Mit jelent az élelmiszer tápanyagprofilja?

A tápanyagprofil az élelmiszerben levő tápanyagok mennyisége, egymáshoz viszonyított aránya. Meghatározásánál elsősorban a táplálkozás-élettanilag nem kedvező tápanyagokat (zsírok, telített zsírsavak, transzzsírsavak, cukrok, só/nátrium) kell figyelembe venni, de tekintettel kell lenni az élelmiszer lakosság táplálkozásában betöltött szerepére, a benne levő előnyös tápanyagokra is. A tápanyagprofil kidolgozása, alkalmazásának életbe léptetése jelenleg széleskörű vizsgálat és mérlegelés tárgyát képezi. A döntéshozatalig javasolt elkerülni az állítások alkalmazását a magas zsír-, telített zsír-, cukor-, sótartalmú élelmiszereken, kivéve a zsír, telített zsírsavak, transzzsírsavak, cukrok, só/nátrium csökkentésére utaló állításokat.

Szükséges étrend-kiegészítőket fogyasztani?

A kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás biztosítja a szervezet egyensúlyi állapotához, normál működéséhez szükséges tápanyagokat (fehérje, szénhidrát, zsír, vitamin, ásványi anyag, élelmi rost) és a biológiailag aktív összetevőket is (antioxidánsok, L-karnitin, prebiotikumok, probiotikumok stb.).

Adódhatnak azonban olyan élethelyzetek – szigorú diéta, fogyókúra, felfokozott, rohanó életmód, betegségek utáni lábadozás stb. –, amikor a megszorítások, a kiegyensúlyozatlan, esetleg egyoldalú étrend, a szervezet kimerült állapota miatt étrend-kiegészítő fogyasztására lehet szükség a szervezet egyensúlyi állapotának fenntartásához.

Természetesen egyetlen étrend-kiegészítő sem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást, a normál ütemű életmódot, a megfelelő pihenést és alvást, vagy fogyókúra esetén a túlzások nélküli, szakember által összeállított étrendet.

Az étrend-kiegészítők nem sugallhatják a fogyasztó számára a következőket:

• Betegségmegelőző, vagy azt kezelő hatás, vagy erre történő utalás;

• Arra vonatkozó állítás vagy utalás, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok és biológiailag fontos anyagok bevitelére;

• A fogyókúra során várható testtömeg csökkenés üteme, mértéke.

Biztonságos az étrend-kiegészítő?

Az élelmiszerek, így az étrend-kiegészítők esetében is irányadó az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK rendelet, amelynek 14. cikk (1) bekezdése értelmében nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. Az élelmiszerjog követelményeinek betartásáért az élelmiszer-vállalkozásnak kell felelősséget vállalnia.

Az előbbiek értelmében, az egyes termékek biztonságosságának és jogszabályoknak való megfelelésének biztosítása az élelmiszervállalkozó feladata és felelőssége.

Mi az a CBD?

A kannabinoidok olyan vegyületek, amelyek a kannabinoid-receptorokon keresztül fejtik ki hatásukat. Ezek a specifikus kötőhelyek elsősorban a központi idegrendszerben találhatók, de néhány egyéb szövetben, sőt az immunrendszer elemeiben is kimutatták a jelenlétüket. A CBD egy nem pszichoaktív kannabinoid, amely főként a kendernövény virágzatában található, a levelekben, a szárban és a magokban csak elenyésző mennyiségben van jelen.

Mit kell tudni a CBD-t tartalmazó étrend-kiegészítőkről?

Az étrend-kiegészítők is élelmiszerek. Az EU Új élelmiszer munkabizottság álláspontja alapján a kannabinoidokat (pl. THC, CBD) tartalmazó Cannabis sativa (kender) kivonatok és egyéb származékok új élelmiszernek minősülnek. Mivel azok fogyasztásának története nem igazolt, így kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre. Az új élelmiszer státusz vonatkozik önmagukra a kivonatokra és minden olyan termékre, amikhez ezeket hozzáadják (pl. kendermagolaj). Az előzőekben leírtak érvényesek a megnövelt CBD tartalmú kendermagolajokra és egyéb kendermag-/kenderkészítményekre is.

Lehet-e jogszerűen forgalmazni CBD-t tartalmazó étrend-kiegészítőket?

Az új élelmiszerek kizárólag akkor használhatóak fel élelmiszerként vagy élelmiszer összetevőjeként (így étrend-kiegészítőkben), ha az Európai Parlament és Tanácsi 2015/2283/EU rendelet alapján engedélyt kapnak. A CBD esetében közösségi szintű engedélyezés még egy esetben sem történt meg, így annak felhasználása táplálkozási és élelmiszerbiztonsági okokból nem jogszerű.

Kinek kell bizonyítani azt, hogy a CBD nem jelent kockázatot az emberi egészségre?

Mivel a CBD új élelmiszer, ezért a 2015/2283/EU rendelet értelmében a terméket piacra helyező gazdasági szereplőnek a feladata annak bizonyítása, hogy a CBD nem jelent kockázatot az emberi egészségre. A 178/2002/EK rendelet értelmében csak biztonságos élelmiszer hozható kereskedelmi forgalomba.

Hogyan jár el az NNGYK a bejelentett CBD-t tartalmazó étrend-kiegészítők esetében?

Az étrend-kiegészítőket legkésőbb az első piacra helyezés napján, a 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet értelmében be kell jelenteni az NNGYK-hoz. Az NNGYK a benyújtott dokumentumok alapján kockázatértékelést végez. A fentiekre tekintettel, ezen termékeknél minden esetben közegészségügyi kockázat merül fel, így az észrevételeink megküldésre kerülnek a Bejelentő, valamint az étrend-kiegészítők hatósági ellenőrzését ellátó, területileg illetékes, népegészségügyi feladatkörben eljáró járási (fővárosi, kerületi) hivatal részére is, további intézkedés megtétele céljából.

Forgalmazhatók-e étrend-kiegészítők 3 éves kor alatti gyermekek számára?

Az NNGYK – az Egészségügyi Szakmai Kollégium Csecsemő- és Gyermekgyógyászat Tagozatának (a továbbiakban: Szakmai Kollégium) véleményével egybehangzó – szakmai álláspontja alapján étrend-kiegészítő készítmények fogyasztása 3 éves kor alatt aggályos lehet, ezért nem javasolt.

Egyes különleges, egyedi esetekben az NNGYK eltérhet a fenti álláspontjától, amennyiben az adott étrend-kiegészítő rendelkezik a Szakmai Kollégium szakmai jóváhagyásával és kifejezett hozzájárulásával, arra vonatkozóan, hogy a termék használata étrend-kiegészítőként indokolt 3 éves kor alatti gyermekek részére.

Mi a menete a Szakmai Kollégiumtól való hozzájárulás kérésének?

A 3 éves kor alatti gyermekek számára ajánlott étrend-kiegészítők forgalmazásához a Szakmai Kollégium véleményét és esetleges hozzájárulását az NNGYK-n keresztül kérheti az élelmiszer-vállalkozó a készítmény bejelentését megelőzően. A már bejelentett termékek esetében, a notifikációs eljárást követően szintén az NNGYK veszi fel a kapcsolatot a Szakmai Kollégiummal.

Hol találhatók az engedélyezett a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások?

Az alkalmazható tápanyag-összetételre vonatkozó állítások és feltételeik az 1924/2006/EK rendelet mellékletében (érdemes az egységesített változatot nézni), valamint az uniós regiszterben találhatók. Az egészségre vonatkozó állítások legegyszerűbben szintén az uniós regiszterből érhetők el.

Melyek a tartáson/függőben lévő állítások és azok hol találhatók?

A tartáson/függőben lévő állítások olyan állítások, melyeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) még nem értékelt vagy az EU Bizottság még nem mérlegelt, és beadásra kerültek 2008. január 31-ig az 1924/2006/EK rendelet 13. cikk (2) bekezdése értelmében. Ezek csak az élelmiszer-vállalkozó felelőssége mellett alkalmazhatók, amennyiben összhangban vannak a 1924/2006/EK rendelettel és más kapcsolódó rendelkezésekkel, valamint a releváns szakirodalmi adatokkal.

A tartáson/függőben lévő állítások elérhetők az EU Bizottság weboldalán (csak az egészségre vonatkozó állítások azonosító (ID) számainak listája).

A tartáson/függőben lévő állítások ID számai beazonosíthatók az EFSA weboldalán található ún. konszolidált listán. A program megnyitásához "Access" program szükséges).

Tekinthetők-e az engedélyezett egészségre vonatkozó állítások regiszterében vagy az EFSA konszolidált listájának „Tápanyag, Anyag, Élelmiszer, Élelmiszercsoport” oszlopában szereplő anyagok élelmiszerként/élelmiszer-összetevőként jogszerűen felhasználható anyagnak?

Nem! Sem a közösségi nyilvántartás (regiszter), sem az EFSA konszolidált lista nem élelmiszerbiztonsági értékelés. Az állítások engedélyezésekor annak vizsgálata történik, hogy az adott anyag és az élettanihatás között van-e ok-okozati összefüggés. A konszolidált lista pedig önmagában sem tekinthető bármely szempontból jóváhagyott anyaok/állítások listájának. Uniós rendelkezések – például az Európai Parlament és a Tanács (2015/2283/EU) rendelete az új élelmiszerekről –, vagy nemzeti rendelkezések, útmutatások határozzák meg, hogy mi tekinthető élelmiszernek, élelmiszer alkotónak.

Mire kell még figyelni az egészségre vonatkozó állítások alkalmazásakor?

Az egészségre vonatkozó állítások alkalmazásának számos általános és egyedi feltétele van. Az általános feltételek az 1924/2006/EK rendelet 10-12, valamint 14. cikkében, az egyedi feltételek az adott állítás engedélyező rendelkezésében, valamint a regiszterben találhatók. Ezek közül néhány fontos elemet az alábbiakban emelünk ki:

• Egészségre vonatkozó állítások esetén a címkén, vagy ennek hiányában a megjelenítés, vagy reklámozás során szerepelnie kell

  • a változatos, kiegyensúlyozott étrend és egészséges életmód jelentőségére vonatkozó kijelentésnek;

  • az állításban megfogalmazott kedvező hatás eléréséhez szükséges élelmiszer mennyiségnek és fogyasztási mintának;

  • szükség esetén figyelmeztetésnek azok számára, akiknek kerülniük kell az élelmiszer fogyasztását;

  • szükség esetén figyelmeztetésnek a túlzott fogyasztás egészségügyi kockázatára.

• Betegség kockázatát csökkentő állításnál fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az állításban szereplő betegségnek több kockázati tényezője is van, és ezek egyikének megváltoztatása kedvező hatást eredményezhet vagy nem eredményezhet.

• Tápértékjelölés a 1924/2006/EK rendelet 7. cikke, valamint a 1169/2011/EU rendelet figyelembevételével.

• Nem engedhető meg a következő, egészségre vonatkozó állítások alkalmazása:

  • olyan állítások, amelyek azt sugallják, hogy az élelmiszer fogyasztásának mellőzése hatással lehet az egészségre;

  • olyan állítások, amelyek a súlycsökkenés ütemére vagy mértékére utalnak;

  • olyan állítások, amelyek egyes orvosok vagy egészségügyi szakemberek, valamint egyéb, a 11. cikkben nem említett szervezetek ajánlásaira hivatkoznak.