A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján történik a természetes fürdővizek osztályozása és a fürdővíz minőségének ellenőrzése.

Fürdővízminőség értékelése és a természetes fürdővizek osztályozása

A természetes fürdővizek osztályozása azt mutatja, milyen valószínűséggel fordulhat elő szennyezés az adott természetes fürdőhelyen.

A fürdővizek minőségi besorolása egy kockázatalapú rendszeren alapszik. Erre azért van szükség, mert egy természetes víztest állapota folyamatosan, akár óráról órára változhat, így a fürdővíz jellemző minőségéről érdemi információ egy-egy minta alapján nem, csak statisztikai módszerrel nyerhető. A minősítéssel azt jellemzik, hogy mekkora a kockázata az adott víztest szennyeződésének. Ez alapján négy kategóriába sorolhatóak a fürdővizek: kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt. A jó vagy kiváló minőségű fürdővizek esetében nagyon alacsony annak kockázata, hogy egy adott napon szennyezés veszélyezteti a fürdőzők egészségét. A kifogásolt minősítésű fürdővizek esetében nagyobb a kockázat, bár jellemzően nem folyamatosan rossz a víz, hanem eseti, általában szélsőséges időjárási körülményekkel összefüggő szennyezések rontják le a vízminőséget. Nagy mennyiségű csapadék a partról vagy közeli (szenny)vízbefolyásokból moshat be szennyeződést. Ahol tartósan rossz a vízminőség, ott a területileg illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) véglegesen megtiltja a fürdőzést.

A természetes fürdővizek osztályozása általában a legutolsó négy fürdési idény vízvizsgálati eredményeinek adatsorát figyelembe véve, statisztikai számítási módszerekkel történik.

Azon fürdővizek, amelyek nem rendelkeznek a számításokhoz szükséges mintaszámmal (pl. új fürdővíz), az osztályozás során a „nem minősíthető” besorolást kapják. Ezek a fürdővizek is folyamatos ellenőrzés alatt állnak, fürdőzésre alkalmasak, a vízminőségük megfelelő.

A természetes fürdővíz minősége

A természetes fürdővizek vízminőségét a kormányhivatal a fürdési szezon előtt és a szezon ideje alatt is folyamatosan figyelemmel kíséri.

Az üzemeltetők a fürdővíz minőségellenőrzésére a fürdési idény előtt és a szezon alatt több alkalommal elvégeztetik a fürdővízminták laboratóriumi vizsgálatát. Ezen kívül esetileg hatósági mintavételezések is történnek. A fürdővízből vett minták vizsgálata során szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktériumok, úgynevezett fekális indikátor baktériumok (E. coli és Enterococcus) számát határozzák meg. A laboratórium mintavevői a vízmintavétel mellett a helyszínen vizsgálják, hogy van-e a fürdőhelyen látható szennyezés (pl. kátránymaradék, üveg, műanyag, gumi vagy egyéb hulladék), intenzív hínárosodás, vagy vízvirágzásra utaló jel (pl. a víz elszíneződése, átlátszóság csökkenése, esetleg hínárosodás).

Az egyes minták minősítése (megfelelő/nem megfelelő) is a fekális indikátorbaktériumok száma alapján történik. Határértéket meghaladó eredmény esetén átmeneti fürdési tilalom kerül elrendelésre addig, amíg a szennyezés igazolhatóan le nem vonult, és ameddig az adott fürdővízből vett két egymást követő minta megfelelő eredményt ad. Ez a szennyezés típusától függően néhány naptól akár több hétig is terjedhet. Amíg a szennyezés meg nem szűnik, a fürdési tilalom alá eső fürdővizeket – a kormányhivatal rendelkezése alapján – fürdést tiltó táblával kell megjelölni.​

Tájékoztatás

Az összes kijelölt hazai természetes fürdővíz osztályozása megtalálható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) honlapján az alábbi linken:

https://nngyk.gov.hu/hu/temaink/termeszetes-furdok/termeszetes-furdovizek-minosege.html

Az NNGYK térképes felületén mindkét vízminőségre vonatkozó információ elérhető: megkereshető a kiválasztott fürdőhely legutolsó éves fürdővízminősítése (kiváló, jó, tűrhető, kifogásolt), valamint a legfrissebb fürdővízminta eredményének értékelése (megfelelő/nem megfelelő) a mintavételi dátum feltüntetésével.

https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/terkepes-informaciok/furdovizminosegi-terkep

A természetes fürdővizek alapadatait, jellemzőit tartalmazó informatív tájékoztató füzetek az alábbi linken érhetők el:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/tajekoztato-fuzetek.html

Fontos, hogy a fürdővíz osztályozását, valamint a legutolsó fürdővíz vizsgálati eredményeket az üzemeltetőknek a helyszínen közzé kell tenniük. A fürdési tilalmat minden esetben jelezni kell a helyszínen, illetve általában a helyi sajtóban is kihirdetik.

Fürdőzés előtt érdemes az NNGYK, a területileg illetékes kormányhivatal, illetve a fürdőhely honlapján vagy a helyszínen tájékozódni.

A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről

A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint: „a folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek.”

A természetes fürdőkre vonatkozó közös európai szintű szabályozás a 2006/7/EK fürdővíz irányelv, melyet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) ültetett át a magyar jogrendbe.

Természetes fürdővíz: a felszíni vizek minden olyan eleme, amelyek használatát a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) fürdési célra engedélyezte (a továbbiakban: fürdővíz), és amelyre nem áll fenn a fürdés állandó hatósági tilalma,

Természetes fürdőhely: fürdési célra engedélyezett víz és a hozzá tartozó vízparti terület (a továbbiakban: fürdőhely).

A fürdővíz használatának engedélyezése, fürdőhely kijelölése

A vízparti terület tulajdonosának kérelmére a területileg illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) fürdőhely kijelölési eljárást folytat le, melynek keretében dönt az üzemeltetni kívánt fürdőhely kijelöléséről.

A természetes vizek fürdési célú használatának engedélyezéséről a fürdőhely üzemeztetőjének kérelmére a területileg illetékes kormányhivatal dönt. A fürdőhely üzemeltetője a kérelemmel egyidejűleg benyújtja az üzemeltetési szabályzatot. Az üzemeltetési szabályzatnak a fürdőhely szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat kell tartalmaznia.

Ha a kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó felszíni vizekben a fürdőzők számának napi átlaga legalább 8 egybefüggő naptári héten várhatóan meghaladja a 100 főt, valamint megvannak a fürdőzés közegészségügyi követelményei, a kormányhivatal – hivatalból indított eljárásban – minden év május 1. napjáig dönt a fürdővíz fürdési célú használatának (a továbbiakban: fürdővíz használat) engedélyezéséről.

Az eljárás során a kormányhivatalnak vizsgálnia szükséges a fürdővíz és a hozzá tartozó terület alkalmasságát, a védőterületet, a fürdővíz minőségét, az azt befolyásoló környezeti tényezőket és nem utolsósorban, hogy megvannak-e a biztonságos fürdőzést biztosító megfelelő közegészségügyi követelmények.

A biztonságos fürdőzéshez az alábbi közegészségügyi feltételek megléte szükséges:

• a látogatók számának megfelelő számú, méretű és elhelyezésű hulladékgyűjtő edény,
• a fürdésre igénybe vett vízfelület, és a vízpart, valamint az építmények tisztán tartása, karbantartása,
• nemenként elkülönített, kézmosási lehetőséggel felszerelt, a várható legnagyobb vendégszám figyelembevételével külön jogszabály szerint meghatározott számú illemhely, valamint azok tisztán tartása,
• kézmosási, zuhanyozási lehetőség,
• elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei,
• rendszeres rovar- és rágcsálóirtás,
• megfelelő minőségű ivóvíz rendelkezésre állása,
• fürdőzők megfelelő tájékoztatása (pl.: vízmélység, a víz minőségéről és annak megőrzésével kapcsolatos használati szabályokról).

A kormányhivatal a döntése során figyelembe veszi a szakhatóságok és az illetékes jegyző állásfoglalását, a balesetveszély, illetve a területen található szennyező forrás (pl. szennyvíz bebocsátás) kockázataira vonatkozóan.

Amennyiben a fenti feltételek nem állnak rendelkezésre, a kormányhivatal fürdőzés tartós tilalmát rendeli el, amely egy teljes fürdési idény időtartamára érvényes.

Mintavételek, értékelés, fürdővizek minősítése

A fürdővíz minőségének rendszeres ellenőrzésére a kormányhivatal által meghatározott minőségellenőrzési ütemterv szerint kerül sor.

A fürdővíz minőségellenőrzését szolgáló mintavételi ütemtervhez tartozó mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséről üzemeltetett fürdőhely esetében annak üzemeltetője saját költségére gondoskodik.

Egy természetes fürdőhelyet egy szezon alatt általában négy alkalommal vizsgálnak, nyitás előtt, a nyár folyamán pedig havonta egyszer. A szabadvízi fürdővizek esetében a vízmintavétel mellett a helyszínen is szemrevételezik, hogy a víz felületén van-e darabos, úszó szennyeződés, esetlegesen olajfolt, vagy megfigyelhető-e intenzív hínárosodás. A tavakon a vízvirágzásra is figyelnek, ami a köznyelvben kék algának nevezett, allergén toxinokat termelő baktérium elszaporodását jelenti.

A mintavételi ütemterv csak rendkívüli helyzet esetén függeszthető fel. A kieső mintákat ilyen

esetben pótolni kell. A mintavételt és a vizsgálatot akkreditált és természetes fürdővíz vizsgálatokra feljogosított laboratórium végezheti.

A fürdővizek minősítése négy fürdési idény eredményei alapján, az Európai Unió értékelési rendszere szerint, statisztikai alapon történik. A kockázatalapú statisztikai értékelés során nemcsak egy-egy minta megfelelőségét vizsgálják, hanem a vízminőség változásait, és az esetlegesen fennálló egyéb egészségkockázatokat is követik. Ezen besorolás szerint kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt minősítést kaphat egy szabadvízi fürdőhely. A minősítés évente történik,

az adott évi szezon és az előző három év eredményeinek figyelembevételével. Az értékelés alapján több évre visszamenőleg a „kifogásolt” osztályba sorolt fürdővízre legkésőbb az első ilyen besorolást követő öt év elteltével állandó fürdési tilalmat kell bevezetni. A kormányhivatal dönt a fürdőzés állandó tilalmáról.

A fürdőzők tájékoztatása

A fürdővíz minőségére vonatkozó adatok közérdekűek. A nyilvánosság fürdővizekkel kapcsolatos tájékoztatását a Korm. rendeletben előírtak alapján kell biztosítani. A hazai természetes fürdővizek minősítése az alábbi linken megtalálható:

https://nngyk.gov.hu/hu/temaink/termeszetes-furdok/termeszetes-furdovizek-minosege.html

A fürdővíz minőségéről és annak az egészségre gyakorolt hatásáról - kérelemre – a kormányhivatal felvilágosítást ad.

A jegyző a helyben szokásos módon minden évben tájékoztatja a lakosságot:

1. az engedélyezett fürdővizekről,
2. a kijelölt fürdőhelyekről,
3. a fürdési tilalom elrendeléséről,
4. a fürdési tilalom feloldásáról.

Minden fürdővízre vonatkozóan évente, amint az információ rendelkezésre áll, és a fürdési idény teljes időtartama alatt, a fürdővizek 300 méteres körzetén belül, a fürdőzők számára jól megközelíthető és látható módon, engedélyezett fürdővíz esetében a kormányhivatal, kijelölt fürdőhely esetében az üzemeltető hozzáférhetővé teszi:

1. a fürdővíz aktuálisan érvényes osztályba sorolását,
2. az esetleges fürdőzési tilalmat világos és egyszerű jelzés vagy jelkép segítségével,
3. a fürdővíz általános, műszaki szakkifejezésektől mentes leírását az 5. melléklet szerint elkészített fürdővízprofil alapján,
4. a rövid távú szennyezésnek kitett fürdővizek esetében
   1. tájékoztatást arról, hogy a fürdővíz rövid távú szennyezésnek van kitéve,
   2. azon napok számának megjelölését, amelyeken az előző fürdési idény alatt, a rövid távú szennyezés miatt a fürdőzés meg volt tiltva,
   3. az ilyen szennyezés valószínűsíthető vagy ténylegesen bekövetkezésére vonatkozó figyelmeztetést,
5. rendkívüli helyzet előfordulása esetén tájékoztatást annak jellegéről és várható időtartamáról,
6. a fürdőzés megtiltása esetén a fürdőzők erről szóló tájékoztatását az indokok megjelölésével,
7. állandó fürdőzési tilalom bevezetése esetén annak szerepeltetését, hogy az érintett terület többé nem minősül fürdővíznek, a visszaminősítés indokainak megjelölésével,
8. a fürdővízzel kapcsolatos teljes körű információ hozzáférésének módját (pl. honlap megjelölése).

A fürdővízprofil

Az egyes fürdővizek részletes jellemzését a fürdővízprofilok tartalmazzák, amelyekben pontos információ található az adott fürdőhely vízminőségéről, és az azt veszélyeztető kockázatokról is.

A fürdővízprofil tartalmazza többek között a fürdővíz, továbbá az érintett fürdővíz vízgyűjtő területére eső egyéb felszíni vizek olyan fizikai, földrajzi és hidrológiai jellemzőinek leírását, amelyek esetleges szennyezés forrását képezhetik, és amelyek a Korm. rendelet, valamint a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározottak szerint lényegesnek minősülnek; továbbá azon szennyezési okok meghatározását (pl. vízminőség hosszabb távú romlási trendjét vagy cianobaktériumok, illetve makroalgák elszaporodási tendenciáját) és értékelését, amelyek a fürdővizekre hatással lehetnek és károsíthatják a fürdőzők egészségét.

A fürdővízprofilok az alábbi linken érhetők el:

https://nngyk.gov.hu/hu/temaink/termeszetes-furdok/furdovizprofilok.html

Cianobaktériumokkal és makroalgákkal kapcsolatos további információk az alábbi linken találhatók:

https://nngyk.gov.hu/hu/temaink/termeszetes-furdok/lakossagi-tajekoztato-cianobakterium-es-makroalgak.html

Közegészségügyi szempontból nem javasolt a nem engedélyezett fürdővizekben, valamint a nem kijelölt fürdőhelyeken való fürdőzés, mivel ezeken a helyszíneken nem ellenőrzik a víz minőségét és nincsenek meg a fürdőzéshez szükséges higiénés feltételek sem. A közegészségügyi veszélyeken túl számos esetben a balesetveszély miatt tiltott a fürdés (pl. bányatavakban). Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a természetes fürdőhelyeken, különösen a folyóvizeken a vízmélység hirtelen változása és a sodrás lehet veszélyes.

Kerülni kell a felhevült testtel történő hirtelen vízbeugrást. A szülők gyermekeiket a tó és folyópartokon soha ne hagyják felügyelet nélkül!

Lakossági tájékoztató táblák

A kijelölt szabadvízi fürdőhelyeken napszaktól függetlenül jogszabály tiltja a horgászást a teljes fürdési szezonban.

A tiltás oka, hogy a horgászás közvetve és közvetlenül veszélyt jelenthet a fürdőzők egészségére, akkor is, ha nem egyszerre történik.

• Az etetőanyag és a csalimaradványok tápanyagot jelentenek a baktériumok elszaporodásához. A bomló szervesanyag oxigénhiányt és kellemetlen (pl. kénes) szagokat eredményezhet.
• Az így bejutó nitrogén és foszfor a kékalgák burjánzását is elősegíti. A kialakuló vízvirágzás nem csak esztétikai szempontból zavaró a fürdőzők számára – a víz elszíneződése, habzása, úszó algatömegek megjelenése miatt –, hanem a felszaporodott kékalgák toxinokat is termelhetnek. Ezek a toxinok az arra érzékenyeknél légúti irritációt, bőrkiütést okozhatnak.
• Az esetlegesen vízben maradt damil és horog balesetveszélyes, akár súlyos sérülést okozhat.

A fürdőzők egészségének védelme érdekében kiemelten fontos a tiltó szabály betartása.

Mit kell tudni az algákról?

Az algák mennyisége és minősége a felszíni vizekben nem állandó, évszakonként ciklikusan változik. Amíg a kovamoszatok általában tavasszal, március és április hónapban tömegesek, addig a kékalgák (más néven cianobaktériumok) elszaporodásának időszaka a nyár, ami így egybeesik a felszíni vizek legintenzívebb turisztikai igénybevételével.

Amikor a lebegő életmódot folytató cianobaktériumok (ritkán más mikroszkopikus algák) nagy koncentrációban vannak jelen a vízben, vízvirágzásnak vagy vízszíneződésnek nevezzük. Gyakran szabad szemmel is láthatóak apró, zöld kötegek, illetve gombostűfejnyi gömbök vagy pelyhek formájában, esetleg felszíni hab formájában, de a víz kékeszöld elszíneződéséből, az átlátszóság csökkenéséből is következtethetünk a cianobaktériumok elszaporodására. Ezt a tömeges elszaporodást a vízben levő növényi tápanyagok feldúsulása és a napsütéses, szélmentes, forró időjárás együttese okozza, mely összefüggésben van a vízhőmérséklet alakulásával és a vízcsere hiányával is. A kékalgák jelenléte (még ha toxintermelő is) tehát nem vonz maga után automatikusan vízivirágzást, a környezeti feltételek megfelelő alakulása is lényeges a burjánzásukhoz.

A magyarországi vízterekben előforduló vízvirágzásokat néhány kivételtől eltekintve cianobaktériumok idézték elő, azonban egyéb algák tömegprodukciójára is lehet számítani. Az elmúlt években természetes fürdővizekben nem volt erre példa, de a Kis-Balatonon, a görbeházi szivárgó csatornában, és a hajdúszoboszlói téglagyári Öreg-tavon például megfigyelték különböző algák tömeges elszaporodását. Az első két esetben toxintermelést nem igazoltak. A harmadik esetben erőteljes toxintermelést tapasztaltak és jelentős halpusztulást is megfigyeltek. Természetes fürdővizek szempontjából a makroalga szaporodás legutóbb a 2012. évi aszály idején okozott gondot, ekkor a Balaton vízszintje mintegy fél méterrel volt alacsonyabb a megszokottnál, ezért a déli parti sáv egy jelentős része szárazra került. A Cladophora glomerata nevű fonalas zöldalga a partközeli sekély, 10-20 centiméter mélységű és akár 35 Celsius fokra felmelegedő vízben képes gyorsan elszaporodni hátrányosan befolyásolva a fürdőéletet. A jelenség a vízszint megemelkedésével megszűnt, de hasonló tömeges hínárosodás más fürdővizeken is előfordul. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a makroalgák egészségre káros, veszélyes anyagokat nem termelnek, csak esztétikai, kényelmi problémát okoz.

Mit okozhatnak?

A kékalgák által termelt toxinok nemcsak a vízi élővilágra hatnak, hanem az emberi szervezetre is veszélyesek lehetnek.

A vízpermettel az orrba, légutakba és szembe kerülő kékalgák nyálkahártya-irritációt, asztmatikus tüneteket okozhatnak. Fürdőzőknél felületi érintkezés esetén bőrirritációt, a véletlenül lenyelt vízzel az emésztőrendszerbe kerülve pedig lázat, hányást és hasmenést idézhetnek elő. Ez utóbbi különösen gyermekeknél gyakori, és sokszor súlyos problémákat okozó jelenség. A kékalgák méregtermelése azonban nem állandó, vagy fajra jellemző tulajdonság. Előfordul, hogy ugyanazon faj populációjának toxintermelése egy adott víztestben térben és időben is változik. Gyakran előfordulnak toxint egyáltalán nem termelő törzsek is, de egy cianobaktérium faj akár többféle toxint is termelhet, melyek a szervezet különböző területein (pl. bőr, máj, idegrendszer, egyéb sejtek) fejthetik ki hatásukat.

Hazánkban vízvirágzás kapcsán kialakult tömeges emberi megbetegedésről eddig nem számoltak be, csak egyedi bőrirritációs esetekről van tudomás.

Különböző kékalga-fajok tömeges burjánzása a Föld legtöbb országában már leírásra került. A magyarországi vízterekben elsősorban a mikrocisztin toxint termelő (pl. Microcystis) fajok előfordulása jellemző.

Mit lehet tenni, mit tesz a hatóság?

A vízivirágzás kockázata mérsékelhető, ha csökkentik az üledékben felhalmozódott tápanyagok mennyiségét. Tekintettel arra, hogy a természetes fürdővizek esetén a különböző vízkezelési módszerek (pl. vegyszerezés) nem engedélyezettek, a legcélravezetőbb módszer a mederkotrás.

A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint, ha a korábbi tapasztalatok vagy a fürdővízprofil cianobaktérium-burjánzás lehetőségét jelzi, a fürdővíz használatának engedélyezése során tartott helyszíni szemlének ki kell terjednie a cianobaktérium-burjánzás helyszíni vizsgálatára. Ha a helyszíni szemle alapján a cianobaktérium-burjánzással összefüggésben egészségügyi kockázat megállapítható vagy valószínűsíthető, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) hivatalból vagy a fürdőhely üzemeltetőjének bejelentésére haladéktalanul intézkedik a további a cianobaktérium-burjánzással összefüggő egészségügyi kockázatot feltáró vizsgálatok (fitoplankton analízis, cianobaktérium sejtszám meghatározás, klorofill kimutatás) elvégzéséről. A Korm. rendelet előírásai szerint 50µg/l klorofill-a és 100 000 cianobaktérium sejt/ml koncentrációt meghaladó algamennyiség esetén – amennyiben a fürdőzést fenn kívánják tartani – toxikológiai vizsgálatot kell végezni és a toxintartalmat meghatározni. Ha a toxikológiai teszt pozitivitást mutat vagy a toxintartalom a 20μg/l-t meghaladja, a felszíni víz fürdővízként nem használható, azaz kifogásolt minőségű. A közvetlen hatás miatt ebben az esetben a Kormányhivatal azonnali fürdőzési tilalmat rendel el, és tájékoztatja a jegyzőt és a nyilvánosságot.

A fürdőzési tilalom csak megfelelő vizsgálati eredmények után kerül feloldásra. A gyermekek lehetséges érintettségekor már gyanú esetén (pl. a víz zöldes elszíneződése, átlátszóság csökkenése) is megtiltják a fürdést a negatív vízvizsgálati eredményig.

Mit tehetnek a fürdőzők egészségük érdekében?

• Ha természetes fürdővíz használatát követően ismeretlen kiütéseket tapasztal a bőrén, esetleg hányásos/hasmenéses tünetei vannak, jelentkezzen kezelőorvosánál és tájékoztassa őt a fürdőzés tényéről és helyszínéről,
• Fürdést követően zuhanyozzon le, mely minden esetben ajánlott, de a vízvirágzás szempontjából kockázatos fürdőhelyeken különösen, mivel kismértékű szennyezés esetén megelőzhető a bőrirritáció kialakulása,
• Nagyon intenzív vízvirágzás esetén még a közvetett kontaktus (pl. csónakázás, szörfözés) is kerülendő, mivel van dokumentált eset ilyen módon elszenvedett légúti irritációra,
• A nem kijelölt fürdőhelyeken való fürdőzés nem javasolt, mivel ezeken a helyszíneken a víz minőségét nem ellenőrzik, a fürdőzés higiénés feltételei nincsenek meg. A közegészségügyi veszélyeken túl sok esetben a balesetveszély miatt tiltott a fürdés (pl. bányatavak).

Természetes fürdőhely területén a fürdési szezonban nem lehet horgászni

A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 1. § (1) bekezdése szerint: „a folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek.

A BM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint tilos fürdeni az alábbi helyszíneken:

1. hajóútban;
2. hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
3. vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
4. kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;
5. egészségre ártalmas vizekben;
6. a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;
7. vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;
8. éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve, ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;
9. ahol azt tiltó tábla jelzi.”

A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza a tavainkon, folyóvizeinken kijelölt fürdőhelyekre vonatkozó előírásokat, melyek biztosítják a megfelelő minőségű fürdővizet és a fürdőzők számára a biztonságos fürdőzést.

A Korm. rendelet 2. § a) pontja alapján a természetes fürdővíz a felszíni vizek minden olyan eleme, amelyek használatát a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) fürdési célra engedélyezte (a továbbiakban: fürdővíz), és amelyre nem áll fenn a fürdés állandó hatósági tilalma.

A 2. § b) pontja szerint természetes fürdőhely fürdési célra engedélyezett víz és a hozzá tartozó vízparti terület (a továbbiakban: fürdőhely).

Természetes vizeinkben csak ott szabad fürödni, mely rendelkezik a fenti engedéllyel.

Az NNGYK térképes felületén megkereshető az összes engedélyezett fürdőhely, annak a legutolsó éves fürdővízminősítése (kiváló, jó, tűrhető, kifogásolt), valamint a legfrissebb fürdővízminta eredményének értékelése (megfelelő/nem megfelelő) a mintavételi dátum feltüntetésével:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-laboratoriumi-foosztaly/terkepes-informaciok/furdovizminosegi-terkep

A fürdővíz használatának engedélyezése során a kormányhivatal meghatározza a fürdési idény tartamát is, mely egy adott időszakra vonatkozik napszaktól függetlenül.

A fürdőhely üzemeltetésének szabályait a Korm. rendelet 7. melléklete tartalmazza. Ennek 7. pontja alapján a fürdőhely területén a fürdési szezonban horgászni nem szabad!

A horgászati tilalom napszaktól függetlenül a teljes fürdési szezonra érvényes.

Fenti jogszabályi rendelkezést, azaz a fürdőhelyeken a horgászat tilalmát, az alábbi közegészségügyi és környezetvédelmi szempontok támasztják alá.

A horgászati tevékenység során, különösen az etetés és csalizás révén, jelentős mennyiségű szerves anyag és tápanyag juthat a vízbe, ami lényegesen befolyásolhatja a vízminőséget:

• Szervesanyag-terhelés és oxigénhiány: az etetőanyagok (pl. kukorica, pellet, magvak) és a fel nem használt csalik szerves anyagokat Ezek a vízbe kerülve bomlási folyamatokon mennek keresztül, melyek során oxigént fogyasztanak a vízből. Különösen a sekély, kevéssé átöblített természetes fürdőhely részeken ez helyi oxigénhiányhoz vezethet, ami káros a vízi élővilágra, beleértve a halakat is.
• Tápanyagdúsulás (eutrofizáció): a szerves anyagok lebomlása során nitrogén- és foszforvegyületek szabadulnak fel, amelyek ideálisak az algák és vízi növények növekedéséhez. Ezen tápanyagok koncentrációjának növekedése a természetes fürdőhely vizében eutrofizációhoz, azaz a víz tápanyagdúsulásához vezet.
• Algavirágzás: az eutrofizáció közvetlen következménye az algák, különösen a cianobaktériumok (kékalgák) elszaporodása. A tömeges algavirágzás esztétikai szempontból rontja a víz látványát (zöldre, opálossá válik), csökkenti az átlátszóságot, és számos negatív ökológiai hatással jár.
• Toxinok kibocsátása: egyes cianobaktérium fajok toxinokat (cianotoxinokat) termelhetnek, amelyek rendkívül veszélyesek lehetnek az emberre (bőrirritáció, allergiás reakciók, emésztőrendszeri panaszok, súlyosabb esetben idegrendszeri tünetek) és az állatokra (pl. halpusztulás).
• Üledékfelhalmozódás és fenékiszap: az etetőanyagok és a bomló szerves anyagok lerakódhatnak a mederfenéken, növelve az üledékréteg vastagságát és az iszapfelhalmozódást, ami tovább rontja a meder ökológiai állapotát, és felszínre kerülve fürdésre alkalmatlanná teheti a vizet.
• Kellemetlen szagok: az anaerob bomlási folyamatok során (oxigénhiányos környezetben) kellemetlen szagú gázok (pl. hidrogén-szulfid) keletkezhetnek, ami a fürdőzők számára zavaró lehet.

A vízminőség romlásán túl a strandokon történő horgászat közvetlen veszélyeket és kényelmetlenségeket is jelenthet a fürdőzők számára:

• Fizikai sérülések: a horgászfelszerelések, mint a horgok, damilok, ólmok, közvetlen fizikai sérüléseket okozhatnak a fürdőzőknek, különösen a gyermekeknek. A horog által okozott sebek súlyosak lehetnek, fertőzésveszéllyel járnak.
• Higiéniai kockázatok: a partra sodródó csalimaradékok, illetve az esetlegesen a vízben maradt damilok és horgok higiéniai és környezetvédelmi problémát
• Élményromlás és konfliktusok: a horgászati tevékenység, különösen a zsúfolt fürdőhelyeken, konfliktusokhoz vezethet a fürdőzők és a horgászok között. A fürdőzés élményét jelentősen rontja a vízben úszó alga, az etetésből származó zavaros víz, vagy a kellemetlen szagok.
• Közegészségügyi kockázat az algavirágzás miatt: az algavirágzás során termelődő toxinok a fürdővízzel érintkezve (nyelés, bőrrel való érintkezés) allergiás reakciókat, bőrirritációt, szemgyulladást, emésztőrendszeri és légzőszervi panaszokat okozhatnak. Súlyos esetekben neurológiai tünetek is felléphetnek. Emiatt a hatóságok gyakran fürdési tilalmat rendelnek el algavirágzás esetén.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a kijelölt fürdőhelyeken történő horgászat komoly környezeti és közegészségügyi kockázatokat rejt magában.

A szervesanyag-bevitel és a tápanyag-kibocsátás hozzájárul a természetes fürdővíz minőségének romlásához, az eutrofizációhoz és az algavirágzáshoz. Mindez nemcsak az ökoszisztémát terheli, hanem közvetlenül veszélyezteti a fürdőzők egészségét.

Az algák mennyisége és minősége a felszíni vizekben nem állandó, évszakosan meglehetős szabályossággal változik. Amíg a kovamoszatok általában tavasszal, március és április hónapban tömegesek, addig a kékalgák (más néven cianobaktériumok) elszaporodásának időszaka a nyár, ami így egybeesik a felszíni vizek legintenzívebb turisztikai igénybevételével.

Amikor a lebegő életmódot folytató cianobaktériumok (ritkán más mikroszkopikus algák) nagy koncentrációban vannak jelen a vízben, vízvirágzásnak vagy vízszíneződésnek nevezzük. Gyakran szabad szemmel is láthatóak apró, zöld kötegek, illetve gombostűfejnyi gömbök vagy pelyhek formájában, esetleg felszíni hab formájában, de a víz kékeszöld színéből is következtethetünk a cianobaktériumok elszaporodására. Ezt a tömeges elszaporodást a vízben levő növényi tápanyagok feldúsulása és a napsütéses, szélmentes, forró időjárás együttese okozza, mely összefüggésben van a vízhőmérséklet alakulásával és a vízcsere hiányával is. A kékalgák jelenléte (még ha toxintermelő is) tehát nem vonz maga után automatikusan vízivirágzást, a környezeti feltételek megfelelő alakulása is lényeges a burjánzásukhoz.

A kékalgák által termelt toxinok nemcsak a vízi élővilágra hatnak, hanem az emberi szervezetre is veszélyesek lehetnek. A vízpermettel az orrba, légutakba és szembe kerülő kékalgák nyálkahártya-bántalmakat, asztmatikus tüneteket okozhatnak. Fürdőzőknél felületi érintkezés esetén bőrirritációt, a véletlenül lenyelt vízzel az emésztőrendszerbe kerülve pedig lázat, hányást és hasmenést idézhetnek elő. Ez utóbbi különösen gyermekeknél gyakori, és sokszor súlyos problémákat okozó jelenség. A kékalgák méregtermelése azonban nem állandó, vagy fajra jellemző tulajdonság. Előfordul, hogy ugyanazon faj populációjának toxintermelése egy adott víztestben térben és időben is változik. Gyakran előfordulnak toxint egyáltalán nem termelő törzsek is, de egy cianobaktérium-faj akár többféle toxint is termelhet, melyek a szervezet különböző területein (pl. bőr, máj, idegrendszer, egyéb sejtek) fejthetik ki hatásukat. Hazánkban vízvirágzás kapcsán kialakult tömeges emberi megbetegedésről eddig nem számoltak be, csak egyedi bőrirritációs esetekről van tudomás.

Különböző kékalga fajok tömeges burjánzását a Föld majd minden országából leírták már. A magyarországi vízterekben elsősorban a mikrocisztintoxint termelő (pl. Microcystis) fajok előfordulása jellemző.

Vízivirágzás megelőzhető, ha csökkentjük az üledékben felhalmozódott tápanyagok mennyiségét. Tekintettel arra, hogy a természetes fürdővizek esetén a különböző vízkezelési módszerek (pl. vegyszerezés) nem engedélyezettek, a legcélravezetőbb módszer a mederkotrás.

A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint, ha a korábbi tapasztalatok vagy a fürdővíz-profil cianobaktérium-burjánzás lehetőségét jelzi, a helyszíni szemlének ki kell terjednie a cianobaktérium-burjánzás helyszíni vizsgálatára és laboratóriumi vizsgálatokra is. 

A Korm. rendelet előírásai szerint 50µg/l klorofill-a és 100 000 cianobaktérium sejt/ml koncentrációt meghaladó algamennyiség esetén – amennyiben a fürdőzést fenn kívánják tartani – toxikológiai vizsgálatot kell végezni és a toxintartalmat meghatározni. Ha a toxikológiai teszt pozitivitást mutat vagy a toxin tartalom a 20μg/l-t meghaladja, a felszíni víz fürdővízként nem használható, azaz kifogásolt minőségű. A közvetlen hatás miatt ebben az esetben javasolt azonnali fürdőzési tilalmat elrendelni, és mind a jegyzőt, mind a nyilvánosságot tájékoztatni. A nyilvánosság tájékoztatása során érdemes megemlíteni, hogy aki ismeretlen kiütéseket tapasztal a bőrén, esetleg hányós/hasmenéses tünetei vannak, az jelentkezzen kezelőorvosánál, és tájékoztassa őt a fürdőzés tényéről és helyszínéről. A fürdőzési tilalmat csak megfelelő vizsgálati eredmények után lehet feloldani. A gyerekek lehetséges érintettségekor már gyanú esetén (pl. a víz zöldes elszíneződése, átlátszóság csökkenése) is meg kell tiltani a fürdést a negatív eredményig.