Epilepszia

A neurológiai betegségek közül az alkalmasság megítélése szempontjából a legtöbb problémát jelenti. Az epilepszia az agy különböző részeiben hirtelen, rohamszerűen fellépő működési zavar, az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlyának felbomlása. A roham jellege attól függ, hogy az agy melyik részében keletkezik, illetve az milyen részeire terjed szét.

A rohamok jellege rendkívül változatos, ismétlődésük lehetséges, ezért megítélésük az alkalmasság orvosi elbírálása szempontjából nehéz feladat, minden esetben kötelező a gondozó szakorvossal való konzultáció. Általában jól használható véleményt csak akkor kaphatunk, ha a beteg rendszeres gondozásban részesül és a szakorvos a betegség teljes lefolyását ismeri.

Az epilepsziás rohamok típusai

Absence roham: pár másodperces roham elrévedéssel, elbambulással, a végzett mozgás megrekedéséből és pillanatnyi távollétből, vagyis a környezettel való kapcsolat megszakadásából áll. Beszűkült tudatállapot vagy tudatzavar, retrograd amnézia, akár pillanatnyi megbillenés is lehetséges. Gyakran a szemhéjakban, a vállban vagy ritkábban a végtagokban kis ritmusos rángások jelentkeznek, vagy a szemek felfelé, illetve ritkábban kissé oldalra fordulnak, a fej előre, illetve hátra biccen. Mindez hirtelen kezdődik és végződik.
Epilepsziás nagy roham (GM): generalizált tonusos - clonusos roham a roham kezdetétől, máskor viszont valamilyen körülírt területről másodlagosan terjed szét az egész agyra, illetve az egész izomzatra, a légzésre, a szívműködésre és más vitális életfunkciókra.
Komplex parciális roham: előjel vezeti be a rohamot, rövid időtartamú, részleges vagy teljes tudatzavar és percekig zavartság követheti a feltisztulásig. Ugyanakkor automatikus cselekmények kísérik, melyek legtöbbször a halántéklebenyi zavarra utalnak.
Alvásban jelentkező hipermotoros roham: rövid időtartamú, egy éjszaka leforgása alatt ismételten jelentkező, homloklebenyi eredetű. Kétoldali vagy aszimmetrikus egyoldali heves motoros jelenség.
Elemi (simplex) motoros és szenzoros roham: egy végtag vagy izomcsoport clonusos rángásai, tudatzavar nélkül.

Prognózis

Benignus centrotemporalis epilepszia: gyermekkori epilepszia, 2-14 éves korban kezdődik alvásból induló rohamokkal. Gyakorlatilag mindenki kinövi a betegséget, és három év múlva óvatosan meg szokták próbálni az epileptikum elhagyását.
Absence epilepszia: a kisgyermekkori forma kinőhető, a serdülőkorban induló juvenilis absence esetében viszont legtöbbször egy életen át tartó gyógyszeres kezelésre van szükség.
Juvenilis mioklónusos epilepszia: újabb roham jellemzően bulik alatt vagy után jelentkezik, ahol az alvásmegvonás, az alkoholfogyasztás, az alkohol miatti gyógyszerkihagyás, illetve a diszkók villogó fénye egyszerre szerepelhet, mint provokáló tényező.
West szindróma: csecsemőkori, gyógyszerrel sikeresen kezelhető, de néhány év rohammentesség után új formában jelentkezik az epilepszia, rohammentesség esetén is lényeges a folyamatos gondozás.

Az epilepsziák bármely életkorban kezdődhetnek, de bizonyos típusok életkorhoz kötöttek. Egy részük csecsemőkorban, más típusúak óvodás, kisiskolás korban kezdődhetnek. A jóindulatú formák serdülőkorban megszűnhetnek, más típusok serdülőkorban jellegüket megváltoztatják, vagy progrediálnak és akár egész életen át fennmaradhatnak.

Átmeneti paroxysmális eszméletvesztések differenciáldiagnózisa: szükséges a syncope, a pszihogén nem epilepszia roham (PNER), migrén, TIA, tranziens globális amnézia, egyes parasomniák, a commotio cerebri és a grand mal roham eseteiben.

Alkalmi rohamok: minden ember rendelkezik veleszületett rohamkészséggel. Vannak anyagok és állapotok (altatók, alkohol, alvásmegvonás, láz) amelyek egy idő után az ingerküszöböt megváltoztathatják és szabályos nagy roham fordulhat elő. A kóros állapot megszűntével a görcskészség is megszűnik. Ezek az esetek hosszabb rohammentesség és negatív EEG-lelet esetén enyhébb szakorvosi elbírálást kapnak, jelenleg a szakmai irányelv hat hónap tünetmentességnél előírja a neurológusnak, hogy alkalmi konvulziót vagy epilepsziát köteles diagnosztizálni.

A szakmai alkalmasság elbírálásánál az epileptológus összefoglaló szakvéleményének tartalmaznia kell a következőket: epilepszia szindróma típusa, várható prognózisa, tünetmentes időszakok, a rohamok gyakorisága, formája, napszaki jelentkezése, a beteg személyisége, compliance.

Az epilepszia diagnózisa esetén érthető az alkalmasságot elbíráló orvos, a szakképző intézmények, a munkahelyek részéről a defenzív, elhárító jellegű álláspont, mert a szakmai alkalmasság megítélésének egyik legszigorúbb követelménye, hogy a tanuló se magára, se a környezetére ne jelentsen baleseti veszélyforrást.

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az epileptológus a szakorvosi konzultáció alapján, az alkalmasságot véleményező orvos a szakképző intézmény igazgatójával és a szakmai gyakorlatot biztosító cég vezetőjének hozzájárulásával a tanuló szakképzését engedélyezi, korlátozással (a szakma lényegét nem érintő balesetveszélyes munkafeladatok végzése alól felmentést kap).

A fokozottan baleseti veszéllyel járó szakmák munkaköreiben az epilepsziás beteg esetében „NEM ALKALMAS”-t véleményezünk.

4. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez

Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek

1.	Magasban végzett munka
2.	Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök
3.	Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök	A 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti az „A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a „B” tűz- és robbanásveszélyes és a „C” tűzveszélyes osztályba tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vállalati „tűzvédelmi utasítás”-ban meghatározott munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek
4.	Villamosüzemi munkakörök	A vonatkozó külön előírás (MSZ 1585) Erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység
5.	a) Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM)	Külön jogszabályban meghatározott tevékenység
6.	b) Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek
6.	Fegyveres biztonsági őrség, személy- és vagyonvédelmi tevékenység
7.	Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök	Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka
Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni
A)	Az 1–4. és a 6–7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál 40 éves korig háromévenként, 40–50 életév között kétévenként, 50 év felett évenként
B)	Az 5. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál évenként

Mivel a gépjárművezetés az egyik leg balesetveszélyesebb munkakör, az ezt szabályozó népjóléti miniszteri rendelet (13/1992.NM rendelet 1. melléklet) epilepsziára vonatkozó feltételei munkaegészségügyi irányelvnek elfogadottak a többi fokozottan baleseti veszéllyel járó szakmánál is.

1. melléklet a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelethez

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai

6.1.4.

A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

6.1.4.1.

Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani

a) olyan betegség esetén, amely epilepsziás rohamokkal vagy a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokkal járhat együtt,

b) gyógyultnak nem tekinthető epilepsziás betegség esetén,

c) egyszer vagy többször lezajlott epilepsziás rohamot követően 2 évnél rövidebb tünetmentes időszakban,

d) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringési zavar esetén,

e) az arteria carotis rendszer működési zavara esetén,

f) a központi vagy környéki idegrendszer, illetve a vázizmok szerzett (éreredetű, gyulladásos, fertőzéses, degeneratív, daganatos, traumás stb.) vagy örökletes megbetegedéséből származó bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén,

g) agysérülés vagy agyműtét esetén.

6.1.4.2.

Egészségi alkalmasság – kivéve abban az esetben, ha a kérelmező a csoportos személyszállítás körében foglalkoztatott – az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett megállapítható:

a) amennyiben a kérelmező antiepileptikummal 3 évig, majd antiepileptikumok nélkül 2 évig rohammentes, a részletes neurológiai vizsgálat során releváns agyi patológiás elváltozás és az EEG-felvételen epileptiform agyi tevékenység nem mutatkozik,

b) első vagy egyszeri nem provokált epilepsziás rohamon átesett kérelmező tekintetében, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább 3 éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja; ezen időszak lejárta előtt is megállapítható az egészségi alkalmasság, amennyiben a kérelmező rosszullétét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik,

c) alkalmi epilepsziás roham esetén egyedi elbírálás és az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján egy év rohammentességet követően azon kérelmező esetében, akinél a provokáló tényező azonosítható, amely vezetéskor valószínűsíthetően nem ismétlődik meg, és az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió nem igazolódott; az alkalmi epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.

Gyógyulnak tekinthető az a tanuló, aki 3 évi gyógyszeres kezelés mellett, majd utána gyógyszer nélkül 2 évig gyógyszer nélkül tünetmentes, negatív EEG és MRI vizsgálat mellett. A gyógyszerleépítés időtartama félév - egy év.

A szakmaválasztásnál a korlátozás csekély: tudatzavar hiánya/enyhe elemi rohamok, csak provokáló tényezők jelenlétében mutatkozó rohamok, speciális rohamformák/oligoepilepszia, csak alváshoz kötött, ritka rohamok.

Terápia mellett teljes tünetmentes eszméletvesztéssel/tudatzavarral járó epilepsziás betegnél, jó compliace mellett sem lehet teljesen kizárni a rohamrecidívát, így fokozottan balesetveszélyes munkavégzésre nem alkalmas.

Az epilepsziák egy részénél szellemi károsodás is lehetséges, másik részénél maga a gyógykezelés okozhat csökkenést a figyelemben, tanulási képességben, szellemi tevékenységben, amit az alkalmasság megítélésénél figyelembe kell venni (Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleménye, klinikai pszichológus szak).

Az epilepsziások egy része fényérzékeny, vibráló fény vagy képernyő, rohamot provokálhat. Pályaválasztás céljából figyelembe kell venni azon szakmáknál, ahol a munkavégzés folyamatosan képernyő előtti tevékenységgel jár.

Projektek

csaklogo

rrf badge