Mit együnk hőségben mire figyeljünk az éltek tárolásánál készítésénél

Ha a kánikulára tervezett menüt állítjuk össze, a következő szempontokat vegyük figyelembe:

  • Lehetőleg minél kevesebb időt töltsünk magas hőt termelő munkálatokat végezve a konyhában.
  • Ha el tudjuk kerülni, ne kapcsoljuk be a sütőt, és az olyan háztartási gépek használatát is kerüljük, melyek jelentős hőt fejlesztenek (pl. kenyérsütőgép).
  • Részesítsük előnyben a könnyen emészthető, friss, hidegen is fogyasztható ételeket.
  • Jó, ha nyáron még határozottabban érvényesül a „többször keveset” elv. Az étrend összeállításánál figyeljünk a változatosságra, ami ilyenkor, a friss zöldségek és gyümölcsök szezonjában nem nehéz.
  • Együnk olyan zöldségeket -– uborkát, retket, salátát, paradicsomot, zellert, spenótot –, amelyek magas víztartalmúak.
  • Csakúgy, mint a nyers zöldségek, a gyümölcsök is remek hűsítők.
  • Az aludttej, a joghurt és a kefir is hűsítő hatású, ezért salátaöntetekhez a zsíros majonéz helyett, zöldségek mellé mártásalapként, illetve gyümölcsös desszertekhez is érdemes nyáron ezeket használni.
  • A melegben kevés zsiradékot használjunk és kerüljük a cukros ételeket!
  • Bizonyos gabonafélék is frissítően hatnak. Ilyen egyebek között az árpa, a rozs, a tönkölybúza, a barna rizs. Ezekből készíthetünk leveseket, egytálételeket is.
  • Hőség idején étkezésünk alapjai legyenek a friss, könnyen összeállítható saláták, gyümölcstálak, a smoothie-k és turmixok, hideg levesek és a gyorsan elkészíthető, friss zöldséggel összeállított szendvicsek!
  • A hűsítő fagylaltok és jégkrémek fogyasztása jó választásnak tűnhet a hőségben,

Hőségriasztási rendszerünk jellemzői

Bevezetés

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) jelentéseivel összhangban, a hazánkban 2000 óta végzett klíma-egészségügyi vizsgálatok alapján megállapították, hogy a Kárpát-medencében jelenleg a hőmérséklet hatása, az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfontosabb egészségkockázatot.

A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, bár a következő években sok országban vezettek be hőségriasztást és ehhez kapcsolódó preventív intézkedéseket, még így is sok országban 11–35% között mozog a hőhullámok alatti többlethalálozás. A preventív intézkedések hatékonyságát gátolhatja a sérülékeny lakosságcsoportok elérésének nehézsége, ami többek között a helyi hőségtervektől, ezen belül is az önkormányzatok és a helyi egészségügyi szervek együttműködésétől is függ.

A hőség veszélyes kockázatot jelent, amely akut hőterhelést (hőkimerülés, hőguta), krónikus betegségek fellángolását, súlyosbodását, a terhességek kedvezőtlen kimenetelét és számos sérülést okozhat. A hőhullámok veszélyeztetik az egészségügyi ellátó rendszerek és más kritikus infrastruktúrák működését; a klímaváltozás növeli a hőséggel összefüggő halálozás arányát, ami szükségessé teszi az egészségvédelemre fordított összegek növelését.

Mindezek szükségessé tették a hőség hatásainak csökkentésére szolgáló stratégiák kialakítását. A WHO/Európai Regionális Irodája 2008-ban meghatározta hőség-egészség figyelmeztető rendszerek alapvető működési elemeit (amelyeket időről időre frissít) és javasolta a tagországoknak az átfogó hőség-egészségügyi cselekvési tervek kidolgozását. (Egészségügyi Világszervezet. Európai Regionális Iroda, 2008, 2021)[1],[2]

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) jogelőd

Folyadékpótlás hőségben

A nyári hónapok beköszöntével a tartós hőhullámok egyre gyakoribbá válnak. A nyári hőhullámok elleni védekezés egyik fontos eleme az egyéni védekezés, ezen belül is a megfelelő folyadékpótlás.

A nagy melegben a szervezet vízháztartása könnyen felborulhat, ami súlyos következményekkel járhat, ha nem figyelünk oda kellőképpen a folyamatos és tudatos folyadékpótlásra.

Mennyit igyunk?

Napi folyadékszükséglet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) ajánlása alapján[1]:

  • 0-6 hónapos kor között: 680 ml/nap (anyatejen keresztül) 100-190 ml/kg
  • 6-12 hónapos kor között: 800-1000 ml/nap
  • 1-2 éves kor között: 1100-1200 ml/nap
  • 2-3 éves kor között: 1300 ml/nap
  • 4-8 éves kor között: 1600 ml/nap
  • 9-13 éves kor közötti lányoknak: 1900 ml/nap
  • 9-13 éves kor közötti fiúknak: 2100 ml/nap
  • 14 éves vagy 14 éves kor feletti nőknek: 2000 ml/nap
  • 14 éves vagy 14 éves kor feletti férfiaknak: 2500 ml/nap.

Az idősek esetében ugyanannyi a napi folyadékszükséglet, mint az EFSA által a felnőttek esetében meghatározott mennyiség.

Várandós nők esetében az azonos korú nem várandós nők napi folyadékszükségletéhez képest a folyadékbevitelt a többlet energiabevitellel arányosan javasolt növelni (300 ml/nap).

Szoptató nők tekintetében a megfelelő folyadékbevitelt körülbelül 700 ml/nappal szükséges növelni, az azonos korú nem szoptató nők napi folyadékszükségletéhez képest.

Hőhullám esetén a fenti ajánlástól eltérően akár három-négy liter folyadék elfogyasztása is

Éghajlatváltozás és egészség

A klímaváltozás minden valószínűség szerint a legsúlyosabb környezeti és egészségügyi probléma a XXI. században. Az Európai Bizottság a 2007-ben kiadott Zöld Könyvbenelismeri, továbbá a 2009-ben kiadott Fehér Könyvben** megerősíti, hogy a klímaváltozás káros hatásai gyorsan és veszélyes mértékben erősödnek, különös tekintettel a magas hőmérsékletből (hőhullámok következtében) adódó halálesetek és megbetegedések különböző vonatkozásait emeli ki.

A klímaváltozás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését. Hazánkban elsősorban a kullancsok által terjesztett Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is. A növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések. Számolni kell az allergén növények változó elterjedésével, növekvő pollenszórásával is.

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2008-2025) Magyarország középtávú klímapolitikájának fő cselekvési irányait jelöli ki. A stratégia egyik fontos eleme a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, amely az emberi egészséget érintő és népegészségügyi kérdéseket is tárgyal, cselekvési irányokat és feladatokat határoz meg. A stratégiát az Országgyűlés 2008-ban fogadta el, átdolgozott, megújított változatát (2018-2030) a kormány 2015-ben az Országgyűlés 2018-ban fogadta el.

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában (2020) megfogalmazottak szerint, a klímaváltozás emberi egészséget károsító hatásainak kivédése érdekében szükséges mind az intézményrendszer és az abban dolgozók, mind pedig a lakosság felkészítése az éghajlatváltozás következtében

Minden jog fenntartva © 2026 Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ

rrf badge

rrf badge