Alapfogalmak

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (https://www.coe.int/hu/web/compass/disability-and-disablism)

Fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;

Rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése;

Segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz;

Akadálymentesség: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. §-ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet;

Egyenlő esélyű hozzáférés: A szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban

1.melléklet SZAKMAJEGYZÉK: BÁNYÁSZAT és KOHÁSZAT ÁGAZAT

2.melléklet SZAKMAJEGYZÉK: EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKAI ÁGAZAT

A daganatos megbetegedések alapvetően genetikai megbetegedések, mutációk sorozatából létrejövő elváltozások a szervezetben, így a kialakulás esélye a legtöbb daganattípusnál örökölhető (pl. emlő-, colon-, endocrin carcinomás betegek közeli rokonai közt több mint háromszoros az adott neoplázia előfordulási gyakorisága). Azonban a genetikai változásokat környezeti hatások, tényezők is okozhatják (pl. egy tanulmánnyal bizonyították, hogy a japán emberek közt gyakoribb a gyomorcarcinoma előfordulása, de ha Kaliforniába költöznek, akkor a gyomortumor előfordulási gyakorisága lecsökken a körükben).

Környezetből/munkakörnyezetből származó karcinogén anyagok pl. a szerves vegyszerek (rovarölő szerek, aromás vegyszerek, gyomirtók), a dohányfüst (szénmonoxid, aceton, fenol, formalin, toluol), a nehézfémsók, egyes vírusok (HSV, HPV), a radioaktív és ionizáló sugárzás, az élelmiszergyártásnál használt egyes anyagok (nitritek, nitrátok) és a légszennyező anyagok (azbeszt, kvarcpor, arzén, benzantracén, szilícium). Különös figyelemmel kell lennünk a vegyiparban, fém- és műanyagiparban, kohászatban, bányászatban, gumiiparban és a mezőgazdaságban dolgozó munkavállalókra, mert az ő környezeti tényezőkből adódó egészségkárosodásuk lehet a legnagyobb, ők a legveszélyeztetettebbek. Ha a

A neurológiai betegségek közül az alkalmasság megítélése szempontjából a legtöbb problémát jelenti. Az epilepszia az agy különböző részeiben hirtelen, rohamszerűen fellépő működési zavar, az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlyának felbomlása. A roham jellege attól függ, hogy az agy melyik részében keletkezik, illetve az milyen részeire terjed szét.

A rohamok jellege rendkívül változatos, ismétlődésük lehetséges, ezért megítélésük az alkalmasság orvosi elbírálása szempontjából nehéz feladat, minden esetben kötelező a gondozó szakorvossal való konzultáció. Általában jól használható véleményt csak akkor kaphatunk, ha a beteg rendszeres gondozásban részesül és a szakorvos a betegség teljes lefolyását ismeri.

Az epilepsziás rohamok típusai

• Absence roham: pár másodperces roham elrévedéssel, elbambulással, a végzett mozgás megrekedéséből és pillanatnyi távollétből, vagyis a környezettel való kapcsolat megszakadásából áll. Beszűkült tudatállapot vagy tudatzavar, retrograd amnézia, akár pillanatnyi megbillenés is lehetséges. Gyakran a szemhéjakban, a vállban vagy ritkábban a végtagokban kis ritmusos rángások jelentkeznek, vagy a szemek felfelé, illetve ritkábban kissé oldalra fordulnak,

A neurológiai betegségek (centrális és perifériás) előfordulásáról alkalmassági vizsgálatra jelentkező személyeknél az igen változatos tünetek észlelése révén szerzünk tudomást. A mozgászavarok különböző fokozatai (paresis, plegia), a koordinációs zavarok (ataxia, a mozgások összerendezettlensége), az extrapiramidális jellegű elváltozások (tremor, kényszer mozgások), valamint különböző érzészavarok fordulhatnak elő.

Ezen tünetek kóreredetéről rendszerint már az anamnézisből kaphatunk adatokat (kongenitális, degeneratív, familiáris, traumás stb.).

Minden lényegesebb elváltozás esetében, a választott szakma jellegétől függően szakorvosi véleményre van szükségünk a folyamat etiológiájára a betegség prognózisa és a funkcióképesség megítélése céljából. Minden eset egyéni elbírálást igényel.

Agyidegek

A nervus olfactoriusnak jelentősége van a jó szaglást igénylő szakmákban: egészségügy, kereskedelem, élelmiszeripar, mezőgazdaság, erdészet-vadgazdálkodás, környezetvédelem   minőségbiztosítási és munkabiztonsági munkaköreiben dolgozóknál (gombaszakértő, eladó).

A nervus opticus és a szemmozgató idegek sérülésével járó funkciókárosodás esetében az alkalmassági véleményt szemész szakorvossal közösen célszerű kialakítani. Féloldali funkciókárosodás esetében nem javasolt a teljes látóteret és távolra teljes binokuláris látást igénylő munka; valamint a szem mechanikai, vegyi

Vérképzőrendszeri megbetegedésekre vagy az anamnézisből, vagy az alkalmasság véleményezéséhez kért kötelező vérképből, a fizikális vizsgálat során észlelt esetleges elváltozásokból (megnagyobbodott máj/lép, sápadtság, tapintható nyirokcsomók), speciális esetben hematológiai vizsgálatokból (csontvelővizsgálat, citokémia, molekuláris genetika, immunhisztokémia) következtethetünk és alkothatunk diagnózist. Körültekintőnek kell lennünk, mert a perifériás vérkép nem mindig tükrözi a csontvelői vérképzés állapotát, pl. a plazmatérfogat növekedésekor (terhesség, folyadékretenció) látszólag csökken, a plazmatérfogat csökkenésekor (pl. dehidrált betegnél) pedig látszólag növekszik a periférián a sejtszám. Segítségünkre lehet az anamnézisen és a fizikális vizsgálaton kívül az is, ha a munkavállaló rendelkezik korábbi vérképpel, amivel össze tudjuk hasonlítani.

A vért és a vérképző rendszert a fizikai kóroki tényezők közül az ionizáló sugárzás, a kémiai kóroki tényezők közül bizonyos vegyi anyagok és egyes biológiai kóroki tényezők képesek közvetlenül károsítani.

1. Fizikai kóroki tényezők, melyek a vért és/vagy a vérképző rendszert károsítják

Az ionizáló sugárzás a vérképzőrendszer akut és késői károsodását is okozhatja. Akut esetben a vérképelváltozások

A légzőszervi betegségek, illetve egyéb megbetegedések légzőszervi szövődményei, megnyilvánulásai sok esetben jelentenek munkaköri alkalmatlanságot vagy korlátozzák a tanuló pályaválasztását. Az alkalmatlanság oka leggyakrabban a légzőfelület beszűkülése, ezáltal egy általános teljesítménycsökkenés, nehézlégzés/fulladás és rossz közérzet, fáradékonyság alakul ki. Az egyén, mint fertőzőforrás is szerepelhet, de ha nem is fertőz, a köhögése/köpetürítése befolyásolhatja az alkalmasságot bizonyos munkaköröknél.

Légzőszervi megbetegedésre hajlamosítanak azok a munkahelyek, munkakörök, ahol tartósan por expozíciónak van kitéve a munkavállaló. A tüdőben lerakódó por mennyiségét és/vagy a légzőszervi betegség kialakulását befolyásolja a szemcseméret szerinti összetétel, a por anyaga, a porsűrűség, az expozíció időtartama, az egyéni érzékenység, a dohányzás, a pH, a fajsúly, az alak, a nedvszívó képesség és a munkaintenzitás. Ha a porterhelés a tisztító mechanizmusok (orrfújás, köhögés, csillók hajtotta nyákáramlás a nagy hörgőkben, nyákfilmáramlás a kis hörgőkben, fagocyták aktív transzportja) kapacitását meghaladja, az a fagocyták fokozott pusztulásával jár és a por normálisnál nagyobb hányada rakódik le a kötőszövetben és

Diabetes mellitus

A cukorbetegséggel élők száma napjainkban meghaladja a 800 milliót világszerte, ez több, mint négyszerese az 1990-ben ismert diabetesesek számának (1). 1990-2022 közt a felnőttek körében a cukorbetegség incidenciája 7%-ról 14%-ra emelkedett. A WHO közlése szerint sürgős globális fellépésre van szükség. A legnagyobb növekedést az alacsony jövedelmű országokban tapasztalták, ahol a kezelésekhez való hozzáférés korlátozott.

A foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat során alapvető fontosságú a panaszmentes tanulók/munkavállalók legalább évenkénti szűrése (laborvizsgálat) és szükség esetén mielőbbi konzultáció szervezése diabetológussal. Fontos konzultálnunk a szakorvossal/háziorvossal arról, hogy a kiszűrt diabeteses beteg melyik klasszifikációba tartozik (pl. időskori 1-es típus, praegestatios 2-es típus, pancreatogen típus), mi a lehetséges prognózis és várhatóak-e szövődmények. Egyénre szabott, célértékvezérelt nem gyógyszeres (testmozgás, diéta) és szükség esetén gyógyszeres terápiára van szükség. A cukorbetegség szövődményeit is ki kell szűrnünk (neuropathia, retinopathia, nephropathia) és preventív kezelnünk. Minden diabeteses munkavállalónál javasolható a dohányzás elhagyása, hetente 150 perc dinamikus és statikus testmozgás bevezetése, akinél BMI

Az alkalmasság megítélése szempontjából fontos tudni, hogy az észlelt tünet együttes végleges, javuló vagy progrediáló állapot-e.

Más és más elbírálást igényel a congenitalis és a szerzett elváltozás is. A vizsgálatkor észlelt tünetek kialakulásában sokszor részt vesz a csontízületi rendszer (ínak, szalagok, nyáktömlők), az izomzat, a perifériás és centrális idegrendszer is. Az érintettség külön-külön és különböző variációkban is megnyilvánulhat.

Ezen számos variációs lehetőség miatt általános érvényességű szabályt az alkalmasság megítéléséhez nem lehet megadni. Még kisebb anatómiai vagy funkcionális eltérés esetében is szükséges lehet az orthopédiai szakvizsgálat, szakvélemény.

A vélemény kialakításában döntő az állapot prognózisa, a folyamat kiterjedése, funkcionális súlyossága; mérlegelni szükséges, hogy a választandó szakma csak tanulása alatt képez igénybevételt vagy végzést követően is állandó megterhelést okoz. Nehéz fizikai munka hatására a funkcionális scoliosisból degeneratív folyamat, organikus scoliosis alakulhat ki. Az azonos anatómiai elváltozások nagyon eltérő funkciózavart okozhatnak, de emellett a mozgásszervi elváltozások dinamikáját is tekintetbe kell venni.

Sok kórfolyamat lefolyása

A színtévesztés az alkalmasság minősítése szempontjából évtizedeken keresztül az egyik a legnagyobb vitát kavaró elváltozás volt a COLORLITE színkorrekciós lencsék 1993. évben történt világszabadalma előtt. Több mint egy évtized kellett, hogy a munka világában elfogadott legyen, így esélyegyenlőséget adva a színtévesztő személyeknek, hogy a legtöbb jó színlátást igénylő szakmákban alkalmasok legyenek.

Több mint 300 éve Newton a prizmán áthaladó fény, a látható fényt (380-780 nm-es elektromágneses sugárzás) 7 színre bontotta, ma már a nyolcadik bíbor szint (vörösből és ibolyából tevődik össze) is hozzátéve és körbehelyezve kapjuk a színkört, amelyből az egymással szembe lévő színek egymással keveredve fehéret képeznek. Az eltelt évszázadok során matematikusok, fizikusok, orvosok, mérnökök, valamint az utóbbi 40 évben genetikusok és szakmérnökök innovációs kutatási területe.

A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) 1931-ben kezdte el a színekkel kapcsolatos terminológia és a színmérés szabványosítását.

 A látható fény elektromágneses spektrumára az emberi szem retináján a csapokban 3 fotoreceptor van, amely az ultraviola-kék,

A látószerv vizsgálata előtt tájékozódni kell a kórelőzményből az esetlegesen lezajlott szembetegségekről, balesetekről, műtétekről, valamint az eddigi szemüvegviselésről.

A szem és környékének megtekintésekor észlelhetünk esetleges fejlődési rendellenességeket, szemhiányt, a szemmozgások zavarait, colobomát, anisocoriát, nystagmust, ptosist, lagophtalmust, kancsalságot, conjunctivitist, blepharitist, szaruhártya-elváltozásokat, cornea leukomát, a könnytermelés esetleges zavarait, szemhéj, pillaszőrök állapotát stb., és ezekből a tényezőkből számos alkalmasságot befolyásoló következtetést vonhatunk le. Lezajlott vagy folyamatban lévő neurológiai korfolyamat jelzője lehet a pupillareakció vizsgálata.

A szemészeti alkalmasság tekintetében vizsgáljuk a látásfunkció állapotát, elváltozás esetén szemészeti szakvizsgálat alapján véleményezzük az alkalmasságot.

Ezek a funkciók:

• a látásélesség közelre és távolra,
• a látótér,
• az adaptáció,
• az akkomodáció,
• a tér- és mélységlátás,
• a színlátás.

A közeli látásélesség vizsgálatánál Magyarországon a Csapody I-XIII. olvasótábláit használjuk. A legkisebb betűkből felépülő szöveg alapján lehet lemérni, amelyet 30-35 cm-es távolságból kényelmesen el lehet olvasni (normálisan Csapody IV-V. táblája). 

Jó közeli látás gyenge távoli látással myopia, vagy astigmia mellett szól.

Jó távoli

Munkaterhelés alapján alapvetően két nagy csoportot különböztetünk meg, a fizikai és a pszichés terhelést. A fizikai munkát a munka végzéséhez szükséges energiaigény alapján csoportokba soroljuk (igen könnyű fizikai munka, könnyű fizikai munka, közepesen nehéz fizikai munka, nehéz fizikai munka). A fizikai munka megítélésénél a munkavállaló testi fejlettsége alapvető fontosságú, ezt a BMI-vel (Body Mass Index) fejezhetjük ki (1. táblázat). A jóléti társadalmakban ugrásszerűen megnőtt a 25-ös (túlsúlyos) vagy afölötti (elhízott) BMI-vel rendelkező munkavállalók/tanulók száma (1. ábra), ami szakmai alkalmasság véleményezésénél egyes szakmákra alkalmatlanná teszi a tanulót, munkaköri alkalmassági vizsgálat elbírálásánál pedig azon kívül, hogy a súlyfelesleg miatt a munkavállaló esetleg nem tudja már olyan hatékonyan elvégezni az addigi munkáját, mint azelőtt, de a társbetegségekkel (metabolikus X-szindróma) is számolnunk kell (2. táblázat).

Az alkalmasság megítélésénél figyelembe kell vennünk a munkahely körülményeit és a munkavégzés helyét is. Ezek alapján megkülönböztethetünk zárt térben vagy szabadban végzett munkát, illetve a kettőt váltakozva végzendő munkát,

A munkaköri/szakmai orvosi alkalmasság megítéléséhez szükséges ismeretek a megterhelésről és a munkakörülményekről

Munkavégzés közben az emberi szervezetre ható megterhelés több tényezőből tevődik össze: a munkakörnyezet, munkaeszközök, maga a munkavégzés (energiafelhasználás, igénybevétel), azaz a baleseti és egészségkárosító kockázatok, körülmények, kóroki tényezők.

Munkaköri alkalmasság, illetve szakmai alkalmasság esetében az adott szakma/munkakör baleseti és egészségkárosító kockázatait, körülményeit, kóroki tényezőit a vizsgáló orvosnak ismernie kell.

Szakmai orvosi alkalmassági vizsgálat véleményezésekor az adott szakma követelményeit vesszük figyelembe, a gyakorlatok során milyen feladatokat kell elsajátítania a tanulónak (pl. hegesztés, programozás), milyen munkaeszközökkel kell dolgoznia (pl. lőfegyver), ezek alapján tudjuk felmérni a kóroki tényezőket, körülményeket. Az aktuális képzési és kimeneti követelmények, illetve a programtanterveket az adott ágazathoz tartozó, adott szakmáról itt található meg: https://akkreditaltvizsgaztatas.ikk.hu/kkk-ptt

Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat esetében az adott munkahely, munkakör pontos ismerete (munkahigiénés bejárás, kockázatértékelés alapján) szükséges, hogy minden kóroki tényezőt, körülményt figyelembe vegyünk.

A leggyakrabban előforduló kóroki tényezők:

• Biológiai kóroki tényezők (61/1999.(XII.1.) EüM

Az emberi társadalom mindig az életminőségének folyamatos javításán fáradozott, az ipar próbált lépést tartani az elvárásokkal, ami az újabb és újabb ipari forradalmakhoz vezetett.

Az ipari forradalom megváltoztatta az ember által hozzáférhető eszközöket, amelyek megkönnyíti a mindennapi életét, és megnyitotta az utat afelé, hogy az ember a fizikai környezetét teljesen uralni tudja. A 18. század végétől indult az első ipari forradalom (Ipar 1.0 Gépesítés) Angliából, majd a 19. század végétől a tömeggyártás és az elektromosság elterjedésével elindult a második ipari forradalom (Ipar 2.0 Tömeggyártás). Az 1970. évektől a termelő berendezések és az információs technológia fejlődése elindította a harmadik ipari forradalmat (Ipar 3.0 Automatizálás). Az információtechnológia egyre nagyobb térnyerése és a robotok megjelenése és terjedése megágyazott a negyedik ipari forradalomnak (Ipar 4.0 Összehangolt hálózatok), melynek napjait éljük.

Szükségessé vált a munkavilágában ISCO nemzetközi szabályok szerint a foglalkozások felülvizsgálata, melynek eredményeként 2008-tól minden ENSZ-tagállam köteles a nemzetközi FEOR rendszerhez igazítania a nemzeti

Anamnézis

Az iskolaorvos, az iskolavédőnő a felső tagozatos általános iskolai tanulókat a 6. és 8.osztályban előírt szűrővizsgálatok során rendszeresen vizsgálja, nyomon követi fejlődésüket, ismeri lezajlott és gondozott betegségeiket, családi körülményeiket és helyzeti előnyben van azzal az iskolaorvossal, aki véleményezi szakmai alkalmasságát a középiskolai tanulmányai megkezdése előtt.

A szakmai alkalmasságot vizsgáló orvos az ismert, az egész szervezetre kiterjedő szervrendszeri betegségekre, egészségi elváltozásokra írásbeli nyilatkozatot töltet ki a tanuló törvényes képviselőjével, illetve a foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely szakorvosa a felnőttképzésre jelentkező tanulónál/ törvényes képviselőjével amennyiben gyámság alatti személyről van szó. Az anamnézisre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell még az engedélykérelem jóváhagyását az EESZT-be való egészségi adatok megismerésére (DÖR, érzékeny adatok), valamint a szakma képzés idején azon kötelezettséget, hogy egészségkárosodás esetén azonnal értesíti az alkalmasságot véleményező orvost a történtekről.

Vizsgálat

Az általános orvosi vizsgálatra egyénileg kérjük rendelőbe a tanulót, akinek pusztán a megjelenéséből rengeteg információt szerezhetünk. Bőrének állapota, szeme, mozgása, mozgáskoordinációja, mozgástempója, látható fejlődési rendellenességei, testének