Az egészséges táplálkozási szokások gyermekkorban történő kialakítása és megerősítése hosszú távú befektetést jelent az egészségbe, hozzájárul a gyermekek megfelelő szellemi és fizikai fejlődéshez, pozitív hatásai a felnőttkorra is kihatnak, és hozzájárulnak az egészségben eltöltött életévek növeléséhez, valamint az egészségi állapot javításához.

Az iskolai oktatás részeként a gyermekek elsajátítják az egészséges táplálkozás elméleti alapjait, ugyanakkor azok gyakorlati megvalósításában erős környezeti támogatásra van szükségük.

Az egészséges táplálkozás alapelveire épülő a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletben (a továbbiakban: közétkeztetési rendelet) foglalt előírások célja, hogy a gyermekek a közétkeztetésben változatosan, kellő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, tej- és tejterméket, teljes kiőrlésű gabonaféléket fogyasszanak csökkentett só-, cukor- és telített zsírsavbevitel mellett.

A közétkeztetés részeként az iskolában üzemelő büfék, étel- és italautomaták árukínálatának is támogatni szükséges a fiatalok egészségtudatos attitűdjeit.

A közoktatási intézmények vezetőinek – az iskola-egészségügyi feladatot ellátók (iskolaorvos, iskola védőnő) bevonásával – gondoskodniuk kell arról, hogy az iskolabüfék árukínálata a vonatkozó jogszabályi korlátozások betartásával a lehető legnagyobb mértékben kövesse az egészséges táplálkozás alapelveit, és igazodjon a közétkeztetési rendeletben foglaltakhoz elősegítve az egészséges élelmiszerhez való hozzáférést. 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben, valamint a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a

A közétkeztetési szolgáltatásra és annak a népegészségügyi hatóság által történő hatósági ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet tartalmazza.

A Rendelet részletesen szabályozza:

• Az étrendtervezés szabályait (változatos, állati eredetű fehérjeforrás biztosítása, jelölési kötelezettség);
• Naponta biztosítandó élelmiszerek, élelmiszercsoportokat (zöldség-gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszerek, tej);
• Felhasználási előírásokat, korlátozásokat és tilalmakat egyes élelmiszerek és ételek vonatkozásában (tej mennyiség, zsiradék mennyiség, cukor mennyiség, sómennyiség, tiltott alapanyagok);
• Nyersanyag-kiszabati ív vezetési kötelezettséget (egy napra vonatkozóan az étkezést igénybe vevők életkora és száma alapján meghatározott adagszámban elkészítendő ételek és italok előállításához szükséges nyersanyagok tételes, mennyiségi felsorolása);
• Az ellátás során biztosítandó étkezésekkel kapcsolatos követelményeket (energiaszükséglet, receptúrakészítés, adagolási útmutató);
• Tájékoztatási kötelezettséget (étlapkészítés, étlapon szükséges jelölések);
• Diétás étkeztetést (diétás ételek biztosításának kötelezettsége, táplálékallergia és intolerancia eseteinek felsorolása, tárgyi feltételek);
• Személyi feltételeket (élelmezésvezető, dietetikus, képzések);
• Hatósági ellenőrzést (járási hivatal népegészségügyi osztálya).

2022. évben a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól szóló 676/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján megkezdődött a közétkeztetési konyhák egységes szempontrendszer alapján történő táplálkozás-egészségügyi minősítése, mely a népegészségügyi hatósági ellenőrzés szerves részét képezi. A nyilvános és összehasonlítható minősítési eredmény elősegíti a közétkeztetés színvonalának javulását, ezáltal még egészségesebb, változatosabb menüsorok kerülhetnek a jövő nemzedék asztalára, kedvező irányba formálható étkezési kultúrájuk, hiszen az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésnek egyik legfontosabb eleme a helyes táplálkozás.