Látás

A látószerv vizsgálata előtt tájékozódni kell a kórelőzményből az esetlegesen lezajlott szembetegségekről, balesetekről, műtétekről, valamint az eddigi szemüvegviselésről.

A szem és környékének megtekintésekor észlelhetünk esetleges fejlődési rendellenességeket, szemhiányt, a szemmozgások zavarait, colobomát, anisocoriát, nystagmust, ptosist, lagophtalmust, kancsalságot, conjunctivitist, blepharitist, szaruhártya-elváltozásokat, cornea leukomát, a könnytermelés esetleges zavarait, szemhéj, pillaszőrök állapotát stb., és ezekből a tényezőkből számos alkalmasságot befolyásoló következtetést vonhatunk le. Lezajlott vagy folyamatban lévő neurológiai korfolyamat jelzője lehet a pupillareakció vizsgálata.

A szemészeti alkalmasság tekintetében vizsgáljuk a látásfunkció állapotát, elváltozás esetén szemészeti szakvizsgálat alapján véleményezzük az alkalmasságot.

Ezek a funkciók:

• a látásélesség közelre és távolra,
• a látótér,
• az adaptáció,
• az akkomodáció,
• a tér- és mélységlátás,
• a színlátás.

A közeli látásélesség vizsgálatánál Magyarországon a Csapody I-XIII. olvasótábláit használjuk. A legkisebb betűkből felépülő szöveg alapján lehet lemérni, amelyet 30-35 cm-es távolságból kényelmesen el lehet olvasni (normálisan Csapody IV-V. táblája). 

Jó közeli látás gyenge távoli látással myopia, vagy astigmia mellett szól.

Jó távoli látás rossz közeli látással mérsékelt hypermetropiát (presbyopiát), esetleg alkalmazkodási bénulást jelent.

Rossz közeli és távoli látóélesség jelentős astigmiánál fordul elő.

Gyengén és csökkent látók esetében meghatározandó a közeli látás mértékének csökkenése, illetve az olvasható betű karakterek mérete.

A távoli látásélességet jól megvilágított szabványos visus táblák (Kettessy) 5 méterről történő olvastatásával végezzük. Ezek a táblák felülről lefele haladva csökkenő nagyságú számokat vagy ábrákat, jeleket ábrázolnak, amelyek közül a legkisebb (alsó) 5 méterről, legnagyobb (legfelső) 50 méterről ad egy perc látószöget. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a teljes látással rendelkező egyén 5 méter távolságból valamennyi jelet felismeri. Ezt fejezzük ki az úgynevezett Snellen törttel 5/5 vagy decimális értékben 1,0 látásnak.  Aki csak a felső számot látja annak látóélessége 5/50 vagy 0,1. A közti decimális érték soronként 0,15; 0,2; 0,25; 0,3; 0,4; 0,5; 06; 0,7; 0,8; 0,9 és a felismert legkisebb jel jelzi tehát a vizsgált szem látóélességét.

A vizsgálatot külön-külön mindkét szemmel elvégeztetjük az egyik szem teljes el takarásával, majd mindkét szemmel együtt olvastatunk.  Amennyiben szemrés összehúzást vagy szemhunyorítást észlelünk, ez rövidlátásra utal. Az egymás alatti jelek nem sorrendbeli tévesztése pedig astigmiát jelezhet.

Amennyiben a vizsgált személynek szemüvege van, akkor a vizsgálatokat korrekcióval is elvégezzük. Amennyiben a tanuló látóélessége a táblaolvasásra nem elégséges, az orvos a látóélességet ujjai felmutatásával vizsgálja 4, 3, 2 méterről vagy szem előtt. A vaksághoz közeli súlyos csökkent látás esetén csak fényérzékelést jelez a vizsgált személy.

• Jó látás:
  • Kitűnő látás:
    • két szem együttes látása min. 1,5
    • egyik szem látása min. 1,0.
    • variációk: 1,0 – 0,5; 1.0 – 0,6; 1.0 – 0,7; 1.0 – 0,8; 1,0 -0,9; 1,0 -1,0.
  • Kifogástalan látás:
    • két szem együttes látása min 1,2
    • egyik szem látása min. 0,8
    • variációk: 0,8 -0,4; 0,9 -0,3; 1,0 -0,2.
  • Közepes fokú látás:
    • két szem együttes látása min 1,0
    • a jobban látó szem látása min. 0,5
    • a gyengébben látó szem látása min. 0,1 variációk: 0,9 -0,1 – től 0,5 - 0,5 –ig.
  • Elfogadható látás:
    • a két szem együttes látása min 0,8, félszeműség lehetséges.
    • variációk 0,8 - 0–tól 0,4-0,4-ig.
  • Gyenge látás:
    • két szem együttes látása min 0,5
    • variációk: 0,5 -0; 0,4 -0,1; 0,3 -0,2.
  • Csökkentlátó:
    • két szem együttes látása 0,3 vagy ennél kevesebb.

Emmetropiának nevezzük, ha a bulbus hossza és a szem törőereje egymással helyes arányban áll, a végtelenből jövő párhuzamos sugarak a retinán egyesülnek és a távoli tárgyakat a vizsgált személy élesen látja.  Ametropiának nevezünk minden aránytalanságot a bulbus hossza és a szem törőereje között. Az ametropia foka a korrekció dioptriában kifejezett mértéke.  Ezek a fénytörési rendellenességek az alábbiak:

Myopia: a szem fénytörő rendszere túlságosan erős a bulbus hosszához viszonyítva, ezért a külvilágból érkező sugarak a retina síkja előtt egyesülnek, korrekciója konkáv (mínusz) lencsével történik.

Hypermetropia esetében a törőerő a bulbus hosszához viszonyítva kicsi, ezért a kép a retina síkja mögött képződik, korrekciója konvex (plusz) üveggel történik.

Astigmatismus: a szem fénytörő ereje nem minden mediánban azonos, ezért a korrekciós lencsék különböző tengelyekben különböző fokozatúak (cylinderes üvegek).  Hypermetropiával, myopiával, emmetropiával kombinálódhat.

Anisometropia: a két szem fénytörése között 3 D-nál nagyobb dioptria különbség van, ennél nagyobb dioptriaszámot a látóközpont nem tolerál, így a jobb látóélességű szem kapja meg a teljes korrekciót, a másik az elviselhetőt. Ebben az esetben lehetséges tér- és mélységlátás zavara.

Strabismus (kancsalság): a szem műtéti lehetősége időben korlátozott, mert kialakulhat a tompalátás a divergáló/konvergáló szemen, így a III. fokú binocularis látás elvesztésének veszélye áll fent.

Alternáló kancsalság: mindkét szem külön-külön jól fixál, de szinkron működésre nem képes, binocularis látás nincs, tér- és mélységlátás zavar van.

Ortofória: mindkét szem mozgása egyensúlyban van.

Heterofória, heterotopia (rejtett kancsalság) esetében a binocularis látás motoros egyensúlyában zavar van, ez mindkét szem váltakozó takarásával egyszerű módon vizsgálható (Cover/Uncover). Szemészeti szakrendelésen POLA teszttel vizsgálják és prizmás szemüveggel lehetséges lehet akár a teljes III. fokú tér- és mélységlátás korrekciója.

Amblyopia (tompalátás): monocularis kancsalságban a kísérő szem látóélessége minimális és nem korrigálható, leggyakrabban nincs III. fokú sztereolátás (nincs tér- és mélységlátás).

Konfrontális látótér vizsgálattal a vizsgáló orvos saját látóterét hasonlítja össze a vizsgálandó látóterével, ellentétes oldalú szemtakarás mellett egymástól kb. fél méter távolságról az orvos kezének, karjának mozgatásával a perifériától a centrum felé.

Tér- és mélységlátás vizsgálatánál az alapellátás szakorvosa használhat sztereoteszteket (LANG I, LANG II.) amelyek segítségével a térbeli (szteroszkopos) látás megléte vagy hiánya állapítható meg. Amennyiben zavart észlelünk a vizsgált személyt szemészeti szakvizsgálatra utaljuk, ahol további műszeres szakvizsgálattal megállapítandó a közeli és távoli konvergencia foka (T, K) és a zavar oka.

Az adaptáció a szem funkciónális alkalmazkodása a változó fényviszonyokhoz. Vizsgálata szakorvosi feladat. Megfelelő funkcióra szükség van főleg a közlekedési szakmákban. A farkasvakság (hemeralopia)a sötétadaptáció zavara dominánsan öröklődő elváltozás, de A vitaminhiány és súlyosabb szembetegségek szövödménye (fotoreceptor pálcikák károsodása, retina neuron károsodás, fotopigmentek biokémiai folyamatainak zavara) is lehet.

Akkomodáció az a képessége a szemnek, hogy törőerejét különböző távolságra tudja beállítani, továbbá a megvilágításhoz alkalmazkodik.

Látószervi elváltozások és betegségek foglalkozás-egészségügyi vonatkozásai

Az enyhe fokú myopia/hypermetropia korrekcióval nem korlátozza a munkavégzést. Az astigmia is korrigálható.

A magas dioptria számú lencséknél javasolt a vékonyított lencsés korrekció, mert a lencse perifériája így nem torzít és megfelelő látóteret biztosít.

A hivatásos rendvédelmi és rendészeti szervek [45/2020.(XII.16.) BM rendelet] szakmáiban beiskolázásnál a +4,0 D/- 4.0 D a megengedett felső korrekció, számos szemészeti elváltozás és betegség kizáró okot képez.

A honvédség hivatásos és szerződéses állomány [9/2024.(VI.28.) HM rendelet] szakmáiban beiskolázásnál a megengedett felső korrekciós határ +/-3,0D, astigmiánál +/-1,5D, valamint számos szemészeti elváltozás és betegség képez kizáró okot.

A fegyveres erők szakmáiban szükséges a lőfegyvertartásról szóló miniszteri rendelet látási követelményeit is figyelembe venni.

A -6,0 D feletti myopia esetében korlátozni szükséges a nagy erőkifejtéssel járó anyagmozgatást, meg kell határozni kg-ban az emelt súlyok mértékét. 

Extrém fokú myopia (myopia mai gr. -10,0D -20,0D) eseteiben a jó korrekció lehetőségétől függetlenül is tilos minden nehéz fizikai munka, emelés és rázkódás, a retina leválás veszélye miatt.   

Fokozottan balesetveszélyes munkahelyeken szükséges a pótszemüveg biztosítása és azonnali elérhetősége.

A szemüvegviselés egyes szakmáknál kizáró okot képez (pl. a nedves, a párás levegő elhomályosító hatása miatt).

Kontakt lencse hordása esetén sok esetben szakorvosi vélemény szükséges arra vonatkozóan is, hogy a kontaktlencsét milyen tartósan tudja viselni a beteg.  Poros, gázos, gőzös munkakörnyezetben nem javasolt viselésük.  

A dioptriacsökkentő refraktív sebészeti beavatkozásokat követően (radiális keratotomia, photorefraktiv keratotomia, LASIK, phakiás intraocularis lencse) a műtét előtti myopia mértéke határozza meg a retina sérülékenységét a nagy erőkifejtéssel járó-, rázkódással járó munkavégzésnél, fegyveres erőknél és testületeknél (retina ablatio veszélye).

A közúti közlekedésben résztvevő gépjárművezetők egészségi alkalmasságát a 13/1992 NM rendelet szabályozza, a látószervi követelményeket fontos sok szakmánál figyelembe venni, mert hivatásos jogosítvány szükséges bizonyos speciális gép- és járműgyártás ágazat szakmáiban, mezőgazdasági és erdészeti szakmáknál.

Könny- és védőszervei megbetegedései esetén kerülendő minden poros (ásványi, vegyi, növényi, állati eredetű) munkahely, savas, lúgos, gázos levegő.

A kötőhártya, szaruhártya megbetegedések után egyrészt döntő a megmaradt látóélesség, de ettől függetlenül poros, fémporos, szemcsés, reszeléssel, csiszolással járó munka nem javasolt.

A lencse megbetegedései különbözőek, fejlődési rendellenességek, elszürkülés, szürkehályog (catarcta), aphakia, műlencse stb. Általában intenzív fény és hősugárzás rontja a látóélességet. Az egyik szem lencséjét érintő folyamatok idejében történő ellátása a látás funkcióit nem módosítja, valamint a szövődménymentes sebészeti ellátást követően a munkavégzést nem korlátozza.

Üvegtest-, choroidea-, retina-megbetegedések gyógyult eseteiben a recidiva hajlam és a kialakult látóélesség a meghatározó, általában nehéz fizikai munka nem javasolt. Pályaválasztás idejében gyengén látó vagy csökkentlátó tanulóknál előzményként találkozhatunk a retinopathia prematurum (ROP) kórokkal.

Látóidegfolyamatok, látóidegsorvadás eseteiben tilos minden neurotrop veszélyes vegyi anyaggal való foglalkozás. Látásélesség-csökkenés és látótérzavara lép fel, látóideg gyulladásos folyamataiban akár pár napon belül.

Glaukóma egyensúlyban tartott esetében sem javasolt a nehéz fizikai munkavégzés. Kerülni kell minden sötét munkahelyet és a fokozott pszichés terheléssel járó munkát. A kongesztív glaukomás betegek számára, mivel a látásromlás hirtelen bekövetkezhet, bizonyos munkák nem javasoltak (hivatásos közlekedési szakmák, magaslati munka, fokozottan baleseti veszéllyel járó munkavégzés-munkakörnyezet).

A balesetek és egyéb munkakörnyezeti károsító tényezők megelőzése érdekében, védőszemüvegek hordása kötelező:

• szilárd halmazállapotú anyagok ellen (szilánk, kő, ásványi és szerves porok) amelyek vas-, fém-, gépipar-, fa- és építő-, építőanyag ipar, bányászat, mezőgazdaság munkafolyamatainál találhatók,
• folyékony halmazállapotú anyagok ellen (savak, lúgok, allergizáló, szenzibilizáló vegyi anyagok) különböző vegyipari ágazatokban,
• forró gázok-gőzök elleni fémipar, élelmiszeripar, kohászat területén,
• hő- és nem ionizáló sugárzás ellen: hegesztésnél, meleg üzemi folyamatoknál, kohókban, öntödékben, kvarclámpa mellett,
• lézerhatás ellen (egészségügyben, fémiparban),
• vérrel-, testnedvekkel történő fertőzés ellen az egészségügyben.

Az arcvédő felszerelések és hegesztőpajzsok is a szem védelmét biztosítják.