 óra ingyenes jelnyelvi tolmácsolás biztosított. https://tolmacsszolgalat.hu/

Általános szempontok

A fogyatékos személyek/munkavállalók esetében is a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit és a foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását (2012. évi I. törvény, 1998. évi XXVI. törvény).

A munkaköri/szakmai orvosi alkalmasság elbírálásakor fogyatékos személyek esetében is az alapelvek (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet):

• Annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni;
• A munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül, nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;
• Idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;
• A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;
• Milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű;
• Foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;
• Szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;
• Külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.

A munkaköri/szakmai orvosi alkalmasság elbírálásakor a meglévő/megmaradt, illetve a használt segédeszköz/segítő technológiával korrigált képességeket, funkciókat kell figyelembe venni.

Szoros, folyamatos foglalkozási gondozás, utánkövetés javasolt, az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat során lehet rövidebb, pl. 2 hónapra kiadni az alkalmassági véleményt, majd utána hosszabb időre és közben ajánlott a munkahelyet ellenőrizni, hogy megvalósult-e az adaptálás, akadálymentesítés

Specifikus szempontok

Értelmileg akadályozott személyek

Látássérült személyek

Hallássérült személyek

Az alkalmasság megítéléséhez fontos tudni, hogy a választott szakma, munkakör:

• Milyen fokú hallást igényel?
• Zajos munkát jelent-e a szakma, munka egészének végzése, vagy csak bizonyos munkafázisok zajosak-e?
• Milyen szintű, mértékű kommunikáció szükséges?
• Háttérzaj mértéke, a beszédértést zavrja-e?
• Balesetmegelőzés szempontjából jelzések észlelése szükséges-e?
• Gépek működésének ellenőrzésére milyen hallásra van szükség?
• Van-e szükség irányhallásra (csoportos személyszállítás)?
• Figyelembe kell venni, hogy a hallásjavító eszköz nem csak a beszédet erősíti, hanem a háttérzajt is és torzít is, ezért intenzív üzemi zajban a készüléket ki kell kapcsolni, mert nemcsak zavaró, hanem a maradvány hallást is károsíthatja.
• Toxikus hatás, egész testre ható vibráció, páratartalom.

A halláscsökkenés korlátozó/kizáró ok lehet azokban a munkakörökben:

• Ahol teljes hallás szükséges, pl. pedagógus, ügyfelekkel kell foglalkozni - mindig egyéni elbírálás, hallásjavítóeszközt figyelembe véve.
• Munkaköri balesetveszély miatt szükséges a társalgó beszéd értése (magasban, gépek között, közlekedési eszközön).
• Irányhallás szükséges a balesetmentes, pontos munkavégzéshez (a munkahely/munkakör kockázatelemzése tartalmazza ezeket a munkaköröket/feladatokat)
• Zajos munkahely, ha van maradvány hallás.
• Siketség esetén, ha nincs maradvány hallás, az erősen zajos munkahely nem ellenjavallt, amennyiben hangjelzések észlelése nem szükséges a balesetveszély megelőzése céljából.
• Egyensúlyzavar, szédülés esetén a magasban végzett munka nem megengedett.
• Tónustalan, gyenge hang, beszédhiba olyan foglalkozási ágakban, ahol feltétel a hangos és hibátlan beszédkészség (pl. kereskedelem, oktatás), valamint olyan szakmákban, ahol a kommunikációs készség hiánya balesetet okozhat.
• Hallójárat, fülkürt gyakori gyulladása esetén ellenjavallt a nedves levegőjű, huzatos, poros, vegyszereket, irritatív anyagokat felhasználó szakmák (cementgyártás, bőrkikészítés, textilfestés), ahol egyéni zajvédő eszköz használata kötelező (nem tudják viselni a visszatérő gyulladás miatt).

Nem zajos munkahelyen a halláscsökkenés hallásjavító eszközzel (hallókészülék, CI, BAHA) korrigálható és a hallásjavító eszközzel javított hallást (audiogramot) kell figyelembe venni

A konkrét munkakörnyezet, munkakör felmérése, adaptálása a hallássérült munkavállaló esetében:

• Jelzőrendszerek átalakítása fény-, rezgő- és hangjelzésekre;
• Háttérzaj csökkentése, hangszigetelés;
• Természetes anyagok használata a padlóra, falra – kopogás, elektrosztatikusság csökkentése;
• A munkakörnyezet, tanterem legyen világos (szájról olvasás esetén fontos a megfelelő megvilágítás);
• Telefonos kapcsolattartás módosítása elektronikus kapcsolattartásra;
• FM rendszer, indukciós hurok, jeltolmács – konferenciák, tárgyalások;
• Infokommunikációs és morális akadálymentesítés.

Hallásjavító eszközök

• Hallókészülékek:

Légvezetésen alapuló hallókészülékek: egyedileg készült légzáró dugó vagy apró nyitott cső segítségével a hallójáratba illeszkedő készülékek. A fül mögötti, illetve a hallójáratban hordható formáik léteznek.

Csontvezetésen alapuló hallókészülékek: azok számára ajánlott a használatuk, akik nem használhatnak légvezetésen alapuló hallókészüléket (hallójárat nélkül született vagy vezetéses halláskárosodásban szenvedő betegek). Ezek a készülékek rezgések formájában juttatják el a hangot a fülbe a koponyacsonton keresztül.

https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/h/hallokeszulekek.html

• Beültetett hallásjavító eszközök/implantátumok:

Cochleáris implantátumok (CI): segítséget jelentenek idegi hallásvesztés esetén. Természetes hallást biztosítanak a súlyos hallásproblémával élők számára. A cochleáris implantátum a belső fülben található érzékelő szőrsejtek károsodása esetén alkalmazható. A cochleáris implantátum belső egysége kikerüli a sérült részt a fülben és közvetlenül elektromosan stimulálja a hallóideg végződéseket. Egy belső és egy külső egységből (beszédprocesszor tekerccsel) áll. Az energiaellátás a külsőegységen keresztül elemmel/akkumulátorral biztosított.

A CI hangereje telefonos applikáción változtatható. Ezek a készülékek por-, csepp- és ütésállóak, de a hosszú élettartam érdekében vigyázni kell rájuk. Por okozta károsodás ellen a gyakoribb mikrofonszűrő cserével lehet. A külsőegység csiptetős zsinórral ruházathoz, vagy fejpánttal rögzíthető, így védhető ki a készülék magasból leesése.

https://victofon.hu/hu/cochlearis-implantatumok#this

https://www.cochlear.com/hu/hu/home

Mozgáskorlátozott személyek

Beszédben akadályozott személyek

Pszichoszociális akadályozottsággal élő személyek

Autizmus spektrumzavarral élő személy

Több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos személyek

1.melléklet SZAKMAJEGYZÉK: BÁNYÁSZAT és KOHÁSZAT ÁGAZAT

2.melléklet SZAKMAJEGYZÉK: EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKAI ÁGAZAT

Szakmairány, részszakképzés: nincs

Pályaalkalmassági vizsgálat nem szükséges.

Szakmai alkalmasság véleményezése: 40/2004 (IV.26) ESZCSM rendelet szerint.

3.melléklet SZAKMAJEGYZÉK: EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT

Szakmai alkalmasság véleményezése: 40/2004 (IV.26) ESZCSM rendelet szerint.

Pályaalkalmassági vizsgálat: szükséges.

4.melléklet     SZAKMAJEGYZÉK: ELEKTRONIKA ÉS ELEKTROTECHNIKAI ÁGAZAT               

5.melléklet   SZAKMAJEGYZÉK: Élelmiszeripar ágazat   

Szakmairány képzés nincs. 
Pályaalkalmassági vizsgálat: nem szükséges.                                                 

6. melléklet SZAKMAJEGYZÉK: ÉPÍTŐIPAR ÁGAZAT

Megjegyzés:

*A vasútközlekedés területén a vasútépítő szakmára érvényes a 203/2009.(IX.18.) Korm. rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről.

7.melléklet SZAKMAJEGYZÉK: Fa- és bútoripar ágazat

8.melléklet Szakmajegyzék: gazdálkodás- és menedzsment ágazat 

9.melléklet Szakmajegyzék: Épületgépészeti ágazat 

10. melléklet SZAKMAJEGYZÉK: GÉPÉSZET ÁGAZAT 

11.melléklet SZAKMAJEGYZÉK: HONVÉDELEM ÁGAZAT

Megjegyzés:

Honvéd altiszt. A fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalkozásainál: az egészségi alkalmasság és a pályaalkalmassági követelmények teljesítésénél a 9/2024. (VI.28.) HM rendelet előírásait kell alkalmazni.

2019. év óta a Honvéd Kadét Program középiskolában három szinten valósul meg:

A honvéd kadét közismereti képzés, valamint a honvéd kadét szakképzés köznevelési - oktatási intézményben történik a köznevelésért felelős minisztériumhoz tartozó technikum, gimnáziumban.

A honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt a harmadik kadét képzési szint a honvéd középiskola és kollégium keretén belül valósul meg. Amennyiben a BM irányítása alá tartozó köznevelési intézmény a 9/2024. HM rendelet előírásait kell alkalmazni.

Az első két képzési szint a Köznevelésért felelős államtitkárság alá tartozó oktatási intézmény így a szakmai orvosi alkalmassági véleménynél a képzési és kimeneteli követelmények – KKK- szakképzésért felelős miniszteri határozatok az iránymutatók. A 2024. évi Képzési és kimeneteli Követelmények előírják az alkalmassági követelményeket (4.2.):

4.2.1 A képzésre nem vehető fel, aki az alábbiak közül valamelyikben szenved:

• végtaghiány,
• szemmel látható fejlődési, mozgásszervi rendellenességek,
• bénulások,
• inzulinnal kezelt cukorbetegség,
• beszélgetés során felismerhető értelmi zavarok,
• alacsony intelligenciaszint,
• kezelt pszichiátriai betegségek,
• epilepszia,
• súlyos kancsalság,
• súlyos halláscsökkenés,
• asztma,
• ismétlődő epe-, vesekövesség,
• súlyos bőrbetegségek,
• súlyos gerincferdülés és
• az egyik vese hiánya.

4.2.2 Pályaalkalmassági vizsgálat a szakirányú oktatás megkezdése előtt: szükséges.

A 12. évfolyamot követően a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló hatályos HM rendelet alapján, mely kifejezetten a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálatvállalás alkalmasság megállapítását szolgálja, és nem feltétele a szakmai végzettség megszerzésének.

A fegyvergyártó szaktechnikus, a fegyver műszerész technikus és a fegyveroptikai szaktechnikus szakmáknál pályaalkalmassági követelmények nem előírtak, csak erkölcsi bizonyítvány szükséges.

12. melléklet SZAKMAJEGYZÉK: Informatika és távközlés ágazat

13.melléklet SZAKMAJEGYZÉK: KERESKEDELEM ágazat

A kereskedelmi értékesítő részszakmája: Bolti előkészítő, Pénztáros.

14. melléklet: SZAKMAJEGYZÉK, Környezetvédelem és vízügy ágazat

HULLADÉK FELDOLGOZÓ MUNKATÁRS SZAKMA RÉSZSZAKMÁI: 

1. Hulladékgyűjtő és -szállító (8423 Köztisztasági, településtisztasági gép kezelője; 9310 Kézi anyagmozgatás, rakodás, munkaterület tisztítása; 9211 Szemétgyűjtő, utcaseprő; 
2. Hulladékválogató és -feldolgozó (9212 Hulladékosztályozó, 8190 Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője hulladék feldolgozógép-kezelő; 9310 Kézi anyagmozgatás, rakodás, munkaterület tisztítása).

15. melléklet SZAKMAJEGYZÉK. Közlekedés és szállítmányozási ágazat szakmái és foglalkozásai.                             

16. melléklet/1. : SZAKMAJEGYZÉK. Kreatív ágazat - Kreatívipar alágazat 

16.melléklet/2. : SZAKMAJEGYZÉK.  Kreatív ágazat- kreatív vizuális alágazat

16.melléklet/3. : SZAKMAJEGYZÉK: Kreatív ágazat- Színház- és hangtechnikai alágazat                                        

 17. melléklet: SZAKMAJEGYZÉK: Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat

18. melléklet: SZAKMAJEGYZÉK: OKTATÁS ÁGAZAT

19. melléklet: SZAKMAJEGYZÉK: Rendészeti és közszolgálati ágazat

Megjegyzés:

1. Rendőr-tiszthelyettes

A hivatásos szolgálat ellátására vonatkozó egészségügyi követelményeket tartalmazó hatályos jogszabály elvárásainak megfelelő követelmény érvényes minden szakmairányra -45/2020.(XII.16.) BM rendelet 1. melléklete szerint.

Pályaalkalmasság: A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény alapján a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges alkalmassági követelmények minden szakmairány tekintetében kötelezőek.

2. A közszolgálati technikus és rendészeti őr szakmáknál: A 45/2020.(XII.16.) BM rendelet - a belügyminisztérium irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatalos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmassági vizsgálatáról – §. (1). pontja szerint: „Az egészségi képzési minimum feltételnek a kizáró oknak minősülő betegségektől való mentesség tekinthető, amelyet a BNO alapján az 5. melléklet tartalmazza.” A színtévesztés vizsgálandó anomaloscopos vizsgálattal: az anomália felülvizsgálandó, az anopia kizáró ok. Az amblyopia és sok más szemészeti elváltozás kizáró ok.

A fenti foglalkozásokban amennyiben munkavállalóként nem a rendvédelmi szervek alkalmazottai lesznek majd a tanulók, a szükséges látószervi képességeket a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet - a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról - 1.számú melléklete írja elő. A színtévesztés nem kizáró ok. A többi szemészeti követelmény az 1. csoportú lőfegyvertartásnál előírtak.

A rendészeti fizikai képzésre előírtak teljesítéséhez szükséges a III.fokú binocularis sztereolátás, amely teljes tér- és mélységlátási képességet biztosít.

 20. melléklet SZAKMAJEGYZÉK: Specializált gép- és járműgyártás ágazat

21. melléklet: SZAKMAJEGYZÉK: Sport ágazat

22. melléklet: SZAKMAJEGYZÉK: Szépészet ágazat

23. melléklet: SZAKMAJEGYZÉK: Szociális ágazat

24.melléklet: SZAKMAJEGYZÉK: Turizmus-vendéglátás ágazat

Pályaalkalmassági vizsgálat minden szakmában szükséges.

25. melléklet: Szakmajegyzék: vegyipari ágazat

Megjegyzés:

Abroncsgyártó szakmában van RÉSZSZAKMA képzés:

1. Felépítő gépkezelő (FEOR 8136 Gumitermékgyártó gép kezelője);
2. Papírgyártás, csomagolószer gyártás RÉSZSZAKMA: Papír feldolgozó (FEOR 7919 Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozású).

A daganatos megbetegedések alapvetően genetikai megbetegedések, mutációk sorozatából létrejövő elváltozások a szervezetben, így a kialakulás esélye a legtöbb daganattípusnál örökölhető (pl. emlő-, colon-, endocrin carcinomás betegek közeli rokonai közt több mint háromszoros az adott neoplázia előfordulási gyakorisága). Azonban a genetikai változásokat környezeti hatások, tényezők is okozhatják (pl. egy tanulmánnyal bizonyították, hogy a japán emberek közt gyakoribb a gyomorcarcinoma előfordulása, de ha Kaliforniába költöznek, akkor a gyomortumor előfordulási gyakorisága lecsökken a körükben).

Környezetből/munkakörnyezetből származó karcinogén anyagok pl. a szerves vegyszerek (rovarölő szerek, aromás vegyszerek, gyomirtók), a dohányfüst (szénmonoxid, aceton, fenol, formalin, toluol), a nehézfémsók, egyes vírusok (HSV, HPV), a radioaktív és ionizáló sugárzás, az élelmiszergyártásnál használt egyes anyagok (nitritek, nitrátok) és a légszennyező anyagok (azbeszt, kvarcpor, arzén, benzantracén, szilícium). Különös figyelemmel kell lennünk a vegyiparban, fém- és műanyagiparban, kohászatban, bányászatban, gumiiparban és a mezőgazdaságban dolgozó munkavállalókra, mert az ő környezeti tényezőkből adódó egészségkárosodásuk lehet a legnagyobb, ők a legveszélyeztetettebbek. Ha a munkanamnézisben az IARC (Nemzetközi Rákügynökség) által rákkeltőnek minősített anyag vagy expozíciós körülmény igazolható, akkor a munkahelyi carcinoma esélyét fel kell vetni és ki kell vizsgálni.

A daganatos megbetegedésekhez rákmegelőző állapotok vezethetnek. Ilyen pl. a szájüregi leukoplakia (fehéres színű felrakódás a szájnyálkahártyán, ami dörzsöléssel nem távolítható el); gégetumorok esetén gyakori a rekedtség, nyelési nehezítettség, gombócérzés és fogyás, vastagbéltumorok megelőző állapotában gyakran colonoscopia során polypusokat találnak; bőrtumorok esetén a naevus aszimmetrikussá válhat, változhat a mérete/átmérője, színe, széle; Paget-kór csontpanaszokat okoz; májcirrhosis esetén fizikális vizsgálattal nagyobb méretű májat tapinthatunk és a laborban a májenzimek eltérését tapasztaljuk; nőgyógyászati tumorok kezdetleges stádiumában pedig rendellenes vérzés, folyás léphet fel. Amennyiben a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat keretén belül kerülnek felszínre ezek a tünetek, panaszok, minél rövidebb időn belül segítenünk kell a munkavállalót, hogy a szükséges szakorvosi vizsgálatot elvégezzék nála. Sajnos 2015 óta az üzemorvosok beutalási jogosultságát korlátozták, így a szakrendelések családorvos kollégához irányítva, háziorvosi beutalóval vehetőek csak igénybe.

Az ESMO ajánlás szerint daganatos betegeknél kiemelten fontos, hogy amint az általános állapotuk engedi, munkát vállaljanak, és ha lehetséges, akkor vissza tudjanak állni korábbi munkakörükbe dolgozni. Ennek oka anyagi, pszichés (társas kapcsolatok, új barátok) illetve az, hogy a munkavállaló ne a betegségére gondoljon egész nap, hanem tevékenynek érezhesse magát. Vannak azonban olyanok, akik pont a daganatos megbetegedésük és a szükséges műtétek, kezelések miatt nem tudnak a korábbi munkakörükbe visszaállni, őket – ha lehetséges – érdemes távmunkával, más munkakörrel, rugalmas munkaidővel, részmunkaidővel, munkahelyi szünetek beiktatásával foglalkoztatni. Amennyiben kérdéses az utókezelés várható hossza, illetve a jelentkező mellékhatások erőssége, úgy érdemes a munkavállalónak próbaidőt kérnie, még akkor is, ha a korábbi munkahelyére áll vissza dolgozni. A munkavállaló munkába való visszaállását nagyban megkönnyíti, ha pszichésen támogatjuk őt és nem tesszük ki negatív munkahelyi hatásoknak a betegsége miatt (pl. nem becsüljük alá a teljesítményét, nem csonkítjuk meg indokolatlanul a feladatköreit).

Alkalmasság véleményezésénél figyelembe kell vennünk, hogy a daganatos megbetegedéssel küzdő vagy már gyógyult munkavállaló/tanuló rendelkezik-e bármilyen maradandó „segédeszközzel”, ami esetleg problémát okozhat neki a munkája elvégzésében. Ilyen lehet pl. a tracheostoma, amellyel nem javasolt allergizáló anyaggal, füsttel, porral szennyezett munkakörnyezetben dolgozni. PEG-et használóknál ellenjavallt az emelés és a fizikai munkavégzés, valamint meg kell oldani a tápszer megfelelő tárolását is (külön erre a célra elkülönített hűtő a legideálisabb). Sztómát viselőknél megfelelő higiénés körülményekre van szükség a munkahelyen, kontraindikált a meleg munkakörnyezetben végzett munka, az emelés és a fizikai munka. A parókát hordók, állandó hólyagkatéterrel élők, kerekesszékkel/mankóval/járóbottal közlekedők is egyéni mérlegelést igényelnek.

2024 őszén az Európai Bizottság kiadott egy tanulmányt, amely feltérképezte az EU-tagállamokban és az EGT-hez tartozó EFTA-államokban (Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában) a rákbetegséggel küzdő munkavállalók munkahelymegtartását és a munkába való visszatérését elősegítő intézkedéseket. Ez a vizsgálat azért is fontos, mert a hatékony terápiáknak köszönhetően a rák túlélési aránya jelentősen megnőtt. A ráktúlélők száma ma már több mint 12 millió a vizsgált tagállamokban, akiket, ha sikerül visszaintegrálni a munka világába, akkor az felbecsülhetetlen haszonnal jár mind az egyén, mind a társadalom szintjén. A kutatás elvégzéséhez interjúkat, online felméréseket, workshopokat végeztek az érintettekkel, valamint szakirodalmi adatokat is áttekintettek és felhasználtak. Összességében azt találták, hogy a legtöbb országban hiányoznak a kifejezetten rákbetegekre és a túlélőkre vonatkozó, munkahelymegtartásra/reintegrációra vonatkozó jogi keretek és szabályzások. Sokkal gyakoribbak a fogyatékossággal élők vagy krónikus betegségben szenvedők munkahelymegtartására és munkába való visszatérésére vonatkozó jogszabályok, amelyek bizonyos kritériumok teljesülése esetén a rákbetegekre és a túlélőkre is vonatkoztathatóak. Az intézkedések túlnyomó többsége az egyes szolgáltatók szintjén valósult meg (munkahelyi reintegrációs ügynökségek, alapítványi szervezetek, vállalati alapú beavatkozások). A leggyakoribb daganatos betegekre vonatkozó támogatási intézkedéstípus a munkahelyi körülmények módosítása és személyre szabása volt. A vizsgálatból kiderült, hogy a fizikailag megterhelő, alacsony képzettséget igénylő munkakörökbe tudtak legkevesebben visszatérni a rákbetegek közül, de az életkor, a daganattípus jellemzői (elhelyezkedése, stádiuma), a tünetek erőssége, a nem, az iskolai végzettség, a családi állapot és a jövedelem is befolyásolta a reintegrációt. A nők közül sokan azért tudtak csak később (vagy egyáltalán nem) visszatérni a munkába, mert rájuk hárul általában a családban a gondozási feladat is. A tanulmányban több bevált gyakorlatot állapítottak meg, amelyet széles körben is célszerű lenne alkalmazni. Ilyen például a munkába való reintegrációt elősegítő tanácsadás, az egészségügyi alapellátás, a szakellátás és a foglalkozás-egészségügyi ellátás közötti együttműködés javítása, a rákbeteg nőket érintő sajátos kihívások feltérképezése és segítése, a munkahelyi kommunikáció fejlesztése, a munkanélkülivé vált rákbetegek foglalkoztathatóságának javítása és a munkavállaló megváltozott képességeihez való alkalmazkodás. Bulgáriában a daganatos betegséggel küzdő fiatalok számára oktatási támogatást nyújtanak. Jövőbeni intézkedésekre vonatkozó ajánlások is születtek, mint a jogszabályi háttér kiterjesztése, a tudatosságnövelő intézkedések bővítése, képzési lehetőségek biztosítása, a pénzügyi összetevők javítása és további kutatások végzése.

A neurológiai betegségek közül az alkalmasság megítélése szempontjából a legtöbb problémát jelenti. Az epilepszia az agy különböző részeiben hirtelen, rohamszerűen fellépő működési zavar, az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlyának felbomlása. A roham jellege attól függ, hogy az agy melyik részében keletkezik, illetve az milyen részeire terjed szét.

A rohamok jellege rendkívül változatos, ismétlődésük lehetséges, ezért megítélésük az alkalmasság orvosi elbírálása szempontjából nehéz feladat, minden esetben kötelező a gondozó szakorvossal való konzultáció. Általában jól használható véleményt csak akkor kaphatunk, ha a beteg rendszeres gondozásban részesül és a szakorvos a betegség teljes lefolyását ismeri.

Az epilepsziás rohamok típusai

• Absence roham: pár másodperces roham elrévedéssel, elbambulással, a végzett mozgás megrekedéséből és pillanatnyi távollétből, vagyis a környezettel való kapcsolat megszakadásából áll. Beszűkült tudatállapot vagy tudatzavar, retrograd amnézia, akár pillanatnyi megbillenés is lehetséges. Gyakran a szemhéjakban, a vállban vagy ritkábban a végtagokban kis ritmusos rángások jelentkeznek, vagy a szemek felfelé, illetve ritkábban kissé oldalra fordulnak, a fej előre, illetve hátra biccen. Mindez hirtelen kezdődik és végződik.
• Epilepsziás nagy roham (GM): generalizált tonusos - clonusos roham a roham kezdetétől, máskor viszont valamilyen körülírt területről másodlagosan terjed szét az egész agyra, illetve az egész izomzatra, a légzésre, a szívműködésre és más vitális életfunkciókra.
• Komplex parciális roham: előjel vezeti be a rohamot, rövid időtartamú, részleges vagy teljes tudatzavar és percekig zavartság követheti a feltisztulásig. Ugyanakkor automatikus cselekmények kísérik, melyek legtöbbször a halántéklebenyi zavarra utalnak.
• Alvásban jelentkező hipermotoros roham: rövid időtartamú, egy éjszaka leforgása alatt ismételten jelentkező, homloklebenyi eredetű. Kétoldali vagy aszimmetrikus egyoldali heves motoros jelenség.
• Elemi (simplex) motoros és szenzoros roham: egy végtag vagy izomcsoport clonusos rángásai, tudatzavar nélkül.

Prognózis

• Benignus centrotemporalis epilepszia: gyermekkori epilepszia, 2-14 éves korban kezdődik alvásból induló rohamokkal. Gyakorlatilag mindenki kinövi a betegséget, és három év múlva óvatosan meg szokták próbálni az epileptikum elhagyását.
• Absence epilepszia: a kisgyermekkori forma kinőhető, a serdülőkorban induló juvenilis absence esetében viszont legtöbbször egy életen át tartó gyógyszeres kezelésre van szükség.
• Juvenilis mioklónusos epilepszia: újabb roham jellemzően bulik alatt vagy után jelentkezik, ahol az alvásmegvonás, az alkoholfogyasztás, az alkohol miatti gyógyszerkihagyás, illetve a diszkók villogó fénye egyszerre szerepelhet, mint provokáló tényező.
• West szindróma: csecsemőkori, gyógyszerrel sikeresen kezelhető, de néhány év rohammentesség után új formában jelentkezik az epilepszia, rohammentesség esetén is lényeges a folyamatos gondozás.

Az epilepsziák bármely életkorban kezdődhetnek, de bizonyos típusok életkorhoz kötöttek. Egy részük csecsemőkorban, más típusúak óvodás, kisiskolás korban kezdődhetnek. A jóindulatú formák serdülőkorban megszűnhetnek, más típusok serdülőkorban jellegüket megváltoztatják, vagy progrediálnak és akár egész életen át fennmaradhatnak.

Átmeneti paroxysmális eszméletvesztések differenciáldiagnózisa: szükséges a syncope, a pszihogén nem epilepszia roham (PNER), migrén, TIA, tranziens globális amnézia, egyes parasomniák, a commotio cerebri és a grand mal roham eseteiben.

Alkalmi rohamok: minden ember rendelkezik veleszületett rohamkészséggel. Vannak anyagok és állapotok (altatók, alkohol, alvásmegvonás, láz) amelyek egy idő után az ingerküszöböt megváltoztathatják és szabályos nagy roham fordulhat elő. A kóros állapot megszűntével a görcskészség is megszűnik. Ezek az esetek hosszabb rohammentesség és negatív EEG-lelet esetén enyhébb szakorvosi elbírálást kapnak, jelenleg a szakmai irányelv hat hónap tünetmentességnél előírja a neurológusnak, hogy alkalmi konvulziót vagy epilepsziát köteles diagnosztizálni. 

A szakmai alkalmasság elbírálásánál az epileptológus összefoglaló szakvéleményének tartalmaznia kell a következőket: epilepszia szindróma típusa, várható prognózisa, tünetmentes időszakok, a rohamok gyakorisága, formája, napszaki jelentkezése, a beteg személyisége, compliance.

Az epilepszia diagnózisa esetén érthető az alkalmasságot elbíráló orvos, a szakképző intézmények, a munkahelyek részéről a defenzív, elhárító jellegű álláspont, mert a szakmai alkalmasság megítélésének egyik legszigorúbb követelménye, hogy a tanuló se magára, se a környezetére ne jelentsen baleseti veszélyforrást.

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az epileptológus a szakorvosi konzultáció alapján, az alkalmasságot véleményező orvos a szakképző intézmény igazgatójával és a szakmai gyakorlatot biztosító cég vezetőjének hozzájárulásával a tanuló szakképzését engedélyezi, korlátozással (a szakma lényegét nem érintő balesetveszélyes munkafeladatok végzése alól felmentést kap).

A fokozottan baleseti veszéllyel járó szakmák munkaköreiben az epilepsziás beteg esetében „NEM ALKALMAS”-t véleményezünk.

4. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez

Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek

Mivel a gépjárművezetés az egyik leg balesetveszélyesebb munkakör, az ezt szabályozó népjóléti miniszteri rendelet (13/1992.NM rendelet 1. melléklet) epilepsziára vonatkozó feltételei munkaegészségügyi irányelvnek elfogadottak a többi fokozottan baleseti veszéllyel járó szakmánál is.

1. melléklet a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelethez

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai

Gyógyulnak tekinthető az a tanuló, aki 3 évi gyógyszeres kezelés mellett, majd utána gyógyszer nélkül 2 évig gyógyszer nélkül tünetmentes, negatív EEG és MRI vizsgálat mellett. A gyógyszerleépítés időtartama félév - egy év.

A szakmaválasztásnál a korlátozás csekély: tudatzavar hiánya/enyhe elemi rohamok, csak provokáló tényezők jelenlétében mutatkozó rohamok, speciális rohamformák/oligoepilepszia, csak alváshoz kötött, ritka rohamok. 

Terápia mellett teljes tünetmentes eszméletvesztéssel/tudatzavarral járó epilepsziás betegnél, jó compliace mellett sem lehet teljesen kizárni a rohamrecidívát, így fokozottan balesetveszélyes munkavégzésre nem alkalmas. 

Az epilepsziák egy részénél szellemi károsodás is lehetséges, másik részénél maga a gyógykezelés okozhat csökkenést a figyelemben, tanulási képességben, szellemi tevékenységben, amit az alkalmasság megítélésénél figyelembe kell venni (Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleménye, klinikai pszichológus szak).

Az epilepsziások egy része fényérzékeny, vibráló fény vagy képernyő, rohamot provokálhat. Pályaválasztás céljából figyelembe kell venni azon szakmáknál, ahol a munkavégzés folyamatosan képernyő előtti tevékenységgel jár.

A neurológiai betegségek (centrális és perifériás) előfordulásáról alkalmassági vizsgálatra jelentkező személyeknél az igen változatos tünetek észlelése révén szerzünk tudomást. A mozgászavarok különböző fokozatai (paresis, plegia), a koordinációs zavarok (ataxia, a mozgások összerendezettlensége), az extrapiramidális jellegű elváltozások (tremor, kényszer mozgások), valamint különböző érzészavarok fordulhatnak elő.

Ezen tünetek kóreredetéről rendszerint már az anamnézisből kaphatunk adatokat (kongenitális, degeneratív, familiáris, traumás stb.).

Minden lényegesebb elváltozás esetében, a választott szakma jellegétől függően szakorvosi véleményre van szükségünk a folyamat etiológiájára a betegség prognózisa és a funkcióképesség megítélése céljából. Minden eset egyéni elbírálást igényel.

Agyidegek

A nervus olfactoriusnak jelentősége van a jó szaglást igénylő szakmákban: egészségügy, kereskedelem, élelmiszeripar, mezőgazdaság, erdészet-vadgazdálkodás, környezetvédelem   minőségbiztosítási és munkabiztonsági munkaköreiben dolgozóknál (gombaszakértő, eladó).

A nervus opticus és a szemmozgató idegek sérülésével járó funkciókárosodás esetében az alkalmassági véleményt szemész szakorvossal közösen célszerű kialakítani. Féloldali funkciókárosodás esetében nem javasolt a teljes látóteret és távolra teljes binokuláris látást igénylő munka; valamint a szem mechanikai, vegyi vagy termikus traumájának veszélyével járó munka.

A nervus facialis károsodása esetében a beszédkiejtés súlyos zavara képezhet kizáró okot a kommunikációt igénylő szakmákban.

A nervus cochleo-vestibularis károsodása esetén az alkalmasság megítélése fülészeti, audiológiai, neurovestibularis szakvizsgálatok és szakorvosi vélemény alapján történik.

A nervus glossopharyngeus károsodása ízérzésképesség csökkenését okozhatja, kizáró ok lehet az élelmiszergyártás és vendéglátás szakmáiban.

Motoros funkciók centrális zavarai

Egy részük perinatalis centrális károsodás maradványtüneteként észlelhető (Infantilis Cerebralis Paresis vagy Little kór, mono vagy diplegia spastica infantilis, hemiplegia, quadriplegia) amelyeknél az egy vagy több végtagra kiterjedő spasticus bénulást hiperkinézisek, epilepsziás rohamok, az intelligencia fejlődésének zavarai kísérhetik. Alkalmasságuk a funkciókárosodások súlyosságát figyelembe véve egyénileg lehet elbírálni. A kialakult spasticus kontraktúrák folyamatos gondozása mellett, időben elvégzett műtétekkel javítható az érintett ízületek funkcióképessége.

Hasonló a helyzet a gyermek- vagy serdülőkorban lezajlott enchephalitisek, koponya- és agysérülések maradványaként kialakult végállapot megítélésénél.

A kiválasztott foglalkozás szempontjából kell megvizsgálni az igénybeveendő testrész funkció-, állás- és járásképességét, a teherbírást, az egész szervezet állapotát és az intellektust.

Motoros funkciók perifériás zavara

A polyomyielitis anterior acuta (Heine-Medin): a korszerű és hatékony védőoltás bevezetése óta hazánkban nem észleljük, de a bevándorlás, a migráció és a szociális helyzet romlása miatt találkozhatunk oltatlanokkal, akiknél a betegség kialakulhat. Túlélés esetén maradványtünetek alakulnak ki (pes equinovarus, pes calcaneus, scoliosis, végtagrövidülés). Tekintetbe kell venni a pályaválasztás során, hogy az ortopédiai kompenzáció milyen mértékben javítja a munkaképességet.

Perifériás idegek, idegfonatok bénulása  

A sérülés súlyosságától függően csökkentheti az egyes végtagok mozgásképességét, amely a pályaválasztást ennek megfelelően befolyásolja. A karfonatok érintettségének leggyakoribb oka a perinatális sérülés (Erb felső-, Klumpke alsó karfonat bénulása), amely kizár minden olyan munkát, amely mindkét kéz egyidejű használatát követeli meg. Súlyosabb esetekben a sérült kar nem rendelkezik támasztóképességekkel, ipari szakmák kizáró okot képeznek. Enyhébb esetekben megfontolandó munkabiztonság szempontjából az engedélyezhető szakma.

Etiológiától függetlenül minden esetben meg kell ítélni a koordináció, az állás és a járás biztonságát és terhelhetőségét.

Pszichiátriai betegségek

A pályaválasztási orvosi tanácsadás és a szakmai alkalmasság véleményezése csak pszichiáter szakorvos és klinikai szakpszichológus véleménye alapján történhet.

Neurotikus panaszok (ingerlékenység, érzékenység, fáradékonyság, alvászavarok) és tünetek (vegetatív izgalmi tünetek, tik, tremor) a terhelhetőségre adnak támpontot. Kiváltó ok egy konfliktushelyzet, így fontos a pubertáskorban a megfelelő szakmai elfoglaltság, egy jó iskolai miliő konfliktusfeloldó hatású lehet, rossz esetben pedig az iskolai vagy szakmai túlterhelés az állapot rosszabbodását idézheti elő. A vegetatív dystonia kizáró okot képez a balesetveszélyes, magasban végzett, hőhatásnak, hőingadozásnak kitett szakmákban.

Neurózis (szorongás, hisztéria, fóbia, depresszió, neuraszténia, pánikrohamok) csak megfelelő szakorvosi gondozás és vélemény alapján határozhatjuk meg a választható szakmákat.

Pszichózisok – melyek tünetei hallucinációk, emlékezetzavarok, szorongás, téveszmék, mánia vagy depresszív hangulatok – folyamatos pszichiátriai gondozás mellett egyensúlyban lehetnek, de az akut exacerbáció lehetősége miatt korlátozott a választható szakmatanulás, munkavégzés.

Vérképzőrendszeri megbetegedésekre vagy az anamnézisből, vagy az alkalmasság véleményezéséhez kért kötelező vérképből, a fizikális vizsgálat során észlelt esetleges elváltozásokból (megnagyobbodott máj/lép, sápadtság, tapintható nyirokcsomók), speciális esetben hematológiai vizsgálatokból (csontvelővizsgálat, citokémia, molekuláris genetika, immunhisztokémia) következtethetünk és alkothatunk diagnózist. Körültekintőnek kell lennünk, mert a perifériás vérkép nem mindig tükrözi a csontvelői vérképzés állapotát, pl. a plazmatérfogat növekedésekor (terhesség, folyadékretenció) látszólag csökken, a plazmatérfogat csökkenésekor (pl. dehidrált betegnél) pedig látszólag növekszik a periférián a sejtszám. Segítségünkre lehet az anamnézisen és a fizikális vizsgálaton kívül az is, ha a munkavállaló rendelkezik korábbi vérképpel, amivel össze tudjuk hasonlítani.

A vért és a vérképző rendszert a fizikai kóroki tényezők közül az ionizáló sugárzás, a kémiai kóroki tényezők közül bizonyos vegyi anyagok és egyes biológiai kóroki tényezők képesek közvetlenül károsítani.

1. Fizikai kóroki tényezők, melyek a vért és/vagy a vérképző rendszert károsítják

Az ionizáló sugárzás a vérképzőrendszer akut és késői károsodását is okozhatja. Akut esetben a vérképelváltozások már az akut sugárbetegség látenciaperiódusában jelentkeznek, a tünetek súlyossága (lymphocytaszám csökkenése, a neutrophylszám kezdeti növekedését követő csökkenés, thrombocytopenia, vérzés következtében fellépő vörösvérsejtszám csökkenés) az elnyelt sugárdózistól függ. A besugárzást követő 2-8 hétben a lymphocytopenia miatt súlyos fertőzéseket kaphat el a beteg, amely gyakran halálhoz vezet. Késői sugárhatásként krónikus és akut myeloid leukaemia jelentkezhet, ezen megbetegedéseket atomtámadás túlélőin, illetve masszív sugárkezelésben résztvevőkön észlelték.

2. Kémiai kóroki tényezők, melyek a vért és/vagy a vérképző rendszert károsítják

Methemoglobinaemia: methemoglobin fiziológiásan is képződik a vörösvérsejtben, de csak kis mennyiségben, mivel a vörösvérsejtben levő NADH-függő methemoglobin-reduktáz visszaalakítja hemoglobinná. Egyes anyagok (nitrátok, anilin, nitritek,kálium-klorát) megnövelik a hemoxidációt, ezzela reduktáz enzim kapacitása nem tud lépést tartani, így megnő a vörösvérsejt met-Hb mennyisége. A tünetek közt cianózis, hipoxia, dyspnoe, fáradtság, szédülés, tachycardia, stupor szerepelnek. Tünetmentes esetben elegendő az expozíció megszüntetése, míg, ha a beteg tüneteket produkál, i.v. metilénkéket kell adni.

Carboxyhemoglobinaemia: szénmonoxidgáz belélegzésekor karboxihemoglobin képződik, ami sokkal nagyobb affinitással kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén. A tünetek az élénk, cseresznyepiros szín a bőrön és a nyálkahártyán.

Bizonyos vegyi anyagok haemolízist okoznak (pl. anilin, fenolszármazékok, naftalin, nitrobenzol, arzén-hidrogén, ólom, réz). Rövid idejű behatás esetén, ép csontvelő mellett a regeneráció gyors, krónikus expozíciónál a csontvelő a sejtek termelését a normál szükséglet 6-8-szorosáig tudja fokozni. A tünetek haemolízis esetén változatosak lehetnek pl. sápadtság, icterus, dyspnoe, tachycardia, fejfájás, rossz közérzet, hányás, láz, shock, hemoglobinuria, oliguria, anuria.

Egyes anyagok a vörösvérsejt képződésében szerepet játszó enzimek aktivitását gátolják meg, így a közti termékek felszaporodnak és fokozottan ürülnek. Ilyen anyag az ólom, amely az ALA-dehidratáz és koprogenázaktivitást gátolja, így járul hozzá a szervezetben az anaemia kialakulásához.

A neutrophyl granulociták funkcióját károsítja pl. a kolchicin, egyes antibiotikumok, a heparin, az etanol, ezzel befolyásolva a kórokozók elpusztítására irányuló tevékenységet.

A vérlemezketermelést károsítja pl. a klórtiazid és az etanol, míg a keringő thrombocyta pusztulásához vezet pl. a szerves arzénvegyület vagy az etanol.

Amennyiben a DNS-szintézisben keletkezik hiba, úgy a vérképzés mindhárom sejtvonala érintetté válik, és megaloblastos anaemia jön létre. Okozhatja pl. alkilálószer, folsavantagonista, nitrogénoxid, arzén, etanol. Ha pedig a haemopoeticus őssejtek pusztulnak el, akkor aplasticus anaemiáról beszélünk, amikor pancytopeniát észlelünk.

A gumiiparban, cipőiparban, nyomdaiparban, fémiparban, vegyiparban, faiparban, egészségügyben dolgozók fokozott veszélynek vannak kitéve vérképzőrendszeri neoplasticus betegségek tekintetében. Bizonyítottan rákkeltő (IARC 1. kategória) a benzol és az etilén-oxid, valószínűleg rákkeltő (IARC 2. kategória) a formaldehid és az etilén-bromid.

Az enyhe fokú anaemiák (vashiányos vérszegénység) gyakran átmenetiek és viszonylag könnyen, jól orvosolhatóak megfelelő terápiával, így az alkalmasság megítélésénél maximum átmeneti korlátozásra lehet szükség, ha a munkavállaló tünetes (pl. szédül, gyenge, fáradékony). Súlyosabb vérképzőrendszeri megbetegedések esetén csak nagyon könnyű fizikai munka, leginkább szellemi munka javasolható. A gyakran előforduló szédülés, bizonytalanságérzés miatt a magasban végzett szakmák nem javasolhatóak. Tilos ionizáló sugárzás közelében dolgozniuk, valamint ólommal, benzollal, arzénnel és egyéb vérképzőrendszert károsító anyagokkal dolgozniuk. Véralvadási zavarban szenvedő munkavállalónál, vagy akinél a thrombocytaszám bármilyen okból adódóan alacsony, nem javasolható a szúró, vágó, éles eszközzel való munkavégzés.

A légzőszervi betegségek, illetve egyéb megbetegedések légzőszervi szövődményei, megnyilvánulásai sok esetben jelentenek munkaköri alkalmatlanságot vagy korlátozzák a tanuló pályaválasztását. Az alkalmatlanság oka leggyakrabban a légzőfelület beszűkülése, ezáltal egy általános teljesítménycsökkenés, nehézlégzés/fulladás és rossz közérzet, fáradékonyság alakul ki. Az egyén, mint fertőzőforrás is szerepelhet, de ha nem is fertőz, a köhögése/köpetürítése befolyásolhatja az alkalmasságot bizonyos munkaköröknél.

Légzőszervi megbetegedésre hajlamosítanak azok a munkahelyek, munkakörök, ahol tartósan por expozíciónak van kitéve a munkavállaló. A tüdőben lerakódó por mennyiségét és/vagy a légzőszervi betegség kialakulását befolyásolja a szemcseméret szerinti összetétel, a por anyaga, a porsűrűség, az expozíció időtartama, az egyéni érzékenység, a dohányzás, a pH, a fajsúly, az alak, a nedvszívó képesség és a munkaintenzitás. Ha a porterhelés a tisztító mechanizmusok (orrfújás, köhögés, csillók hajtotta nyákáramlás a nagy hörgőkben, nyákfilmáramlás a kis hörgőkben, fagocyták aktív transzportja) kapacitását meghaladja, az a fagocyták fokozott pusztulásával jár és a por normálisnál nagyobb hányada rakódik le a kötőszövetben és a tüdő nyirokrendszerében. Amennyiben előzetes alkalmassági vizsgálatra vagy beiskolázás előtti vizsgálatra jön a munkavállaló/tanuló, és munkaköréből adódóan a későbbiek folyamán légzőszervi károsodás előfordulhat, el kell küldenünk mellkasröntgen és légzésfunkciós vizsgálatra státuszrögzítés céljából, valamint fel kell hívnunk a figyelmét az egészségkárosodás lehetőségére, a védőfelszerelések használatának fontosságára, a munkakörnyezetben előforduló porcsökkentési eljárásokra (kiküszöbölés, kevésbé veszélyes anyagokkal való helyettesítés, a porkeltő folyamatok zárt rendszerűvé tétele, a szálló por keletkezésének megakadályozása az anyag nedvesítésével, szellőztetés, szűrés). A részletes foglalkozási anamnézis felvétele is nagy jelentőséggel bír, ugyanis, ha a későbbiekben foglalkozási megbetegedés gyanújával jelentkezne a munkavállaló, akkor ezt a diagnózis felállításához fel tudjuk használni. Egyes anyagok, porok speciális elváltozásokat okoznak a tüdőben (pl. a kvarcpor okozta koncentrikus szerkezetű granulomák, azbeszt indukált mesothelioma), azonban a legtöbb elváltozás alapján (pl. bronchitis, asthma, tracheitis, emphysema, fibrosis, gyulladás, oedema, rhinitis) nem tudjuk beazonosítani a pontos etiológiai ágenst, ezért fontos, hogy le legyen dokumentálva, hogy a munkavállaló pontosan milyen anyagokkal dolgozik. Tüdőfibrózist okozó porexpozícióban nem alkalmazható a 18 év alatti munkavállaló, a terhesség/szoptatás is kizáró tényező, ha a munkavállaló anamnézisében asthma bronchiale/szívbetegség (ISZB, billentyűbetegség) szerepel, ha a légzésfunkciós vizsgálaton idült károsodás igazolódik, ha akadályozott a munkavállaló orrlégzése, és amennyiben rekeszizom-betegségben szenved vagy tüdődaganat miatti műtéten/kemoterápián esett át.

Az alkalmasság megítélése szempontjából külön érdemes foglalkozni az alábbi kórképekkel:

1. Silicosis

A súlyos fibrózissal járó pneumoconiosisok közé tartozó megbetegedés. A tetraéderes szerkezetű kristályos kvarcot macrophagok fagocitálják, a szilícium-dioxid (kvarc) károsítja a lysosomalis membránokat, aminek hatására felszabadulnak a sejtpusztulást előidéző enzimek és a fagocitált kvarc. Ezután a szabaddá vált kvarcot újabb macrophag veszi fel, ami egy circulus vitiosust indít be. Az erek és a hörgőágak körül gócok alakulnak ki, ahol a kollagénrostok hyalinosan átalakulnak, a gócok összeolvadásával pedig progresszív masszív fibrózis jön létre. A betegség tünetszegényen kezdődik, első jele a terhelési tolerancia csökkenése, az obstruktív ventilációs zavar és a fáradékonyság. A későbbiekben köhögés, dohányzással párosulva légcsőhurut, légcsődeformitás és köpetürítés léphet fel. A betegség előrehaladott stádiumában nehézlégzés és jobb szívfél elégtelenség alakul ki. A silicosis szövődménye lehet még a KALB (krónikus aspecifikus légzőszervi betegségek), a silicotuberculosis és a Kaplan-szindróma. Az akut silicosis prognózisa igen rossz, a 10 éves túlélési esély 30%. Munkahelyek és foglalkozások, amelyek silicosis veszélyével járnak: szén-és ásványbányászat, alagútépítő, aknakezelő, zománcedény gyártás, fogtechnikus, gumi-és festékipar, súrolószer gyártás, porcelángyártás, üvegipar, kazántisztítók, öntödei munkások (homokfúvók), kőfaragó, porcelángyártó. A WHO 2002-es becslése szerint évente 30000 ember hal meg pneomoconiosisban, 1995-ben a WHO meghirdette a szilikózis csökkentésére szolgáló globális programját (GPES), amelynek célja 2030-ra felszámolni a silicosis előfordulását. Magyarországon a silicosis felszámolása terén jelentős előrelépést jelentett az 5/1987. (VII.22.) IpM-EüM-PM rendelet, mely 1987-től 3000 műszakban korlátozta az ércbányászok és 4000 műszakban a szénbányászok foglalkoztathatóságát. Amennyiben a beteg a silicosis diagnózis első felállításakor 50 évesnél fiatalabb, a továbbiakban szilikogén expozícióval járó munkakör betöltésére nem alkalmas, függetlenül a radiológiai és klinikai állapottól. Ha ennél idősebb korban történik az első diagnózis, a betegség szövődménymentes és a röntgeneltérés enyhe, akkor a munkakör változtatástól eltekinthetünk. Ha a silicosis szövődményes, indokolt a beteget pormentes munkakörbe áthelyezni. A kvarcport 1997-ben az IARC 1-es csoportú carcinogénné nyilvánította, a tüdőrák előfordulási gyakoriságát 1.37-szeresnek találták kvarc expozíció esetén a kontrollcsoporthoz képest.

2. Asbestosis

Ebben a betegségben szintén a macrophagtevékenység sérül. Az interstitialis gyulladásban gyakran jelennek meg azbeszttestek, majd tüdőfibrózis alakul ki, ventilációs zavart, illetve nehézlégzést okozva. Az azbesztexpozíció következményei sok esetben csak 20-30 év után jelentkeznek. Előrehaladott állapotban az alsó mellkasrész légzési kitérése is korlátozódik, cyanosis jelentkezik. A diffúziózavar következményeként dobverőujj is kialakulhat a betegnél. Az azbeszt által okozott légzőszervi foglalkozási megbetegedésnek négy megjelenési formája van: jóindulatú pleurális elváltozások (mellhártya plakkok, benignus mellűri folyadékgyülem, térképszerű mellhártya-meszesedés), asbestosis, mesothelioma és tüdőrák. Az azbeszt vonalas, szabálytalan tüdőhegesedést (fibrózis) okoz, mely az azbeszt expozíció megszűnése után is súlyosbodhat. A daganatképződésben szerepe van a rostok méretének, minél hosszabb és minél vékonyabb a rost, annál nagyobb a daganatképző potenciálja. Az erős dohányos, azbeszt expozíciónak kitett munkavállalók rizikója a tüdőrák kialakulására 50-90-szeres azokhoz képest, akik nem dohányoznak és nem dolgoznak azbeszttel. Azbeszt expozícióval járó munkakörök: azbeszt bányászat és feldolgozás, járműipar, hajógyártás, hőszigetelés, tűzvédelem, azbeszt textil gyártás, építőipar, azbeszt szigetelésű épületek bontása, papírgyártás, gumiipar. Az EU-ban az 1999/77/EC direktíva az azbeszt felhasználását 2005.01.01-től tiltotta be. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalót érő azbeszt expozíció idővel súlyozott átlaga 8 órás időtartamra vonatkoztatva ne haladja meg a 0.1rost/cm³-t. A 12/2006. (III.23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szól, mely szerint az azbeszt bontás és mentesítés után a WHO által ajánlott fáziskontraszt-mikroszkóppal végzett levegő tisztasági vizsgálat kapcsán a megengedett azbeszt rost koncentráció 0.01 rost/ cm³. Az azbeszt helyettesítésére manapság már a legtöbb helyen mesterséges rostokat használnak (pl:üvegrostok, ásványgyapot,hőálló kerámiarostok), amelyek leginkább bőr-, szem- és legúti irritációt okoznak a  megengedett értékük a levegőben 1 rost/ml levegő.

3. Siderosis

Idegentest típusú pneumoconiosis, a vaspor, illetve a vas-oxidok által okozott gócos tüdőelváltozás. Jóindulatú, nem toxikus, a vaspor-expozíció után nem progrediál. Röntgenképen a vaspor jó sugárelnyelő képessége miatt markáns gócos árnyékoltságot mutat, a vaspor expozíció megszűnte után a röntgen elváltozás javulhat vagy meg is szűnhet, mivel a vas szövetoldékony.

4. COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease)

Kialakulásában a krónikus bronchitis, az emphysema pulmonum és az asthma bronchiale vagy ezek kombinációja játszik szerepet. Rizikótényezői a dohányzás, az életkor (60 éves kor körül éri el a csúcsát), a nem (férfiaknál gyakoribb), a foglalkozási por-és gázexpozíciók, a meteorológiai tényezők (nedves-hűvös levegő), a rossz szociális tényező, az infekciók és öröklődő defektusként az alfa-1-antitripszin hiány. A COPD-t irreverzibilis, progrediáló légúti obstrukció jellemzi. Krónikus bronchitis esetében a bronchus nyálkahártya tartós hiperszekréciója és a submucosa mirigyrétegének megvastagodása alakul ki, a betegeknél köhögés, köpetürítés jelentkezik. A betegség akkor tekintendő krónikusnak, ha a bronchitis diagnózisa előtt legalább 2 éve fennállnak a panaszok, és évente legalább 3 hónapos perióduson át tartanak. A betegség előrehaladott stádiumában a beteg cyanotikus és nehézlégzéssel küzd, a tüdők felett sípolás, szörtyzörej hallható. Gyakori szövődményként légúti infekció lép fel. Emphysema pulmonum esetén a terminális bronchiolusoktól distalisan fekvő légutak kitágulnak és az alveolusok fala destruálódik, a kis légutak elasztikus rostjai károsodnak. A panaszok itt is leginkább a nehézlégzésből adódnak. Az asthma bronchiale gyakorisága növekvő tendenciát mutat, az elmúlt három évtizedben az allergiás megbetegedésben szenvedők száma megduplázódott. Rohamokban jelentkező, spontán vagy gyógyszeres beavatkozásra szűnő kilégzési nehezítettséget jelent. Főbb tünetei: mellkasi sípolás, nehezített kilégzés, köhögés, mellkasfeszülés és nehézlégzés. A tünetek hátterében a hörgőnyálkahártya megvastagodása, a fokozott nyákszekréció és a hörgők simaizom spazmusa áll. Foglalkozási asthmáról akkor beszélünk, ha az asthma bronchialét olyan anyag váltja ki, amivel a munkavállaló a munkája során került kapcsolatba. Foglalkozási asthma többszörös genetikai, környezeti és viselkedési tényező interakciójának eredményeként alakul ki. A felnőttkorban kialakult asthma 10-15%-a hozható öszefüggésbe a foglalkozással, munkakörnyezettel. Megkülönböztetünk irritatív foglalkozási asthmát (latencia periódust követően jelentkezik) és Reactiv Airways Disfunction Syndrome-t (nem mutatható ki allergia a munkahelyen használt anyaggal szemben, üzemi balesetekkor alakul ki leginkább). A diagnózis alapvető kritériumai a pozitív anamnézis (bizonyított asthma bronciale, pozitív munkaanamnézis) és a pozitív specifikus inhalációs provokáció. A leggyakoribb foglalkozási allergének az állatszőr, poratka, madártoll, növényi eredetűek közül a liszt, gabonapor, kávébab, teacserje, enzimek közül a tripszin, papain, pankreitin, kis molekulájú anyagok közül pedig a faporok, fémek, savanhidridek, kémiai füstök, gyógyszerek (metyldopa). Amennyiben a beteg időben kikerül az allergiát kiváltó munkakörnyezetből, megszűnik az expozíció, úgy fokozatosan panaszmentessé válhat.

Pályaválasztási tanácsadáson nem javasolhatóak asztmás tanulónak a következő munkakörök: molnár, pék, cukrász, mosószergyártás, műanyagipar, asztalos, élelmiszergyártás, állattenyésztés, gyógyszergyártás, fodrász, parkettázó, fényező. Nem javasolt az olyan munkakör sem, amelynek hirtelen abbahagyása (pl. asztmás roham jelentkezésekor) saját magára vagy a környezetére veszélyes lehet (pl. gépkezelő).

5. Tüdőtuberkulózis (tbc)

Mycobacterium tuberculosis által okozott megbetegedés, amely leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de érinthet más szerveket is. Kezelés hiányában a halálozási arány magas. A fertőzés nem minden esetben alakít ki megbetegedést, megbújhat a szervezetben (latens tuberculosis) tünetek nélkül. Később, az immunrendszer hanyatlásakor azonban, a kórokozó reaktivációjával kialakulhat betegség. 2019-ben a WHO becslései szerint a világban közel 10 millió volt az új tbc-s betegek száma és 1.4 millióan haltak meg a betegségben, annak ellenére, hogy megelőzhető és kezelhető lenne. A tbc eliminálására a WHO 2015-ben egy egész világra kiterjedő stratégiát tűzött ki (Enf TB Strategy), melynek célja a tbc járvány eltörlése 2035-re. A stratégia fő összetevője a latens hordozók kiszűrése és preventív kezelése, mely leginkább a HIV-fertőzötteket és az immunszupresszált személyeket, a rossz szociális helyzetben élőket érintheti.

A fertőző állapot kizáró okot jelent az alábbi foglalkozási körökben: egészségügy, vendéglátás, fodrászat, élelmiszeripar, kereskedelem, közegészségügyi érdekből kiemelt munkakörök, gyermekekkel való foglalkozás. Mérlegelendő az alkalmasság megállapításánál, hogy a betegségből teljesen meggyógyult-e a munkavállaló, várható-e recidíva, maradt-e vissza légzésfunkció kiesés.

Diabetes mellitus

A cukorbetegséggel élők száma napjainkban meghaladja a 800 milliót világszerte, ez több, mint négyszerese az 1990-ben ismert diabetesesek számának (1). 1990-2022 közt a felnőttek körében a cukorbetegség incidenciája 7%-ról 14%-ra emelkedett. A WHO közlése szerint sürgős globális fellépésre van szükség. A legnagyobb növekedést az alacsony jövedelmű országokban tapasztalták, ahol a kezelésekhez való hozzáférés korlátozott.

A foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat során alapvető fontosságú a panaszmentes tanulók/munkavállalók legalább évenkénti szűrése (laborvizsgálat) és szükség esetén mielőbbi konzultáció szervezése diabetológussal. Fontos konzultálnunk a szakorvossal/háziorvossal arról, hogy a kiszűrt diabeteses beteg melyik klasszifikációba tartozik (pl. időskori 1-es típus, praegestatios 2-es típus, pancreatogen típus), mi a lehetséges prognózis és várhatóak-e szövődmények. Egyénre szabott, célértékvezérelt nem gyógyszeres (testmozgás, diéta) és szükség esetén gyógyszeres terápiára van szükség. A cukorbetegség szövődményeit is ki kell szűrnünk (neuropathia, retinopathia, nephropathia) és preventív kezelnünk. Minden diabeteses munkavállalónál javasolható a dohányzás elhagyása, hetente 150 perc dinamikus és statikus testmozgás bevezetése, akinél BMI alapján szükséges az energiabevitel csökkentése és hogy a zsírbevitel az összes energiabevitel kevesebb, mint 35%-a legyen. A fizikai tevékenység mértékét, intenzitását, időtartamát, formáját és gyakoriságát egyénre szabottan kell meghatározni, 40 év feletti férfiaknál és 45 év feletti nőknél a mozgásprogram megkezdése előtt EKG végzése javasolt.

Fiatalkorúak közt is növekszik a cukorbetegség előfordulási gyakorisága, hiszen már kisgyermekek közt is egyre több az elhízott. A juvenilis DM (diabetes mellitus) ma már az esetek túlnyomó többségében jól egyensúlyban tartható betegség. A legfontosabb törekvés az, hogy ezek a fiatalok teljes életet élhessenek, kedvük és képességük alapján választhassanak szakmát. Pályaválasztás előtt a fiatalt szemészeti vizsgálatra (fundus is) kell küldenünk. (3.)

Vannak munkakörök, amelyek diabetes esetében tiltottak. Nem javasolható a nehéz fizikai munka, a melegben végzett munka, a magasban vagy fokozottan balesetveszélyes munkakörnyezetben végzett munka. A betegség egyensúlyban tartásához elengedhetetlen a rendszeres életmód, a rendszeres táplálkozás, a gyógyszerbevétel, az inzulinadagolás, amelyhez bizonyos higiéniai feltételeknek meg kell felelnie a munkahelynek. A váltó műszakban való munkavégzés és az éjjeli műszak sem javasolható. Néhány munkakör esetén az inzulinkezelés vagy a szövődmények fokozott kockázatot jelenthetnek a beteg vagy a környezet számára. Emiatt nem javasolhatóak pl. az alábbi szakmák: személyszállító gépjárművezető (iskolabusz, autóbusz), mozdonyvezető, nehézgépkezelő, sürgősségi ellátást végző (mentős, tűzoltó), légijárat pilóta, fegyveres szolgálat, mélytengeri búvár. Hosszú távon a retinopathia előfordulásának lehetőségével számolnunk kell, így a szemet erősen igénybe vevő munkaköröket is jól fontoljuk meg például egy ifjúsági szakmai alkalmasság véleményezésénél (pl. órás, ékszerész, műszerész, műszaki rajzoló). Egyes munkahelyeken előfordulhatnak olyan vegyszerek, oldószerek, vegyi anyagok, amelyek a vesét és a májat károsíthatják, ezekre a DM-os munkavállalók eleve hajlamosabbak, érzékenyebbek. Körültekintőnek kell lennünk, hogy pontosan milyen anyagokkal dolgozik a munkavállaló, tájékoztatnunk kell a munkavállalót az esetleges kockázatokról, a védőfelszerelés használatának fontosságáról. Az édességiparban, élelmiszeriparban, konyhán dolgozóknak (szakács) nehezebb megállniuk a diéta betartását, ezen munkakörök abszolút értelemben nem tilthatóak, de tapasztalatok alapján nem is célszerű javasolni.

Rendeletek által is tiltott az inzulinnal kezeltek alkalmazása ezekben a munkakörökben:

• 203/2009. (IX. 18.) kormányrendelet: a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szól, kizárja ezekben a munkakörökben az inzulinnal kezeltek alkalmazását.
• 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről az alkalmasságot kizáró betegségek között sorolja fel az inzulinnal kezelt cukorbetegséget.
• A 22/2005. (VI. 14.) HM-EüM együttes rendelet szerint állami célú légi közlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység inzulinkezeléssel nem végezhető.
• Inzulinos cukorbeteg az Európai Bizottság 1178/2011/EU rendelete értelmében nem lehet légitársasági pilóta, kereskedelmi pilóta, magánpilóta, vitorlázó repülőgép-pilóta, ballonpilóta, de még légi utaskísérő sem.

Néhány munkakör betöltésének feltétele az 1-es csoportú „úrvezetői” jogosítvány megléte. Ennek jól beállított cukorbetegség esetén nincs akadálya, diabetológiai szakorvosi vélemény ismeretében megadható a gépjárművezetői alkalmasság életkortól függetlenül 5 évre. Amikor viszont a munkavállalónál ismétlődő, súlyos hipoglikemiás krízis (külső segítséget igénybe vevő) áll fenn, akkor ideiglenesen nem alkalmas véleményt kell adni, meglévő érvényes jogosítványnál pedig soron kívüli vizsgálatra kell elmenni. 2. csoportú, vagyis speciális járművek vezetésére alkalmas „hivatásos gépjárművezetői” jogosítvány megszerzésének vagy megtartásának nincs elvi, illetve jogszabályi akadálya. Az európai uniós jogszabály szerint a hivatásos gépjárművezetői engedély kiadása vagy megújítása megfontolás tárgyává tehető, ha a cukorbetegség teljesen egyensúlyban van, és a diabeteses beteg bizonyos feltételeket teljesít. Ezek a feltételek a következők: a vizsgálatot megelőző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia; a kérelmező teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel; az inzulinkezelésre szoruló kérelmező rendszeresen – legalább naponta kétszer, vagy a vezetést közvetlenül megelőzően – végzett vércukorszintméréssel megfelelően kontrollálja állapotát; a kérelmező teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival; a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény. A szakorvosi javaslat időtartama legfeljebb 3 év. Bizonyos járművek vezetéséhez a munkavállalónak pályaalkalmassági vizsgálatra is el kell mennie. Mindezek ellenére a gépjárművezetést, mint élethivatást egyetlen inzulinnal kezelt cukorbetegnek sem javasolhatjuk teljes biztonsággal, hiszen egy esetleges hipoglikemiás eseménnyel a saját és a környezete testi épségét is veszélyeztetheti, foglalkozását elveszítheti. Azok a munkakörök, amelyek a legideálisabbak lennének az inzulinos betegeknek a következőek: stabil napirendet biztosító, egy műszakos (nappali), megfelelő higiénés szempontoknak megfelelő szellemi vagy könnyű fizikai munka. A nem megterhelő, előre kiszámítható fizikai aktivitást igénylő, egy műszakos, nappal végzendő munkakörök is (pl. kereskedelem, bizonyos egészségügyi területek, kertész) megfelelőek, valamint a szellemi munka (irodai munka, pedagógus), itt nagyon széles a skála, ahonnan választhat a jelölt.

Egyéb endokrin megbetegedések

A leggyakoribb endokrin megbetegedések közé tartozik a diabetesen kívül a hypo-és hyperthyreosis, a mellékpajzsmirigy betegségek, a gigantizmus, akromegalia, törpenövés és a petefészek betegségek (pl. PCO). Ezen betegek munkaképessége egyedi mérlegelést igényel, megfelelő szakorvosi ellátás, terápia mellett teljes életet élhetnek, általánosságban azonban a magas hőmérsékleten történő munkavégzést, a nedves, párás munkakörnyezetet nem szoktuk pl. hipertóniánál javasolni.

Az alkalmasság megítélése szempontjából fontos tudni, hogy az észlelt tünet együttes végleges, javuló vagy progrediáló állapot-e.

Más és más elbírálást igényel a congenitalis és a szerzett elváltozás is. A vizsgálatkor észlelt tünetek kialakulásában sokszor részt vesz a csontízületi rendszer (ínak, szalagok, nyáktömlők), az izomzat, a perifériás és centrális idegrendszer is. Az érintettség külön-külön és különböző variációkban is megnyilvánulhat.

Ezen számos variációs lehetőség miatt általános érvényességű szabályt az alkalmasság megítéléséhez nem lehet megadni. Még kisebb anatómiai vagy funkcionális eltérés esetében is szükséges lehet az orthopédiai szakvizsgálat, szakvélemény.

A vélemény kialakításában döntő az állapot prognózisa, a folyamat kiterjedése, funkcionális súlyossága; mérlegelni szükséges, hogy a választandó szakma csak tanulása alatt képez igénybevételt vagy végzést követően is állandó megterhelést okoz. Nehéz fizikai munka hatására a funkcionális scoliosisból degeneratív folyamat, organikus scoliosis alakulhat ki. Az azonos anatómiai elváltozások nagyon eltérő funkciózavart okozhatnak, de emellett a mozgásszervi elváltozások dinamikáját is tekintetbe kell venni.

Sok kórfolyamat lefolyása hullámzó, exacerbációk és remissziók váltják egymást.

A megbetegedések jellegétől (gyulladásos, degeneratív, szisztémás) függően megfontolandó a hideg, nedves, párás, nyirkos munkakörnyezetben, szabadban végzett munka.

Felső végtag károsodása esetén figyelembe kell venni, hogy az esetek egy részében jelentős erőkifejtés nem lehetséges, más esetekben a finom, precíziós munka végzése korlátozott vagy kizárt. A kezek károsodásánál még figyelembe kell venni, hogy az adott szakmában van-e kéz-kar vibrációval járó munka, karok, kezek, ujjak fokozott használatát igénylő kezelőelemek mozgatása, anyagmozgatás, szerelőmunka.

Az alsó végtag károsodásánál a tartós állás vagy a sok járást igénylő munka, valamint a lábfejek használata nehezített vagy lehetetlen.

Gerinckárosodások esetében megfontolandó a nehéz fizikai megterhelés, a kényszertesttartással járó munkavégzés (kézi teher- és anyagmozgatás), az esetlegesen megfontolandó korlátozással végzett munka: bányászat, kohászat, egészségügy, építőipar, építőanyagipar, gépipar, gépészet, épületgépészet, szállítmányozás, mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, vegyipar, fegyveres erők szakmáiban.

A végtagcsonkolás eseteiben választható szakmákról a fogyatékkal élő személyekről szóló fejezetben olvashatunk.

Mindezeket az alkalmasságot befolyásoló jelenségeket megfigyelve kell véleményt alkotni. Sem szervre lokalizáltan, sem kóreredet szerint nem sorolhatjuk fel az összes mozgásszervi és statikai rendellenességet, de néhány gyakran problémát okozó kórképet részletesen megemlítünk.

Pes planovalgus

Időben felfedezett, gyógyászati segédeszköz használata és gyógytorna mellett súlyosbodása megállítható, vagy akár javítható. Pályaválasztás idején a súlyos pes calcaneovalgus kizáró okot képezhet a tartós állással, járással társult nehéz fizikai munkavégzésre.

Gerincdeformitások pubertáskorban: scoliosis, tartási kyphosis.

Scoliosis

Funkcionális, ha az oldalirányú görbület fekve megszűnik, a vizsgáló által vagy a beteg által akaratlagosan korrigálható, bordapúp nincs.

Strukturális scoliosisnak értékeljük, ha a gerinc mindhárom fő síkban deformálódik: oldalirányú elhajlás, lordotizáció és a horizontális síkban torqualódás jellemzi, melyhez a csigolyatesteken belüli torzió is társul és következményesen thoracalis bordapúp és lumbalisan izompúp jön létre.

Congenitális scoliosis: veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség talaján alakul ki (ékcsigolya, félcsigolya, részleges vagy blokkcsigolya).

Neuromuscularis scoliosisok: idegrendszeri betegségekhez társultan (polyomyelitis anterior acuta, ICP, Friedrich ataxia, Charcot-Marie-Tooth betegség, syringomyelia, myelomeningocele), izombetegségekhez társultan ( arthrogryposis, dystrophia muscularum progressiva, spinalis muscularis atrophia, gerincvelő sérülés), vagy rendszerbetegségekhez társuló (Marfan sy., neurofibromatosis, osteogenesis imperfecta).

• Enyhe scoliosis 10 Cobb fokon belül: gyógytorna, gyógytestnevelés, gyógyúszás javasolt.
• 10-40 Cobb fokos scoliosis Reiser 0-3 estében fűzővel történő kiegészítés.
• 40 Cobb fok felett gerincműtét javasolt.

Tartási kyphosis

Nem merev, háti kyphosis; javasolt a gyenge hátizomzat fejlesztése gyógytorna és gyógyúszással.

Paralysis obstetricalis

Komplikált szülések gyakori következménye. Kevésbé súlyos esetei csak a vállízület környéki izomzat enyhe sorvadását vagy funkció kiesését okozzák, de a plexus brachiális sérülése a végtag teljes bénulást, sorvadását, különböző anatómiai és működésbeli zavart idézhet elő.

Osteochondritis juvenilis

Típusos, pubertáskorban jelentkező betegségcsoport. Az etiológia tisztázatlan, okként trauma, mikrotrauma, epifizis keringésizavar feltételezett.

Alkalmasság-elbírás szempontjából a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a betegség lefolyása a 14-18 éves kor közötti időre esik, amikor a fiatal pályát választ, és amikorra a legtöbb iskolarendszerű szakképzés, technikumi képzés ideje alatt a szakmához szükséges gyakorlati tevékenységet munkavégzéssel kell teljesíteni. Az anatómiai megjelenési formája szerint az alábbi kórképeket ismerjük:

Osteochondritis tuberositas tibiae (Morbus Schlatter-Ostgood)

BNO: M9250, M9280, M9290. A tuberositas tibae egy vagy kétoldali apophysis asepticus necrosisa, mely az apophysis csontosodásának zavarát, megnagyobbodását, fájdalmasságát, esetenként szabad fragmentum képződését eredményezi.  6 hétig szükséges az érintett végtag tehermentesítése: futás, ugrás, guggolás, térdelés, lépcsőzés alóli mentesítés. A fájdalom megszűnte után az apophysis csontosodásának befejezéséig az aktivitást olyan szintre kell beállítani, mely a fájdalmat nem váltja ki.  Normál gyógyulás esetén fokozatos terheléssel sportolhat, dolgozhat. Szövődményesen csontos képlet-, műtét utáni keloidos képlet maradhat vissza, mely a későbbiekben panasz forrása lehet, munkavégző képesség csökkenést okozhat.

Osteochondritis deformans juvenilis, Perthes kór (Morbus Leg-Calvé-Perthes betegség)

BNO: M9120. Sántítás, fájdalom, mozgáskorlátozottság hívja fel a figyelmet a 3-13 éves korú gyermeknél. A röntgenfelvétel a proximális femur epyphisis elhalását mutatja. Spontán is gyógyulhat, de az esetek egy részében műtéti megoldás (a kezelés időtartama 1,5-2 év) is szükséges lehet. Konzervatív kezelés (időtartama 3-5 év) esetében a lehetséges szövődmények a combfej ellapulása, kiboltosulása és csípőízületi mozgáskorlátozottság kialakulása. A lelapult fejcséből idősebb korban arthrosisok alakulhatnak ki. Mindenképpen kímélet szükséges, a folyamat lezajlása után sem terhelhető.

Kyphosis adolescentium (Morbus Sheuermann)

BNO: M4200. A háti vagy az ágyéki gerinszakaszon több csigolyára kiterjedő másodlagos csontosodási magjait (epiphysis és/vagy apophysis) érintő juvenilis osteochondrosis, mely domináns öröklődés menetet mutat. A gyermekkor második felében, 10 éves kor felett jelentkezik. Kiváltó tényezők: inaktivitás, mozgásszegény életmód. Kockázati tényezők: gyenge hátizomzat. A betegség legfontosabb klinikai tünete a rögzült merev, fokozott háti kyphosis. Kétirányú röntgenfelvétel alapján sorolható súlyossági stádiumban: periostum felrojtosodás, Schmorl hernia, a csigolyatestek ventrál fele csökkenése (rtg. oldalnézetből: a legsúlyosabb az ékalakú), csigolya közti rés szűkülete, discopathia. Orthopédiai nyomonkövetés félévente a csontosodás befejezéséig.  Gerinckímélő életmód, hátizomzat erősítő gyógytorna, súlyosabb esetekben fűzőviselése javasolt. A 60 fokot meghaladó kyphosis és folyamatos fájdalom műtéti indikációt indokol. Szakmaválasztás szempontjából állapot súlyosságától függően javasolhatunk enyhe-, közepes gerinc terheléssel járó szakmát. Nehéz fizikai munkavégzéssel járó szakma nem engedélyezett (építőipar).

Luxatio coxae congenita

Alkalmasság megítélése során, jó funkció esetén is tartós állással, emeléssel járó vagy a statikai rendszert terhelő nehezebb fizikai munka nem javasolható. Minden esetben rendszeres gondozás javasolt.

Epyphyseolisis capitis femoris juvenilis

Prepubertásban fordul elő. A femurfej epyphisise a combnyakon hátra és lefelé fordul és csúszik fokozatosan vagy hirtelen. A betegség oka átmeneti hormonális zavar, melynek a lényege a növekedési hormon túlsúlya a nemi hormonokkal szemben. A növekedési porc kiszélesedik és az itt érvényesülő nyíró erő hatására az epyphisis a nyakon előfordul.

Terápia: műtéti indikáció, általában jó funkcionális eredménnyel, azonban ezután sem javasolhatók viszonylagos túlterhelést jelentő foglalkozások. 

Minden olyan esetben, amikor nem teljes a gyógyulás a másodlagos coxarthrosis veszélye miatt gondosan figyelni kell a beteget és fokozott fizikai igénybevételtől óvandó.

A lenta formában az elcsúszás fokától függően a csípőízület mozgáskorlátozottsága, a femurfej deformálódása alakulhat ki előrevetítve a szekunder coxarthrosis felléptét.

Akut elcsúszás esetén, ha nem történik meg a repozitio vagy nem elég sikeres, az előbb említett veszély léphet fel.

Arthrosis

Olyan ízületi betegség, ahol elsődlegesen az ízületi porc degenerációja, majd az ízületek peremén kiakuló osteophyták jelennek meg. A 15-20 éves korosztályt is érinthetik. Polyetiológiás betegség, későbbiekben a későbbi munkaképesség csökkenését okozhatja. A legtöbb problémát a térd, a csípőízület, valamint a gerinc ilyen jellegű degenerációja okozza. A nem kezelt chonropathia patellae gonarthrosishoz vezet.

Discopathia

A gerinc valamennyi szakaszán megjelenhet. A tünetei a fájdalom, az izomspasmus és az érintett szakasznak megfelelő idegkompressziók következtében kialakuló paresthesia és plegia. Ebből a szempontból vannak szakmák, amelyek fokozottan károsító hatásúak: bányászok térdeplő munkája, a Caisson-munka, a vibráció, a kényszertatások, a tartós ülőmunka. A pályaválasztás során a lumbalis gerinc fejlődési rendellenességei (átmeneti lumbosacralis csigolyák, hemisacralizált vagy hemilumbalizált csigolyák, spondylosis, spodylolistesis, spina bifida) eseteiben nem javasoltható gerincterheléssel járó nehéz fizikai munkavégzés, mert discopathiára hajlamosítanak.

Gyermekkori metabolikus csontbetegségek

Osteogenesis imperfecta, juvenilis ostheoprosis, familiáris hypo- vagy hyperparathyreosis.

Szisztémás megbetegedések: kötőszöveti (JIA, SLE, dermatomyositis, vasculitisek), szeronegatív spondylarthritisek (Spodylitis ankylopoetica, Reiter sy.), primer vagy szekunder arthrosisok, fertőzéses arthritis, bursitis. Ezek közül:

Juvenilis idiopathiás arthritis (JIA)

BNO: M08.0 Gyermek és fiatalkorban jelentkező, krónikus, egy-több-szisztémás ízületi gyulladással járó autoimmun betegség. A kórkép jellemzően krónikus és váltakozó lefolyású: a tünetmente időszakot fellángolás követi. Kezelésében: szteroidok, nem szteroid gyulladáscsökkentők gyógyszerek, betegség lefolyásához módosító reumaellenes szereket (methotrexat) és mára nagyon sikeres célzott nagy molekulájú biológiai készítmények, azon belül elsősorban TNF-alfa-gátlókat használnak. Cél a fenntartható klinikai remisszió: a strukturális radiológiai károsodás megelőzése, a funkciónális rokkantság megelőzése, a munkaképesség és szociális részvétel megtartása, komorbiditások kockázatának csökkentése. Amennyiben a krónikus ízületi gyulladást nem kezelik, akkor maradandóan károsodhatnak az ízületek és az ízület körüli izmok, az ízület funkciója károsodik, a gyermek mozgása sérül. Társulhat pszoriázishoz, entezitishez. Választható szakmák a betegség súlyosságától függ, nehéz fizikai terheléssel járó - és szabadban végzett munka nem javasolt.

Spondylarthritis ankylopoetica (Behterew-féle betegség)

Már fiatalkorban – 14-15 éves korban – kezdődhet a betegség. Ennek nagy jelentősége van, hiszen a pályaválasztás és a szakmatanulás is erre az időre eshet. A tünetek kezdetben nem jellegzetesek, majd fokozódó deréktáji fájdalmak jelentkeznek, melyet a sacroiliacalis- intervertebralis ízületek, szalagok gyulladása okoz.  A folyamat az ízületek ankylosisával jár, típusos röntgenelváltozásokkal. A folyamat a gerincen kívül ráterjedhet a csípőkre és ritkán a perifériás ízületekre is. A beteg jellegzetes merev kyphotikus tartású, gyakran a nyaki mozgások is gátoltak. A mellkas korlátozott kitérése miatt a légzésfunkció is beszűkülhet, tüdőbetegségre hajlam is jelentkezhet. A diagnózis mielőbbi felállítása azért fontos mert a fizikai terhelés a folyamat progresszióját elősegíti. A betegséget kísérő fájdalom, funkciókiesés, deformitások nagyon megnehezítik a pályaválasztást. Nem kedvező a poros munkahely, a szabadban végzett munka, az állandó ülő vagy görnyedő helyzetben végzett munka, a fertőző környezet (biológiai terápia).

Genetikai mozgásszervi betegségek

Esszenciális tremor, fokális dystonia (blefarospasmus, cervicalis), myastenia gravis, Fridrich ataxia.

Primer csonttumorok és tumorszerű elváltozások

• csontképző tumorok (osteoma, osteoid osteoma, benignus osteoblastoma, osteosarcomák),
• porcképző tumorok (chondroma, osteochondroma, chondroblastoma,chondromxoid fibroma, chonrosarcomák),
• csontvelő eredetű tumorok (Ewing sarcoma, malignus lymphoma, myeloma multiplex)
• ér eredetű tumorok (haemangioma, lymphangioma, angiosarcoma, malignus haemangioendothelioma),
• egyéb kötőszöveti eredeti tumorok (lipoma, fibrosarcoma),
• tumorszerű csontelváltozások (csontcysta, eozinofil granuloma, fibrosus dysplasia, myositis ossificans, intraossealis epidermoid cysta).

Pályaválasztás idején állapotától függően engedélyezett a könnyű fizikai munkavégzés, ülőmunka. Veszélyes vegyi anyaggal nem dolgozhat.

A színtévesztés az alkalmasság minősítése szempontjából évtizedeken keresztül az egyik a legnagyobb vitát kavaró elváltozás volt a COLORLITE színkorrekciós lencsék 1993. évben történt világszabadalma előtt. Több mint egy évtized kellett, hogy a munka világában elfogadott legyen, így esélyegyenlőséget adva a színtévesztő személyeknek, hogy a legtöbb jó színlátást igénylő szakmákban alkalmasok legyenek.

Több mint 300 éve Newton a prizmán áthaladó fény, a látható fényt (380-780 nm-es elektromágneses sugárzás) 7 színre bontotta, ma már a nyolcadik bíbor szint (vörösből és ibolyából tevődik össze) is hozzátéve és körbehelyezve kapjuk a színkört, amelyből az egymással szembe lévő színek egymással keveredve fehéret képeznek. Az eltelt évszázadok során matematikusok, fizikusok, orvosok, mérnökök, valamint az utóbbi 40 évben genetikusok és szakmérnökök innovációs kutatási területe.

A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) 1931-ben kezdte el a színekkel kapcsolatos terminológia és a színmérés szabványosítását.

 A látható fény elektromágneses spektrumára az emberi szem retináján a csapokban 3 fotoreceptor van, amely az ultraviola-kék, a zöld és a vörös színre érzékenyek. Sejtszinten a fotopigmentben létrejövő biokémiai folyamatok (fototranszdukció) eredménye a sejtből kiáramló pozitív/negatív töltésű ionok kiáramlását indukálja, amely a retina következő három sejtréteg kapcsolatai alapján indukció/inhibitor jellegű elektromos áramlást okoz a ganglion (dúcsejt) sejtekig, melyek a látóideg felé közvetítenek elektromos impulzust.

Tehát a csapok az őket érő fény spektrális érzékenységüknek megfelelő mértékben elnyelik, és az elnyelt energia a csapok fényérzékeny pigmentjét lebontja, a bomlástermék a csapokhoz csatlakozó idegvégződéseket ingerli és az inger frekvencia kódolással továbbítódik az agy látóidegközpontjába. A protán, a deután és a tritán egymáshoz viszonyított értékei alapján alakul ki a színérzet, amely a színárnyalatok végtelen sorát jelenti a harsány, rikító színektől a halvány, finom árnyalatokig: a sötét színektől a világos, csillogó színekig. Mivel mindhárom érzékelő receptor kb. 100-120 világosságfokozat megkülönböztetésére képes, a megkülönböztető színárnyalatok száma mintegy 1-2 millió. A szuperszínlátók akár 4 millió színárnyalatot különböztetnek meg, a színtévesztők a színtévesztés súlyosságától függően többszázezer színárnyalat megkülönböztetésére képesek.

A fényérzékeny pigment nem csak lebomlik, hanem folyamatosan újra termelődik. A bomlás és újratermelődés a megvilágítás szintjétől függő egyensúlyi állapot kialakulásához vezet, az emberi szem így képes alkalmazkodni a környezete fényviszonyaihoz és ez az adaptációs képesség.

A veleszületett színtévesztés genetikai rendellenesség, típusai a következők:

1. Rendellenes színlátás (anomáliás trichromazia): protanomalia, deuteranomalia és tritanomália. X kromószoma Xq28-as régiójában a OPN1LW-, OPN1MW-, OPN1SW opszin génhibja, recesszív öröklődés menettel.
2. Részleges színvakság (dichromázia): protanopia, deuteranopia, tritanopia. Adott receptor funkcióképtelensége. A protanopia és deuteranopia X kromoszóma Xq28-as régiójában az OPN1LW, OPN1MW génhiba, recesszív öröklődés menettel. A tritanopiát a 7q31.1 kromoszóma OPN1SW génhiba a felelős, 3 fenotípusa van és autoszomálisan öröklődik.
3. Monokromázia. Csak egyetlen csaptípus működik (leggyakrabban a kék), autoszomális domináns öröklődés Klinikailag: nystagmus, gyenge látás (visus 0,25-0,5), fájdalmas fotófóbia jellemzi.
4. Teljes színvakság: egyetlen csaptípus sem működik, csupán az éjszakai pálcikalátást biztosító rhodopszin van. Autoszomális recesszív öröklődés menettel, a és 8. kromoszoma génhiba okozza. Klinikailag: csökkent látásélesség (visus 0,1-0,2), kifejezett fényérzékenység, nystagmus.

A retina distrophiák nagyon ritka előfordulási arányú genetikai betegségek, súlyos    színtévesztés mellett rendkívüli heterogén genetikai korképekkel: acromatopszia, Stargardt-féle macula degeneratio, vitteliform maculadistrophia, X-kromoszómához kötött juvenilis          retinoschisis, Leber féle herediter opticus neuropathia, retinitis pigmentosa. 

A szerzett színlátás zavara előfordulhat: szembetegségekben (opticus neuritis, atrophia n. optici, pappilitis, trauma, macula degeneratio, fundus flavimaculatus, glaucoma, catarcta, diabetes mellitus, retina decollatio, chorioretinitis, papilla oedema, sclerosis multiplex, hepatopathia), gyógyszerek (orális antidiabetikumok, tuberkulosztatinok, erythromycin, chlorokin, indomethacin, digitalis, orális fogamzásgátlók, Parkinson és Alzheimer kór therápia, leukémia kemotherápia), veszélyes vegyi anyagok ( higany, karbon disulphid, etanol, aceton, aromás szénhidrogének), alkohol, cannabis, dohány, étrendkiegészítők esetében.

A színlátás vizsgálatának módszerei

Az alkalmasságot véleményező alapellátás orvosa pszeudoizokromatikus teszttel vizsgálja a vörös-zöld színlátást (ISHIHARA, Velhagen). A teszt eredménye deuteranomalia vagy protanomália, deuteranopia vagy protanopia. További szemészeti szakvizsgálatra irányítja, ahol anomaloszkopos vizsgálattal ugyanazon vörös-zöld anopiát vagy anomáliát diagnosztizálnak, valamint színkeverési arányt számolnak (Anomáliás quotiens AQ). A Nagel anomaloszkopia eredménye normál színlátónál AQ= 3 (vörös/zöld 45/15). 3 alatti a zöld színtévesztő, 3 feletti arány a piros színtévesztésre utal, minél távolabb esik a 3-as értéknél annál súlyosabb színtévesztés mértékéről kapunk eredményt. Hazánkban egyéb használt anomaloszkópok: Heidelbergi anomaloszkóp, az Oculus cég HMC anomaloszkópja. Az AQ normál értéke változó ezeknél a műszereknél, a lelet tartalmazza. 

Színsorba rakó teszt (Farnsworth, Lantony): a vizsgálat eredménye alapján a színtévesztés enyhe, középsúlyos és súlyos csoportba sorolható; az eredmény a vörös-zöld színtévesztés mellett értékelhető a kék színtévesztésre is.

A COLORLITE színkorrekciós szemüveg atlasza (Color Vision Test) három csoportba sorolja a színtévesztés mértékét (enyhe, középsúlyos, súlyos), értékelése alapján kiválasztható a 10 lencse páros közül a megfelelő színkorrekciós lencsét (D10., D15., D20., D25., D30., P10., P15., P20., P25., P30.).

Hasonló korrekciót vagy akár jobbat lehet elérni a COLORON legújabb fejlesztési színkorrekciós lencsével.

A szakmai alkalmasság másodfokú vizsgálatnál a fenti vizsgálati módszereket alkalmazzuk és a Szakmajegyzék szakmáira (kivétel a közlekedési ágazat egyes szakmái) a véleményezés az alábbiak szerint történik:

• Nagyon enyhe színtévesztő: Alkalmas, de a szakmai gyakorlati tevékenysége során amennyiben a szakoktató a szakmához szükséges színfelismerési/ szín elkülönítési zavart észlel, úgy COLORLITE vagy COLORON színkorrekciós szemüveg használata szükséges.
• Középsúlyos- súlyos színtévesztő esetében: ALKALMAS, COLORLITE vagy COLORON színkorrekciós segédeszközös viselése mellett.

A légiközlekedésben (pilóta, légiforgalmi irányító) nem elfogadott a színkorrekciós lencse és kifogástalan jó színlátás szükséges. A polgári légiközlekedésben a három egészségügyi csoportból csak a 2. csoportban alkalmas a színtévesztő, de csak nappali munkavégzésre.

 A vízi közlekedésben (hajózás, tengerészet) kifogástalan jó színlátás a követelmény, nem engedélyezett színkorrekciós segédeszköz használata.

A vasútközlekedés szakmáiban kifogástalan jó színérzékelés szükséges, a színkorrekciós lencse nem elfogadott.

A hazai közúti közlekedésben a színkorrekciós lencse elfogadott (másodfokú egészségügyi alkalmasság vélemény a Kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerv orvosszakértői végzik szemészeti szakvélemény alapján) a hivatásos (2.csoport gépjárművezetői engedély) PÁV.III. áruszállítás-, valamint a PÁV II. belföldi személyszállítás gépkocsivezetőinél.  A PÁV I. kategória gyorsan haladó megkülönböztetett jelzésű gépjárművezetőknél (tűzoltó, mentő gépjárművezető) kifogástalan jó színlátás szükséges, a színkorrekciós lencse nem elfogadott. A belügyminiszter irányítása alá tartozó hivatásos rendészeti és rendvédelmi állománynál csak a színvakság (anopia) képez kizáró okot.  2. csoport PÁV I. rendőrségi gépjárművezető lehet az anomaloszkópos vizsgálattal igazolt anomáliás.

A látószerv vizsgálata előtt tájékozódni kell a kórelőzményből az esetlegesen lezajlott szembetegségekről, balesetekről, műtétekről, valamint az eddigi szemüvegviselésről.

A szem és környékének megtekintésekor észlelhetünk esetleges fejlődési rendellenességeket, szemhiányt, a szemmozgások zavarait, colobomát, anisocoriát, nystagmust, ptosist, lagophtalmust, kancsalságot, conjunctivitist, blepharitist, szaruhártya-elváltozásokat, cornea leukomát, a könnytermelés esetleges zavarait, szemhéj, pillaszőrök állapotát stb., és ezekből a tényezőkből számos alkalmasságot befolyásoló következtetést vonhatunk le. Lezajlott vagy folyamatban lévő neurológiai korfolyamat jelzője lehet a pupillareakció vizsgálata.

A szemészeti alkalmasság tekintetében vizsgáljuk a látásfunkció állapotát, elváltozás esetén szemészeti szakvizsgálat alapján véleményezzük az alkalmasságot.

Ezek a funkciók:

• a látásélesség közelre és távolra,
• a látótér,
• az adaptáció,
• az akkomodáció,
• a tér- és mélységlátás,
• a színlátás.

A közeli látásélesség vizsgálatánál Magyarországon a Csapody I-XIII. olvasótábláit használjuk. A legkisebb betűkből felépülő szöveg alapján lehet lemérni, amelyet 30-35 cm-es távolságból kényelmesen el lehet olvasni (normálisan Csapody IV-V. táblája). 

Jó közeli látás gyenge távoli látással myopia, vagy astigmia mellett szól.

Jó távoli látás rossz közeli látással mérsékelt hypermetropiát (presbyopiát), esetleg alkalmazkodási bénulást jelent.

Rossz közeli és távoli látóélesség jelentős astigmiánál fordul elő.

Gyengén és csökkent látók esetében meghatározandó a közeli látás mértékének csökkenése, illetve az olvasható betű karakterek mérete.

A távoli látásélességet jól megvilágított szabványos visus táblák (Kettessy) 5 méterről történő olvastatásával végezzük. Ezek a táblák felülről lefele haladva csökkenő nagyságú számokat vagy ábrákat, jeleket ábrázolnak, amelyek közül a legkisebb (alsó) 5 méterről, legnagyobb (legfelső) 50 méterről ad egy perc látószöget. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a teljes látással rendelkező egyén 5 méter távolságból valamennyi jelet felismeri. Ezt fejezzük ki az úgynevezett Snellen törttel 5/5 vagy decimális értékben 1,0 látásnak.  Aki csak a felső számot látja annak látóélessége 5/50 vagy 0,1. A közti decimális érték soronként 0,15; 0,2; 0,25; 0,3; 0,4; 0,5; 06; 0,7; 0,8; 0,9 és a felismert legkisebb jel jelzi tehát a vizsgált szem látóélességét.

A vizsgálatot külön-külön mindkét szemmel elvégeztetjük az egyik szem teljes el takarásával, majd mindkét szemmel együtt olvastatunk.  Amennyiben szemrés összehúzást vagy szemhunyorítást észlelünk, ez rövidlátásra utal. Az egymás alatti jelek nem sorrendbeli tévesztése pedig astigmiát jelezhet.

Amennyiben a vizsgált személynek szemüvege van, akkor a vizsgálatokat korrekcióval is elvégezzük. Amennyiben a tanuló látóélessége a táblaolvasásra nem elégséges, az orvos a látóélességet ujjai felmutatásával vizsgálja 4, 3, 2 méterről vagy szem előtt. A vaksághoz közeli súlyos csökkent látás esetén csak fényérzékelést jelez a vizsgált személy.

• Jó látás:
  • Kitűnő látás:
    • két szem együttes látása min. 1,5
    • egyik szem látása min. 1,0.
    • variációk: 1,0 – 0,5; 1.0 – 0,6; 1.0 – 0,7; 1.0 – 0,8; 1,0 -0,9; 1,0 -1,0.
  • Kifogástalan látás:
    • két szem együttes látása min 1,2
    • egyik szem látása min. 0,8
    • variációk: 0,8 -0,4; 0,9 -0,3; 1,0 -0,2.
  • Közepes fokú látás:
    • két szem együttes látása min 1,0
    • a jobban látó szem látása min. 0,5
    • a gyengébben látó szem látása min. 0,1 variációk: 0,9 -0,1 – től 0,5 - 0,5 –ig.
  • Elfogadható látás:
    • a két szem együttes látása min 0,8, félszeműség lehetséges.
    • variációk 0,8 - 0–tól 0,4-0,4-ig.
  • Gyenge látás:
    • két szem együttes látása min 0,5
    • variációk: 0,5 -0; 0,4 -0,1; 0,3 -0,2.
  • Csökkentlátó:
    • két szem együttes látása 0,3 vagy ennél kevesebb.

Emmetropiának nevezzük, ha a bulbus hossza és a szem törőereje egymással helyes arányban áll, a végtelenből jövő párhuzamos sugarak a retinán egyesülnek és a távoli tárgyakat a vizsgált személy élesen látja.  Ametropiának nevezünk minden aránytalanságot a bulbus hossza és a szem törőereje között. Az ametropia foka a korrekció dioptriában kifejezett mértéke.  Ezek a fénytörési rendellenességek az alábbiak:

Myopia: a szem fénytörő rendszere túlságosan erős a bulbus hosszához viszonyítva, ezért a külvilágból érkező sugarak a retina síkja előtt egyesülnek, korrekciója konkáv (mínusz) lencsével történik.

Hypermetropia esetében a törőerő a bulbus hosszához viszonyítva kicsi, ezért a kép a retina síkja mögött képződik, korrekciója konvex (plusz) üveggel történik.

Astigmatismus: a szem fénytörő ereje nem minden mediánban azonos, ezért a korrekciós lencsék különböző tengelyekben különböző fokozatúak (cylinderes üvegek).  Hypermetropiával, myopiával, emmetropiával kombinálódhat.

Anisometropia: a két szem fénytörése között 3 D-nál nagyobb dioptria különbség van, ennél nagyobb dioptriaszámot a látóközpont nem tolerál, így a jobb látóélességű szem kapja meg a teljes korrekciót, a másik az elviselhetőt. Ebben az esetben lehetséges tér- és mélységlátás zavara.

Strabismus (kancsalság): a szem műtéti lehetősége időben korlátozott, mert kialakulhat a tompalátás a divergáló/konvergáló szemen, így a III. fokú binocularis látás elvesztésének veszélye áll fent.

Alternáló kancsalság: mindkét szem külön-külön jól fixál, de szinkron működésre nem képes, binocularis látás nincs, tér- és mélységlátás zavar van.

Ortofória: mindkét szem mozgása egyensúlyban van.

Heterofória, heterotopia (rejtett kancsalság) esetében a binocularis látás motoros egyensúlyában zavar van, ez mindkét szem váltakozó takarásával egyszerű módon vizsgálható (Cover/Uncover). Szemészeti szakrendelésen POLA teszttel vizsgálják és prizmás szemüveggel lehetséges lehet akár a teljes III. fokú tér- és mélységlátás korrekciója.

Amblyopia (tompalátás): monocularis kancsalságban a kísérő szem látóélessége minimális és nem korrigálható, leggyakrabban nincs III. fokú sztereolátás (nincs tér- és mélységlátás).

Konfrontális látótér vizsgálattal a vizsgáló orvos saját látóterét hasonlítja össze a vizsgálandó látóterével, ellentétes oldalú szemtakarás mellett egymástól kb. fél méter távolságról az orvos kezének, karjának mozgatásával a perifériától a centrum felé.

Tér- és mélységlátás vizsgálatánál az alapellátás szakorvosa használhat sztereoteszteket (LANG I, LANG II.) amelyek segítségével a térbeli (szteroszkopos) látás megléte vagy hiánya állapítható meg. Amennyiben zavart észlelünk a vizsgált személyt szemészeti szakvizsgálatra utaljuk, ahol további műszeres szakvizsgálattal megállapítandó a közeli és távoli konvergencia foka (T, K) és a zavar oka.

Az adaptáció a szem funkciónális alkalmazkodása a változó fényviszonyokhoz. Vizsgálata szakorvosi feladat. Megfelelő funkcióra szükség van főleg a közlekedési szakmákban. A farkasvakság (hemeralopia)a sötétadaptáció zavara dominánsan öröklődő elváltozás, de A vitaminhiány és súlyosabb szembetegségek szövödménye (fotoreceptor pálcikák károsodása, retina neuron károsodás, fotopigmentek biokémiai folyamatainak zavara) is lehet.

Akkomodáció az a képessége a szemnek, hogy törőerejét különböző távolságra tudja beállítani, továbbá a megvilágításhoz alkalmazkodik.

Látószervi elváltozások és betegségek foglalkozás-egészségügyi vonatkozásai

Az enyhe fokú myopia/hypermetropia korrekcióval nem korlátozza a munkavégzést. Az astigmia is korrigálható.

A magas dioptria számú lencséknél javasolt a vékonyított lencsés korrekció, mert a lencse perifériája így nem torzít és megfelelő látóteret biztosít.

A hivatásos rendvédelmi és rendészeti szervek [45/2020.(XII.16.) BM rendelet] szakmáiban beiskolázásnál a +4,0 D/- 4.0 D a megengedett felső korrekció, számos szemészeti elváltozás és betegség kizáró okot képez.

A honvédség hivatásos és szerződéses állomány [9/2024.(VI.28.) HM rendelet] szakmáiban beiskolázásnál a megengedett felső korrekciós határ +/-3,0D, astigmiánál +/-1,5D, valamint számos szemészeti elváltozás és betegség képez kizáró okot.

A fegyveres erők szakmáiban szükséges a lőfegyvertartásról szóló miniszteri rendelet látási követelményeit is figyelembe venni.

A -6,0 D feletti myopia esetében korlátozni szükséges a nagy erőkifejtéssel járó anyagmozgatást, meg kell határozni kg-ban az emelt súlyok mértékét. 

Extrém fokú myopia (myopia mai gr. -10,0D -20,0D) eseteiben a jó korrekció lehetőségétől függetlenül is tilos minden nehéz fizikai munka, emelés és rázkódás, a retina leválás veszélye miatt.   

Fokozottan balesetveszélyes munkahelyeken szükséges a pótszemüveg biztosítása és azonnali elérhetősége.

A szemüvegviselés egyes szakmáknál kizáró okot képez (pl. a nedves, a párás levegő elhomályosító hatása miatt).

Kontakt lencse hordása esetén sok esetben szakorvosi vélemény szükséges arra vonatkozóan is, hogy a kontaktlencsét milyen tartósan tudja viselni a beteg.  Poros, gázos, gőzös munkakörnyezetben nem javasolt viselésük.  

A dioptriacsökkentő refraktív sebészeti beavatkozásokat követően (radiális keratotomia, photorefraktiv keratotomia, LASIK, phakiás intraocularis lencse) a műtét előtti myopia mértéke határozza meg a retina sérülékenységét a nagy erőkifejtéssel járó-, rázkódással járó munkavégzésnél, fegyveres erőknél és testületeknél (retina ablatio veszélye).

A közúti közlekedésben résztvevő gépjárművezetők egészségi alkalmasságát a 13/1992 NM rendelet szabályozza, a látószervi követelményeket fontos sok szakmánál figyelembe venni, mert hivatásos jogosítvány szükséges bizonyos speciális gép- és járműgyártás ágazat szakmáiban, mezőgazdasági és erdészeti szakmáknál.

Könny- és védőszervei megbetegedései esetén kerülendő minden poros (ásványi, vegyi, növényi, állati eredetű) munkahely, savas, lúgos, gázos levegő.

A kötőhártya, szaruhártya megbetegedések után egyrészt döntő a megmaradt látóélesség, de ettől függetlenül poros, fémporos, szemcsés, reszeléssel, csiszolással járó munka nem javasolt.

A lencse megbetegedései különbözőek, fejlődési rendellenességek, elszürkülés, szürkehályog (catarcta), aphakia, műlencse stb. Általában intenzív fény és hősugárzás rontja a látóélességet. Az egyik szem lencséjét érintő folyamatok idejében történő ellátása a látás funkcióit nem módosítja, valamint a szövődménymentes sebészeti ellátást követően a munkavégzést nem korlátozza.

Üvegtest-, choroidea-, retina-megbetegedések gyógyult eseteiben a recidiva hajlam és a kialakult látóélesség a meghatározó, általában nehéz fizikai munka nem javasolt. Pályaválasztás idejében gyengén látó vagy csökkentlátó tanulóknál előzményként találkozhatunk a retinopathia prematurum (ROP) kórokkal.

Látóidegfolyamatok, látóidegsorvadás eseteiben tilos minden neurotrop veszélyes vegyi anyaggal való foglalkozás. Látásélesség-csökkenés és látótérzavara lép fel, látóideg gyulladásos folyamataiban akár pár napon belül.

Glaukóma egyensúlyban tartott esetében sem javasolt a nehéz fizikai munkavégzés. Kerülni kell minden sötét munkahelyet és a fokozott pszichés terheléssel járó munkát. A kongesztív glaukomás betegek számára, mivel a látásromlás hirtelen bekövetkezhet, bizonyos munkák nem javasoltak (hivatásos közlekedési szakmák, magaslati munka, fokozottan baleseti veszéllyel járó munkavégzés-munkakörnyezet).

A balesetek és egyéb munkakörnyezeti károsító tényezők megelőzése érdekében, védőszemüvegek hordása kötelező:

• szilárd halmazállapotú anyagok ellen (szilánk, kő, ásványi és szerves porok) amelyek vas-, fém-, gépipar-, fa- és építő-, építőanyag ipar, bányászat, mezőgazdaság munkafolyamatainál találhatók,
• folyékony halmazállapotú anyagok ellen (savak, lúgok, allergizáló, szenzibilizáló vegyi anyagok) különböző vegyipari ágazatokban,
• forró gázok-gőzök elleni fémipar, élelmiszeripar, kohászat területén,
• hő- és nem ionizáló sugárzás ellen: hegesztésnél, meleg üzemi folyamatoknál, kohókban, öntödékben, kvarclámpa mellett,
• lézerhatás ellen (egészségügyben, fémiparban),
• vérrel-, testnedvekkel történő fertőzés ellen az egészségügyben.

Az arcvédő felszerelések és hegesztőpajzsok is a szem védelmét biztosítják.

Munkaterhelés alapján alapvetően két nagy csoportot különböztetünk meg, a fizikai és a pszichés terhelést. A fizikai munkát a munka végzéséhez szükséges energiaigény alapján csoportokba soroljuk (igen könnyű fizikai munka, könnyű fizikai munka, közepesen nehéz fizikai munka, nehéz fizikai munka). A fizikai munka megítélésénél a munkavállaló testi fejlettsége alapvető fontosságú, ezt a BMI-vel (Body Mass Index) fejezhetjük ki (1. táblázat). A jóléti társadalmakban ugrásszerűen megnőtt a 25-ös (túlsúlyos) vagy afölötti (elhízott) BMI-vel rendelkező munkavállalók/tanulók száma (1. ábra), ami szakmai alkalmasság véleményezésénél egyes szakmákra alkalmatlanná teszi a tanulót, munkaköri alkalmassági vizsgálat elbírálásánál pedig azon kívül, hogy a súlyfelesleg miatt a munkavállaló esetleg nem tudja már olyan hatékonyan elvégezni az addigi munkáját, mint azelőtt, de a társbetegségekkel (metabolikus X-szindróma) is számolnunk kell (2. táblázat).

Az alkalmasság megítélésénél figyelembe kell vennünk a munkahely körülményeit és a munkavégzés helyét is. Ezek alapján megkülönböztethetünk zárt térben vagy szabadban végzett munkát, illetve a kettőt váltakozva végzendő munkát, meleg, hideg és változó hőmérsékletű környezetben végzett munkát, nedves/párás/nyirkos munkahelyen végzett munkát, poros/füstös/gőzös/gázos munkahelyen végzett munkát és magasban/mélyben végzett munkát. További munkahigiénés kockázati elemként jelentkező megterhelések pl. fizikai tényezők (zaj, rezgés, sugárzás), kémiai tényezők (munkatérben levő veszélyes anyagok, rákkeltők, mutagének, genotoxikus anyagok), biológiai tényezők (baktériumok, gombák, vírusok, paraziták), pszichoszociális tényezők (monotonitás, elégtelen munkahelyi légkör, rossz munkakörülmény), ergonómiai tényezők (nem fiziológiás mozgások végzése, munkaterület helytelen kialakítása). Munkavégzés közbeni testhelyzet szerint álló, ülő, váltakozó, illetve kényszerhelyzetben (görnyedés, térdelés, guggolás) végzett munkákat különböztethetünk meg. Fontos tudnunk azt is, hogy a munkavállalónak szükséges-e túlmunkát, nyújtott műszakot vállalnia, illetve időkényszer keretei közt (futószalag) vagy esetleg többműszakos munkarendben kell-e dolgoznia.

Hazánkban is elterjedtek jógyakorlatok, amelyeket a legtöbb EU-s országban alkalmaznak. A jógyakorlat egy a munkavállalók biztonságának javítására irányuló tevékenység, amely a biztonsági kockázat kezelését szolgálja (annak bekövetkezését megelőzheti), hozzájárulhat a szakmai munka eredményesebb végrehajtásához. A jógyakorlatoknak három típusa van: intézményi (a szolgáltatók által beküldött jógyakorlatok), általános (az intézményi jógyakorlatok és az érvényes módszertani ajánlások alapján készülnek szisztematikus fejlesztés keretében) és katalogizált intézményi jógyakorlatok (minőségfejlesztési módszertan alapján „fejlesztett” intézményi jógyakorlatok).

A valóságban ezt úgy kell értelmeznünk, hogy a munkáltató és a munkavállalók rendszeres időközönként egyeztetnek arról, hogy hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni a munkafolyamatokat, mi az, ami megkönnyíti a munkavégzést, és szükség esetén mi az, amivel elősegíthetik a munkavállalók komfortjának növelését a munkahelyen. Egyes cégeknél ilyen jógyakorlat pl. a rugalmas munkaidő-beosztás (kötetlen, részmunkaidő, törzsidő-peremidő biztosítása, csúsztatott munkakezdés, osztott munkaidő), a rugalmas munkarend, munkavállaló-megtartó intézkedés alkalmazása pl.: infláció követő bérkompenzáció, céges busz. Vannak olyan munkahelyek, ahol sportolási lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak az egészségük megőrzése érdekében, vagy „bizalmi szobát” alakítanak ki, ahol pl. a munkavállalók közt fellépő konfliktus rendezésére van lehetőség egy külső személy (akár a vezető) segítségével, ezzel növelve a munkavállalók bizalmát és jóllétét. Eszközigényes munkafolyamatokban nagy segítség, ha a munkavállalóknak ergonómiai szempontból megfelelően vannak beállítva a gépek, megfelelő védőfelszereléssel rendelkeznek, megelőzve ezzel a mozgásszervi megbetegedéseket. Munkahelymegtartó jógyakorlat az is, ha a munkavállalónak lehetősége van a folyamatos szakmai fejlődésre, kutatásra, mentorálásra.

1. táblázat: BMI-értékek

1. ábra
   

2. táblázat: A népesség megoszlása tápláltság szerint a testtömeg-index (BMI) alapján (%)

Forrás:

• https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0039.html (2. táblázat adatai);
• https://www.rugalmasmunka.hu/hu/best-practices;
• Szabó Gyula: Munkahelyek ergonómiai ellenőrzése, Digitális Tankönyvtár, 2014;
• Hercegfi Károly-Izsó Lajos: Ergonómia Typotex, Budapest, 2008;
• 33/1998 NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről;
• 27/1995 NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról;
• 3/2002 SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről;
• 18/2008 SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról;
• https://jogyakorlatok.betegbiztonsag.info/#/;
• https://interreg-rohu.eu/wp-content/uploads/2021/08/ROHU370_munkaeropiaci-jo-gyakorlatok.pdf.

A munkaköri/szakmai orvosi alkalmasság megítéléséhez szükséges ismeretek a megterhelésről és a munkakörülményekről

Munkavégzés közben az emberi szervezetre ható megterhelés több tényezőből tevődik össze: a munkakörnyezet, munkaeszközök, maga a munkavégzés (energiafelhasználás, igénybevétel), azaz a baleseti és egészségkárosító kockázatok, körülmények, kóroki tényezők.

Munkaköri alkalmasság, illetve szakmai alkalmasság esetében az adott szakma/munkakör baleseti és egészségkárosító kockázatait, körülményeit, kóroki tényezőit a vizsgáló orvosnak ismernie kell.

Szakmai orvosi alkalmassági vizsgálat véleményezésekor az adott szakma követelményeit vesszük figyelembe, a gyakorlatok során milyen feladatokat kell elsajátítania a tanulónak (pl. hegesztés, programozás), milyen munkaeszközökkel kell dolgoznia (pl. lőfegyver), ezek alapján tudjuk felmérni a kóroki tényezőket, körülményeket. Az aktuális képzési és kimeneti követelmények, illetve a programtanterveket az adott ágazathoz tartozó, adott szakmáról itt található meg: https://akkreditaltvizsgaztatas.ikk.hu/kkk-ptt

Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat esetében az adott munkahely, munkakör pontos ismerete (munkahigiénés bejárás, kockázatértékelés alapján) szükséges, hogy minden kóroki tényezőt, körülményt figyelembe vegyünk.

A leggyakrabban előforduló kóroki tényezők:

• Biológiai kóroki tényezők (61/1999.(XII.1.) EüM rendelet, 18/1998.(VI.3.) NM r.);
• Kémiai kóroki tényezők (5/2020.(II.6.) ITM, 44/2024.(IX.26.) BM r.);
• Azbeszt (12/2006. (III. 23.) EüM r.);
• Rákkeltő, mutagén, reprotoxikus anyagok (55/2023.(XII.23.) GFM rendelet, 44/2024.(IX.26.) BM r.);
• Rezgés (kéz-kar, egésztest) (22/2005.(VI.24.) EüM rendelet, 44/2024.(IX.26.) BM r.);
• Zaj 66/2005.(VI.24.) EüM rendelet, (44/2024.(IX.26.) BM r.);
• Egyéni védőeszköz általi terhelés (65/1999.(XII.22.) EüM r.);
• Túlzott fizikai megterhelés: Dinamikus izommunka, könnyű/közepesen nehéz/nehéz fizikai munka;
• Kézi anyagmozgatás (25/1998.(XII.27.) EüM, rendelet, 44/2024.(IX.26.) BM r.);
• Kényszertesthelyzetben végzett munka;
• Tartós ülést igénylő munkakör;
• Tartós állást igénylő munkakör;
• Tartós járást/gyaloglást igénylő munkakör;
• Ionizáló sugárzás (2/2022.(IV.9.) OAH r.);
• Elektromágneses terek (33/2016.(XI.29) EMMI r.);
• Mesterséges optikai sugárzás (22/2010.(V.7.) EüM r.);
• Képernyő előtt végzett munka (50/1999.(XI.3.) EüM r.);
• Fokozott baleseti veszély (44/2024.(IX.26.) BM, 33/1998.(VI.24.) NM r.);
• Járványügyi érdekből kiemelt munkakör44/2024.(IX.26.) BM, 33/1998.(VI.24.) NM r.;
• Többműszakos munkarend, éjszakai műszakban végzett munka (44/2024.(IX.26.) BM, 33/1998.(VI.24.) NM r.);
• Terhelő munkahelyi klíma (44/2024.(IX.26.) BM r.) Hőterhelés, hideg/nedves munkakörnyezet;
• Keszonmunka (6/1987. (VI. 24.) EüM r.);
• Fokozott baleseti veszéllyel járó munka: magasban, föld alatt végzett munka; tűz- és robbanásveszéllyel járó, villamosüzemi, feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök; fegyver viselését előíró munkakörök; mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka;
• Fokozott pszichés terhelés (5. számú melléklet a 33/1998. NM rendelethez, https://njt.hu/jogszabaly/1998-33-20-3D );
• Időkényszer feltételei között végzett tevékenység;
• Pszichoszociális tényezők (6. számú melléklet a 33/1998. NM rendelethez, https://njt.hu/jogszabaly/1998-33-20-3D ).

Fizikai munkavégzés esetén irányt mutató táblázatok:

Juhász Ferenc (szerk):Irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséhez, ESZCSM-OEP, Budapest, 2004.

Dictionary of Occupational Titles Physical Demand Characteristics strength factor chart.  

Jogszabályok, melyekben az alkalmasságot kizáró/korlátozó tényezők is megtalálhatók:

33/1998.(VI.24.) NM a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről https://njt.hu/jogszabaly/1998-33-20-3D;

40/2004.(IV.26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről https://njt.hu/jogszabaly/2004-40-20-0M;

13/1992(VI.26. NM a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról https://njt.hu/jogszabaly/1992-13-20-3D;

78/1999. (XII. 29.) EüM–BM együttes rendelet a közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről https://njt.hu/jogszabaly/1999-78-20-0B;

22/1991. (XI. 15.) NM rendelet a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról https://njt.hu/jogszabaly/1991-22-20-3D;

21/2002. (XI. 8.) GKM–ESzCsM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételei-ről és vizsgálati rendjéről https://njt.hu/jogszabaly/2002-21-20-0L.

Az emberi társadalom mindig az életminőségének folyamatos javításán fáradozott, az ipar próbált lépést tartani az elvárásokkal, ami az újabb és újabb ipari forradalmakhoz vezetett.

Az ipari forradalom megváltoztatta az ember által hozzáférhető eszközöket, amelyek megkönnyíti a mindennapi életét, és megnyitotta az utat afelé, hogy az ember a fizikai környezetét teljesen uralni tudja. A 18. század végétől indult az első ipari forradalom (Ipar 1.0 Gépesítés) Angliából, majd a 19. század végétől a tömeggyártás és az elektromosság elterjedésével elindult a második ipari forradalom (Ipar 2.0 Tömeggyártás). Az 1970. évektől a termelő berendezések és az információs technológia fejlődése elindította a harmadik ipari forradalmat (Ipar 3.0 Automatizálás). Az információtechnológia egyre nagyobb térnyerése és a robotok megjelenése és terjedése megágyazott a negyedik ipari forradalomnak (Ipar 4.0 Összehangolt hálózatok), melynek napjait éljük.

Szükségessé vált a munkavilágában ISCO nemzetközi szabályok szerint a foglalkozások felülvizsgálata, melynek eredményeként 2008-tól minden ENSZ-tagállam köteles a nemzetközi FEOR rendszerhez igazítania a nemzeti FEOR-t. Hazánkban 2011. évtől kötelezővé vált az új foglalkozások egységes osztályozási rendszerének használata (FEOR’08), melyet a KSH honlapján tett közzé az állam.

Az Ipar 4.0 szükségessé tette 2016. évben a hazai feladatok felülvizsgálatát (Irinyi terv), és a Kormány a 1168/2019.(III.28.) határozatával megalkotta a Szakképzés 4.0 stratégiát. A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira”. Ezen belül az a Szakképzési Innovációs Tanács hat területéből az Ágazati Készségtanács feladata folyamatosan felülvizsgálni a szakképzéssel betölthető foglalkozások munkaköreit, illetve javaslatot tenni a szakképzésért felelős miniszternek az új tartalmak szükségessé vált módosításaira. Szükségessé vált egy Digitális Oktatási Stratégia kidolgozása is, amely beépült a különböző szintű oktatási és képzési rendszerbe.

A hazai oktatási rendszer három pilléren nyugszik: a köznevelés, a szakképzés és a felsőfokú oktatás. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény megalkotása indokolta az oktatáshoz és a szakképzéshez kapcsolódó törvények módosítását is:

• évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
• évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,
• évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról.

A szakképzésről szóló törvény végrehajtását szolgáló 12/2020. (II.7.) Kormány rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a SZAKMAJEGYZÉK (1. - 25. melléklet) 25 ágazatban sorolt 176 államilag elismert szakmát, szakmánként a szakma azonosító számát, megnevezését, szakmairányát, a szakmai oktatás időtartalmát alapfokú iskolai- vagy érettségi végzettséggel, a Digitális Kompetencia Keretrendszer szintet.

A szakképzésért felelős miniszter előírja (digitális aláírásával az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján – www.ikk.hu/pályaválasztás  – közzéteszi) minden szakmára:

• a Képzési és Kimeneteli Követelményeket (KKK),
• a Programtantervet (PT).

A Képzési és Kimeneteli Követelmények tartalmazzák a végzettséggel betölthető foglalkozások számát és megnevezését, a sajátos nevelési igényű tanulóknak (SNI) speciális szakiskolában képezhető részszakmákat.

 A szakmaképzés új rendszere a 2020 - ’21-es tanévtől felmenő rendszerben elkezdődött. A szakképzés intézményei: 

• 5 éves technikum (9.-10. évfolyamon ágazati szakmai alapoktatás és közismereti oktatás; valamint ugyan ezek a szakmák érettségi vizsgára épülő 2 éves szakmunkás vagy technikusi szakmaképzés),
• 3 éves szakképző iskola (9. osztály = ágazati alapozó szakmai oktatás és alaptantervi közismereti oktatás),
• speciális szakképző iskola 3 vagy 4 évfolyamos (9. évfolyamon közismereti alapoktatás, készségfejlesztő gyógy- és fejlesztő pedagógiai megsegítés; 10. évfolyamtól a részszakmát választók részére két évben, vagy a szakmát választók részére három évben megkezdődik a részszakmai- vagy szakmai képzés),
• a tizenhatodik életévét betöltött, már nem tanköteles tanuló, aki általános iskolai alapfokú végzettséggel nem rendelkezik Dobbantó Programban nevesített speciális szakképző iskolában az előkészítő évfolyamán alapkompetencia-fejlesztésben részesül, ahol mentor tanár közreműködésével egyéni, a saját képességeik és terveiknek megfelelő fejlesztést kap, hogy az a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákkal a szakképzésbe beléphessen. Ezt követően a tanuló továbbléphet a Műhelyiskola képzésébe, ahol államilag elismert részszakmát tanulhat.

A szakképzésről szóló törvény előírja, hogy az állam ingyen biztosítja legfeljebb két szakma megszerzését az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti; a sajátos nevelési igényű tanuló esetében meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. 

A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, középfokú iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet, ez két évvel meghosszabbítható a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, továbbá tartós gyógykezelés alatt álló tanuló részére. 

A felnőttek képzése is rugalmasabb rendszerben valósul meg 2020. szeptember 1-től.

Az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján szakképesítések címszó alatt megtalálhatóak a felnőttképzésben képezhető szakképesítések (esetenként a korábbi OKJ-ből átvezetett szakképesítések/ráépülő szakképesítések/rész-szakképesítések nemzetközi oktatási egyezmények követelményeinek megfelelően átdolgozott formában). A szakmai képzés keretében megszerezhető szakképesítések köre nem került jogszabályban rögzítésre, minden év novemberében miniszteri hatáskörben módosulhatnak az év közbeni bejelentett és szakmai szempontok szerint felülvizsgált és javasoltak szerint. A szakmai képzés megszervezhető a szakképesítés kimeneti követelményeit tartalmazó, a szakképzésért felelős miniszter által nyilvántartásba vett programkövetelmény alapján, amely biztos alapot ad mind a szakképző intézménynek, mind a felnőtt képzőknek saját szakmai képzési programjuk kidolgozásához. 

A munkaerő-piaci felnőttképzésben elválik az oktatás és a vizsgáztatás. Amennyiben a munkahely szervezi az oktatást és ott is vizsgázik, egy tanúsítványt állítanak ki; az államilag elismert szakképesítést igazoló bizonyítványhoz akkreditált vizsgaközpontban kell vizsgázni. A szakképesítések programkövetelménye elérhető a  www.ikk.hu/szakképesítés felületén.             

A szakmai alkalmasságot véleményező orvosok feladatai az új szakmaképzési rendszerben

A tanulók pályaválasztásásának segítése, az ezzel kapcsolatos tanácsadás igen szerte ágazó társadalmi, gazdasági és oktatási feladat, aminek egyik fontos részeleme az egészségi alkalmasság megítélése. A szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata – a pályaválasztás, vagy pályamódosítás - során választott szakmára szóló alkalmasságot véleményezi.

A szakmai alkalmasság orvosi véleményezése

• a Szakmajegyzék szakmáira, szakmairányaira,
• valamint kizárólag felnőttképzésben a szakképesítések foglalkozásaira, rész-szakképesítés munkakörére történik, figyelembe véve a szakképzésért felelős miniszter fentebb említett előírásait.

A szakmára való alkalmasság orvosi véleményezése során érvényesülniük kell:

• a munkavédelmi-, egészségügyi-, szakképzési-, közoktatási és egyéb munkavédelmi célú jogi
• szabályozásoknak,
• az orvos-szakmai szabályoknak,
• valamint a tanuló, illetve a képzésben résztvevő személy jogai, védelme.

Jogszabályok

A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. A szakmai képzés során érvényesülnie kell azon jogszabályoknak, amelyek a tanuló az Alaptörvényben foglalt alkotmányos jogait védik.

A szakképzésről szóló törvény kötelezettségként előírja úgy a szakképző intézmény részére, mint a szakmai gyakorlati képzést végző gazdálkodási szerv részére, illetve a tanuló részére, hogy a szakképzés során a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és az egészségügyről szóló 1997.CLIV évi törvény előírásai kell, hogy érvényesüljenek, és erre minden résztvevőnek betartási kötelezettsége van.

Ez utóbbi két törvény végrehajtási miniszteri rendelete a 33/1998.(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve a személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, amely előírja:

• a szakképző intézménybe jelentkező tanulóknál az előzetes szakmai alkalmassági orvosi vizsgálatot és véleményezést első fokon a fogadó intézmény iskola-egészségügyi szolgált iskolaorvosa végzi [26/1997. NM rendelet az iskola-egészségügyi szolgáltatásról, 2. melléklet], a pályaválasztási tanácsadást segítése iskolavédőnői feladat is ( melléklet).
• míg az álláskeresők vagy önköltséges szakképesítésre jelentkezők részére a képző intézmény címe szerinti-, vagy lakóhelyük szerinti illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa végzi.

A másodfokú vizsgálat és véleményezés a szakképző intézményben tanulóknál a foglalkozás-egészségügyi szerv (NNK MFF) illetékessége, míg az álláskeresők és az önköltséges szakképesítésre jelentkező személyek részére a területi hatóságilag kijelölt megyei foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely.

A szakképző intézmény kiválasztása előtt az esélyegyenlőséget biztosítani szükséges az egészségükben károsodott személyek részére;  nagyon fontos, hogy a pályaválasztási habilitációs célú orvosi tanácsadás megtörténjen legkésőbb a  8. osztály első félévében,  még a középiskolai felvételi kérelem beadása előtt (minden tanév első napjától hatályos arra a tanévre kiadott tanévrendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint), és ebben kiemelt  orvosetikai kötelezettsége van az általános iskolák iskola-egészségügyi szolgálatában, illetve a szakképző intézményben dolgozó orvosoknak és védőnőknek, valamint kiemelt szerepe van a szakképző intézménynek a felvételi eljárásról szóló tájékoztatási kötelezettsége alapján.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló szakrendelésén országos hatáskörrel végez NEAK által finanszírozott habilitációs célú pályaválasztási orvosi tanácsadást egészségkárosodott tanulók részére.

A tanulók szakmai gyakorlati munkavégzésére a munkaköri alkalmasságot (szakmai gyakorlati tevékenység tanulói szerződés, vagy duális képzésben tanulói munkaszerződés) az adott gazdálkodási szervezet foglalkozás-egészségügyi orvosa vizsgálja és véleményezi, érvényt szerezve a fiatalkorúakra vonatkozó munkavédelmi korlátozásoknak, tilalmaknak.   

Orvos-szakmai szabályok

A szakmai alkalmasság véleményezésénél elvárt, hogy az orvos az orvostudomány fejlődésével kapcsolatos legújabb Orvosi Szakmai Kollégium tagozatainak módszertani irányelveit (az egészségügyért felelős minisztérium hivatalosan elfogad: Eü. Közlöny, Közlemények, A belügyminisztérium szakmai irányelvei) ismerje és alkalmazza.

Az szakmai alkalmasság vizsgálatának típusai: előzetes, időszakos, soron kívüli, záróvizsgálat.

Előzetes szakmai alkalmasságot kell vizsgálni és véleményezni a szakma elsajátításának megkezdését megelőzően, tehát beiskolázás előtt, valamint a képzés és az átképzés megkezdése előtt.

Időszakos szakmai alkalmassági vizsgálatot a szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából kell elvégezni 18 éves korig évente, vagy a rendelet mellékleteiben az adott szakma foglalkozásának munkaköreire meghatározott gyakorisággal, figyelembe véve a fiatalkorúakra vonatkozó előírásokra.

Soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálatot abban az esetben szükséges végezni, ha a tanuló vagy egyetemi hallgató egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott szakma egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elsajátítására, illetve gyakorlására; ha heveny foglalkozási megbetegedés, eszméletvesztés, ismétlődő munkabaleset, illetve fokozott expozíció fordul elő; járványügyi kiemelt munkakörnyezetben tevékenykedő esetében az egészségi lapon feltüntetett fertőző betegségre utaló tünetet észlel magán vagy családtagjain.

Záróvizsgálatot kell végezni az iskolai oktatás befejezésekor, az utolsó tanítási évben a szakmai vizsga megkezdése előtt. Célja annak eldöntése, hogy a tanuló a szakmai oktatás során nem következett-e be valamilyen egészségkárosodás.

33/1998 (VI.24.) NM rendelet 2. § (2) Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:

• a gépjárművezetők – ideértve a mezőgazdasági vontatók vezetőit is –, valamint a helyi közforgalmi vasúti járművezetők. 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet;
• az országos közforgalmú vasutak: 203/2009. (IX. 18.) Korm. Rendelet; a hajózásban: 15/2001. (IV.27.) KöViM rendelet;
• a polgári repülésben dolgozók: 27/2014.(IV.30.) NFM rendelet;
• a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állománya, 9/2024.(VI.28.) HM rendelet;
• közszolgálati technikus szakmában a 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet határozza meg az irányítása alá tartozó testületek hivatásos állományának szakmai alkalmasságát,
• lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személyek, 22/1991.(XI. 15.) NM rendelet;
• az egészségügyi tevékenységet folytatók, 2003. évi LXXXIV. Törvény, 40/2004.(IV.26.) ESZCSM rendelet;
• a túlnyomásos munkahelyeken a dolgozók egészségvédelméről szóló 6/1987. (VI.24.) EüM rendelet a keszonmunkákról.

A szakmai alkalmasság orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• vizsgálni kell, hogy a tanuló képes-e élettani adottságai, fizikai állapota, szellemi és lelki képessége alapján a választott szakma elsajátítására,
• foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja-e,
• a meglévő betegségek, egészségi elváltozások romlása várható-e a szakma tartós végzése esetén,
• van-e olyan elváltozása vagy betegsége, amely a tanuló vagy a környezetében dolgozók egészségét, testi épségét nem veszélyezteti.

Anamnézis

Az iskolaorvos, az iskolavédőnő a felső tagozatos általános iskolai tanulókat a 6. és 8.osztályban előírt szűrővizsgálatok során rendszeresen vizsgálja, nyomon követi fejlődésüket, ismeri lezajlott és gondozott betegségeiket, családi körülményeiket és helyzeti előnyben van azzal az iskolaorvossal, aki véleményezi szakmai alkalmasságát a középiskolai tanulmányai megkezdése előtt.

A szakmai alkalmasságot vizsgáló orvos az ismert, az egész szervezetre kiterjedő szervrendszeri betegségekre, egészségi elváltozásokra írásbeli nyilatkozatot töltet ki a tanuló törvényes képviselőjével, illetve a foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely szakorvosa a felnőttképzésre jelentkező tanulónál/ törvényes képviselőjével amennyiben gyámság alatti személyről van szó. Az anamnézisre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell még az engedélykérelem jóváhagyását az EESZT-be való egészségi adatok megismerésére (DÖR, érzékeny adatok), valamint a szakma képzés idején azon kötelezettséget, hogy egészségkárosodás esetén azonnal értesíti az alkalmasságot véleményező orvost a történtekről.

Vizsgálat

Az általános orvosi vizsgálatra egyénileg kérjük rendelőbe a tanulót, akinek pusztán a megjelenéséből rengeteg információt szerezhetünk. Bőrének állapota, szeme, mozgása, mozgáskoordinációja, mozgástempója, látható fejlődési rendellenességei, testének külső elváltozása, aszimmetriák, mind támpontok további vizsgálatunkhoz. A feltett kérdéseinkre adott válaszokból következtethetünk arra, hogy hallása, beszédmegértése elegendő-e vagy van beszédhibája, milyen a szellemi állapota.

A testi fejlettség megítélése függ attól, hogy a fiatalpubertás előtt, pubertás alatt, tehát nagyfokú változás időszakában, vagy pubertáskor után van-e.

A vizsgált személy súlyát, magasságát mérjük meg, bőrredő manuális mérésével ítéljük meg a zsírszövet státuszát, továbbá vérnyomást mérünk, perifériás pulzust tapintunk és számolunk. Szűrő audiometriai vizsgálatot végzünk.

Fizikális vizsgálattal álló és fekvő helyzetben győződjünk meg a szív-, tüdő esetleges eltéréseiről, a hasi szervek állapotáról, az esetleges megnagyobbodott nyirokcsomók létéről.

Vizsgáljuk a gerinc mozgásait, a végtagok ízületeinek mozgásterjedelmét, a végtagok izomzatát, az ínreflexek kiválthatóságát, kóros reflexek esetleges meglétét. További neurológiai státusz felmérés céljából vizsgáljuk: a szem mozgásait, cover/uncover teszt, pupilla mérete-egyenlősége fényreflexe, Romberg- nehezített Romberg próba, szédülékenység-tériszony szubjektív meglétét, zsinórjárás, félremutatás, ujj-orrhegy próbák. Kézszorító erő mérése dinamométerrel.

Látószerv vizsgálata: éleslátás távolra - közelre, konfrontális látótérvizsgálat, tér- és mélységlátás vizsgálat (LANG I. vagy II. teszt), színlátás vizsgálat pszeudoizokromatikus teszttel (Ishihara, Velhagen).

Amennyiben elváltozást észlelünk szakorvosi vizsgálatot kezdeményezünk és amennyiben a tanulót korlátozná vagy kizárná a választott szakmából, csak ennek ismeretében véleményezzük az alkalmasságot.

Amennyiben mentális vagy pszichés elváltozást észlelünk csak pszichiátriai-, szakpszichológusi-munkapszichológusi-, valamint a sajátos nevelés igényű tanulók esetében pedagógiai szakszolgálat szakértői véleményét figyelembe véve alkotunk véleményt a szakmai alkalmasságról.

Az alkalmasság megítélésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

A szakma képzési és kimeneteli követelményekben teljesítendő tevékenységek munkahelyi megterhelésének ismeretében, a vizsgálat alatt felmért funkcionális munkakapacitás ismeretében meg kell ítélni az igénybevétel mértékét. Cél a foglalkozási betegségek és munkabalesetek megelőzése és ez csak úgy valósul meg ha a munkahelyi megterhelés és igénybevétel alacsonyabb szintű, mint a vizsgált személy munkakapacitása.

• A szakmai igénybevétel során a funkcionális kapacitást befolyásoló tényezők:
  • általános (a szervezet összmegterhelését befolyásoló szervrendszeri tényezők): szív- és érrendszeri, pulmonális, metabolikus, mozgásszervi, pszichés tényezők;
  • specifikus: erőkifejtés, emelőképesség, állóképesség, az ízületi mozgások terjedelme, egyensúlyozási képesség, sajátos mozgásokra (hajlás, guggolás, kényszertesttartás stb.) való képesség;
  • érzékelési funkcióképességek.
• Munkahelyi összmegterhelés tényezői:
  • munkavégzés: fizikai, fiziológiai, mentális, pszichés;
  • munkakörnyezeti tényezők: fizikai, kémiai, biológiai, pszicho-szociális, ergonomiai;
• Balesetveszély.

A munkahelyi megterheléshez hozzáadódik az élet- és lakóhelyi megterhelés, amiről kérdéseinkre nem biztos, hogy valós választ kaphatunk.

Vélemény

Alkalmas: az a személy, aki a választott szakmára egészségi szempontból megfelel. Alkalmas lehet segédeszköz használata mellett, vagy korlátozással.
Ideiglenesen nem alkalmas: egészségkárosodás melynek várható teljes/részleges gyógyulása a megmaradt és elfogadható mértékű funkciókárosodással, amely csak korlátozná, de nem zárná ki az adott szakma gyakorlása alól.
Nem alkalmas: egészségkárosodása miatt adott szakmában a munkavégzése és/vagy munkahelyi környezete a megterhelés/igénybevétel szempontjából nagyobb, mint a munkakapacitása, így további egészségkárosodást okozna vagy baleseti veszélyt képezne. Amennyiben a tanuló/törvényes képviselője nem ért egyet a véleménnyel, fellebbezési jogával élve másodfokú szakmai alkalmassági véleményezést kezdeményezhet.