Ezen az oldalon főosztályunk által készített szakmai tájékoztató anyagok találhatók.      

Magyarországon először 2019 októberében, majd 2021 márciusában diagnosztizáltak congenitális limfocitás choriomeningitis vírusfertőzést két microcephaliával született gyermeknél a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia Laboratóriumának dolgozói.

A limfocitás choriomeningitis vírus (LCMV) egy hazánkban endémiás, rágcsálók által terjesztett zoonózis. A vírust jellemzően a közönséges házi egér fajok terjesztik, de a vadon élő egerek, hörcsögök, illetve a házi kedvencként tartott rágcsálók is alkalmas rezervoárok lehetnek. A humán fertőződések a fertőzött rágcsáló szekrétumaival való közvetlen, vagy közvetett érintkezés során következhetnek be. Pincék, padlások, nyaralók takarítása során a rágcsálók beszáradt vizeletében lévő vírusok aeroszol formájában történő belélegzésével könnyen kialakulhat fertőzés, de történhet expozíció fertőzött élelmiszer fogyasztásával, vagy a rágcsáló harapása által is.

A fertőzés tüneteit és kimenetelét nagymértékben befolyásolja a fertőződés ideje, így a születés után szerzett, illetve az intrauterin kialakuló infekciók klinikai képe teljesen eltérő. A szerzett, postnatalis fertőzések kb. egyharmada tünetmentesen lezajlik, vagy csak enyhe, influenzaszerű tünetek figyelhetők meg a betegeknél. A fertőzés súlyosabb formájában asepticus meningitis, encephalitis vagy meningoencephalitis is kialakulhat. Az esetek többségében a súlyosabb fertőzésen átesett betegek is teljesen, maradványtünetek nélkül felépülnek, a halálozás ritka.

Ezzel szemben az intrauterin kialakuló LCMV-infekció mortalitása magas. A magzat fertőződése a várandósság első trimesztere során gyakran spontán vetéléshez, a magzat elhalásához vezet. A második és harmadik trimeszter alatt bekövetkezett fertőzések eredményeképpen a magzatoknál/újszülötteknél látáskárosodás (chorioretinitis vagy akár teljes látásvesztés) és agyi fejlődési rendellenességek (microcephalia, macrocephalia, hydrocephalus, periventricularis meszesedés, pszichomotoros retardáció, epilepszia) alakulhatnak ki. A fertőzött csecsemők kb. 16,5%-a hal meg a fertőzés komplikációinak következtében, és a túlélő gyermekeknél is súlyos, hosszan tartó neurológiai és/vagy látáskárosodások maradnak fenn. A congenitális LCMV-fertőzés valódi prevalenciája jelenleg nem ismert, de feltételezhetően aluldiagnosztizált betegség. A differenciáldiagnosztikát ugyanis nagymértékben nehezíti, hogy a fellépő tünetek nagyon hasonlítanak a klasszikus TORCH-patogének, különösen a congenitalis citomegalovírus- és toxoplazma-fertőzések klinikai kórképéhez, illetve léteznek bizonyos kromoszóma-rendellenességek (Aicardi–Goutières-szindróma, pseudo-TORCH-szindróma), melyek szintén hasonló tüneteket produkálnak.

A humán congenitális fertőzések differenciáldiagnosztikájánál tehát az LCMV-re is feltétlenül gondolni kell. A várandósok figyelmét fel kell hívni a rágcsálókkal való bárminemű kontaktus és az általuk szennyezett felületek kockázataira.

A fent említett neurológiai fejlődési rendellenességek bármelyikével született gyermekek esetében a gyermektől és az édesanyától vérsavóminta küldendő a NNGYK Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia Laboratóriumába szerológiai vizsgálat céljából a lehetséges intrauterin LCMV fertőzés diagnosztizálása érdekében. Amennyiben a magzatnál már az ultrahangvizsgálat során felmerül a neurológiai fejlődési rendellenesség gyanúja, akkor a várandóstól vérsavóminta, valamint amniocentézis esetén magzatvíz küldendő a NNGYK Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia Laboratóriumába mikrobiológiai vizsgálat céljából. Esetleges esethalmozódás esetén járványügyi kivizsgálás mellett mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat is szükséges.

További kérdések esetén a laboratórium elérhetősége: Tel: 06(1) 476-1100 /68509, 68512 mellék; email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az 1997. évi XLVII törvény 16.§. alapján a veleszületett fejlődési rendelleneségek és ritka betegségek – így a microcephalia, macrocephalia és hydrocephalus is – a Veleszületett Fejlődési Rendellenességek Országos Nyilvántartás (VRONY) felé kötelezően jelentendő!

Kérem, amennyiben prenatális vizsgálat során veleszületett fejlődési rendellenességre utaló jeleket észlel, vagy születést követően diagnosztizál fejlődési rendellenességet, a www.antsz.hu oldalán – regisztrációt követően – a (VRONY) online jelentési rendszer útján jelentse!

A VRONY regisztrációt és online bejelentést segítő tájékoztató a https://www.antsz.hu/oszir/evrony/felhasznaloi.html címen érhető el. Rendellenességekkel, bejelentéssel kapcsolatos kérdését az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre küldött levél útján vagy a 06(1)476-1314-es telefonszámon jelezheti.

Irodalomjegyzék:

Bonthius DJ, Wright R, Tseng B, et al. Congenital lymphocytic choriomeningitis virus infection: spectrum of disease. Ann Neurol. 2007; 62:347–355.

Bonthius DJ. Lymphocytic choriomeningitis virus: an underrecognized cause of neurologic disease in the fetus, child, and adult. Semin Pediatr Neurol. 2012; 19:89–95.

Ivancsó Johanna dr., Koroknai Anita dr., Csonka Nikolett, Fejes Melinda dr., Fürjész Dóra dr., Kelen Mária dr., Megyeri Tímea dr., Váradi Katalin dr., Szűcs Ildikó dr. Congenitalis lymphocytás choriomeningitis vírusfertőzés első magyarországi leírása. Gyermekgyógyászat, (2020) 71. évfolyam, 2020/5. szám, 273-336. oldal

Kinori, M., Schwartzstein, H.Zeid, J. L., et al. Congenital lymphocytic choriomeningitis virus—an underdiagnosed fetal teratogen. J AAPOS 2018; 22 (1), 79–81.e1.

Wright R, Johnson D, Neumann M, et al. Congenital lymphocytic choriomeningitis virus syndrome: A disease that mimics congenital toxoplasmosis or cytomegalovirus infection. Pediatrics. 1997; 100:1–6.

Ferenc, T.; Vujica, M.; Mrzljak, A.; Vilibic-Cavlek, T. Lymphocytic choriomeningitis virus: An under-recognized congenital teratogen. World J Clin Cases, 2022, 10, pp. 8922-8931.