Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 19. évfolyam – 2015. 2. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

  • In memoriam Huszár András (1950-2015) 50
  • Dr.Paller Judit mb. országos tiszti főorvos Az Államreform 2. kapcsán az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) érintő szervezeti változások

Eredeti közlemények

  • Nagy Imre, Nagy Zsolt, Grónai Éva, Brunner Péter A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2014. évi tevékenysége Magyarországon
  • Ungváry György, Plette Richárd, Szakmáry Éva, Hegedűs Ibolya, Rudnai Péter, Morvai Veronika A munkanélküliség lelki egészséget károsító hatásáról – a munkanélküliség harag és düh kifejezési mód skálára kifejtett hatása az Ózdi Kistérség roma és nem-roma (magyar) munkanélkülijei között

Szakmai (nemzetközi és hazai) tájékoztatás

  • Uti beszámoló az UEMS Fogl. eü. tagozatának 2015. tavaszi találkozójáról
  • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2015. március 18-i plenáris üléséről Referáló: Dr. Lesfalvi Tibor

Esetismertetések

  • A pszichoszociális kóroki tényezők és a súlyos vascularis megbetegedések összefüggése - Erdészeti dolgozók Borrelia szűrése - Elektromágneses sugárzás hatperces átlagolása a PVC hegesztőknél - Pszichoszociális kockázati tényezők mentődolgozóknál

Folyóiratreferátumok

Hírek, Programok

  • (MÜTT tájékoztató, Fórum)

Jogszabályokról

Foglalkozás-egészségügy a bírósági ítélkezés tükrében

 

BETEKINTÉS

In memoriam Huszár András (1950-2015)

Elhunyt prof. Dr. Huszár András nyugállományú rendőr ezredes, egykori intézet- és tanszékvezető, főosztályvezető, kormányzat főtiszt és kambodzsai veterán. Orvosi diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte, majd a Határőrségnél és a Rendőrségnél szolgált különböző beosztásokban. 1992-1993-ban tagja volt az ENSZ kambodzsai béketeremtő missziójának (UNIAC). 1994-ben a BRFK Központi Egészségügyi Szolgálat vezetője, 2002-ben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezető főorvosa lett. 2003-tól a BM vezető főorvosa, közel három év múlva pedig az Egészségügyi Minisztérium Egészségpolitikai Főosztályának a vezetője. 2007-ben nyeri el a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének vezetését, majd 2009-ben a Foglalkozás- és Munkaegészségtani Tanszékét is. 2010-ben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen címzetes egyetemi tanárrá nevezik ki. 2012-től a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociálpolitikai Főosztályának vezetője volt. Munkásságát 1993-ban a Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével, 1995-ben Batthyány-Strattmann díjjal ismerték el.

Talán még ez a rövid, vázlatos életrajz is meg tudja idézni Huszár András rendkívül sokoldalú személyiségét, és fogékonyságát mindig valami újra. „Fogadd el, amit az élet felkínál” mondogatta, és nála ez nem üres frázis volt, valóban eszerint élt. Először a pécsi medikus újság lapjain olvastam Andrásról, mint frissen bemutatkozó intézetvezetőről. Nem akartam hinni a szememnek. Az interjúból kibontakozó karaktert mintha maga Rejtő Jenő vetette volna papírra. Jó sorsom úgy hozta, hogy a későbbiekben a munkatársa lehettem. Nyugodt volt, rendíthetetlen-a rekkenő pécsi kánikulában is öltönyben, nyakkendőbenés végtelenül vidám. Vallotta a barátság szentségét, az adott szó megfellebbezhetetlenségét. Tőle tanultam, hogy bárminek nekilátni csak erős hittel lehet, és addig nincs baj, amíg nincs akna a lábunk alatt és nem fütyül golyó a fülünk mellett, és különben is „minél rosszabb, annál jobb”. Lenyűgöző könnyedséggel mesélt számtalan, többnyire életveszélyes kalandjáról. 2013 nyarán derült ki, hogy baj van. Mi pedig figyeltük a híreket, és reméltük, hogy végül győzni fog. Ő, aki vissza tudott térni a rettegett féllábú khmer vezér táborából is, pedig ott aztán nem nagy ára volt az életnek. 2014 szeptemberében még Pécsett járt. Bizakodva, jókedvűen. Megbeszéltük, hogy most nem jön el a MÜTT konferenciájára, mert még erősödnie kell. Majd jövőre. És akkor, ott tényleg elhittük, hogy lesz jövőre. Nem így történt. A valóság egyre aggasztóbb lett. Február 5-én megcsörrent a telefon. Közös barátunk hívott, és már ebből tudtam, hogy valami olyat kell, hogy elmondjon, amire sajnos magam is rájöttem. Elment. Kedves András! Talán mondhatom-atyai barátom, nyugodj békében. Emléked szívünkben őrizzük.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 20. évfolyam – 2016. 2. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

Kertai Pál Professzor Úrtól búcsúzunk

Eredeti közlemények

  • Dr. Felszeghi Sára Kórkép a kor képe 
  • Dr. Mester Ádám, Dr. Varga Erika, Dr. Budavölgyi Attila A röntgendiagnosztika szerepe a foglalkozás eredetű mozgásszervi megbetegedések megítélésében, illetve az alkalmassági vizsgálatok során
  • Nesztinger Péter Munkavédelmi Világnap 2016 Budapest

Szakmai tájékoztatás

  • Egészséges munkahelyet minden életkorban! Elindult az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2016.-2017. évi kampánya
  • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2016. március 23-ai plenáris üléséről

Esetismertetések

  • Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat tapasztalatai autizmus spektrumzavaros fiatalembernél. - Áramütés kiváltotta poszttraumás stressz - A kockázatbecslés lehetősége szerves porok okozta egészségkárosodások esetén Folyóiratreferátumok

Hírek, Programok

Jogszabályokról

Foglalkozás-egészségügy a bírósági ítélkezés tükrében

 

BETEKINTÉS

Kertai Pál Professzor Úrtól búcsúzunk

Kertai Professzor Úr 2016. május 25.-én váratlan hirtelenséggel távozott közülünk. A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán 1951-ben szerzett orvosi diplomát summa cum laude minősítéssel. Végzés után hat éven keresztül az egyetem Kórélettani Intézetében, majd 1958-től az Országos Közegészségügyi Intézetben dolgozott. 1963- ban kandidátusi, majd 1973-ban akadémiai doktori fokozatot szerzett környezet-egészségtan területén. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézetének élére 1974-ben nyert kinevezést.

„Én itt Debrecenben megtaláltam a mennyországot.” – mondta „Pályám emlékezete” címmel, 84 évesen, tartott előadásában. Egyetemi előadásait zsúfolásig telt tantermekben, oktatási időn kívül is a társaságát kereső hallgatóságnak tartotta, a kémiai rákkeltők kutatása területén pedig iskolát teremtett. Különböző időszakokban országos szakmai szervezetek elnökeként, vezetőségi tagjaként tevékenykedett. 1989 munkásságában új fejezetet nyitott. Miniszteri biztosként irányította az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot életre hívó törvény kidolgozását, s a Magyar Köztársaság első tiszti-főorvosaként lehetőséget kapott a Szolgálat megszervezésére, és az első (azóta is Kertai-programként emlegetett) népegészségügyi program megalkotására. Számos kitüntetése közül kiemelendő a Munka Érdemrend arany fokozata és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje.

A Debreceni Egyetem élete utolsó pillanatáig dolgozó, ikonikus oktatóját búcsúztatja.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 20. évfolyam – 2016. 4. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

25 éves az ÁNTSZ

  • Dr. Szentes Tamás országos tiszti főorvos ünnepi beszéde

Eredeti közlemények

  • Nagy Imre, Grónai Éva, Nagy Zsolt, Brunner Péter: A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2015. évi tevékenysége Magyarországon
  • Ungváry G.,Hegedűs I., Szakmáry É., Rudnai P. és Morvai V.: Második generációs roma és nem roma munkanélküliek közegészségügyi helyzetének, valamint munkavégzésre való alkalmasságának elemzése egy romák által sűrűn lakott, hátrányos helyzetű Kistérségben

Szakmai, szakmapolitikai tájékoztatás

  • A 2016 és 2022.évek közötti munkavédelmi nemzeti politika
  • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2016 szeptember 14- i üléséről 308 Esetismertetések
  • Védőoltás profilaxis ellenére bekövetkezett, foglalkozási eredetű Kullancs-encephalitis megbetegedés - Melegüzemi, fizikai és ergonómiai megterheléssel együttjáró munkavégzés vizsgálata PIMEX rendszerrel Folyóiratreferátumok

Hírek, Programok

Jogszabályokról

Foglalkozás-egészségügy a bírósági ítélkezés tükrében

 

BETEKINTÉS

25 éves az ÁNTSZ

Az ÁNTSZ fennállásának 25 éves évfordulójának megünneplésére került sor a Parlament Felsőházi termében. A megemlékezésen Dr. Szentes Tamás országos tiszti főorvos úr tartotta az ünnepi beszédet, amelyet az alábbiakban, teljes terjedelmében adjuk közre.

Tisztelt Miniszter urak, Államtitkár urak! Kedves kollégák!

Szerencsésnek mondhatja magát az a generáció, amelynek lehetősége van értéket teremteni. Az ő nevük fenn fog maradni, az ő tetteikre emlékezni fognak, ők lesznek az elkövetkezendő generációk példaképei, és az ő tetteik jelentik azt a kohéziós erőt egy közösség életében, mely annak tagjait összetartja.

Ma az ÁNTSZ megalapításának 25 éves évfordulóját ünnepeljük, azonban ma egy 250 éves évfordulót is ünnepelhetnénk, hiszen valamivel több, mint 250 éve alapította Mária Terézia a tisztiorvosi szolgálatot. Mária Terézia 40 éves uralkodásának emlékét többek között ez az esemény is őrzi, ami egyrészt nagy hatással volt az ország akkori működésére, a jelenre, de egyúttal a fejlődését, a jövőjét is meghatározta. A tisztiorvosi szolgálat volt az első olyan magyar szervezet, amely dedikált módon látott el egészségügyi közfeladatot az állam irányításával. A tisztiorvosi szolgálat tette lehetővé, hogy megfékezzük a nagy középkori járványokat – akkor éppen a kolerát –, kialakítsuk, és évtizedek során stabilizáljuk hazánk közegészségügyi viszonyait. A tisztiorvosi szolgálat felállítása azért volt meghatározó azokban az időkben, mert az orvostudomány a hatósági eszközök nélkül nem lett volna képes úrrá lenni a tömeges emberhalált okozó, területek elnéptelenedéséhez vezető, az ország határvédelmét kiszolgáltató és gazdaságát romba döntő járványokon. Ezekben az időkben a klinikai orvostudomány fejlettsége lényegesen elmaradottabb volt még. Ez jól illusztrálható azzal, hogy ebben az időben a reumatológusok és sebészek – korabeli elnevezéssel fürdészek és borbélyok - azért pereskedtek, hogy melyik céh végezheti a köpölyözést, mint „hatékony” orvosi eljárást. A tisztiorvosi szolgálatnak köszönhetően váltak ivóvizeink – a kutak felügyeletével – illetve élelmiszereink – többek között az ellenőrzött vágóhidak rendszeresítésével – biztonságossá. A tisztiorvosi szolgálat működése tette lehetővé, hogy az 1798-ban felfedezett Jenner-féle himlőoltást 1801-ben már Magyarországon is használják. A szolgálat alapításának célja volt, hogy mint hatósági eszközökkel rendelkező állami irányítás alatt álló egészségügyi szolgálat, meg tudja előzni azokat a betegségeket, amelyek a kor orvostudományának ismeretei alapján megelőzhetőek voltak, ott ahol a klinikai szolgáltatások nem voltak hatékonyak. Meghatározó módon járult hozzá, hogy a magyar lakosság egészségi mutatói jelentős lemaradást ledolgozva a XX. század első felére az európai élvonalba kerüljenek.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 21. évfolyam – 2017. 1. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

Köszöntők

Eredeti közlemények

  • A munkanélküliség egészségkárosító hatásáról, etiológiájáról az Ózdi Kistérségben élő magyar és roma munkanélküliek közegészségügyi helyzetének és egészségi állapotának elemzése alapján Dr.Hegedűs Ibolya Doktori tézisek

Szakmai, szakmapolitikai tájékoztatás

  • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2016.december12-i üléséről
  • Együttműködés a munkahelyek biztonságáért Dr. Lesfalvi Tibor

Esetismertetés

  • A metilizotiazolon (MI) allergia által okozott foglalkozási bőrbetegségek, esetismertetések 2010-2015. között, az MI allergia foglalkozás-egészségügyi vonatkozásai

Folyóiratreferátumok

Hírek, Programok

  • Az UEMS Foglalkozás-egészségügyi tagozatának 2016. október 28-29-i találkozója Budapesten
  • CEJOEM 2016 év 3-4 szám tartalma 40 Kossuth Zsuzsanna emlékév , - Magyar Ápolási Egyesület rendezésében

Jogszabályokról

Foglalkozás-egészségügy a bírósági ítélkezés tükrében

 

BETEKINTÉS

Morvai Veronika professzor 75 éves

Boldog születésnapot kívánunk!

Köszöntés a belgyógyász közösség és a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika munkatársai nevében

A hazai belgyógyász társadalom szeretettel köszönti Dr. Morvai Veronika professzor asszonyt a jeles évforduló alkalmából. Morvai professzor asszony egész szakmai pályafutása a belgyógyászathoz és ezen belül a Semmelweis Egyetemhez kötődik. Ezen az egyetemen szerzett kitüntetéssel diplomát

1966- ban és pályafutása során végig az egyetem polgáraként szolgálta a betegek és a belgyógyászat javát. 1966-tól 2003-ig a II. Belgyógyászati Klinikán dolgozott, utóbb egyetemi tanárként irányította a klinika kardiológiai betegellátását. 2003-tól 2013-ig a Munka- és Környezetegészségtan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként, majd egyetemi tanáraként dolgozott. Az egyetemi oktatásban és a postgraduális képzésben sokrétűen, meghatározó személyiségként vett részt. A kísérleti és klinikai kardiológia tárgykörében végzett tudományos munkájának eredményeként 1990-ben az orvostudomány (MTA) doktora lett. A széleskörű gyógyító, oktatói és tudományos munkája mellett számos szakmai szervezetben, társaságban vezető tisztségeket töltött be, amellyel segítette a belgyógyászat és munkaegészségügy érdekeinek érvényesülését.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerte el az egyetem és a szakmai közélet. Morvai professzor asszony munkásságát az igényesség, a gondos, alapos felkészültség, a vállalt feladatok maradéktalan, tökéletes ellátása jellemezte. Betegei, munkatársai nagyrabecsülését és szeretetét a kiemelkedő szakmai értékek mellett jelentős empátiája és olyan emberi értékek alapján nyerte el, amely a közösség és a szakma megbecsült tagjává, példaképpé emelte.

A jubileumi évfordulón a magyar belgyógyász közösség és az egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának munkatársai nevében tisztelettel köszöntöm Morvai professzor asszonyt. Köszönjük áldozatos munkáját és kívánjuk, hogy az általa képviselt emberi értékek sokszorosan tegyék széppé mindennapjait.

Prof. Dr. Tulassay Zsolt

akadémikus, a II. Belklinika igazgatója (1993-2009)

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 21. évfolyam – 2017. 2. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

Eredeti közlemények

  • Nagy Imre, Nagy Károly, Hudák aranka, Kohánka Valéria, Lászlóffy Marianna, Kardos Kálmán, Martin János, Pápay Kornélia, Vágó Judit A 2016.évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése
  • Dr.Nagy Károly Tömeges ornitózis esetek munkahigiénés háttere

Szakmai, szakmapolitikai tájékoztatás

  • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2017. március 22-i üléséről Dr. H. Nagy Judit

Esetismertetés

  • Hegesztő cinkláza egyéni védőeszköz inkompatibilitás miatt Dr. Kudász Ferenc

Folyóiratreferátumok 

Hírek, Programok

  • Tájékoztató az Országos Tisztifőorvosi Hivatal munkaegészségügyi szakterületét érintő változásokról
  • Tájékoztató az Országos Epidemiológiai Központ 2015.évi szakmai munkájáról
  • Felhívás

Jogszabályokról

Foglalkozás-egészségügy a bírósági ítélkezés tükrében 

 

BETEKINTÉS

A 2016. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése

Nagy Imre, Nagy Károly, Hudák Aranka, Kohánka Valéria, Lászlóffy Marianna, Kardos Kálmán, Martin János, Pápay Kornélia, Vágó Judit

Országos Közegészségügyi Intézet Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság

Összefoglalás:

A szerzők ismertetik a 2016-ban bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek adatait. Részletesen elemzik a foglalkozási megbetegedések kórformák szerinti alakulását, az esetszámok nemenként és korcsoportonkénti, nemzetgazdasági ágazatonkénti és területi megoszlását. Az elemzés alapján megállapítható, hogy – hasonlóan az előző évekhez – a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése nem kielégítő. A bejelentések elmaradásának okaként a munkáltató, a munkáltatótól anyagilag közvetlenül függő foglalkozás-egészségügyi szolgálat és sok esetben a munkavállaló ellenérdekeltsége markánsan megmutatkozik.

Kulcsszavak: foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset, esetszám, kórforma, korcsoport, nemzetgazdasági ágazat.

Summary figures of occupational diseases and cases of increased exposure reported in 2016

Abstract:

The authors account for the number of occupational diseases and cases of increased exposure reported in 2016. Detailed analysis has been performed on the number of cases according to diagnoses, gender and age groups, national economical branches, and also regional distribution. The analysis points out that the reporting of cases – similarly to those of the perevious years – is still unsatisfactory. The reason for the failure of reporting is that it interferes with the interest of employers, the occupational health service, financially dependent on employers, and in many cases also the interest of employees.

Key words: occupational diseases, cases of increased exposure, number of cases, diagnoses, age group, national economical branches.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 21. évfolyam – 2017. 3. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

Eredeti közlemények

  • Nagy Imre, Grónai Éva, Nagy Zsolt, Brunner Péter Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatok 2016.évi tevékenysége Magyarországon

Szakmai, szakmapolitikai tájékoztatás

  • Balogh Katalin Munkakörülmények Európában, Magyarországon a 6. Európai Munkakörülmények Felmérés első eredményei
  • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2017.június 20-i üléséről Dr. H. Nagy Judit
  • Esetismertetés Afrikai kiküldetés során történt Hepatitis A megbetegedés Dr. Vida Judit

Folyóiratreferátumok 

Hírek, Programok

  • Tájékoztató a Népegészségügyi Képző-és Kutatóhelyek Országos Egyesületeinek sikeres Konferenciájáról
  • Köszönetnyilvánítás A Central European Journeys of Occupational and Environmental Medicine 23. kötet 1-2 füzetének megjelenése 

Jogszabályokról 

Foglalkozás-egészségügy a bírósági ítélkezés tükrében

 

BETEKINTÉS

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2016. évi tevékenysége Magyarországon

Nagy Imre, Grónai Éva, Nagy Zsolt, Brunner Péter

Országos Közegészségügyi Intézet Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság

Összefoglalás:

A szerzők ismertetik a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok és szakellátó helyek elmúlt évi tevékenységét. 2016-ban 2 643 orvos dolgozott a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban, közülük 935-en főállásban tevékenykedtek. Az orvosok 83%-ban rendelkeznek foglalkozás-orvostan szakképesítéssel. A szakápolók száma 2 184 fő, az egyéb szakemberek (ergonómus, toxikológus, munkahigénikus) száma 845 fő volt. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok a szervezett munkavégzésben dolgozó munkavállalók 78%-ának biztosították az ellátását, 2 124 014 esetben végeztek munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, 47 702 munkavállaló kapott munkakörhöz előírt kötelező védőoltást, 5 898 esetben történt sikeres munkahelyi rehabilitáció. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkahigiénés tevékenységük során rendszeresen elemzik a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatokat. Leggyakoribb a pszichoszociális és a pszichés kockázat, amelyet 1 210 147 munkavállaló esetében regisztráltak a szolgálatok, ezt követik a biológiai kóroki tényezők, amelynek esetszáma 736 713 volt. Jelentős a szolgálatok által végzett népegészségügyi szűrővizsgálatok száma is, amely 392 773 fő munkavállalót érintett. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek munkájában a leggyakoribb vizsgálati típus a beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálat volt, összesen 35 638 eset.

Kulcsszavak: foglalkozás-egészségügy, népegészségügyi szűrővizsgálat, munkaegészségügyi tevékenység.

Summary:

The authors report on the development of the organisational and operational activities of occupational health services and occupational health consultations. In 2016 2 643 physicians were working in the occupational medical services, 935 of them full-time. Most of them – 83 percent – were qualified occupational physician. The number of specially trained nurses was 2 184, the number of other professionals (ergonomists, toxicologists, work-hygienists) was 845. The occupational medical services covered 78 % of workers in organized employment, carried out 2 142 014 fitness-for -job examinations, 47 702 employees received vaccination prescribed due to their job and 5 898 successful occupational rehabilitations were performed. During their occupational hygienie activities the occupational health services analyse the health risks arising from the work and the working environment regularly. The most frequent risks – the psychosoEredeti közlemények 2017. III. foglalk.-eü. indd.indd 122 2017. 09. 27. 14:04:13 Foglalkozás-egészségügy 2017/3 123 cial and psychological risks were registered by the services in 1 210 147 cases, followed by biological agents pathogenic factors in 736 713 cases. A considerable number of public health screening examinations were also carried out by the services in 392 773 cases In the work of the occupational health consultations the most frequent examination was the vocational fitness examination before schooling, 35 638 cases.

Key words: occupational health, public health screening examination, occupational health activity.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 22. évfolyam – 2018. 1. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

2018 SEMMELWEIS IGNÁC EMLÉKÉV

  • Semmelweis Ignác Fülöp Dr. Ungváry György

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNYEK

  • Az üzemegészségügyet felváltó foglalkozás-egészségügyről. Magyarország 30 éve ratifikálta az ILO 161-es egyezményét Dr. Ungváry György

A veszélyes anyagok helyes kezelése. Indul az EU-OSHA kampánya Balogh Katalin

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • A foglalkozási betegségek őrszem - és riasztási rendszereinek áttekintése. Úti beszámoló egy műhelytalálkozóról. Brüsszel, 2017. május 18. Dr. Kudász Ferenc 

ESETISMERTETÉS

  • Fogtechnikusnál kialakult allergiás kontaktdermatitis Dr. Kohánka Valéria

OLVASÓI LEVÉL

  • További hozzászólás az „Afrikai kiküldetés során történt hepatitis A megbetegedés” című esetismertetéshez Dr. Ócsai Lajos, Dr. Vida Judit – Szerkesztőségi megjegyzés

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

HÍREK, PROGRAMOK

  • Felhívás Foglalkozás-egészségügyi Fórumra 49 Centr. Eur. J. Occup. Environm. Med. tartalomjegyzéke

JOGSZABÁLYOKRÓL 

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

 

BETEKINTÉS

Semmelweis Ignác emlékév

„Bármely fájdalmas, bármely nyomasztó is a felismerés, nem a letagadásban rejlik az ellenszere”.

Semmelweis Ignác az anyák megmentője Semmelweis Ignác, a magyar orvoslás legnagyobb és leghíresebb személyisége 1818. július 1-jén, Budán született. Magyarország Kormánya az 1872/2017. (XI.29.) Korm. határozatában a 2018. évet, születésének 200. évfordulóját, Semmelweis Ignác-emlékévvé nyilvánította.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 22. évfolyam – 2018. 2. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A 2017. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése Dr. Nagy Károly, Dr. Hudák Aranka, Dr. Kohánka Valéria, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kardos Kálmán, Dr. Martin János, Dr. Pápay Kornélia, Vágó Judit, Dr. Nagy Imre

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2018. március 22-ei plenáris üléséről Dr. H. Nagy Judit
  • A munkavállalók rákkeltő anyagokkal szembeni egészségvédelmének fokozása az Európai Unióban Nédó Ferenc 

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • Hegesztés a tüdőrák kockázati tényezője– az ICARE vizsgálat
  • Hegesztők hat vegyértékű króm expozíciója: A WELDOX II tanulmány eredményei
  • Tudatos jelenléten alapuló stressz-csökkentés vezető beosztásúaknak

HÍREK, PROGRAMOK

  • Felhívás

JOGSZABÁLYOKRÓL

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN 

 

BETEKINTÉS

A 2017. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése

Dr. Nagy Károly, Dr. Hudák Aranka, Dr. Kohánka Valéria, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kardos Kálmán, Dr. Martin János, Dr. Pápay Kornélia, Vágó Judit, Dr. Nagy Imre,

Országos Közegészségügyi Intézet Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság

Összefoglalás

A szerzők ismertetik a 2017-ben bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek adatait. Részletesen elemzik a foglalkozási megbetegedések kórformák szerinti alakulását, az esetszámok nem és korcsoportonkénti, nemzetgazdasági ágazatonkénti és területi megoszlását. Az elemzés alapján megállapítható, hogy – hasonlóan az előző évekhez – a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése nem kielégítő. A bejelentések elmaradásának okaként a munkáltató, a munkáltatótól anyagilag közvetlenül függő foglalkozás-egészségügyi szolgálat és sok esetben a munkavállaló ellenérdekeltsége markánsan megmutatkozik.

Kulcsszavak: foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset, esetszám, kórforma, korcsoport, nemzetgazdasági ágazat.

Summary figures of occupational diseases and cases of increased exposure reported in 2017

Abstract

The authors account for the number of occupational diseases and cases of increased exposure reported in 2017. Detailed analysis has been performed on the number of cases according to diagnoses, gender and age groups, national economical branches, and also regional distribution. The analysis points out that the reporting of cases – similarly to those of the perevious years – is still unsatisfactory. The reason for the failure of reporting is that it interferes with the interest of employers, the occupational health service, financially dependent on employers, and in many cases also the interest of employees.

Key words: occupational diseases, cases of increased exposure, number of cases, diagnoses, age group, national economical branches.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 22. évfolyam – 2018. 3. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatok 2017. évi tevékenysége Magyarországon Dr. Nagy Imre, Dr. Grónai Éva, Dr. Nagy Zsolt, Dr. Brunner Péter, Dr. Nagy Sarolta

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • A munkabalesetek 2017 évi adataiból levonható következtetések Nesztinger Péter
  • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2018. május 28-i plenáris üléséről Dr. H. Nagy Judit

ESETISMERTETÉS

  • Rövid idő alatt kialakult szilikózis Dr. Madarász Gyula
  • Munkabaleset és foglalkozási megbetegedés elhatárolása Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Nagy Károly

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

HÍREK, PROGRAMOK

  • Utibeszámoló

JOGSZABÁLYOKRÓL

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

 

BETEKINTÉS

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2017. évi tevékenysége Magyarországon

Dr. Nagy Imre, Dr. Grónai Éva, Dr. Nagy Zsolt, Dr. Brunner Péter, Dr. Nagy Sarolta

Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

Összefoglalás

A szerzők ismertetik a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok és szakellátó helyek elmúlt évi tevékenységét. 2017-ben 2 543 orvos dolgozott a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban, közülük 871-en főállásban tevékenykedtek. Az orvosok 84%-a rendelkezik foglalkozás-orvostan szakképesítéssel. A szakápolók száma 2 022 fő, az egyéb szakemberek (ergonómus, toxikológus, munkahigénikus) száma 959 fő volt. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok a szervezett munkavégzésben dolgozó munkavállalók 72,7%-ának biztosították az ellátását, 2 068 586 esetben végeztek munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, 78 553 munkavállaló kapott munkakörhöz előírt kötelező védőoltást, 5 556 esetben történt sikeres munkahelyi rehabilitáció. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkahigiénés tevékenységük során rendszeresen elemzik a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatokat. Jelentős a szolgálatok által végzett népegészségügyi szűrővizsgálatok száma is, amely 395 654 fő munkavállalót érintett. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek munkájában a leggyakoribb vizsgálati típus a beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálat volt, összesen 50 778 eset.

Kulcsszavak:

foglalkozás-egészségügy, népegészségügyi szűrővizsgálat, munkaegészségügyi tevékenység.

Summary: T

he authors report on the development of the organisational and operational activities of occupational health services and occupational health consultations. In 2017- 2 543 physicians were working in the occupational medical services, 871 of them full-time. Most of them – 84 % – were qualified occupational physician. The number of specially trained nurses was 2 022, the number of other professionals (ergonomists, toxicologists, work-hygienists) was 959. The occupational medical services covered 72,7 % of workers in organized employment, carried out 2 068 fitness-for -job examinations, 78 553 employees received vaccination prescribed due to their job and 5 556 successful occupational rehabilitations were performed. During their occupational hygienie activities the occupational health services analyse the health risks arising from the work and the working environment regularly. A considerable number of public health screening examinations were also carried out by the services in 395 654 cases. In the work of the occupational health consultations the most frequent examination was the vocational fitness examination before schooling, 50 778 cases.

Key words: occupational health, public health screening examination, occupational health activity

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 23. évfolyam – 2019. 1. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • Ionizáló sugárzás hatásának kitett munkavállalókkal kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi teendők Dr. Sáfrány Géza, Dr. Lumniczky Katalin

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • A "Fókuszban a mezőgazdaság - első a munkavégzés biztonsága" kampány eredményei Deák Edit, Ámon Ivett, Kangyalné Garai Erzsébet
  • Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2018. december 18-19-ei plenáris üléséről Dr. Cságoly-Molnár Adrienn
  • Tájékoztató a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (MÜTT) 2019. évi tudományos kongresszusáról Dr. Grónai Éva

ESETISMERTETÉS

  • Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tünetmentes Hepatitis B vírusfertőzés Dr. Vida Judit 

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

HÍREK, PROGRAMOK

  • Úti beszámoló

JOGSZABÁLYOKRÓL

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

BETEKINTÉS

Ionizáló sugárzás hatásának kitett munkavállalókkal kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi teendők

Dr. Sáfrány Géza1 és Dr. Lumniczky Katalin

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

 

Összefoglalás

A közlemény célja az ionizáló sugárzással kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi ismeretek összefoglalása. A szerzők kifejtik az ionizáló sugárzás egészségkárosító hatásait, ismertetik a sugárvédelmet meghatározó jogszabályokat, dóziskorlátokat. Ismertetik a várandós nők besugárzásának egészségi kockázatait a magzati sugárhatásokat. Kitérnek az ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalóknál végzett foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok szempontjaira, majd tárgyalják az ionizáló sugárzás által kiváltott foglalkozási megbetegedések diagnózisának kritériumait. Végül felhívják a figyelmet az 59/2013 EURATOM irányelvben megfogalmazott foglalkozás-egészségügyet érintő kérdéskörökre.

Kulcsszavak: ionizáló sugárzás, egészségi hatás, foglalkozás-egészségügy

Summary

This publication summarizes occupational health knowledges related to ionizing radiation. The authors describe the health damaging effects of ionizing radiation and expound rules and decrees defining radiation protection and dose limits. They point out the risks of potential fetal radiation exposures during maternity. They place a special emphasize on the criteria of occupational health examinations in radiation exposed workers. Finally, the authors call attention to the occupational health related articles of the 59/2013 EURATOM directive.

Keywords: ionizing radiation, health effect, occupational health

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 23. évfolyam – 2019. 2. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

  • In memoriam Dr. Hazay Balázs

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A 2018. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése Dr. Nagy Károly, Dr. Hudák Aranka, Dr. Kohánka Valéria, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kardos Kálmán, Dr. Martin János, Dr. Pápay Kornélia, Vágó Judit, Dr. Nagy Imre

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Az Európai Unió foglalkozási eredetű rákkeltő és mutagén anyagokkal kapcsolatos aktuális feladatai Nédó Ferenc 
  • Tájékoztatás az Országos Munkavédelmi Bizottság 2019. március 18-ai plenáris üléséről Dr. Cságoly-Molnár Adrienn

ESETISMERTETÉS

  • Agyvérzés utáni sikeres foglalkozási rehabilitáció Dr. Nagy Sarolta, Dr. Pejtsik Judit 

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

HÍREK, PROGRAMOK

  • Úti beszámoló a Nemzetközi Ergonómus Szövetség 20. Kongresszusáról - 1. rész
  • Beszámoló a foglalkozás-egészségügyi ápolók nemzetközi kongresszusáról
  • Felhívás 

JOGSZABÁLYOKRÓL

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

 

BETEKINTÉS

In memoriam Dr. Hazay Balázs (1948 – 2019)

2019. május 18-án, türelemmel viselt hosszú betegség után, 71 éves korában elhunyt Dr. Hazay Balázs főorvos – keszonorvos, üzemi és reumatológus szakorvos.

Orvos dinasztia harmadik tagjaként született Rákosligeten. Édesapja nőgyógyász, bátyja urológus volt. Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, 1973-ban avatták orvosdoktorrá. A katonaidő letöltését követően, 1974 áprilisától a Közlekedési és Metró Építő Vállalatnál dolgozott üzemorvosként, a Fővárosi Balassa János Kórház alkalmazásában.

1975-ben keszonorvostanból, majd 1978-ban üzemorvostanból, 1985-ben reumatológiából és fizioterápiából szakorvosi vizsgát tett.

1978-ban, saját tervei alapján, a KÉV-METRÓ mérnökeivel létrehozott egy máig korszerű személyés betegzsilip rendszert, mely szabadalmi bejegyzésre került. 1980-ban vezető üzemi főorvosi kinevezést kapott. Ettől az időponttól végezte az üzemorvosi teendők mellett - az országban egyedüliként - a keszon- és a hivatásos búvár-egészségügyi ellátást. A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaságnak 1981-től volt vezetőségi tagja. A Magyar Orvosi Kamara alapító tagja és az általa életre hívott Foglalkozás-egészségügyi Szekció elnöke volt élete végéig.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 23. évfolyam– 2019. 3. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2018. évi tevékenysége Magyarországon Nagy Imre, Grónai Éva, Nagy Zsolt, Brunner Péter, Nagy Sarolta 

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • A munkabalesetek 2018.évi alakulása Magyarországon a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján Nesztinger Péter
  • Tájékoztatás az Országos Munkavédelmi Bizottság 2019. június 26-ai plenáris üléséről Dr. Cságoly-Molnár Adrienn 

ESETISMERTETÉS

  • Repülőgépszerelőnél diagnosztizált kisfokú percepciós halláscsökkenés Dr. Nagy Sarolta, Dr. Pejtsik Judit 

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • Dr. Kudász Ferenc, Tauszik Katalin

HÍREK, PROGRAMOK

  • Úti beszámoló a Nemzetközi Ergonómus Szövetség 20. Kongresszusáról - 2. rész 
  • Indul az európai szakvizsga

JOGSZABÁLYOKRÓL

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

 

BETEKINTÉS

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2018. évi tevékenysége Magyarországon

Nagy Imre, Grónai Éva, Nagy Zsolt, Brunner Péter, Nagy Sarolta

Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

Összefoglalás

A szerzők ismertetik a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok és szakellátó helyek elmúlt évi tevékenységét. 2018-ban 2549 orvos dolgozott a foglalkozásegészségügyi alapszolgálatokban, közülük 946-an főállásban tevékenykedtek. Az orvosok 86%-a rendelkeznek foglalkozás-orvostan szakképesítéssel. A szakápolók száma 2250 fő volt. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok 2 293 478 szervezett munkavégzésben dolgozó munkavállaló ellátását biztosították, 2 326 237 esetben végeztek munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, 79 745 munkavállaló kapott munkakörhöz előírt kötelező védőoltást, 7 761 esetben történt sikeres munkahelyi rehabilitáció. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkahigiénés tevékenységük során rendszeresen elemzik a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatokat. Jelentős a szolgálatok által végzett népegészségügyi szűrővizsgálatok száma is, amely 342 585 fő munkavállalót érintett. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek munkájában a leggyakoribb vizsgálati típus a beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálat volt, összesen 53 916 eset.

Kulcsszavak:

foglalkozás-egészségügy, népegészségügyi szűrővizsgálat, munkaegészségügyi tevékenység.

Summary:

The authors report on the development of the organisational and operational activities of occupational health services and occupational health consultations. In 2018 2549 physicians were working in the occupational medical services, 946 of them full-time. Most of them – 86 percent – were qualified occupational physician. The number of specially trained nurses was 2250.

Key words:

occupational health, public health screening examination, occupational health activity.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 23. évfolyam – 2019. 4. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXIX. Kongresszusa Egerszalók 2019.október 10-12 - Előadás kivonatok prof. dr Cseh Károly, dr Nagy Imre, dr Grónai Éva

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Tájékoztatás az Országos Munkavédelmi Bizottság 2019. szeptember 23.-i plenáris üléséről Dr. Cságoly-Molnár Adrienn
  • A munkahelyen előforduló veszélyes anyagok helyettesítése
  • Kampány Útmutató Fókuszban az építőipar –első a munkavégzés biztonsága

ESETISMERTETÉS

  • Az élelmiszerrel bevitt nikkel feltételezett szerepe a fokozott nikkel expozíció kialakulásában. Dr. Hudák Aranka

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK 

HÍREK, PROGRAMOK

JOGSZABÁLYOKRÓL

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN 

 

BETEKINTÉS

Tájékoztatás a Magyar Üzememegészségügyi Tudományos Társaság XXXIX. Kongresszusáról és az elhangzott előadásokról

Összeállították: prof. dr Cseh Károly, dr Nagy Imre, dr Grónai Éva a Magyar Üzememegészségügyi Tudományos Társaság Elnöksége

Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (továbbiakban MÜTT) XXXIX. Kongresszusa 2019. október 10-12. között Egerszalókon a Hotel Salirisben került megrendezésre.

A kongresszus fővédnöke dr. Müller Cecília országos tiszti főorvos volt.

A kongresszus fő témaköre „A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések megelőzése” t. A fő témakör jelentőségét megerősítették a kongresszuson elhangzott előadások.

Közismert, hogy az aktív dolgozók 30-40 %-ában fejlődik ki élete folyamán valamilyen daganatos megbetegedés. A daganatos megbetegedések többségét kémiai, kisebb részét fizikai (ionizáló sugárzás, elektromágneses sugárzás), biológiai (vírusok) koróki tényezők a felelősek.

A rákos megbetegedések kialakulásában a nem megfelelő táplálkozás, a dohányzás, az, alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód is jelentős szerepet játszik.

A kémiai kóroki tényezők okozta első foglalkozási daganatos megbetegedést 1775-ben egy Pott nevű angol orvos írta le. A kéményseprők gyakori herezacskó rákját foglalkozásukból eredő korom expozícióhoz kötötte. Pott leírta azt is, hogy a kéményseprők rákjának gyakorisága függ a rákkeltő expozíciós dózisától és a rákkeltővel történt első expozíciótól eltelt idő hosszától. A koromban csak sokkal később (az 1930-as években) azonosítottak több policiklusos aromás szénhidrogént (PAH-t), amelyek aktív munkahelyi karcinogén anyagok lehetnek.

A kémiai karcinogének közé később bekerült az anilin (anilinnel dolgozó gyári munkások hólyagrákja), a halászok ajakrákja a kátrányozott fonaltól, a borászok talpbőr- és primer májrákja az arzén tartalmú növényvédő szerektől, valamint az azbesztmunkások mezoteliomája és a szokásosnál gyakoribb tüdőrákja. A karcinogén anyagok listája folyamatosan bővül.

A fizikai kóroki tényezők közül az ionizáló sugárzás okozta bőrrákot 1902-ben írták le először. Az 1900-as évek közepén a radiológusok leukémiájáról számolnak be az irodalomban. Az ércbányászoknál az 1878-as évben állapították meg, hogy bronchus-karcinómát okozhat a bányák levegőjében lévő radon és bomlástermékei, valamint a belégzett radioaktív ércpor.

Napjainkban a volt uránbányászok körében hasonló tüdődaganatos betegségeket diagnosztizálnak. 2018-tól az elektromágneses sugárzás leukémiát okozó hatását ismerte el a tudomány.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 24. évfolyam – 2020. 1. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A színtévesztés Dr. Simon Judit

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Beszélgetések az ICOH-ról Dr. Ruzsás Éva
  • Tájékoztatás az Országos Munkavédelmi Bizottság 2019. december 10-ei plenáris üléséről

ESETISMERTETÉS

  • Gyakornoki képzés során elszenvedett TBC fertőzés dr. Pápay Kornélia, dr. Kudász Ferenc, dr. Kardos Kálmán

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • Idült betegségek és foglalkoztatás: Mely beavatkozások támogatják az idült betegségben szenvedő dolgozók munkában megtartását, illetve visszatérését? Rendszeres áttekintés
  • A munkahelyi hosszas ülés a fizikai munkások derékpanaszainak kedvező időbeli alakulásával társul: követéses tanulmány a DPhacto kohorszban.
  • Az amalgám fogtömés nagysebességű fogorvosi fúróval történő eltávolítása során keletkező részecskékből kipárolgó higany jelentős expozíciós forrás 
  • A műszakok közötti rövid pihenőidő (csökkentett napi pihenőidő) és az éjszakai munka üzemi balesetekkel jár

JOGSZABÁLYOKRÓL

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN 

 

BETEKINTÉS

A színtévesztés

Dr. Simon Judit

Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

 

Összefoglalás

Évtizedek óta a hazai foglalkozás-egészségügyben az alkalmasság minősítése szempontjából az egyik legtöbb vitát kiváltó elváltozás a színtévesztés. Az alapellátásban a színtévesztés diagnosztikájában a pszeudoizokromatikus táblákat és anomaloszkopos vizsgálatot kellene használni, de ettől eltérően csak az Ishihara teszttel igazolt színtévesztőt már kizárják a színlátást igénylő szakmákból, további színlátás vizsgálatot vagy nem kezdeményeznek, vagy, ha igen a vizsgálat nehezen elérhető vagy akár tévesen értékelt a vizsgáló tapasztalatlansága miatt. Így a kisfokú színtévesztő személyt nem differenciáltan véleményezik a középsúlyossúlyos színtévesztőtől és indokolatlanul kizárják olyan szakmai munkavégzés alul, amihez színfelismerő-, színelkülönítő képessége kifogástalan. Szeretném az alábbiakban összegezni a színtévesztéssel kapcsolatosan tudományos kutatások eredményeit, amelyek igazolják, hogy a színlátás egyéni képesség, vizsgálatához szükséges ismerni a hazai és nemzetközi trendben használt színlátást vizsgáló/mérési módszereket, valamint szeretnék beszámolni a színtévesztő tanulók szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése során az utóbbi 14 évben szerzett tapasztalataimról.

Kulcsszavak: színtévesztés, Ishihara teszt, Farnsworth D15 teszt, szakmai alkalmasság , munkaköri alkalmasság

The colour vision deficiencies

Abstract:

For decades colour vision deficiencies are among the most disputed fitness-for-work related disorders in Hungarian occupational medicine. The diagnostics of colour vision disorders in primary care should use pseudoisochromatic plates and anomaloscopy. However, persons whith colour vision deficiency diagnosed solely by Ishihara test are routinely assessed unfit for proffesions that require any color vision. Further colour vision diagnostics are either not initiated or the examination is hard to find, or the result is misinterpreted due to lack of examiner experience. Thus, persons with minor colour vision deficiencies are not assessed differently than those with moderate-severe defects, and are excluded from proffesions for which their colour recognition and differentation are excellent. An overview is given ont he scientific results demonstrating that colour vision is an individual capacity and assessment thereof requires knowledge of current Hungarian and international methodologies. The article summarises 14 years’ experience of vocational medical fitness assessment among students whit colour vision deficiencies.

Key words: colour visual deficiencies, Ishihara tests, Farnsworth D15 test, fitness-for-profession, fitness-for-work

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 24. évfolyam – 2020. 2. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2019. évi tevékenysége Magyarországon Nagy Imre, Grónai Éva, Nagy Zsolt, Brunner Péter, Nagy Sarolta 

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • A munkabalesetek 2019. évi alakulása Magyarországon a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján Nesztinger Péter

ESETISMERTETÉS

  • Extrinsic allergiás alveolitis (Hypersensitiv pneumonitis) esete dr. Kardos Kálmán

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • A foglalkozási ultraviola sugárzás a bazálsejtes karcinóma fő kockázati tényezője: a FB-181-es populációs eset-kontroll tanulmány eredménye
  • Műszakok közötti rövid idő és baleseti kockázat dán kórházi dolgozók között: nyilvántartás alapú kohorsz tanulmány
  • Rákkeltő anyagok kötelező foglalkozás-egészségügyi határértékei az EU-ban – szükséges, de nem elégséges a kockázatcsökkentéshez - Szerkesztőségi levél 

HÍREK, PROGRAMOK

  • Úti beszámoló az UEMS Foglalkozás-egészségügyi tagozatának 2019 második féléves találkozójáról
  • Fontos iformáció

JOGSZABÁLYOKRÓL 

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

 

BETEKINTÉS

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2019. évi tevékenysége Magyarországon

Nagy Imre, Grónai Éva, Nagy Zsolt, Brunner Péter, Nagy Sarolta

Összefoglalás

A szerzők ismertetik a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok és szakellátó helyek elmúlt évi tevékenységét. 2019-ben 2636 orvos dolgozott a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban, közülük 938-an főállásban tevékenykedtek. Az orvosok 87,7%-a rendelkezik foglalkozás-orvostan szakképesítéssel. A szakápolók száma 2232 fő volt. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok 2 293 478 szervezett munkavégzésben dolgozó munkavállaló ellátását biztosították, 2 335 473 esetben végeztek munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, 86 540 munkavállaló kapott munkakörhöz előírt kötelező védőoltást, 4 818 esetben történt sikeres munkahelyi rehabilitáció. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkahigiénés tevékenységük során rendszeresen elemzik a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatokat. Jelentős a szolgálatok által végzett népegészségügyi szűrővizsgálatok száma is, amely 342 585 fő munkavállalót érintett. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek munkájában a leggyakoribb vizsgálati típus a beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálat volt, összesen 53 916 eset.

Kulcsszavak:

foglalkozás-egészségügy, népegészségügyi szűrővizsgálat, munka-egészségügyi tevékenység.

Summary:

The authors report on the development of the organisational and operational activities of occupational health services and occupational health consultations. In 2019 2636 physicians were working in the occupational medical services, 938 of them full-time. Most of them – 87,7 percent – were qualified occupational physician. The number of specially trained nurses was 2232.

Key words:

occupational health, public health screening examination, occupational health activity.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 24. évfolyam – 2020. 3. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A 2019. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése Dr.Nagy Károly, Dr. Hudák Aranka, Dr. Kohánka Valéria, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kardos Kálmán, Dr. Martin János, Dr. Pápay Kornélia, Vágó Judit, Dr. Nagy Imre

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Tájékoztatás a munkavédelmi hatóság 2020. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól
  • Tájékoztatás az Országos Munkavédelmi Bizottság 2020. július 16. napján tartott plenáris üléséről

ESETISMERTETÉS

  • Első tapasztalatok koronavírus okozta foglalkozási betegségek kapcsán dr. Kudász Ferenc, dr. Hertelendi Annamária, dr. Vida Judit

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • Szimulált egészségügyi beavatkozások során bekövetkező környezeti és egyéni védőeszköz szennyeződés 
  • Irodai környezetben történő vírusfertőzés lehetőségének értékelése sztochasztikus szimulációval 
  • Foglalkozási expozíciókból eredő baleseti és betegségteher 2016-ban világ- és térségi szinten: rendszeres elemzés a „Global Burden of Disease Study 2016”-hoz
  • Foglalkozási por és füst expozíció, hegesztői munka és az invazív pneumococcus okozta betegség kockázata

JOGSZABÁLYOKRÓL 

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

 

BETEKINTÉS

A 2019. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése

Dr. Nagy Károly, Dr. Hudák Aranka, Dr. Kohánka Valéria, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kardos Kálmán, Dr. Martin János, Dr. Pápay Kornélia, Vágó Judit, Dr. Nagy Imre

Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

Összefoglalás

A szerzők ismertetik a 2019-ben bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek adatait. Részletesen elemzik a foglalkozási megbetegedések kórformák szerinti alakulását, az esetszámok nem és korcsoportonkénti, nemzetgazdasági ágazatonkénti és területi megoszlását. Az elemzés alapján megállapítható, hogy – hasonlóan az előző évekhez – a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése nem kielégítő. A bejelentések elmaradásának okaként a munkáltató, a munkáltatótól anyagilag közvetlenül függő foglalkozás-egészségügyi szolgálat és sok esetben a munkavállaló ellenérdekeltsége markánsan megmutatkozik.

Kulcsszavak: foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset, esetszám, kórforma, korcsoport, nemzetgazdasági ágazat.

Summary

figures of occupational diseases and cases of increased exposure reported in 2019

Abstract:

The authors account for the number of occupational diseases and cases of increased exposure reported in 2019. Detailed analysis has been performed on the number of cases according to diagnoses, gender and age groups, national economical branches, and also regional distribution. The analysis points out that the reporting of cases – similarly to those of the perevious years – is still unsatisfactory. The reason for the failure of reporting is that it interferes with the interest of employers, the occupational health service, financially dependent on employers, and in many cases also the interest of employees.

Key words: occupational diseases, cases of increased exposure, number of cases, diagnoses, age group, national economical branches.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 24. évfolyam – 2020. 4. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • Vállalati Fehér Könyv Innovációs és Technológiai Minisztérium

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Az ITM Munkavédelmi Főosztály tájékoztatója az egyszerűsített foglalkoztatás körében tartozó idénymunka alapvető munkavédelmi tudnivalóiról 
  • Egszséges munkahelyek : Legyen könnyebb a teher

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • Húgyhólyagrák és foglalkozási fémmegmunkáló folyadék expozíció: eset-kontroll vizsgálat francia acélipari gyárakban
  • A SARS-CoV-2 aeroszol levegőben való terjedésének értékelése és csökkentése laboratóriumi és irodai környezetben
  • Munkaképességet fejlesztő munkahelyi beavatkozások: rendszeres áttekintés és hatásuk metaanalízise
  • Határvonalak nélküliség és alvásminőség virtuális team munkát végzőknél – Németországi elővizsgálat
  • Regenerálódási Élmények Kérdőív: A munka utáni regenerálódás és lazítás mérésére szolgáló eszköz kidolgozása és validálása

HÍREK, PROGRAMOK

JOGSZABÁLYOKRÓL

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

 

BETEKINTÉS

Vállalati Fehér Könyv

Gyakorlati útmutató a vállalati pandémiás terv elkészítéséhez és végrehajtásához

Készítette: az Innovációs és Technológiai Minisztérium Járványmatematikai modellező  és epidemiológiai projektje

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkársága megbízásából készítették:

Bognár Bertalan Bódis László Dr. Ferenci Tamás Dr. György László Dr. Horváth J. Krisztina Komlós Krisztina Konyári Erika Kovács Nóra Dr. Nagy Attila Nagy Csilla Oláh Dániel Dr. Oroszi Beatrix Dr. Röst Gergely Budapest,

2020. 09. 02.

Előzmények

Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11‐én vi‐ lágjárvánnyá minősítette az új koronavírus (SARS‐CoV‐2) okozta COVID‐19 betegséget. Az emberről emberre ter‐ jedő, Kínában 2019 végén azonosított új koronavírus fő‐ ként légzőszervi betegséget okoz a tünetmentestől az enyhe lefolyásún át a súlyosig terjedő tüneti spektrum‐ mal. Ritkán, főleg idősebbeknél vagy krónikus betegek‐ nél, halálhoz is vezethet. A világjárvány terjedése folya‐ matosan gyorsul: míg az első 1 millió esetet 100 nap alatt regisztrálták, addig 2020 késő nyarán már 100 óra elég volt a milliós ugrásokhoz. Az esetszámok augusztus első  hetében Magyarországon még alacsonyak, de a kör‐ nyező országokban korántsem ilyen kedvező a helyzet. Azt követően, hogy Európa legtöbb országában a na‐ ponta regisztrált új esetek száma 2020. április elejétől jú‐ nius közepéig csökkenő tendenciát mutatott, a COVID‐ 19 esetszámok lassan ismét növekedni kezdtek, ami a járvány újraéledésének a korai jele lehet. Néhány euró‐ pai országban a nyár közepi esetszámok megközelítik (pl. Szlovákia, Csehország), vagy akár meg is haladják (pl. Szerbia, Ukrajna, Horvátország, Románia) a tavaszi jár‐ ványhullám legmagasabb napi esetszámait. A megnöve‐ kedett esetszámok néhány héttel azután jelentkeztek, hogy az országok elkezdték feloldani a korlátozó intézke‐ déseket, és kezdetét vette Európában a nyári vakáció és az idegenforgalmi szezon. Az őszi, téli időszakban az esetszámok további emelke‐ désére lehetszámítani, ezért különösen fontos a járvány‐ ügyi felkészülés és védekezés. A társadalom és a nemzet‐ gazdaság működése szempontjából az volna kívánatos, hogy ne legyen szükség a tavaszihoz hasonló, hosszan tartó, szigorú központi korlátozásokra, de ez csak akkor lehetséges, ha mindenki a saját eszközeivel is hozzájárul a védekezéshez. Számítások azt mutatják, hogy ha meg‐ felelő  óvintézkedéssekkel a fertőzések átvitelének leg‐ alább a felét sikerülne megakadályozni, akkor elkerül‐ hető lenne a nagyobb járvány. De ha minden tízfertőzés‐ ből csak egyet is sikerül elkerülni, már az is jelentősen ki‐ sebb járványhoz vezetne. Ezért minden apró lépés szá‐ mít, ami csökkenti a fertőzések kockázatát.

A Vállalati Fehér Könyv célja

A Fehér Könyv célja, hogy segítséget nyújtson a nem egészségügyi ellátást nyújtó vállalkozások, szervezetek számára a következő COVID‐19 járványhullámra való fel‐ készülésben. Az általános iránymutatás támpontot ad a munkavállalók COVID‐19 kockázatának értékeléséhez, a fertőzésmegelőzést szolgáló munkahelyi intézkedések tervezéséhez. Rávilágít a szervezet által mérlegelendő  kérdések körére, és egységes szempontrendszerrel tá‐ mogatja a pandémiás felkészülési tervek elkészítését.   Az útmutató felhívja a gazdálkodó szervezetek figyelmét arra, hogy a COVID‐19 pandémia kapcsán kialakuló hely‐ zet várhatóan túllépi a vállalati krízishelyzetek kezelé‐ sére vonatkozó, illetve a működési folytonosság biztosí‐ tására irányuló jelenlegi terveik kereteit, ezért specifikus pandémiás felkészülési tervek elkészítése javasolt. Jelen útmutatónak azonban nem célja közvetlenül a gazdálko‐ dási és pénzügyi stabilitás fenntartásának módszertani támogatása, kizárólag a járványügyi szempontok tárgya‐ lására fókuszál. A gazdálkodó szervezetek alapvető üzleti érdeke a ter‐ melés,szolgáltatásfolyamatos biztosítása a COVID‐19 vi‐ lágjárvány idején is. Ezen felül az egész ország érdeke a nemzetgazdaság és a társadalom működéséhez szüksé‐ ges alapvető  hazai termelő  kapacitás és szolgáltatás‐ rendszer fenntartása, a kritikus infrastruktúra működés‐ ének biztosítása. Összehangolt tervezéssel, az egyéni és közösségi meg‐ előző  intézkedések időben történő meghozatalával, az intézkedések megfelelő kombinációjával, azok fegyelme‐ zett végrehajtásával, a munkavállalók és a társadalom további csoportjainak megfelelő  együttműködésével a COVID‐19 járvány Magyarországon kontroll alatt tart‐ ható.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 25. évfolyam – 2021. 1. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A munkavállalók életkorának jelentősége a munka világában

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Új Samsung HS50 ultrahang készülék a Nemzeti Népegészségügyi Központ Klinikai Osztályán
  • Az Európai Szakorvosok Uniója Foglalkozás-orvostani tagozatának állásfoglalása a COVID-19 foglalkozási betegségként való elfogadásáról
  • Jelentés az Ír Munkahigiénikus Társaság 29. konferenciájáról
  • Beszámoló respirábilis kristályos szilícium-dioxid por hatásos csökkentése című műhelytalálkozóról

ESETISMERTETÉS

  • Akut, szubakut kénhidrogén mérgezés egy erőmű területén történt üzemzavar elhárításán dolgozó munkavállalók között

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK Ülőmunka és a vénás tromboembolia kockázata

  • Foglalkozási antibiotikum expozíció baromfitelepeken
  • Az arcszőrzet hossz, erősség és sűrűség hatása a szorosan illeszkedő félálarc alászívására

HÍREK, PROGRAMOK 

JOGSZABÁLYOKRÓL

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

 

BETEKINTÉS


A munkavállalók életkorának jelentősége a munka világában

Dr. Grónai Éva1 Prof. Dr. Cseh Károly1 Dr. Csepura Olga1 Dr. Pálmai Éva1 Dr. Brunner Péter1 Dr. Hazay Balázs 2 Pánovics Balázs

Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság1 , Magyar Orvosi Kamara Foglalkozás-orvostani Tagozata2 , Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar

Összefoglalás

A foglalkozás-egészségügy terminológiája szerint az idősödő munkavállalókat a vulnerábilis csoportba kell sorolni. A korszerű felfogás szerint, az alkalmasság megítélésénél nem az életkort, hanem a funkciós kapacitást kell figyelembe venni. Vizsgálatunkkal arra kerestünk választ, hogy az egészséges, megfelelő funkcionális kapacitású munkavállaló milyen feltételek mellett dolgozhat idősebb korában. Javasoljuk, hogy ennek megfelelően kellene a hazai szabályozást átalakítani.

Summary

In occupational health, aging workers are to be classified as vulnerable due to their age. According to the modern conception, it is not the age but the functional capacity that should be taken into account when assessing suitability. The aim of our article is to establish that under what conditions a healthy employee with adequate functional capacity is fit to work in older age. Domestic regulations are commended to be reformed accordingly.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 25. évfolyam – 2021. 2. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A pályaválasztási orvosi tanácsadás és a szakmai alkalmasság orvosi véleményezése az új szakmaképzési rendszerben. Dr. Simon Judit Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Foglalkozás-egészségügyi Osztály Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Szakrendelés

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Az aktív idősödés munkahelyi támogatása Magyarországon Szellő János Nemzeti Népegészségügyi Intézet szakértője, címzetes egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Munkatudományi Kutatócsoportjának Vezetője
  • Rehabilitáció és visszatérés a munkába: Európai rendszerek és politikák
  • Hosszan tartó statikus ülés a munkahelyen
  • Tájékoztatás az Országos Munkavédelmi Bizottság 2021. július 6. napján tartott plenáris üléséről

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • Keretrendszer az eredményes idősödés és a munka vizsgálatához
  • Dózis-hatás összefüggés útépítő munkások kéz-kar vibrációs expozíciója és vibrációs érzésküszöbe között

JOGSZABÁLYOKRÓL 

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

BETEKINTÉS

A pályaválasztási orvosi tanácsadás és a szakmai alkalmasság orvosi véleményezése az új szakmaképzési rendszerben.

Dr. Simon Judit

Absztrakt

Az Ipar 4.0 bevezetése hazánkban indokolta egy hosszú távú gazdaság politikai stratégia megalkotását és a gazdasági élet minden területére kiterjedő jogszabályi háttér kialakítását. Szükségessé vált a szakképzés, a felnőttképzés reformja. A szakképzés 4.0 középtávú gazdaságpolitikai stratégia egy új szakmarendszer kialakításához vezetett. A foglalkozások átalakulásával indokolt a változások tükrében a szakmára-, a munkakörre orvosi alkalmasságot véleményező orvosok részére folyamatos módszertani útmutatást biztosítani. Az új szakmaképzési rendszerben cikkünk szakmai segítséget kíván nyújtani a szakmai alkalmasságot véleményező orvosok részére.

Abstract

The introduction of Industry 4.0 in Hungary justified the creation of a long-term economic policy strategy for all areas of the economy and for the development of the appropriate legal background. Vocational training and adult education reform have become necessary, and the VET 4.0 medium-term economic policy strategy has led to the development of a new vocational system. Due to the transformation of occupations, it is necessary to provide methodological guidance to physicians who opinion on medical suitability for the profession or job. In the new vocational training system, this journal article want to provide professional assistance to physicians in assessment of professional suitability.

 

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 25. évfolyam – 2021. 3. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2020. évi tevékenysége Magyarországon Nagy Imre, Grónai Éva, Brunner Péter, Nagy Sarolta

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Jelentés a munkavédelmi hatóság 2021. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól
  • Egészséges egészségügy – beszámoló a NIVA webináriumról 
  • A Munkaképesség Index szabadon felhasználható

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • A munkahelyi egészség, biztonság és jóllét helyes gyakorlatának mérése: az Integrált Munkavédelmi Értékelés
  • Védelmi intézkedések megválasztása a SARS-CoV-2 aeroszol munkahelyi átvitelének minimalizálásához és a légzésvédő eszköz állomány megóvásához
  • A munkaképesség fenntartható karrier perspektívája: Az erőforrások fontossága az életív során 
  • A COVID-19 járvánnyal összefüggő munkahelyi változások hatása a pszichoszociális munkakörnyezetre és a munkavállalók egészségére: 24 299 finn közalkalmazott kohorszvizsgálat

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN 

 

BETEKINTÉS

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2020. évi tevékenysége Magyarországon

Nagy Imre, Grónai Éva, Brunner Péter, Nagy Sarolta

Összefoglalás

A szerzők ismertetik a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok és szakellátó helyek elmúlt évi tevékenységét. 2020-ban 2343 orvos dolgozott a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban, közülük 856-an főállásban tevékenykedtek. Az orvosok 87,3%-a rendelkezik foglalkozás-orvostan szakképesítéssel. A szakápolók száma 1842 fő volt. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok 2 157 899 szervezett munkavégzésben dolgozó munkavállaló ellátását biztosították, 2 057 662 esetben végeztek munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, 97 451 munkavállaló kapott munkakörhöz előírt kötelező védőoltást, 4 454 esetben történt sikeres munkahelyi rehabilitáció. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkahigiénés tevékenységük során rendszeresen elemzik a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatokat. Jelentős a szolgálatok által végzett népegészségügyi szűrővizsgálatok száma is, amely 263 826 fő munkavállalót érintett. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek munkájában a leggyakoribb vizsgálati típus a beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálat volt, összesen 49 427 eset.

Kulcsszavak

foglalkozás-egészségügy, népegészségügyi szűrővizsgálat, munkaegészségügyi tevékenység.

Summary

The authors report on the development of the organisational and operational activities of occupational health services and occupational health consultations. In 2020 2343 physicians were working in the occupational medical services, 856 of them full-time. Most of them – 87,3 percent – were qualified occupational physician. The number of specially trained nurses was 1842.

Key words:

occupational health, public health screening examination, occupational health activity.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 25. évfolyam – 2021. 4. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A 2020. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése Dr. Nagy Károly, Dr. Hudák Aranka, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kardos Kálmán, Dr. Martin János, Dr. Pápay Kornélia, Dr. Vida Judit, Vágó Judit, Dr. Nagy Imre

ESETISMERTETÉS

  • Egészségügyi szakdolgozó ismételt Covid-19 megbetegedése halálos kimenetellel Dr. Vida Judit
  • Stigma közben, stigma alatt, stigmától távol Dr. Sümegi András

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • Van-e összefüggés a hidegben végzett munka és a 7-8 évre rá megjelenő mozgásszervi panaszok között?
  • A munkaképességi kutatásoktól a gyakorlati megvalósításig
  • Foglalkozási gombatoxin expozíció: jelen ismeretek és kilátások

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

 

BETEKINTÉS

A 2020. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése

Dr. Nagy Károly, Dr. Hudák Aranka, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kardos Kálmán, Dr. Martin János, Dr. Pápay Kornélia, Dr. Vida Judit, Vágó Judit, Dr. Nagy Imre,

Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

Összefoglalás

A szerzők ismertetik a 2020-ban bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek adatait. Részletesen elemzik a foglalkozási megbetegedések kórformák szerinti alakulását, az esetszámok nem és korcsoportonkénti, nemzetgazdasági ágazatonkénti és területi megoszlását. Az elemzés alapján megállapítható, hogy – hasonlóan az előző évekhez – a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése nem kielégítő. A bejelentések elmaradásának okaként a munkáltató, a munkáltatótól anyagilag közvetlenül függő foglalkozás-egészségügyi szolgálat és sok esetben a munkavállaló ellenérdekeltsége markánsan megmutatkozik.

Kulcsszavak foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset, esetszám, kórforma, korcsoport, nemzetgazdasági ágazat Summary figures of occupational diseases and cases of increased exposure reported in 2020

Abstract

The authors account for the number of occupational diseases and cases of increased exposure reported in 2020. Detailed analysis has been performed on the number of cases according to diagnoses, gender and age groups, national economical branches, and also regional distribution. The analysis points out that the reporting of cases – similarly to those of the perevious years – is still unsatisfactory. The reason for the failure of reporting is that it interferes with the interest of employers, the occupational health service, financially dependent on employers, and in many cases also the interest of employees.

Key words: occupational diseases, cases of increased exposure, number of cases, diagnoses, age group, national economical branches.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 26. évfolyam - 2022. 1. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában
  • Bevezetés az ’Aktív idősödés munkahelyi támogatásához’ Alexander Frevel (Arbeit und Zukunft e.V., Hamburg)

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Foglalkozás-egészségügyi szolgálat szerepe a pandémiás időszak vállalati feladataiban Dr. Égi-Apari Eszter, Dr. Herberger Monika, Dr. Kikindai Katalin, Dr. Vargáné dr. Papp Éva
  • A Magyar Orvosi Kamara foglalkozás-egészségügyet érintő tevékenysége, jövőbeli tervek Dr. Nagy Marcell (Magyar Orvosi Kamara, Budapest)
  • Tájékoztatás A Magyar Üzemegészségügyi tudományos Társaság XL kongresszusáról Dr. Grónai Éva

ESETISMERTETÉS

  • Sclerosis Multiplex megítélése munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat során Dr. Nagy Sarolta, Dr. Aradi Gabriella
  • FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK
  • HÍREK, PROGRAMOK
  • JOGSZABÁLYOKRÓL
  • FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

BETEKINTÉS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

Az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában

1. Munkahelyi biztonság és egészségvédelem az EU-ban

1.1. A munkahelyi biztonság és egészségvédelemértéke

A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok alapvető fontossággal bírnak az EU közel 170 millió munkavállalója egészségének és biztonságának védelme szempontjából. Az emberek munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokkal szembeni védelme kulcsfontosságú eleme annak, hogy minden munkavállaló számára fenntartható és tisztességes munkakörülményeket lehessen teremteni. E védelem megteremtése Unió-szerte és ágazati szinten is lehetővé tette a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentését és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabványok javítását. Továbbra is fennállnak azonban kihívások, és a Covid19-világjárvány súlyosbította a kezelendő kockázatokat.

A munkavállalók egészségének és biztonságának Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában előírt védelme az emberközpontú uniós gazdaság egyik kulcsfontosságú eleme. Az egészséges és biztonságos munkahelyhez való jog a szociális jogok európai pillérének 10. alapelvében tükröződik, és alapvető fontosságú az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez. Ez a kiépítés alatt álló európai egészségügyi unió egyik építőeleme is. A szociális jogok európai pillérének cselekvési tervében kihirdetett új, 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret meghatározza a munkavállalók egészségének és biztonságának elkövetkező években történő javításához szükséges fő prioritásokat és cselekvéseket a világjárványt követő világban, amelyet a zöld és digitális átállás, a gazdasági és demográfiai kihívások, valamint a hagyományos munkahelyi környezet megváltozása jellemez.

Az egészséges és biztonságos munkakörülmények az egészséges és termelékeny munkaerő előfeltételei. Senki sem szenvedhet munkával kapcsolatos betegségektől vagy balesetektől. Ez az uniós gazdaság fenntarthatósága és versenyképessége tekintetében is fontos szempont.

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 26. évfolyam - 2022. 2. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2021. évi tevékenysége Magyarországon Nagy Imre, Grónai Éva, Brunner Péter, Nagy Sarolta, Borosné Béres Erzsébet, Farkas Ildikó, Preiszler Rita

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Életkormenedzsment és munkaképesség - Útibeszámoló Mészáros Fanni, Borbély Noémi, Dr. Kudász Ferenc
  • Kórházi dolgozók védelme a foglalkozási rákkeltő kockázatoktól - Útibeszámoló Dr. Kudász Ferenc
  • Harmadik európai foglalkozás-orvostani szakvizsga
  • Ergonómia és emberi tényezők szakember képzés indul Dr. Jókai Erika
  • Európai Bizottság - Sajtóközlemény 93 FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

BETEKINTÉS

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2021. évi tevékenysége Magyarországon

Nagy Imre, Grónai Éva, Brunner Péter, Nagy Sarolta, Borosné Béres Erzsébet, Farkas Ildikó, Preiszler Rita

 

Összefoglalás:

2021-ben a Covid 19 világjárvány ráirányította a figyelmet a munkahelyi egészségvédelem fontosságára, egyrészt az egészséget nem veszélyeztető munkavégzési feltételek és körülmények biztosításának szükségességére, másrészt külön és hangsúlyosan a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok által az üzletfolytonosság, azaz a nemzetgazdaság működőképességének megtartásához nyújtott munkahelyi egészségügyi támogatására, ennek elengedhetetlen voltára, harmadrészt a világjárvány leküzdésében való aktív közreműködésükre, kiemelve a munkavállalók folyamatos egészségügyi ellátását. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok alapfeladataikat a járvány idején is ellátták mind az alapszolgálatokban, mind a szakellátó helyeken.

2021-ben 2199 orvos dolgozott a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban, közülük 775-en főállásban tevékenykedtek. Az orvosok 89,9%-a rendelkezik foglalkozás-orvostan szakképesítéssel. A szakápolók száma 2758 fő volt. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok 2 197 476 szervezett munkavégzésben dolgozó munkavállaló ellátását biztosították, 2 048 349 esetben végeztek munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, 70 962 munkavállaló kapott munkakörhöz előírt kötelező védőoltást, 4 285 esetben történt sikeres munkahelyi rehabilitáció.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkahigiénés tevékenységük során rendszeresen elemzik a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatokat. Jelentős a szolgálatok által végzett népegészségügyi szűrővizsgálatok száma is, amely a jelentés évében 262 247 munkavállalót érintett. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek munkájában a leggyakoribb vizsgálati típus a beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálat volt, összesen 47 454, valamint a foglalkoztathatósági szakvélemények készítése 16 102 esetben.

Kulcsszavak: foglalkozás-egészségügy, népegészségügyi szűrővizsgálat, munkaegészségügyi tevékenység.

Summary: The authors report on the development of the organisational and operational ac-tivities of occupational health services and occupational health consultations. In 2021 2199 physicians were working in the occupational medical services, 775 of them full-time. Most of them – 89,9 percent – were qualified occupational physician. The number of specially trained nurses was 2758.

Key words: occupational health, public health screening examination, occupational health activity

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 26. évfolyam - 2022. 3. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • A 2021. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése Dr. Nagy Károly, Dr. Budavölgyi Attila, Dr. Hudák Aranka, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kardos Kálmán, Dr. Martin János, Dr. Mozsolits-Balog Zsófia, Dr. Pápay Kornélia, Dr. Vida Judit, Dr. Kudász Ferenc, Tauszik Katalin, Vágó Judit,Dr. Nagy Imre

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Jelentés a munkavédelmi hatóság 2022. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól Technológiai és Ipari Minisztérium

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • A személyre szabott funkcionális kapacitás értékelés előrejelzési érvényessége mozgásszervi betegségben szenvedő betegek között
  • A foglalkozási hideg expozíció összefüggésben van a nyaki- és a derékfájdalommal, illetve a kisugárzó ágyéki fájdalommal
  • Otthoni segítők légzőszervi teljes illékony szerves vegyület, illetve klór expozíciója szimulált fürdőszoba takarítás során: Laboratóriumi vizsgálat hagyományos és „zöld” termékekkel

BETEKINTÉS

A 2021. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése

Dr. Nagy Károly, Dr. Budavölgyi Attila, Dr. Hudák Aranka, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kardos Kálmán, Dr. Martin János, Dr. Mozsolits-Balog Zsófia, Dr. Pápay Kornélia, Dr. Vida Judit, Dr. Kudász Ferenc, Tauszik Katalin, Vágó Judit,Dr. Nagy Imre

Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

Összefoglalás

A szerzők ismertetik a 2021-ben bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek adatait. Részletesen elemzik a foglalkozási megbetegedések kórformák szerinti alakulását, az esetszámok nem és korcsoportonkénti, nemzetgazdasági ágazatonkénti és területi megoszlását. Az elemzés alapján megállapítható, hogy – hasonlóan az előző évekhez – a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése nem kielégítő. A bejelentések elmaradásának okaként a munkáltató, a munkáltatótól anyagilag közvetlenül függő foglalkozás-egészségügyi szolgálat és sok esetben a munkavállaló ellenérdekeltsége markánsan megmutatkozik.

Kulcsszavak:

foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset, esetszám, kórforma, korcsoport, nemzetgazdasági ágazat Summary figures of occupational diseases and cases of increased exposure reported in 2021

Abstract:

The authors account for the number of occupational diseases and cases of increased exposure reported in 2021. Detailed analysis has been performed on the number of cases according to diagnoses, gender and age groups, national economical branches, and also regional distribution. The analysis points out that the reporting of cases – similarly to those of the perevious years – is still unsatisfactory. The reason for the failure of reporting is that it interferes with the interest of employers, the occupational health service, financially dependent on employers, and in many cases also the interest of employees.

Key words:

occupational diseases, cases of increased exposure, number of cases, diagnoses, age group, national economical branches

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 26. évfolyam - 2022. 4. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

EREDETI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZLEMÉNY

  • Tájékoztatás a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XLI. Kongresszusáról Prof. dr. Cseh Károly, dr. Nagy Imre, dr. Grónai Éva
  • Foglalkozási pseudoporphyriák dr. Budavölgyi Attila
  • Morbilli szűrővizsgálat jelentősége. A foglalkozás-egészségügyi szakápolók feladatai Farkas Ildikó, dr. Grónai Éva
  • Krónikus unalom a munkahelyen, Boreout szindróma Hranyczka Pamuki Andrea, dr. Grónai Éva

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • Munkaképesség minden életkorban – Idősödés és egészség Tauszik Katalin, Gábor Edina, dr. Kudász Ferenc

HÍREK, PROGRAMOK

  • Beszámoló a lítium akkumulátorokról szóló szakmai napról dr. Kudász Ferenc

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • Foglalkozási kémiai expozíciók a várandósság alatt és magzati gyarapodás: bizonyíték a Bradfordban Született Tanulmányból

A foglalkozási hideg expozíció az újonnan megjelenő légúti tünetekkel összefüggésben Észak-Svédországban: hosszanti, lakossági tanulmány

 

BETEKINTÉS

Tájékoztatás a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XLI. Kongresszusáról

Összeállították: Prof. dr Cseh Károly elnök, dr Nagy Imre szakmai referens, dr Grónai Éva főtitkár

a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Elnöksége

A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság (továbbiakban MÜTT) XLI Kongresszusa 2022. október 6-8.között a Grand Hotel Esztergomban került megrendezésre.

A kongresszus fővédnöke : dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár volt.

A kongresszus fő témaköre : „XXI. .század foglalkozás-egészségügyi kihívásai”

A kongresszust prof. dr. Cseh Károly, a tudományos társaság elnőke nyitotta meg, aki örömét fejezte ki, hogy a kongresszusra több, mint 150 foglalkozásegészségügyi szakorvos és szakápoló jelentkezett és 30 előadást jelentettek be.

Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a XXI. század a foglalkozás-orvostant művelő mindennapimunkájuk során új szakmai kultúrát követel meg (pl. magas színtű informatikai tudást, nyelvismeret, menedzsment készség.

Az eddig szinte elhanyagolt, foglalkozási mentális egészségi problémák kezelése is elvárt a foglalkozásegészségügyi személyzettől, ahogyan a digitális betegellátás, a telemedicina alkalmazása elengedhetetlen.

Az újonnan megjelenő technológiák meghatározzák a 21. századi foglalkozás-egészségügyi szakembereinek feladatait.

Ezután köszöntötte dr. Tóth László – az egészségügyért felelős - helyettes államtitkár urat, aki a Belügyminisztérium képviseletében tisztelte meg a társaságot. Felkérte néhány szóval üdvözölje a kongresszus résztvevőit.

A helyettes államtitkár úr köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy a foglalkozás-egészségügynek nem csak a foglalkozási megbetegedések felismerésében van jelentős szerepe, hanem a nem fertőző megbetegedések megelőzésében is. Eddig is óriási munkát fejtettek ki ezen a területen, a közelmúltban az egészségügyi dolgozók körében végzett Hepatitisz C és Morbilli szűrővizsgálatok végzésében, amely szakmai munkára a jövőben a különböző népegészségügyi szűrővizsgálatok területén továbbra is számít egészségügyi kormányzat.

Jó és sikeres tanácskozást kívánt a résztvevőknek.

Ezt követően hangzottak el a plenáris előadások. „Foglalkozásegészségügy ma” címmel dr. Nagy Imre c. egyetemi docens az NNK Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztály vezetője tartott előadást.

„A nagyvállalati transzformáció kihívásai és lehetséges megoldásai- foglalkozás-egészségügyi szerepvállalással” címmel Német Kinga, az AUDI Hungária Zrt. személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja tartott előadást.

„A munkaképeség felmérése munkaszimulátor alkalmazásával, a beválás előrejelzése mesterséges intelligencia segítségével” Prof. dr. Izsó Lajos professzor emeritus, a Budapesti Műszaki és Gazda- Foglalkozás-egészségügy 2022/4 155 ságtudományi Egyetem Ergonómiai és Pszichológiai Tanszék korábbi vezetője tartott előadást.

 

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 27. évfolyam - 2023. 1. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

Köszöntő

A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYBEN ALKALMAZOTT ELJÁRÁSOK

  • A helyes gyakorlat foglalkozás-egészségügyi vonatkozásai Erősné Bereczki Edit

ESETISMERTETÉS

  • Rheumatoid arthritises munkavállaló munkaképességének megtartása Fekete Zsuzsa, Nagy Sarolta

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2022. évi tevékenysége Magyarországon Nagy Imre, Grónai Éva, Brunner Péter, Nagy Sarolta, Borosné Béres Erzsébet, Farkas Ildikó, Preiszler Rita
  • Munkaképesség- és életkormenedzsment

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A BÍRÓSÁGI ÍTÉLKEZÉS TÜKRÉBEN

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

  • Alsó húgyúti panaszokkal összefüggő foglalkozási kockázati tényezők dolgozó nők között: rendszeres áttekintés
  • Zavaró káprázás és pszichés terhelés számítógépes munka során: szubjektív válaszok és összefüggések a nyak fájdalma és a trapézizom véráramlása között

 

BETEKINTÉS

Kedves Kollégák!

Tisztelettel köszöntöm Önöket a Foglalkozás-egészségügy című folyóirat első elektronikus kiadványának hasábjain immár, mint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezetője. Mint ahogyan az Önök előtt is ismert 2023. augusztus 1-jétől az NNK az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel közösen, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központként szolgálja és védi a lakosság egészségét.

A Belügyminisztérium e két háttérintézménye külön-külön is jelentős szerepet töltött be az egészségügyi ellátás biztonságát garantáló hatóságok között, az összevonással pedig egy átláthatóbb rendszer gyorsabban és hatékonyabban segíti majd a betegbiztonságot és az egészségtudatosság növelését. Fő célkitűzésünk továbbra is a megelőzés-, illetve a már megbetegedettek biztonságos körülmények között való ellátásának biztosítása.

Az elmúlt években fokozott társadalmi figyelem és elvárás irányult mindkét intézet felé; a világjárvány, annak feltárása és az arra adott válaszok határozták meg mindennapjainkat. A járvány és a járvány miatti korlátozások különös lökést adtak a digitális megoldások fejlesztésének, ezen belül a telemedicinanak is, mely betegek tízezreinek teszi lehetővé, hogy távolról is kapcsolódjanak az egészségügyi szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz, terápiákhoz, de létfontosságú szerepet játszik a rutinellátásban is.

A digitalizáció előnyeit kiadványaink, folyóirataink esetében is alkalmazni kívánjuk, ezért a Foglalkozásegészségügy című folyóirat az idei évtől már kizárólag elektronikus formában találják meg online felületünkön.

Köszönjük minden kedves olvasónk eddigi bizalmát. Bízunk benne, hogy az újításokkal méltóképpen tudjuk továbbvinni és fejleszteni folyóiratunk által vállalt eddigi feladatainkat.

Üdvözlettel:

Dr. Müller Cecília

országos tisztifőorvos

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 28. évfolyam - 2024. 1. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

  • A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYBEN ALKALMAZOTT ELJÁRÁSOK - A mentális egészség szerepe a munkahelyen-munkaegészségügyi vonatkozások (Erősné Bereczki Edit)
  • SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS - A 2022. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése (Dr. Nagy Károly, Dr. Hudák Aranka, Dr. Lászlóffy Marianna, Dr. Kardos Kálmán, Dr. Martin János, Dr. Pápay Kornélia, Dr. Vida Judit, Vágó Judit, Rille Szilvia, Tauszik Katalin, Dr. Nagy Imre)
  • FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK - Mennyire hatásosak a munkahelyi lelki egészség és jóllét fokozását célzó beavatkozások? Áttekintő közlemények összefoglalása és a bizonyítékok feltérképezése
  • FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK - Hogyan ütemezzük az éjszakai műszakot, hogy csökkenjenek a munkavédelmi kockázatok?
  • FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK - Munkaköri teheremelés és -mozgatás időtartama és a hosszas táppénzes állomány kockázata: követéses vizsgálat 45 000 dolgozó részvételével
  • FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK - Rézöntödei dolgozók különféle expozíciós utakból származó becsült ólomterhelése – esettanulmány

 

BETEKINTÉS

A mentális egészség szerepe a munkahelyen -munkaegészségügyi vonatkozások

dr. Erősné dr. Bereczki Edit

Összefoglalás:

A mentális egészség fenntartásának és a mentális zavarok megelőzésének meghatározó színtere a munkahely, ahol az emberek életük jelentős részét munkával töltik el. Az ILO és a WHO 2022-ben közreadott felmérése1 – a Mentális egészség a munkahelyen: Szakpolitikai ismertető – szerint a világon napjainkban a munkaképes korú felnőtt lakosság legalább 15%-a (közel egymilliárd fő) mentális rendellenességekkel küzd. Minden negyedik európai munkavállaló véli úgy, hogy a munka negatív hatású az egészségére nézve, a kedvezőtlen munkakörnyezet fizikai és mentális egészségi problémák kialakulásához vezet. A WHO szerint 2030-ra a munkahelyi túlzott lelki és idegi megterhelés, a pszichoszociális kóroki tényezők miatt várhatóan a depresszió lesz az egyik leggyakoribb foglalkozási megbetegedés. A munka világának gyors változásai a munkahelyi mentális egészség globális megközelítését igénylik.

Kulcsszavak:

egészség és mentális egészség, mentális zavarok, munkahelyi jól-lét, életminőség, pszichoszociális kockázatok, idősödő munkavállalók, műszakos munka, a mentális egészség globális megközelítése.

Summary:

The decisive arena for maintaining mental health and preventing mental disorders is the workplace, where people spend the meaningful part of their lives at work. According to the survey published by the ILO and the WHO in 2022 – „Mental health at the workplace: Policy overview” – at least 15% of the working-age adult population in the world today (nearly one billion people) suffers from mental disorders. Every fourth European worker believes that work has a negative effect on their health, that an unfavorable working environment leads to the development of physical and mental health problems. According to the WHO, depression is expected to be one of the most common occupational diseases by 2030 due to excessive mental and nervous strain at work and psychosocial pathological factors. Rapid changes in the world of work require a global approach to mental health at work.

Keywords: health and mental health, mental disorders, well-being at work, quality of life, psychosocial risks, aging workers, shift work, global approach to mental health.

 

Foglalkozás-egészségügy Tudományos és továbbképző folyóirat - 29. évfolyam - 2025. 1-2. szám

A FOLYÓIRAT TARTALMA

SZAKMAI, SZAKMAPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÁS

  • A 2023. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése
  • Jelentés a veszélyes anyaggal végzett tevékenységek munkavédelmi célvizsgálatáról
  • A munkavédelmi hatóság 2019-2023. évben végzett ellenőrzéseinek munkaegészségügyi tapasztalatai
  • A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2023. évi tevékenysége Magyarországon
  • A biológiai kóroki tényezők jelentősége a munka világában

TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK

  • Öt SARS-CoV-2-vakcina országos eredményességi vizsgálata Magyarországon – a HUN-VE vizsgálat
  • BESZÁMOLÓK
  • A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos TársaságXLIII. kongresszusáról
  • Interreg BURNOUT PREVENT projekt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban

FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK

JOGSZABÁLYOKRÓL

  • Az Alkotmánybíróság határozata

 

BETEKINTÉS

A 2023. évi foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek szakmai értékelése

Dr. Nagy Károly, dr. Hudák Aranka, dr. Lászlóffy Marianna, dr. Kardos Kálmán, dr. Martin János, dr. Pápay Kornélia, dr. Vida Judit, Vágó Judit, Rille Szilvia, Tauszik Katalin, dr. Nagy Imre

Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

Összefoglalás

A szerzők ismertetik a 2023-ban bejelentett foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek adatait. Részletesen elemzik a foglalkozási megbetegedések kórformák szerinti alakulását, az esetszámok nem és korcsoportonkénti, nemzetgazdasági ágazatonkénti és területi megoszlását. Az elemzés alapján megállapítható, hogy – hasonlóan az előző évekhez – a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek bejelentése nem kielégítő.

A bejelentések elmaradásának okaként a munkáltató, a munkáltatótól anyagilag közvetlenül függő foglalkozásegészségügyi szolgálat és sok esetben a munkavállaló ellenérdekeltsége markánsan megmutatkozik.

Kulcsszavak: foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset, esetszám, kórforma, korcsoport, nemzetgazdasági ágazat.

Summary: figures of occupational diseases and cases of increased exposure reported in 2023.

Abstract

The authors account for the number of occupational diseases and cases of increased ex-posure reported in 2023. Detailed analysis has been performed on the number of cases according to diagnoses, gender and age groups, national economical branches, and also regional distribution. The analysis points out that the reporting of cases – similarly to those of the perevious years – is still unsatisfactory. The reason for the failure of report-ing is that it interferes with the interest of employers, the occupational health service, fi-nancially dependent on employers, and in many cases also the interest of employees.

Key words: ooccupational diseases, cases of increased exposure, number of cases, diagnoses, age gro-up, national economical branches.

Interaktív adatpublikációs dashboardok

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és járványok Magyarországon

Az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények által kötelezően jelentett, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és járványok, valamint az európai pont-prevalencia (PPV) vizsgálat legfrissebb hazai adatai.

Tovább
Minden jog fenntartva © 2026 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ

rrf badge

rrf badge