A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4.§-a értelmében:

„Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.”.

Továbbá a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 27. §-a szerint:

„(1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet.

• Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.
• Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.”

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225.§ (1) pontja értelmében:

„(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.”

A fenti rendelkezések alapján az illegális hulladékégetés magában foglalja illegális hulladéklerakók felgyújtását, avar és más kerti hulladékok, parlagterületek és mezőgazdasági hulladékok, illetve háztartási tüzelőberendezésben való hulladékok égetését is.

Napjainkban nagyon sokféle műanyagot használunk, mely jelen van a ruháinkban, a használati és berendezési tárgyainkban, építőanyagokban és műanyaggal

A hatályos rendelkezések értelmében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) feladatkörébe tartozik:

• új módszereket dolgoz ki és állít be a bel- és kültéri biológiai és kémiai légszennyezők koncentrációjának meghatározására, ezzel az újonnan felmerülő egészségkockázatok azonosítását is célozza,
• vizsgálatokat végez a légszennyezettség szintjének megállapítására környezeti levegőben és belső terekben kutatási céllal és felkérésre hatósági eljáráshoz; az eredmények alapján a légszennyezettség egészségkárosító hatását értékeli, javaslatokat ad az expozíció csökkentésére,
• országos felméréseket végez különböző középületek (pl. általános iskolák, irodaépületek, idősek otthona, uszodák) levegőminőségét illetően az egészségkockázatok megállapításához, illetve a szükséges nemzeti akciótervek kidolgozásához,
• napi rendszerességgel értékeli Budapest és az ország nagyvárosai levegőminőségének egészségkockázatát, tanácsot ad a kockázat csökkentésére, melyet a lakosság tájékoztatása céljából közread az NNGYK honlapján,
• az újonnan felmerülő egészségkockázatot vizsgálja és javaslatot tesz a kockázatok esetleges kezelésére és csökkentésére,
• a bel- és kültéri levegőminőséget érintő kérdésekben szakmai egyeztetéseket folytat, módszertani útmutatókat készít, oktatási intézmények részére gyakorlatokat, bemutatókat tart,
• szakmailag és módszertanilag irányítja az Aerobiológiai Hálózatot,
• részt vesz a biológiai allergének monitorozásában, a pollenjelentések napi rendszerességgel történő elkészítésében, ezen adatok közzétételében,
• hazai és nemzetközi bizottságokban szakértőként vesz részt,
• a hatósági munkához (környezeti hatástanulmányok, településrendezési tervek stb.) kapcsolódva szakértői feladatokat lát el,
• tudományosan megalapozza a környezeti levegőminőségre vonatkozó határértékek felül-vizsgálatát,

A környezeti levegő minősége kockázati tényezője az emberi egészségnek és a környezetnek egyaránt. Az ember egészségének védelme és életfeltételeinek biztosítása érdekében a lakott területek levegőminőségének szabályozására stratégiákat kell kidolgozni és megvalósítani.

A szabályozási rendszerben a levegőminőség ellenőrzése meghatározó szerepet tölt be.

A levegőminőség megállapításának leginkább objektív eszköze a mérésekkel történő ellenőrzés, azaz a monitoring. A monitoring célja a lakossági expozíció meghatározása és az egészségügyi hatások felmérése, a szennyezettség időbeni és területi megoszlásának megállapítása.

Fontos feladata a légszennyezettség és a nemzeti/nemzetközi határértékeknek való megfelelőség vizsgálata, a szennyezettségi vészhelyzetek jelzése (szmogriadó) és a lakosság tájékoztatása a levegőminőség állapotáról, valamint a lakossági panaszok kivizsgálása. A monitoring objektív eszköz a döntéshozók kezében a levegőminőség-szabályozás területén. A mérési eredmények felhasználhatók az emisszióforrások azonosításában, a településrendezésben, a közlekedés-szervezésben, a város- és iparfejlesztésben és a környezeti hatásvizsgálatok készítésében. A levegőminőségi trendanalízis segíthet a jövő légszennyezettségi problémáinak megfogalmazásában. A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési terv kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben érvényesíteni kell (a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 306/2010. Korm. rendelet) előírásai szerint).

Sok esetben azonban a mérés