Tartálykocsiból történő vízellátás

Az 5/2023 (I.12.) Kormányrendelet tartalmazza az ivóvíz minőségére és az ellenőrzés rendjére vonatkozó előírásokat. A Kormányrendelet 2.§ f). pontja alapján az „ivóvíz minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy egyéb háztartási célra szánt víz – mind köz-, mind magántulajdonban lévő létesítményekben –, függetlenül annak eredetétől és attól, hogy szolgáltatása elosztóhálózatból vagy tartálykocsiból történik-e, illetve, hogy azt palackba vagy más zárt edényzetbe töltik-e, beleértve a forrásvizet is”. Ezen szabályozás alapján a tartálykocsiból biztosított víz ivóvíznek minősül, így vonatkoznak rá a jogszabály előírásai.

A minőségi követelményeket az 1. melléklet 1.1, 2., 3., 4. és 5. pontjában szereplő táblázatok határértékei és parametrikus értékei tartalmazzák. A tartálykocsiból biztosított ivóvíz nem minősül zárt edényzetben forgalmazott víznek, így arra az 1. melléklet 1.2 rész (Palackban vagy más zárt edényzetben forgalmazott ivóvízre vonatkozó értékek) táblázata nem vonatkozik. A mikrobiológiai határértékeket az 1. melléklet 1.1 rész táblázata tartalmazza, míg a kémiai paraméterek határértékeit az 1. melléklet 2. és 5. rész; az indikátor paramétereket a 2. melléklet 3. és 4. rész táblázata foglalja össze. A telepszám, a házas amőba és a Nematoda paraméternél a „nincs szokatlan változás”-t a töltővízhez képest kell értelmezni.

A tartálykocsiból biztosított ivóvíz vonatkozásában a mikrobiológiai kockázat a jelentősebb, így mikrobiológiai paraméterek és a nitrit rendszeres vizsgálata szükséges. A mikrobiológiai minőségromlás megelőzése érdekében javasoljuk a tartályba töltött víz utófertőtlenítését és a szabad klórtartalom ellenőrzését minden töltést követően. Esetileg vas és mangán, valamint THM (trihalo-metánok) vizsgálata is javasolt a tartályból szolgáltatott vízből. A további kémiai paraméterek vizsgálata elegendő a töltővízből.

Az ivóvízminőségi követelményeknek a víz azon a ponton kell megfeleljen, ahol a tartálykocsiból kieresztik. A kockázat alapú üzemeltetés alapján, az ivóvízellátó rendszer ivóvízbiztonsági terveinek ki kell terjedniük a havária eseményekre és a rendkívüli üzemállapotokra is, beleértve az átmeneti vízellátást. Helyes üzemeltetői gyakorlat, ha az ivóvízbiztonsági tervekben az átmeneti vízellátást biztosító tartálykocsik vagy egyéb berendezések üzemeltetésére, karbantartására, ellenőrzésére vonatkozó előírások is szerepelnek, valamint kitérnek a tartálykocsiból szolgáltatott ivóvíz minőségének ellenőrzésére is. Az ellenőrző tevékenységek (vizsgálati gyakoriság és beavatkozási értékek) esetén azonban olyan szabályozás kidolgozása szükséges, amely összhangban van a Kormányrendelet előírásaival, és figyelembe veszi a megelőzés elvét. Beavatkozási értékeknek a megelőzés elvét figyelembe véve a Kormányrendeletben szereplő határ- és parametrikus értékeknél alacsonyabb értékeket javasolt beállítani.