1. Általános tudnivalók a vastagbélszűrésről
Más fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is megkezdődött a szervezett vastagbélszűrés, amely az 50-70 év közötti, tünetmentes nőket és férfiakat egyaránt érinti. A szűrés segítségével a vastagbéldaganat kialakulására utaló jelek időben felfedezhetők, ezzel a betegség megelőzhető vagy jó eséllyel gyógyítható. A szűrésre jogosultak meghívólevél formájában értesülhetnek a szűrés részleteiről. A szűrés kétévente indokolt.
Hazánkban a népegészségügyi célú, célzott, szervezett vastagbélszűrés a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) évi NM rendeletben került meghatározásra.
Hogyan zajlik a vastagbélszűrés?
A vastagbélszűrés két lépésből áll: először a székletben szabad szemmel nem látható vér kimutatása történik, amihez otthonában kell mintát venni, majd azt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ immunkémiai laboratóriumába postai úton, elsőbbségi küldeményként eljuttatni. Amennyiben vért találnak a beküldött minták valamelyikében, a második lépés a vérzés helyének tisztázása vastagbéltükrözéssel.
Ha egészségesnek érzem magam, akkor is érdemes részt vennem vastagbélszűrésen?
A szűrésen minden 50-70 év közötti nőnek és férfinak érdemes részt vennie akkor is, ha egészségesnek érzi magát vagy egészségesen él. A vastagbéldaganatok későn okoznak jellemző tüneteket, ekkor a betegség általában már előrehaladott stádiumú. A daganat korai (többnyire tünetmentes állapotban történő) felismerését kizárólag a vastagbélszűrés teszi lehetővé, amely alapvetően meghatározza a betegség gyógyíthatóságát, ezáltal a gyógyulás esélyét.
Más országokban is van vastagbélszűrés?
A fejlett országok közel mindegyikében már bevezették vagy tervezik bevezetni a szervezett vastagbélszűrést. A vastagbéldaganat a második leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés hazánkban, annak ellenére, hogy az egyik leghatékonyabban megelőzhető betegségnek számít. Azokban az országokban, amelyekben a szűrést már bevezették, kevesebben halnak meg ebben a típusú betegségben.
Kell fizetnem a szűrésért?
A szervezett szűrés ingyenes minden korcsoportba tartozó személynek, aki Magyarországon érvényes társadalombiztosítással rendelkezik. A székletvér-mintavételi csomag, a laboratóriumi teszt, a vastagbéltükrözés, az esetleges bódítás (kérhető) vagy altatás (intézménytől és kórtörténettől függően végzik), valamint a szövettani vizsgálat egyaránt térítésmentes.
A székletvér kimutatása, illetve a vastagbéltükrözés magánrendelés keretében is elérhető, azonban ezek a rendelések nem részei a népegészségügyi célú vastagbélszűrésnek, így nem ingyenesek. A magánrendelésen való részvételt a páciensek saját maguk szervezik meg.
2. Meghívás vastagbélszűrésen történő részvételre
Vastagbélszűrésre jogosult minden érvényes egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező, születési év alapján 50 és 70 életév közötti nő és férfi, akik az elmúlt 2 évben nem voltak vastagbéltükrözésen, vagy nem volt székletvér kimutatásra irányuló immunkémiai vizsgálatuk, valamint akiknek nincs igazolt vastag- és végbéldaganata és gyulladásos bélbetegsége. A szűrésre az 50 és 70 életév közötti lakosok személyre szóló meghívást kapnak. A meghívót a lakos bejelentett állandó lakcímére küldik vagy az Egészségablak applikációba töltik fel.
Mi alapján történik a meghívók kiküldése?
A lakosok szűrésbe vonása a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapott adatok alapján történik. A vastagbélszűrési meghívólevelek generálása előtt a NEAK-tól kapott adatok alapján vizsgáljuk, hogy mely személyek vonhatók be a szervezett népegészségügyi célú vastagbélszűrésbe, és esetlegesen fennáll-e olyan kizáró tényező, mely miatt a jelentkező nem vehet részt a szűrésben.
A szervezett népegészségügyi vastagbélszűrési programban NEM vehetnek részt azon személyek, akik:
- a szűrési célcsoportba (50-70 éves korosztály) életkoruk alapján nem tartoznak bele
- 2 éven belül vizsgálatban részesültek az alábbiak szerint:
-
- szűrő-kolonoszkópia (teljes, minőségi tisztázó) vagy
- immunkémiai székletvérvizsgálat
- 5 éven belül szűrő-kolonoszkópia történt, kiegészítve 6 hónapon belül gyomortükrözéssel
- 3 éven belül CT-vizsgálat alapú virtuális endoszkópia történt
- 5 éven belül kezelésben részesültek az alábbiak szerint:
-
- vastagbéldaganat,
- Crohn betegség
- fekélyes vastagbélgyulladás
- nem rendelkeznek állandó magyar lakcímmel
- nem rendelkeznek társadalombiztosítással
Mit kell tennem, ha meghívólevelet kaptam?
Amennyiben Ön szűrésre jogosult, úgy a meghívót az állandó lakcímére küldi a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Az érintett lakosok szűrésre történő meghívása nem egyszerre történik. A meghívók kiküldése folyamatos, így könnyen előfordulhat, hogy akár azonos utcában lakók (vagy házaspárok) is különböző időpontban kapnak meghívást. A meghívóban részletesen szerepel a szűrés menete. A szűrésre meghívottak a háziorvosi rendelőben vehetik át a mintavételi csomagot. Aki egyénileg jelentkezett a részvételre, postai úton kapja meg a székletvér kimutatáshoz szükséges egységcsomagot. Emellett a háziorvostól bővebb információ is kérhető a további teendőkkel kapcsolatosan.
A szűrésben érintett háziorvos annak a lakosnak adhat ki mintavételi eszközt, aki rendelkezik vastagbélszűrésre vonatkozó meghívólevéllel.
Van határideje a szűrésben való részvételnek?
A szűrésre szóló meghívóban nem szerepel határidő, de javasoljuk, hogy a meghívást követő 1 hónapon belül keresse fel a háziorvosát a mintavételi egységcsomag átvétele érdekében. A vizsgálat mielőbbi elvégzése és a mintának a meghívóban jelzett címre történő megküldése az Ön egészségének a védelmére szolgál. Természetesen 1 hónap után is átvehető a háziorvostól a mintavételi csomag és ezt követően is megtörténhet a mintavétel. Azonban a meghíváshoz képest minél későbbi a mintabeküldés, annál nagyobb az esélye, hogy a praxisnál 2 év múlva esedékes ismételt szervezett meghívásból Ön kimarad.
A családban előfordult már vastagbéldaganatos megbetegedés. Emiatt részt vennék ezen a szűrésen, de nem vagyok még 50 éves. Hogyan juthatok hozzá a mintavevő csomaghoz?
A népegészségügyi célú, szervezett vastagbélszűrésben csak 50-70 éves kor közötti lakosok vehetnek részt. Tekintettel azonban arra, hogy a daganat családi előfordulása vagy halmozódása fokozott kockázatot jelenthet, akár már fiatalabb életkorban is mindenképpen keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén megfelelő szakorvoshoz irányítja és megbeszélhetik, hogy szükség van-e pl. székletvérvizsgálatra.
Korábban bélműtéten estem át. Az életkorom szerint a meghívandók között vagyok. Kapok-e én is meghívót, vagy a műtét miatt nem kell szűrésre mennem?
A szűrés célja a vastagbél panaszmentes állapotában történő vizsgálata. A műtét utáni részvétel attól függ, hogy milyen alapbetegség miatt kellett műtétet végezni, a bél melyik szakaszát érintette, milyen típusú műtét volt, illetve, hogy rendszeresen kell-e kontrollvizsgálatra járnia. Amennyiben Ön gyógyult, panaszmentes, és műtéte miatt már nem jár kontrollvizsgálatokra, javasoljuk, hogy a kapott meghívóval menjen el a szűrésre. Panasz esetén pedig szűréstől függetlenül javasolt háziorvosának vagy kezelőorvosának felkeresése.
Gyulladásos bélbetegségem van, rendszeresen járok gasztroenterológiai kontrollra. Én is kapok meghívót, és nekem is érdemes részt vennem a szűrésben?
A vastagbélszűrés célja az 50-70 éves korcsoportba tartozó, panaszmentes lakosság vizsgálata. Tekintettel arra, hogy ismert bélbetegsége van, Ön nem kap meghívót a szűrésben való részvételre. Gyulladásos bélbetegség esetén ugyanis a gondozás része a bizonyos időközönként elvégzett vastagbéltükrözés, ami módszertanát tekintve nem különbözik a szűrésben alkalmazott vastagbéltükrözéstől.
Sztómazsákot viselek. Kaptam meghívót. Részt kell-e vennem a szűrésen?
Amennyiben átmeneti a sztómazsák, a megszüntetése után ajánlott a szűrésben való részvétel. Végleges sztómazsák esetén az Önt gondozó gasztroenterológus dönt a részvétel szükségességéről.
3. Székletvérteszt
A teszt kémiai reakción alapul, mely során a székletben található vér kimutathatóvá válik. Pontosságának köszönhetően olyan kis mennyiségben is kimutatható, mely szabad szemmel nem látható. A szűrésben résztvevőknek a háziorvostól átvett – esetleg postai úton megküldött – csomagban lévő tartályokba kell két egymást követő napon (esetleg 2-4 nap különbséggel) ürített székletből mintát venni, majd postán, a kapott válaszborítékban feladni a meghívólevéllel együtt. Az eredményről a háziorvosánál tud érdeklődni, illetve ha van EESZT-hozzáférése, akkor online megtekintheti.
Ha nem látok a székletemben vért és nem is fekete színű a székletem, akkor is szükségem van a szűrésre?
Igen, mert a szűrés során olyan kémiai székletvizsgálat történik, mely a szabad szemmel nem látható vért is képes kimutatni a székletből.
A székletben a nem látható, de kimutatható vér csak a vastagbéldaganatra utalhat? A vékonybél daganatának kimutatására nem alkalmas a teszt?
A kimutatott vér származhat a tápcsatorna bármely szakaszából a szájtól egészen a végbélnyílásig, beleértve a vékonybél teljes hosszát is. Nem csak vastagbéldaganat, de számos egyéb kóros állapot, mint például gyomorfekély, vékonybélgyulladás vagy aranyér is okozhatja rejtett vér megjelenését a székletben. Fogászati beavatkozást követően is lehet nem-negatív a teszt eredménye. A vékonybél daganatos megbetegedése nem gyakori betegség. Amennyiben mégis előfordul, a székletvérteszt valószínűleg nem-negatív lesz. Abban az esetben, ha a székletvérteszt nem-negatív, de a vastagbéltükrözés negatív eredményű, további vizsgálatok szükségesek, mint például a gyomortükrözés, hasi CT, stb. Ebben az esetben cél a vérzésforrás megtalálása. További vizsgálatot a gasztroenterológus szakorvos javasol.
Mi történik akkor, ha elviszem a mintavételi csomagot a háziorvosi rendelőből, de nem adok székletmintát?
Ön elmulaszt egy fontos lehetőséget, hogy díjtalan szűrővizsgálaton vegyen részt, és ezzel védje az egészségét.
Amennyiben a későbbiekben mégis meggondolja magát, a mintabeküldés előtt ellenőrizni szükséges a mintavételi eszközök lejárati idejét. A lejárt csőben elküldött mintákat a labor nem tudja kiértékelni, ezért értékelhetetlen eredményt fog kapni.
Mennyi idő telhet el a két mintavétel között?
A két székletminta vétele között néhány nap időtartam elfogadott, ajánlott 1 nap (24 óra) a kettő mintavétel között. Ameddig otthon kell tárolnia a mintákat, legfeljebb szobahőmérsékleten tartsa, lehetőleg napfénytől védett, hűvös helyen. Ezt követően a két mintát együtt adja postára. Minél hamarabb a laborba érnek a minták, annál pontosabb az eredmény.
Mi a legvégső határidő a mintavételi eszköz kézhezvétele és a minták postára adása között?
Az Ön érdeke, hogy minél hamarabb meglegyen az eredmény és szükség esetén folytatódjon a kivizsgálás. A mintavevőben lévő folyadék nem romlandó, de érdemes a saját érdekében minél előbb a mintavételt elvégezni és postára adni a székletmintát.
Mit nem szabad ennem a széklet mintavétel előtt, nehogy hamis eredménye legyen a tesztnek?
Mivel ez a vizsgálat csak emberi vért mutat ki, nem szükséges diétáznia, így étkezési megkötés nem szükséges.
A gyógyszereimet hogyan vehetem be a székletminta vétele előtt?
Ugyanúgy, ahogy szokta, semmilyen változtatásra nincs szüksége.
Hasmenés alatt lehet-e mintát adni?
Amennyiben Önnek rendszeresen változik a széklethabitusa és gyakran van hasmenése, a szervezett szűréstől függetlenül mielőbb keresse fel házorvosát, aki megkezdi az Ön kivizsgálását, szükség esetén gasztroenterológus szakorvoshoz irányítja, aki leleteitől függően lehet, hogy vastagbéltükrözést ajánl majd. Abban az esetben viszont, ha gyomorrontása van, vagy valamilyen fertőzése zajlik a tápcsatornában, nem tanácsos levenni a mintát. Ilyenkor ugyanis a fertőzés lefolyása alatt gyakori a nyálkahártya felmaródás, ami kis vérzéssel járhat, így módosíthatja a teszt eredményét (álpozitív lehet). Várja meg a hasmenéses időszak lezajlását és egy hétre a hasmenés teljes megszűntétől vegye le az első mintát.
Aranyerem van. Ez megzavarja a szűrőtesztet?
Aranyér esetén jelentősen nagyobb az esély, hogy nem-negatív lesz a székletvérteszt. A vér származhat csak az aranyérből, de a felsőbb bélszakaszból való vérzés sem zárható ki. Nem-negatív székletteszt esetén javasolt gasztroenterológus szakorvos felkeresése. A beavatkozás előtt mindenképpen tájékoztassa erről az egészségügyi személyzetet, ugyanis a tükrözés technikai kivitelezésénél ez fontos befolyásoló tényező.
Egy idős/mozgássérült személyt ápolok. Segíthetek neki a székletminta levételében?
Abban az esetben segíthet, amennyiben az ápolt személy kéri és el is fogadja az Ön segítségét, valamint egyértelmű számára a szűrési folyamat (beleértve a vastagbéltükrözést esetleges nem-negatív székletvérteszt esetén) és a páciens háziorvosa szerint nincs olyan egyéb betegsége, ami szakmai szempontból a szűrésből való kizárását jelentené.
Mit kell tennem a székletmintákkal, miután levettem őket?
A mintavételi csomagban talál egy ingyenesen visszaküldhető borítékot, abba kell a két mintát a meghívólevéllel együtt beletenni és a postán feladnia. Az Önhöz legközelebb eső, bármely postafiókban fel tudja adni a mintákat, postaládába azonban nem dobható be. A feladás az Ön számára a kapott, megcímzett válaszborítékkal díjmentes. Kérjük, hogy a mintát ne vigye vissza a rendelőbe a háziorvosához, akkor sem, ha tőle vette át a mintavételi csomagot, mert a székletvér vizsgálata kifejezetten erre szakosodott laboratóriumban, és nem a háziorvosi rendelőben történik.
Mi történik akkor, ha csak az egyik mintát küldöm el?
Sajnos nem lesz értékelhető a vizsgálat, ezért kérjük, hogy mindkét mintatartályt egyszerre küldje el a kapott egységcsomagban található borítékban.
Postára adtam a székletmintákat az előírtak szerint. Mikorra várhatok eredményt?
Körülbelül két hét múlva a háziorvosánál tud érdeklődni a minták eredményéről. Ha rendelkezik Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) hozzáféréssel, úgy lehetősége van az eredményt megtekinteni a www.eeszt.gov.hu weboldalon a minta feladásától számított 2-3 hét elteltével. A háziorvos nem fogja Önt automatikusan keresni sem negatív, sem nem-negatív eredmény esetén. Érdemes már a postára adáskor feljegyezni a naptárába, hogy mikortól esedékes az eredmény.
Postai úton eredményközlő jegyzőkönyvet nem küldünk.
Milyen eredményei lehetnek a székletvérvizsgálatnak?
A negatív lelet azt jelenti, hogy a székletben rejtett vér nem volt kimutatható. Ebben az esetben nincs további tennivalója. 70 éves koráig 2 évente meghívólevelet fog kapni szervezett vastagbélszűrésre.
A nem-negatív lelet azt jelenti, hogy a székletben rejtett (szabad szemmel nem látható) vér volt kimutatható, ezért további vizsgálat szükséges a vérzés okának kiderítéséhez. Fontos, hogy nem-negatív lelet esetén akkor is javasolt elvégeztetni a vastagbéltükrözést, ha Ön semmilyen tünetet nem tapasztal, azaz nincsen panasza. A vérzésforrás tisztázására vastagbéltükrözést (kolonoszkópos vizsgálatot) szükséges végezni, mely során a vastagbél belső felszínét vizsgálják.
Az értékelhetetlen lelet azt jelenti, hogy az adott minta feldolgozása során valamilyen technikai hiba történt. Amennyiben háziorvosától vette át az egységcsomagot, úgy ő még egy alkalommal biztosít Önnek újabb 2 mintavevő eszközt a székletminták vételéhez. Ha Ön egyénileg jelentkezett a szervezett szűrésre, úgy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a lakcímére postáz 2 újabb mintavételi eszközt.
Mindenképpen részt kell vennem vastagbéltükrözésen, ha nem-negatív lett a székletvértesztem?
Igen, feltétlenül ajánlott a vastagbéltükrözés elvégzése a vér eredetének tisztázása érdekében. Ha Ön kéri, a vizsgálat előtt lehetőség van háziorvoson kívül gasztroenterológus szakorvossal is konzultálnia a vizsgálat szükségességéről és menetéről.
Mi történik akkor, ha az egyik minta eredménye jó (negatív), a másik pedig rossz (nem-negatív) lesz?
A szűrési irányelv szerint amennyiben a két minta közül legalább az egyik nem-negatív, szükséges a vastagbéltükrözés. Tehát nincs különbség aközött, hogy mindkét, vagy csak az egyik mintában volt kimutatható rejtett vér. Előfordulhat például, hogy mindkét székletben volt rejtett vér, azonban az egyik esetében a mintavétel során vért nem tartalmazó székletrészből történt a mintavétel.
4. A vastagbéltükrözéses vizsgálat előkészületei
Nem-negatív székletvérteszt esetén tisztázni kell a székletben talált vér forrását. Erre szolgál a vastagbéltükrözés, egy olyan beavatkozás, mely során megfelelő előkészítést (diéta, hashajtás, gyógyszerek módosítása stb.) követően a szakrendelőben/szakambulancián megvizsgálják a vastagbél teljes hosszát egy rugalmas csőre erősített mini kamerával. A vastagbél áttekintése mellett a bélfalon lévő bizonyos elváltozások levételére, valamint szövetminta vételére is lehetőség nyílik. A beavatkozást megelőző előkészületekben a háziorvos, a gasztroenterológus szakorvos, illetve az endoszkópos szakasszisztens nyújt segítséget.
Nem-negatív lett a székletvértesztem. Mi a teendőm?
Ahogy a székletvérteszt eredményét is a háziorvoson keresztül tudhatja meg, az ezt követő lépésekben is a háziorvos segít Önnek. Ilyen esetben a vizsgálat ismétlése a szűrés keretében nem indokolt és nem lehetséges.
Ha valamilyen krónikus alapbetegsége van, akkor annak figyelembevételével dönti el háziorvosa, hogy szükséges-e a vastagbéltükrözés előtt gasztroenterológiai szakrendelésen való részvétel. Amennyiben igen, beutalóval látja el Önt és egy Önnek megfelelő időpontot egyeztet a vizsgálaton való részvételre. Ha külön szakorvosi konzultáció nem szükséges, közvetlen beutalót ad a vastagbéltükrözésre, és segít a beavatkozásra való felkészülésben ( pl. diétás tanácsadás, béltisztító átadása vagy a hashajtáshoz szükséges gyógyszer felírása, szükség esetén gyógyszermódosítással kapcsolatos tanácsadás). Bármilyen kérdése lenne a szűrési folyamat egyes lépéseivel kapcsolatban, kérdezze meg a háziorvosát.
A nem-negatív teszteredmény után mennyi idővel kell részt venni a tükrözésen?
Az eredmény kézhezvételét követően előjegyzési időpontot kell kérni a beutalón megjelölt intézménybe. Ideális esetben egy hónapon belül meg kell történnie a tükrözésnek. Halogatni semmiképpen sem érdemes!
Hol végeznek szűrő-kolonoszkópos vizsgálatot?
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szűrő-kolonoszkópos hálózatot hozott létre, ahol a szűrés első lépcsőjében kiemelt páciensek tisztázó (teljes, minőségi) kolonoszkópos vizsgálatát végzik. Ezekben a kolonoszkópos laboratóriumokban a minőségi feltételeknek megfelelő eszközökkel és nagy gyakorlattal rendelkező szakszemélyzettel végzik el a vastagbéltükrözést. A szűrőhálózathoz tartozó endoszkópos laboratóriumok az ország valamennyi településéről fogadnak pácienst, azonban a 30 napon belüli vizsgálati időpontadást a beutalási rend szerint hozzájuk tartozó települések tekintetében szükséges biztosítaniuk.
A szűrési célú vastagbéltükrözés is beutalóköteles beavatkozás, ezért a nem-negatív eredménnyel a háziorvosát kell felkeresnie. Háziorvosa fogja Önnek a beutalót megírni, szükség esetén segít Önnek az időpontfoglalásban, elvégezteti a vastagbéltükrözés előtt szükséges vizsgálatokat, felkészíti Önt a kolonoszkópiára, valamint béltisztító készítménnyel vagy a kiváltásához szükséges recepttel látja el Önt.
Hogyan kérhetek előjegyzési időpontot?
Amennyiben a székletvérteszt nem-negatív eredményével már rendelkezik, a háziorvosnak lehetősége van arra, hogy a megfelelő laborvizsgálati eredmények mellett az Ön számára időpontot kérjen a vastagbéltükrözésre.
A feleségemmel/férjemmel mindkettőnket behívtak vastagbéltükrözésre. Kérhetjük-e a vizsgálatot ugyanarra a napra?
Igen, ez csak megfelelő időpont-egyeztetés kérdése. Amennyiben utazás szempontjából meg tudják oldani, praktikusabb, ha két-három nap különbséggel kérik a vizsgálatot, így lehetnek egymás kísérői a vizsgálat során.
Ami fontos: az időpontkérésnél vegye figyelembe, hogy a vizsgálat napján szabadságot érdemes kivennie (amennyiben dolgozik) és ha bódítást is kér (altatást intézménytől és kórtörténettől függően végzik), akkor a tükrözés napján egy kísérőre is szüksége lesz, aki a vizsgálatot követően Önt hazakíséri, vagy ha gépjárművel érkezett, azt hazaviszi, ugyanis bódításos vizsgálatot követően nem lehet autót vezetni. Tehát mielőtt háziorvosa időpontot kér, egyeztessen családtagjaival vagy barátaival az esetleges segítségről.
5. Előkészületek
Vastagbéltükrözésre való előkészület alatt elsősorban a bél tisztítását értjük. A tükrözés csak akkor lehet sikeres, ha a vastagbél teljesen tiszta, táplálékmentes és az azt borító nyálkahártya minden apró részlete jól látható. Tekintettel arra, hogy a vastagbél az emésztőszervrendszer végső szakasza, már napokkal a beavatkozás előtt el kell kezdeni az előkészületeket. A béltisztításon túl az előkészület részét képezi a beavatkozáshoz szükséges friss laboreredmény beszerzése, valamint a rendszeresen szedett gyógyszerek háziorvossal/gasztroenterológussal történő átnézése és szükség szerinti módosítása.
Mit jelent a vastagbél előkészítése?
A vastagbél megfelelő tisztaságának eléréséhez (vagyis a bél falának étel- és bélsármentességéhez) be kell tartani az előkészítő napokra vonatkozó diétás előírásokat.
Diétás tanácsok
Készítménytől függően meg kell inni vagy be kell venni az orvos által adott vagy felírt, kifejezetten a vastagbéltükrözés előkészítésére használatos béltisztító gyógyszerkészítményt a használati útmutatónak megfelelő módon, valamint az előkészítés teljes időtartama alatt minimum 2-3 liter alkohol-, buborék- és rostmentes, világos színű folyadékot kell fogyasztani.
Mi történik, ha nem tiszta a bél?
A nem kellően megtisztított bélben nem megfelelőek a látási viszonyok az orvosok számára még a modern vizsgálóeszközökkel sem. Ennek eredményeként a bél falán és belső részében lévő elváltozások egyáltalán nem, vagy csak részben fedezhetők fel. Korlátozott látási viszonyok mellett a szövődmények kialakulásának is nagyobb a veszélye (pl. bélfal szakadása, hasűrbe történő átfúródás). Amennyiben a bél nem kellően tiszta, a vizsgálatot végző szakorvos dönthet úgy, hogy a beavatkozást nem végzi el vagy megszakítja, és egy másik időpontot ad a páciensnek, így kiemelten fontos a béltisztítás során előírtak betartása.
Meg tudom-e állapítani, hogy a vastagbél megfelelő tisztaságú a tükrözéshez?
Akkor volt sikeres a bél előkészítése, ha a széklet híg állagú és sárgás színű.
A háziorvosom beutalt a tükrözés előtt vérvételre. Ez miért szükséges?
Minden páciensnél kötelező a laborvizsgálat a tükrözést megelőzően. A vastagbéltükrözés során ugyanis, ha valamilyen elváltozást (pl. polipot) találnak, gyakran lehetőség van ennek azonnali eltávolítására is. Annak érdekében, hogy elkerüljék az ilyenkor esetlegesen fellépő vérzéses szövődményeket, nagyon fontos, hogy a vizsgáló orvos ismerje a páciens vérképét, illetve fontosabb véralvadási paramétereit. A laborvizsgálatnak a tükrözést megelőző egy hónapon belül kell megtörténnie. Véralvadásgátló gyógyszert szedő pácienseknél ez az időtartam vagy a vizsgálandó elemek változhatnak.
Számos gyógyszert és táplálékkiegészítőt szedek. Van olyan készítmény, gyógyszer, amit ki kell hagynom a vizsgálat előtt?
A rendszeresen szedett gyógyszereinek adagolásáról minden esetben egyeztetni kell a háziorvosával, mert az esetleges módosítások egyénre szabottan történnek. Különös figyelmet kell fordítani az alábbi gyógyszerekre: véralvadásgátlók, cukorbetegségre szedett gyógyszerek és inzulin, vérlemezkegátló szerek, vaskészítmények, vízhajtók.
Ki fizeti az útiköltséget, ha szakrendelőbe kell utaznom?
Amennyiben a vastagbéltükrözést végző egészségügyi intézmény nem az Ön lakóhelyén, hanem más településen van, a vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatónál jeleznie kell utazási költségtérítési támogatási igényét, melynek igényléséről itt tájékozódhat (217/1997. (XII.1.) korm.r.11.§).
Amennyiben az Ön lakóhelye tömegközlekedés szempontjából nehezen megközelíthető, ezt mindenképpen jelezze az előjegyzés során, mert akkor ennek megfelelően próbálnak majd Önnek időpontot egyeztetni.
6. A vizsgálat napja
Az előjegyzési időpontban kell a páciensnek megjelennie a vastagbéltükrözést végző szakrendelőben/szakambulancián, lehetőség szerint kísérővel – bódítás vagy altatás esetén kötelező a kísérő jelenléte. Az öltözőbe, illetve a vizsgálóba az endoszkópos szakasszisztens szólítja be a pácienst és segít minden előkészületben (pl. öltözködés), valamint tájékoztatást ad a vizsgálat menetéről. A páciens elfoglalja helyét a vizsgáló asztalon oldalt fekvő helyzetben, és az orvos megkezdi a vizsgálatot. Ennek ideje attól függ, hogy talál-e gyanús elváltozást a vizsgált bélszakaszban. Ha igen, az időtartam attól is függ, hogy az elváltozás a vizsgálat során eltávolítható-e, de általában a vizsgálat 30-50 perc időtartamú. A vizsgálatot követően a páciensnek megfigyelésre van szüksége. A megfigyelési időszak alatt a páciensnek a vizsgálószoba melletti helyiségben kell tartózkodnia.
Mit vigyek magammal a vizsgálatra?
Természetesen a legfontosabb leleteit, a rendszeresen szedett gyógyszereinek listáját és a friss laboratóriumi eredményeket feltétlenül hozza magával.
Érdemes magával hoznia egy tekercs toalettpapírt, kéztörlőt, valamint kevés vizet és szőlőcukrot a vizsgálat utáni megfigyelési időszakra. A vizsgálaton deréktól lefelé kell levetkőzni, a vizsgálathoz intézeti öltözéket (körbetekerhető lepedő, speciális nadrág) biztosítanak. Érdemes egy könnyen le- és felvehető fehér pólót, papucsot hoznia, de ékszert és egyéb értéket ne hozzon magával a vizsgálatra! Előfordulhat, hogy a beavatkozást követően megfigyelésre a kórházban kell maradnia. Ennek szükségessége előre általában nem megítélhető. Ilyen esetben jó, ha van Önnél pizsama és tisztálkodási eszköz.
Fájdalmas beavatkozás a vastagbéltükrözés?
A vastagbéltükrözés kellemetlenségekkel, akár fájdalommal is járhat. A vizsgálat során előfordulhat hasi kellemetlen érzés, görcs, puffadás. A bódításban vagy altatásban végzett vizsgálat azonban fájdalommentes. A kellemetlen érzést elsősorban a vastagbél felfújásából származó feszítés, puffadás okozza. Az orvos egyénre szabottan, fokozatosan adagolja a végbélen át a felfújásra alkalmazott levegőt vagy szén-dioxidot, az Ön visszajelzései alapján pedig azt módosítani is tudja. A felfújás a vizsgálat során elkerülhetetlen, ugyanis, ha összetapadnak a bélfalak, a vizsgáló orvos nem tudja átvizsgálni a bél nyálkahártyáját, és tovább sem tud haladni a bélben a vizsgálóeszközzel. Az asszisztensek pozícióváltással, illetve a hasra gyakorolt finom nyomással igyekeznek könnyíteni a vizsgálat menetét, csökkenteni a kellemetlenségeket. Szükség szerint fájdalomcsillapítás kérhető a beavatkozás során. Fontos, hogy bátran jelezze, hogy mikor mit érez.
Fájdalmas a vizsgálóeszköz bevezetése?
Az eszköz bevezetése során a könnyebb csúszást elősegítő gélt/kenőcsöt alkalmaznak, melytől kevésbé kellemetlen a bevezetés. A bevezetés előtt a vizsgáló orvos vagy szakasszisztens arra fogja kérni Önt, hogy lazítson, próbálja meg nem szorítani a végbélnyílását. A nyílás bekenését követően így az eszköz fájdalom- és sérülésmentesen vezethető be a vastagbél alsó szakaszába, a végbélbe. Ha Önnek aranyere van, ezt mindenképpen előre jelezze a vizsgáló személyzetnek.
Mennyi gázt fújnak a vastagbélbe?
A befújt levegő/szén-dioxid mennyisége változó lehet. Amennyiben feszítő érzést, illetve már fájdalmat okoz, ezt jelezheti a beavatkozás közben orvosának. A kolonoszkópos eszközön keresztül lehetőség van a levegőt befújni és visszaszívni egyaránt.
Mennyi ideig tart egy átlagos vastagbéltükrözés?
A beavatkozás időtartama változó. A vastagbélben való felfelé haladás a végbéltől a vastagbél és vékonybél találkozási pontjáig tart, majd a kolonoszkóp kivezetése a vastagbélből együttesen kb. 20-30 percet vesz igénybe. Abban az esetben, ha a vizsgáló orvos talál valamilyen elváltozást a vizsgált bélszakaszban és abból szövettani mintát vesz, vagy esetleg polipot is eltávolít, a beavatkozás ideje hosszabbodik. 60 percnél azonban ritkán nyúlik hosszabbra a vastagbéltükrözés.
Előfordulhat valamilyen szövődmény vagy probléma a tükrözés során? Ilyen esetben hol látnak el?
Ritkán, de előfordulhatnak bizonyos szövődmények mind a beavatkozás közben, mind utána. Főként, ha szövettani mintavétel vagy polipeltávolítás is történt. Beavatkozás közben az egyik rendkívül ritkán előforduló, viszont sürgős, sebészeti ellátást igénylő szövődmény a bél átfúródása. A szűrőprogramban részt vevő vastagbéltükrözést végző szakrendelések/szakambulanciák minden esetben rendelkeznek sebészeti háttérrel. A szövődmények nem mindig jelentkeznek közvetlenül a vizsgálat után, ezért az alábbi tünetek észlelése esetén azonnal jelentkezzen háziorvosánál vagy hívja a mentőket: idővel nem enyhülő hasi fájdalom, görcsösség, puffadás, hasmenés, nagy mennyiségű vért tartalmazó széklet.
Kaphatok fertőzést a tükrözés során? Hogyan tisztítják a kolonoszkópot a vizsgálatok között?
Az eszközök tisztítására szigorú fertőtlenítési szabályok és előírások vonatkoznak. A szakasszisztensek jól ismerik a fertőtlenítés, sterilizálás szabályait, mivel elméleti és gyakorlati oktatásban egyaránt részesülnek. Az eszközök tisztítása, fertőtlenítése kifejezetten erre a célra gyártott mosógépekben történik a vizsgálatok között.
Milyen vastag és hosszú az endoszkóp?
A pontos méret típustól függően változik. Általánosságban elmondható, hogy körülbelül 1,5 m hosszú, rugalmas, a bél alakját követő, mutatóujjnyi vastagságú cső.
Hasfali/ágyékfali sérvem van, elvégezhető a vastagbéltükrözés?
A beavatkozás elvégezhetőségéről gasztroenterológus szakorvos dönt, ugyanis ez a sérv méretétől és helyzetétől függően változhat. Abban az esetben, ha a szakorvos szerint elvégezhető a vastagbéltükrözés, a szakasszisztensek külön figyelmet fordítanak a sérv tartására, stabilizálására a beavatkozás teljes hossza alatt.
7. Vizsgálatot követő teendők
A vizsgálatot követően mindig van egy megfigyelési időszak, melynek hossza attól függ, hogy éberen, bódításban vagy altatásban (intézménytől és kórtörténettől függően végzik) történt a vastagbéltükrözés. A megfigyelés a vizsgáló melletti helyiségben történik. Nagyobb beavatkozás esetén előfordulhat, hogy egy éjszakát bent kell töltenie a páciensnek a kórházban további megfigyelés céljából. A vizsgálatot követő napokban figyelni kell a kímélő étrendre (szénsavmentes italok, könnyen emészthető, zsírszegény és fűszermentes, puffadást nem okozó ételek), a fizikai megterheléstől mentes életmódra (ne végezzen erős intenzitású edzést vagy nagyon megerőltető munkát pl. kertásás, nehéz tárgyak cipelése stb.), valamint a meleg fürdő kerülésére (vérbőséget okoz, ami vérzést válthat ki). Idővel nem enyhülő hasi fájdalom, görcsösség, puffadás, hasmenés, nagy mennyiségű vért tartalmazó széklet esetén pedig azonnal orvoshoz kell fordulni az esetleges szövődmények ellátására.
A vizsgálatot követően mit tudhatok meg a beavatkozásról?
A vizsgálatot végző orvos tájékoztatja Önt és amennyiben beleegyezik, kísérőjét is az alábbiakról: sikeres volt-e a vizsgálat, a tervezett módon át tudták-e tekinteni a vastagbelet, történt-e polipeltávolítás vagy szövettani mintavétel, illetve, hogy a szövettani vizsgálat eredménye után miképp tud érdeklődni. A szövettani minta leletezése átlagosan 2-3 hetet vesz igénybe. Amennyiben bódításban vagy altatásban (intézménytől és kórtörténettől függően végzik) történt a vizsgálat, praktikus, ha a kísérője is jelen van a tájékoztatásnál, hiszen nem biztos, hogy mindenre emlékezni fog, még akkor sem, ha a beszélgetés során mindent ért és válaszol is a kérdésekre.
Mit kell tudni a kísérőnek, hozzátartozónak, aki velem jön?
Minden esetben jó, ha van Önnel kísérő, bódítás vagy altatás (intézménytől és kórtörténettől függően végzik) esetén pedig kötelező a jelenléte. A kísérő Önnel lehet a vizsgálat előtt és után, a megfigyelési időszakban, azonban a vizsgálaton nem vehet részt. A vastagbéltükrözés pontos kezdési időpontja és időtartama előre nem mindig határozható meg, így szerencsés, ha a kísérő is a vastagbéltükrözés napján egész nap rendelkezésre tud állni.
Milyen tünetekre figyeljek a hashajtást követő napokban?
Mérsékelt hasi panasz előfordulása normális, főként a vizsgálatkor befújt levegő/szén-dioxid teljes kiürüléséig. Kevés vér a székletben szintén normális, főként, ha szövettani mintavétel vagy polipeltávolítás is történt. Abban az esetben azonban, ha az alábbi panaszok nem enyhülnek/szűnnek meg 1-2 napon belül, mindenképpen keresse fel az Önt vizsgáló orvost. Ezek a panaszok hasi fájdalom, görcsösség, puffadás, hasmenés, véres széklet lehetnek.
A vizsgálat előtt alkalmazott hashajtás után mikor lesz ismét normális a székletem?
Általában a beavatkozást követő pár napban rendeződik a széklet.
Mikortól és mit ehetek a beavatkozást követően?
Közvetlenül a vizsgálat után már ehet-ihat. Fontos, hogy az első 1-2 napban könnyen emészthető ételeket fogyasszon, kerülje a szénsavas üdítőket, a magvas, zsíros, fűszeres, puffasztó ételeket, valamint, hogy alaposan megrágjon minden falatot. Abban az esetben, ha bódításban vagy altatásban – intézménytől és kórtörténettől függően végzik – történt a vizsgálat, csak akkor egyen vagy igyon először, amikor már úgy érzi, hogy biztonsággal tud nyelni (ez általában 3 órával a beavatkozást követően történik meg). Ennek biztos megítélésére nyugodtan kérje az egészségügyi személyzet segítségét.
A szövettani vizsgálat eredményét mikor és kitől kaphatom meg?
A vastagbéltükrözést követően, még a távozás előtt kap egy ambuláns lapot. Ez egyrészt tartalmaz egy leírást a vastagbéltükrözés során látottakról és a vizsgálat közben elvégzett beavatkozásokról, másrészt fel van rajta tüntetve, hogy mikor és milyen módon tud a szövettani minta eredménye után érdeklődni. Ez ugyanis szakrendelőnként/szakambulanciánként változhat. Általánosságban elmondható, hogy a minta értékelése 2-3 hetet vesz igénybe. A vizsgálatot végző gasztroenterológus nem fogja Önt automatikusan keresni sem negatív, sem nem-negatív eredmény esetén. Érdemes már a vizsgálat napján feljegyezni a naptárába, hogy mikortól esedékes a szövettani lelet után érdeklődni. Az eredményt minden esetben beszélje meg mind az Önt vizsgáló gasztroenterológussal, mind a háziorvosával. Ha rendelkezik Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) hozzáféréssel, úgy lehetősége van az eredményt megtekinteni a www.eeszt.gov.hu oldalon.
Mi lehet a szövettani vizsgálat eredménye?
Lehet az eredmény „negatív”, ebben az esetben a vett mintában daganatos sejteket nem találtak. Lehet az eredmény „pozitív”, ebben az esetben a vett mintában daganatos sejteket találtak, melyek típusa, fejlettsége és kiterjedtsége különböző lehet. Ezek a tulajdonságok határozzák meg a további kivizsgálás és gyógykezelés menetét. Lehet továbbá „nem értékelhető” a minta abban az esetben, ha a sejtek a levétel, szállítás vagy előkészítés során roncsolódtak, így egyértelmű értékelésük nem lehetséges.
Mikor tudok a vizsgálat után dolgozni?
A vastagbéltükrözést követő napon általában már újra dolgozhat, ez azonban a munkakörétől is függ. Amennyiben polipeltávolítás vagy egyéb beavatkozás történt a vizsgálat közben, 1 hétig kerülni kell a melegvizes fürdőzést (vérbőséget okoz, ami vérzést válthat ki) és a hosszabb utazást. A fizikai megerőltetést (pl. nehéz tárgyak emelése, cipelése, kertásás stb.) szintén kerülni kell. Ha az Ön munkaköre nagyobb fizikai igénybevételt követel, kérjen betegszabadságot a vizsgálatot követő hétre, amit háziorvosa tud Önnek kiírni a vastagbéltükrözést követően kapott ambuláns lap alapján. Nagyobb beavatkozás esetén előfordulhat, hogy egy napig bent kell maradnia a kórházban további megfigyelésre.
A vizsgálat után vezethetek autót?
Abban az esetben, ha a vizsgálat bódításban, vagy altatásban (intézménytől és kórtörténettől függően végzik) történt, a gyógyszerek beadását követő 24 órában nem vezethet semmilyen gépjárművet! Nem tanácsos továbbá sem egyedül nagyobb távon gyalogolnia, sem tömegközlekedési eszközön egyedül utaznia. Ezért is fontos, hogy ilyen esetben legyen Önnel kísérő a vastagbéltükrözést követően.
Miért fontos a vastagbélszűrés?
Hazánkban a vastagbélrák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés. Leginkább a 40. életév után jelentkezik, jellemzően 50 és 70 éves kor között a legmagasabb az előfordulási gyakorisága, utána fokozatosan csökkenni kezd.
Nagyon fontos tudnia, hogy a rosszindulatú vastagbéldaganatok lassan alakulnak ki és a kezdeti időszakukban többnyire nem járnak Ön által is érzékelhető tünetekkel.
Ugyanakkor a vastagbél daganatai igen hatékonyan szűrhetők, s ez által meg is előzhetők! De mit is jelent pontosan a „szűrés” kifejezés?
A „szűrés” az a folyamat, amikor még nem is beszélünk igazán betegségről, viszont meg lehet állapítani, hogy Önnél fennáll-e olyan kezdeti állapot, ami még semmilyen panaszt vagy tünetet nem okoz – viszont rosszindulatú daganattá alakulhat.
Miért is fontos ez? A daganatos elváltozások a szervezetünk egészséges állapotából indulnak ki, majd a testünket érő környezeti hatások következtében alakulhatnak át rosszindulatú daganattá. Ez a folyamat éveket vehet igénybe és sokáig tünetmentes lehet. A panaszok gyakran későn észlelhetők, ekkor a betegség előrehaladott stádiumban lehet, és gyakran halállal végződhet. A szűrés éppen abban tud segíteni, hogy még a kezdeti, tünetmentes időszakban felismerhető legyen, hogy Önnél található-e olyan elváltozás a vastagbélben, amely később súlyos problémákat okozhat.
Minél korábban fedeznek fel egy elváltozást, annál nagyobb a teljes gyógyulás esélye.
Más fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is zajlik a szervezett vastagbélszűrés, amely az 50-70 év közötti, tünetmentes nőket és férfiakat egyaránt érinti. A szűrés segítségével a vastagbéldaganat kialakulására utaló jelek időben felfedezhetők, ezzel a betegség megelőzhető vagy jó eséllyel gyógyítható. A szűrésre jogosultak meghívólevél formájában értesülhetnek a szűrés részleteiről. A szűrés kétévente indokolt.
Hazánkban a népegészségügyi célú, célzott, szervezett vastagbélszűrés a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) évi NM rendeletben került meghatározásra.
A vastagbéldaganatok kialakulásának okai
A vastagbéldaganatok kifejlődésének pontos folyamata nem ismert, azonban számos tényező növeli kialakulásának kockázatát (a betegség akkor is megjelenhet, ha a rizikótényezők egyike sem áll fenn).
A vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát növeli:
- a helytelen táplálkozás: túl sok kalória, túl kevés növényi eredetű táplálék;
- a helytelen életmód: mozgáshiány, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás;
- a korábban diagnosztizált polip;
- a családi halmozódás (ha a betegség elsőfokú rokonnál fordult elő, akkor kialakulásának kockázata 2-3-szor nagyobb);
- nőknél korábban már diagnosztizált méh-, méhnyak- vagy mellrák;
- a gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség);
- az 50 év fölötti életkor (a belet érő káros hatások idővel összeadódhatnak).
Mi a vastagbélpolip és miért alakulhat ki?
A polip megnevezés egyes hámelváltozásokra alkalmazott gyűjtőfogalom, amelyet több típusú nyálkahártya-elváltozás jelölésére is használnak. A legtöbb polip nem rákos és ártalmatlan, azonban egyes polipoknál nagyobb a rosszindulatú daganat kialakulás kockázata.
A kialakulás folyamata általában 10-15 év. Éppen ezért a polipok jelenléte rákmegelőző állapotnak tekinthető.
A vastagbéldaganat kialakulásának megelőzése
A vastagbéldaganat megelőzésének, korai felismerésének legfontosabb eszköze a szűrés, azaz a szűrővizsgálatokon való részvétel.
A bélrendszeri daganatok kialakulását csökkentő tényezők:
- részvétel lehetőleg kétévente szűrővizsgálaton, szükség esetén az esetleges polipok eltávolítása;
- egészséges életmód: rendszeres fizikai aktivitás (legalább napi 30 perc mozgás), lelki egyensúly megteremtése, testsúly kontrollja, nyugodt éjszakai alvás, mérsékelt alkoholfogyasztás, dohányzás kerülése;
- kiegyensúlyozott étrend: sok zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér- és tésztafélék; szárnyasok, halhús, olívaolaj, savanyított tejtermékek fogyasztása, kerülendők a füstölt húsok, sertészsír, margarin, magas cukor- vagy sótartalmú, tartósítószert tartalmazó ételek;
- bőséges folyadékfogyasztás (legalább napi két liter víz);
- vitaminok és ásványi anyagok pótlása: kalcium, D3-vitamin, C-vitamin, szelén, E-vitamin, folsav, omega-3 zsírsavak;
- probiotikumok kúraszerű alkalmazása a vastagbél normál flórájának erősítése érdekében.
Mi a vastagbélszűrés két alapvető lépése?
Az első lépés a székletvér vizsgálata. A székletben a vér több ok miatt is megjelenhet. Okozhatja többek között aranyérbetegség, a vastagbél gyulladása, de akár származhat a gyomorból vagy a szájüregből is (pl. fogínyvérzésből). A kisebb intenzitású vérzések szemmel nem látható elszíneződést okoznak a székletben, ennek kimutatására laboratóriumi módszerek szükségesek.
A székletvér kimutatásához székletminta szükséges, melynek vételéhez szükséges eszközt a háziorvosától egy egységcsomagban kap meg. Amint átvette az egységcsomagját, mihamarabb végezze el a mintavételt és adja postára azt!
Fontos annak ismerete, hogy mit nevezünk a szűrés során „negatív”, illetve „nem-negatív” leletnek. Egy lelet vagy eredmény akkor nem-negatív, amikor a keresett elváltozás megléte nem zárható ki. Negatív leletről pedig akkor beszélünk, amikor az elváltozás megléte az adott mintában kizárható.
Nem-negatív eredmény esetén az esetleges vérzés hátterének tisztázására szükség van a második lépésre, azaz a vastagbél vizsgálatára (vastagbéltükrözés, más szóval kolonoszkópia). A vizsgálat során, béltisztítást követően, a vastagbél belső felszínét endoszkóppal nézik át. Ha olyan eltérést találnak, ami a vastagbél szövetéből kitüremkedik (szövetkinövés, más néven polip), azt azonnal el is tudják távolítani, így az nem tud daganattá alakulni. A vizsgálat egyénileg eltérő módon okoz kellemetlenséget, ezért kérés esetén bódításban, illetve intézménytől és kórtörténettől függően altatásban is el lehet végezni.
Hogyan vehet részt a vastagbélszűrésen?
A népegészségügyi célú vastagbélszűrés szervezett formában zajlik. A népegészségügy által előzetesen megtervezett ütemezés alapján vonjuk be a háziorvosi praxisokat és készítjük el részükre a meghívásban érintett lakosok adatait tartalmazó adatbázist. Az ütemezésnek megfelelő időszakban minden érintett személy névre szóló meghívólevelet kap a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól.
Amennyiben Ön életkora alapján 50-70 év közötti, és az Ön háziorvosánál az előzetes ütemezés szerint még nem esedékes a szűrés megszervezése, a háziorvos tervezett szűréstől eltérő időben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ lehetőséget biztosít a jelentkezésre, egyénileg, elektronikus úton a
Hogyan történik a szűrés első lépése, a székletvér vizsglata?
Ön a háziorvosától vagy postai úton kapja meg a széklet mintavételhez szükséges eszközt, melynek segítségével a mintavételt otthonában el tudja végezni. Az egységcsomag tartalmazza az ingyenesen visszaküldhető válaszborítékot, a használati útmutatót, illetve 2 db székletminta-vételi tartályt és gumikesztyűt.
Fontos, hogy ne végezzen mintavételt a menstruációs ciklus alatt, illetve ha a végbélből vérzést tapasztal (pl. vérző aranyér esetén). Szintén fontos, hogy a széklet, amiből mintát vesz, ne érintkezzen semmivel. Mintavétel előtt érdemes vizeletet üríteni, hogy lehetőség szerint a széklet vizelettel se érintkezzen.
A 2 mintavételi csőbe külön-külön, két egymást követő napon történő székletürítés után kell közvetlenül kis mennyiségű székletmintát vennie a mintavételi csőből lecsavarható pálcika segítségével. A mintákat helyezze a zárófüles nejlontasakba, majd a meghívólevéllel együtt tegye bele a kapott, és a már előre megcímzett borítékba.
A csomagot mihamarabb postán, ablaknál kell feladnia. Az Önhöz legközelebb eső, bármely postafiókban fel tudja adni a mintákat, postaládába azonban nem dobható be. A feladás az Ön számára díjmentes, a kézbesítési cím (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.) a borítékon nyomtatottan szerepel. A mintát akkor se vigye vissza a rendelőbe a háziorvosához, ha a mintavételi egységcsomagot tőle kapta, mert a székletvér vizsgálata kifejezetten erre szakosodott laboratóriumban, és nem a háziorvosi rendelőben történik.
Hogyan értesülhet a székletvérvizsgálat eredményéről?
A székletvértesztet és a székletminta értékelését a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ speciális laboratóriumában végzik. A laboratórium az eredményeket a háziorvoshoz juttatja el, Ön pedig tőle tud érdeklődni az eredményről a csomag feladását követő körülbelül két hét után. Ha rendelkezik Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) hozzáféréssel, úgy lehetősége van online is megtekinteni a www.eeszt.gov.hu oldalon is a minta feladásától számított 2-3 hét múlva.
Milyen eredményei lehetnek a székletvérvizsgálatnak?
- A negatív lelet azt jelenti, hogy a székletben rejtett vér nem volt kimutatható.
- A nem-negatív lelet azt jelenti, hogy a székletben rejtett vér volt kimutatható, ezért további vizsgálat szükséges a vérzés okának kiderítéséhez.
- Az értékelhetetlen lelet azt jelenti, hogy az adott minta feldolgozása során valamilyen technikai hiba történt. Ebben az esetben háziorvosa még egy alkalommal biztosít Önnek újabb 2 mintavevő eszközt a székletminták ismételt levételéhez.
Nem-negatív lelet esetén akkor is fontos elvégeztetni a vastagbéltükrözést, ha Ön semmilyen tünetet nem tapasztal, azaz nincsen panasza!
Miért van szükség vastagbéltükrözésre?
Nem-negatív székletvérteszt esetén tisztázni kell a székletben talált vér forrását. Erre szolgál a vastagbéltükrözés, egy olyan beavatkozás, mely során megfelelő előkészítést (diéta, hashajtás, gyógyszerek módosítása stb.) követően a szakrendelőben/szakambulancián megvizsgálják a vastagbél teljes hosszát egy rugalmas csőre erősített mini kamerával. A vastagbél áttekintése mellett a bélfalon lévő bizonyos elváltozások levételére, valamint szövetminta vételére is lehetőség nyílik. A beavatkozást megelőző előkészületekben a háziorvos, a gasztroenterológus szakorvos, illetve az endoszkópos szakasszisztens nyújt segítséget.
Hogyan történik az időpont foglalása a vastagbéltükrözést végző szakrendelésre?
A székletvérteszt nem-negatív eredménye esetén a háziorvosa segítségével telefonon vagy e-mailen foglalhatnak időpontot a szűrő-kolonoszkópos laborba, ahol elvégzik a vastagbéltükrözést. Fontos tudnia, hogy nem minden szolgáltató végezheti el a népegészségügyi szűrés keretében a tisztázó vastagbéltükrözést. Ezért előfordulhat, hogy lakóhelyétől távolabb kell utaznia.
A háziorvosától továbbá laboratóriumi vizsgálatra (vérvétel) és szükség esetén egyéb szakorvosi vizsgálatokra is kap beutalót, valamint béltisztításhoz (hashajtó) receptet ír fel.
Kérjük, hogy az Önnek fenntartott időpontban jelenjen meg a szakrendelésen, vagy időpont-módosítási igényét jelezze legalább 5 nappal a vizsgálat előtt.
Hány szabadnapra van szükség a vastagbéltükrözéshez?
A vizsgálatra történő előjegyzéskor érdemes figyelembe vennie, hogy általában két szabadnapra lesz szüksége: a vizsgálatot megelőző előkészítő napra (a kolonoszkópia időpontjától függően délután vagy a kora esti órákban kell elkezdeni a béltisztítást) és a vizsgálat napjára. Javasoljuk továbbá, hogy a következő napra vagy napokra se tervezzen nagyobb utazást, nehéz fizikai munkával járó tevékenységet annak lehetőségére is felkészülve, ha a vizsgálat során beavatkozás is történne.
Szükséges laboratóriumi vizsgálat (vérvétel) a tükrözés előtt?
A tükrözés előtt 1 hónapon belül az arra kijelölt vérvételi helyen vérvizsgálaton szükséges részt vennie. Kizárólag ezzel az eredménnyel tudják a vizsgálatot elvégezni.
Fontos, hogy a vérvizsgálat eredményét feltétlenül mutassa meg a háziorvosának, valamint vigye magával a vastagbéltükrözésre is.
Mit jelent a vastagbél előkészítése (béltisztítás) a vizsgálat előtt? Miért szükséges ez?
Annak érdekében, hogy a vizsgáló orvos pontosan áttekinthesse a bél belső felületét, fontos a megfelelő béltisztítás. A tükrözés csak akkor lehet sikeres, ha a vastagbél teljesen tiszta, táplálékmentes és az azt borító nyálkahártya minden apró részlete jól látható. Tekintettel arra, hogy a vastagbél az emésztőszervrendszer végső szakasza, már napokkal a beavatkozás előtt el kell kezdeni az előkészületeket.Ehhez javasolt az étkezési előírások betartása, a béltisztításra alkalmas készítmény előírás szerinti használata (hashajtó), valamint előírt mennyiségű folyadék fogyasztása. A béltisztításon túl az előkészület részét képezi a beavatkozáshoz szükséges friss laboreredmény beszerzése, valamint a rendszeresen szedett gyógyszerek háziorvossal/gasztroenterológussal történő átnézése és szükség szerinti módosítása.
Melyek a béltisztításhoz használatos készítmények?
Háziorvosa vagy a gasztroenterológusa (a gyomor-bélrendszer betegségeivel foglalkozó belgyógyász szakorvos) az Ön általános állapotához és az esetlegesen előforduló betegségeihez igazítja a megfelelő béltisztító készítmény kiválasztását. A receptre felírt készítményt Önnek a gyógyszertárban kell kiváltania.
Mely előírások betartása szükséges a vizsgálat előtti 4. naptól?
Fontos, hogy bizonyos gyógyszerek alkalmazását szüneteltetni kell, vagy módosítani szükséges azok adagolását a vizsgálatot megelőzően. A részletekkel kapcsolatban érdeklődjön háziorvosánál.
Például:
Ha Ön szed vaspótló tablettát, hagyja abba annak alkalmazását.
Ha Ön vérhígító hatású készítményt szed (pl.: warfarin, kumarol (Syncumar), acetilszalicilát (pl.: Astrix, Aspirin protect), nem szteroid típusú fájdalomcsillapítót (pl.: Cataflam, Flector), clopidogrel (pl.: Plavix), Rivaroxaban, Dabigatran, Apixaban, Fraxiparine, Clexan stb.) használ, kérdezze meg háziorvosát a gyógyszer szedéséről.
A naponta szedett egyéb gyógyszereit (pl.: vérnyomáscsökkentő, koleszterincsökkentő, asztmaellenes szerek stb.) alkalmazza az orvosi utasításoknak megfelelően.
Ha Ön cukorbeteg vagy speciális diétát igényel, kérdezze meg orvosát a gyógyszerek szedéséről, amit kérjük, tartson is be.
Vastagbéltükrözés esetén batartandó étkezési előírások
Bizonyos étrendi előírások betartása javasolt ahhoz, hogy a vizsgálat idejére a vastagbélben ne maradjanak ételmaradványok, mert ezek meg tudják nehezíteni a bél áttekinthetőségét.
Tervezze meg az étrendjét és vegye figyelembe, hogy a vizsgálatot megelőző napokban rostszegény diéta javasolt. Készüljön fel arra, hogy mit eszik ezeken a napokon, és vásárolja meg a hiányzó élelmiszereket.
Az alábbi ételek fogyasztása javasolt:
- fehér lisztből készült pékáruk, tésztafélék, rizs, babapiskóta, burgonya (héj nélkül), krumplipüré (tej nélkül);
- puhára főzött zöldségek (nem aprómagvas, héj nélkül);
- szárnyas hús, hal puhára főzve vagy párolva (bőr nélkül);
- zöldségleves, erőleves, burgonyaleves;
- főtt vagy lágy tojás, rántotta (tej nélkül);
- natúr tejtermékek (pl. kefír, joghurt), vaj, margarin, sajt, krémsajt;
- héj és mag nélküli gyümölcsök (csak kompót formájában);
- fehér vagy barna cukor, édesítőszer;
- tea, szűrt szőlőlé vagy almalé;
- kávé (tej, tejszín nélkül).
Fontos a bő folyadékfogyasztás, legalább 1,5-2 liter szénsavmentes ásványvíz.
Ebben a néhány napban NE fogyassza a következő ételeket:
- teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér, péksütemények és tésztafélék, korpás készítmények (korpás kenyér, müzli stb.);
- nyers zöldségek és gyümölcsök;
- aprómagvas gyümölcsök (ribizli, málna stb.) és a gyümölcsök héja;
- aprómagvas zöldségek (paprika, paradicsom, padlizsán stb.);
- kukorica, brokkoli, káposztafélék, szárazbab, borsó;
- olajos magvak (mogyoró, dió, mák, tökmag stb.);
- vörös húsok (sertés, marha stb.);
- olajban, zsírban sütött ételek;
- szárított gyümölcsök;
- gyümölcsös joghurtok, csokoládé, lekvár;
- piros, vörös színű zöldségek, gyümölcsök (cékla, vöröskáposzta, málna, meggy).
Teendők a vizsgálat előtt 4 nappal
Az orvos által felírt béltisztító készítményt váltsa ki a patikában. Használat előtt olvassa el az előkészítésre vonatkozó tájékoztatót.
Teendők a vizsgálat előtt 3 nappal
Kezdje meg az előírt étrendet!
Teendők a vizsgálat előtt 2 nappal
Folytassa az előírt étrendet!
Teendők a vizsgálat előtti napon
Mindig az alkalmazott béltisztító szerhez kapott használati utasítás szerint járjon el, igazítva ennek elkezdését a béltükrözés időpontjához! Fontos ugyanis, hogy a kolonoszkópos vizsgálat elkezdésekor ne teljen el 6 óránál több a béltisztulás befejeztétől (pl. ha 8 órára jegyezték elő vastagbéltükrözésre, az utolsó béltisztító elfogyasztása előző este történjen meg).
Ha másként nem rendelték el, a következők szerint járjon el: reggel 7 óráig ehet egy könnyű reggelit (lágy tojás, vajas pirítós), azt követően már semmi más szilárd ételt ne fogyasszon, csak folyadékot: szűrt almalé, szűrt fehérszőlőlé, tea (lehet cukorral), kávé (lehet cukorral), szűrt húsleves, szénsavmentes ásványvíz. Fontos, hogy ne igyon tejet vagy tejtartalmú italokat, színezett üdítőket.
Nyugodtan vegye be a kezelőorvosával egyeztetett (már korábban is szedett) gyógyszereit, illetve kezdje el alkalmazni a hashajtáshoz előírt készítményt.
Ezen a napon kezdje el a hashajtáshoz előírt készítmény használatát. Ez a gyógyszer folyadékvesztést okoz, ezért nagyon fontos, hogy sokat igyon, legalább 2-3 litert ezen a napon (óránként igyon egy pohár folyadékot).
Tartózkodjon közel a mellékhelyiséghez. Az előkészítés akkor megfelelő, ha a hasmenést követően már csak áttetsző, tiszta folyadék ürül.
Teendők a vizsgálat napján
Ha a vizsgálat a délelőtti órákban történik, a vizsgálat napján már ne vegyen be hashajtót, de ha a vizsgálatra a nap későbbi óráiban kerül sor, akkor a reggeli órákban folytassa a béltisztítást az előírás szerint. A vizsgálat előtt 2 órával már ne fogyasszon folyadékot sem (altatóorvos utasítására ez az idő növekedhet). Gyógyszereit vegye be, kivéve a cukorbetegségre kapott készítményeit.
Egyedül vagy kísérővel menjen a tükrözésre?
Ajánlott kísérővel menni, aki támogatja Önt, továbbá feljegyezheti az orvostól hallottakat.
Fontos! Ha a vizsgálatot bódításban, esetleg altatásban végezték, kizárólag kísérővel engedhető el a vizsgálatról. Aznap már nem vezethet gépjárművet, nem végezhet felelősséggel járó feladatot!
Mit viseljen a vizsgálat napján?
Célszerű a könnyen le- és felvehető, laza öltözet. A vizsgálathoz deréktól lefelé le kell vetkőznie, majd ezután egy speciális nadrágot vagy lepedőt biztosítanak a tükrözés idejére.
Mit vigyen magával a vastagbéltükrözésre?
Vigye magával személyi iratait, illetve a vérvételi labor- és szakorvosi leleteit, háziorvosától kapott beutalóját, esetlegesen előzetes vizsgálati eredményeit és a szedett gyógyszereinek listáját. Célszerű, ha visz magával egy tekercs WC-papírt, papír kéztörlőt, váltó fehérneműt, papucsot, néhány szem szőlőcukrot és folyadékot, amit a vizsgálat után elfogyaszthat. Ha az utazási idő hosszú a szakrendelésre, legyen Önnél folyadék és gyógyszer, amit napközben kell bevennie.
Tudnivalók cukorbetegség esetén
Ha Ön cukorbeteg, fontos figyelnie arra, hogy a hashajtás során is egyensúlyban maradjon a szénhidrát-háztartása, ezért a vércukorszintjének rendszeres ellenőrzése szükséges. A cukorbetegeknél lassabb a bélműködés is, ezért az előkészítő diétát mindenképpen érdemes már két nappal a vizsgálat előtt elkezdenie.
Általános székrekedés esetén mi a teendő?
Ha Önnek általában székrekedése van, a hashajtásos előkészítés akkor kezdhető meg, ha előtte volt legalább egy laza széklete. Ennek előidézéséhez használhatja a szokásosan alkalmazott hashajtóját, vagy kérje háziorvosa tanácsát.
Ha beültetett eszközt (implantátumot) visel, mi a teendő?
Ha Ön szívritmusszabályzót (pacemaker, beültetett defibrillátor), ízületi protézist, fémlemezt, csavart stb. visel, az előkészítés előtt tájékoztatnia kell a vizsgálatot végző szakorvost.
Hogyan történik a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia)?
A vizsgálatot végző szakemberek részletes tájékoztatást adnak Önnek a vizsgálat folyamatáról és a teendőkről. A vastagbéltükrözés általában nem több, mint 30-40 percet vesz igénybe, amelyből a konkrét vizsgálat 15-25 perc.
A vastagbéltükrözés a béltisztítást követően elvégzett műszeres vizsgálat, amelynek során a vastagbél belső felszínét lehet vizsgálni és a bél falán található egyes daganatmegelőző elváltozásokat (pl. polipokat) rögtön el is lehet távolítani. A vastagbelet belülről levegővel vagy szén-dioxiddal fújják fel a megfelelő láthatóság érdekében. A vizsgálat során előfordulhat hasi kellemetlen érzés, görcs vagy puffadás. Lehetősége van arra, hogy bódításban – illetve intézménytől és kórtörténettől függően altatásban – végezzék el a vizsgálatot, amely így kevésbé kellemetlen.
Mi történik a vizsgálat után?
A vizsgálatot követően mindig van egy megfigyelési időszak, melynek hossza attól függ, hogy éberen, bódításban vagy altatásban (intézménytől és kórtörténettől függően végzik) történt a vastagbéltükrözés. A megfigyelés a vizsgáló melletti helyiségben történik. Nagyobb beavatkozás esetén előfordulhat, hogy egy éjszakát bent kell töltenie a páciensnek a kórházban további megfigyelés céljából. A vizsgálatot követő napokban figyelni kell a kímélő étrendre (szénsavmentes italok, könnyen emészthető, zsírszegény és fűszermentes, puffadást nem okozó ételek), a fizikai megterheléstől mentes életmódra (ne végezzen erős intenzitású edzést vagy nagyon megerőltető munkát pl. kertásás, nehéz tárgyak cipelése stb.), valamint a meleg fürdő kerülésére (vérbőséget okoz, ami vérzést válthat ki).
Milyen tünetek jelentkezhetnek a vizsgálatot követően?
Figyelje az alábbi tünetek előfordulását: hasi fájdalom, puffadás, görcs, hányinger, hányás, véres széklet. Amennyiben ezek 2-3 óra alatt nem enyhülnek, azonnal forduljon orvoshoz.
Mikor fogyaszthat ételt és italt a vizsgálat után?
A vizsgálat után közvetlenül ihat (szénsavas italok kivételével) és könnyű ételt fogyaszthat. Amennyiben a vastagbéltükrözést bódításban vagy altatásban végezték, csak akkor fogyaszthat ételt és italt, amikor már teljesen ébren van és biztonsággal tud nyelni.
Fontos, hogy amennyiben polipeltávolításra is sor került, két napig a magvas ételek és a szénsavas italok fogyasztását kerülnie kell. 7 napig kerülje a fizikai terhelést, a nehéz súlyok emelését, a melegvízes fürdőzést, valamint a nagyobb utazást. Polipeltávolítás után mindenképpen tartsa be a szakorvos javaslatát!
Alkategóriák
Projektek
