Ebola-járvány: fokozott nemzetközi figyelem, Európában, így hazánkban is alacsony a kockázat

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi jelentőségű közegészségügyi veszélyhelyzetnek (PHEIC) nyilvánította a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában zajló Ebola-járványt. A döntés hátterében a fertőzés gyors regionális terjedése, valamint a kórokozó sajátosságai állnak. Ugyanakkor az európai és magyarországi lakosság számára a jelenlegi helyzet alapján a fertőzés kockázata alacsony. Ennek oka, hogy a behurcolás valószínűsége korlátozott, a fejlett egészségügyi rendszerek pedig jelentősen csökkentik a továbbterjedés esélyét.

A járvány kórokozója és klinikai jellemzői

A jelenlegi járványt nem a korábban leggyakrabban előforduló Zaire Ebola vírus, hanem a ritkább Bundibugyo Ebolavírus okozza, amely korábban két ismert járványt idézett elő (2007–2008, 2012), és 25–50 százalékos halálozási aránnyal járt. A betegség az Ebolavírusokra jellemző vérzéses, lázas kórképpel jelentkezik.

A jelenlegi járványhelyzet

A járvány kiindulópontja a Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti Ituri tartománya, ahol több zónában (Bunia, Rwampara, Mongbwalu) eddig 8 laboratóriumilag igazolt esetet, 246 gyanús megbetegedést és 80 gyanús halálesetet regisztráltak. A fertőzés már Ugandában is megjelent: két, Kongóból beutazó személynél igazolták a vírust, akik közül az egyikük életét vesztette.

Tünetek és terjedés

A betegség leggyakoribb tünetei:
• láz
• gyengeség
• izomfájdalom
• hányás
• hasmenés
• súlyos esetben vérzéses szövődmények

A vírus közvetlen érintkezéssel terjed, elsősorban:
• fertőzött személy testnedvei révén
• betegápolás során
• szennyezett eszközök és felületek útján
• valamint elhunyt fertőzött testével való kontaktus révén

fertőzött állattal történő érintkezés során

Az érintett területeken a legmagasabb kockázatnak az egészségügyi dolgozók vannak kitéve, különösen ott, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő fertőzésvédelmi eszköz. A közeli hozzátartozók és ápolók szintén veszélyeztetettek, amennyiben közvetlen kapcsolatba kerülnek a fertőzöttekkel vagy testnedveikkel. Afrikába történő utazás esetén a fertőződés kockázata alacsony, amennyiben betartják a higiéniai előírásokat. Az Európában és az Európai Gazdasági Térségben élők fertőződési kockázata alacsony.

A nemzetközi figyelem fokozását több tényező indokolja:

• Nincs engedélyezett vakcina vagy specifikus antivirális kezelés a Bundibugyo-vírus ellen, szemben az Ebola Zaire-vírussal, ahol már léteznek célzott beavatkozások.
  • Rejtett terjedés: a valós esetszám magasabb lehet a hivatalosan jelentettnél, amit a magas pozitivitási arány és a kivizsgálás alatt álló közösségi halálesetek is jelezhetnek.
  • Magas regionális kockázat: a térségben tapasztalható intenzív népességmozgás, a határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok és a fennálló humanitárius kihívások növelik a további szomszédos országok érintettségének esélyét.

Európai és magyarországi helyzet

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) folyamatosan nyomon követi a járványhelyzetet.

Az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben élő lakosság fertőződési kockázata nagyon alacsony.

Hazai felkészültség

Az NNGYK Nemzeti Biztonsági Laboratóriuma – az Európai Közegészségügyi Referencialaboratóriumi Hálózat kijelölt tagjaként – magas biológiai biztonsági szintű (BSL-4) infrastruktúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi a magas kockázatú kórokozók gyors és biztonságos azonosítását.

A hazai szakemberek nemzetközi tapasztalata, valamint az ERINHA (European Research Infrastructure on Highly Pathogenic Agents) hálózatban való részvétel biztosítja, hogy Magyarország szükség esetén aktívan részt tudjon venni a diagnosztikai, kutatási és nemzetközi járványügyi válaszlépésekben.