Balaton mesterséges és természetes radioaktivitása

A Balaton Közép-Európa egyedülálló természeti kincse, emellett sokirányú felhasználása következtében, hazánk legfontosabb természeti értékei közé tartozik. Mind idegenforgalmi mind halászati mezőgazdasági ipari hasznosítása révén rendkívül nagy a jelentősége, mindez indokolja, hogy jellemző vízminőségi adatait ismerjük. A kémiai vízminősítésnél a klasszikus komponensek mellett (oldott sótartalom, fontosabb anionok koncentrációja, szerves-anyag szennyezés, mikroelem tartalom, bakteriológiai állapot), nagyon fontos a hasznosítás szempontjából a tó radiológiai állapotának ismerete. Ilyen irányú a Balaton vízére vonatkozó szisztematikus felmérés még nem készült. Ezt a hiányt pótoltuk, amikor a Balaton ökológiai rendszerében a természetes és mesterséges radionuklidok koncentrációját meghatároztuk.

A tó területén tizenhárom mintavételi helyet választottunk ki, és a kiválasztott pontokon mértük a vízben, szedimentben és a vízi-növényzetben a különböző radionuklidok (²²⁸Ac, ²³⁴Th, ²²⁶Ra, ⁴⁰K, ³H, ¹³⁷Cs, ⁹⁰Sr) aktivitás-koncentrációját, valamint a tó jellemző halfajtáinak radioaktív szennyezettségét.

A gyakorlati vízhasznosításra vonatkozó vízminősítést illetve az egyes komponensekre vonatkozó határértékeket a WHO ajánlások alapján készült jogszabályok Európai Uniós előírások szabványok tartalmazzák.

A Balatonban mért és a WHO által ajánlott, valamint a 201/2001 sz. Kormány rendeletben megadott radioaktív anyagokra vonatkozó határértékeket a következő táblázatban foglaltuk össze: