--- title: "NNGYK - Horgászat természetes fürdőhelyeken" description: "" url: "https://nngyk.gov.hu/en/temaink/termeszetes-furdok/horgaszat-termeszetes-furdohelyeken.html" date: "2026-08-04T22:27:07+00:00" language: "en-GB" --- # Horgászat természetes fürdőhelyeken **Természetes fürdőhely területén a fürdési szezonban nem lehet horgászni** *A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól* szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 1. § (1) bekezdése szerint: *„a folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek.* A BM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint tilos fürdeni az alábbi helyszíneken: 1. *hajóútban;* 2. *hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;* 3. *vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;* 4. *kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;* 5. *egészségre ártalmas vizekben;* 6. *a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;* 7. *vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;* 8. *éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve, ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;* 9. *ahol azt tiltó tábla jelzi.”* A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza a tavainkon, folyóvizeinken kijelölt fürdőhelyekre vonatkozó előírásokat, melyek biztosítják a megfelelő minőségű fürdővizet és a fürdőzők számára a biztonságos fürdőzést. A Korm. rendelet 2. § a) pontja alapján a természetes fürdővíz a felszíni vizek minden olyan eleme, amelyek használatát a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) fürdési célra engedélyezte (a továbbiakban: fürdővíz), és amelyre nem áll fenn a fürdés állandó hatósági tilalma. A 2. § b) pontja szerint természetes fürdőhely fürdési célra engedélyezett víz és a hozzá tartozó vízparti terület (a továbbiakban: fürdőhely). Természetes vizeinkben csak ott szabad fürödni, mely rendelkezik a fenti engedéllyel. Az NNGYK térképes felületén megkereshető az összes engedélyezett fürdőhely, annak a legutolsó éves fürdővízminősítése (kiváló, jó, tűrhető, kifogásolt), valamint a legfrissebb fürdővízminta eredményének értékelése (megfelelő/nem megfelelő) a mintavételi dátum feltüntetésével: A fürdővíz használatának engedélyezése során a kormányhivatal meghatározza a fürdési idény tartamát is, mely egy adott időszakra vonatkozik napszaktól függetlenül. A fürdőhely üzemeltetésének szabályait a Korm. rendelet 7. melléklete tartalmazza. Ennek 7. pontja alapján a **fürdőhely területén a fürdési szezonban horgászni nem szabad!** **A horgászati tilalom napszaktól függetlenül a teljes fürdési szezonra érvényes.** Fenti jogszabályi rendelkezést, azaz a fürdőhelyeken a horgászat tilalmát, az alábbi **közegészségügyi és környezetvédelmi szempontok támasztják alá.** A horgászati tevékenység során, különösen az **etetés és csalizás révén**, jelentős mennyiségű szerves anyag és tápanyag juthat a vízbe, ami lényegesen befolyásolhatja a vízminőséget: - **Szervesanyag-terhelés és oxigénhiány:** az etetőanyagok (pl. kukorica, pellet, magvak) és a fel nem használt csalik **szerves anyagokat** Ezek a vízbe kerülve bomlási folyamatokon mennek keresztül, melyek során **oxigént fogyasztanak** a vízből. Különösen a sekély, kevéssé átöblített természetes fürdőhely részeken ez helyi **oxigénhiányhoz** vezethet, ami káros a vízi élővilágra, beleértve a halakat is. - **Tápanyagdúsulás (eutrofizáció):** a szerves anyagok lebomlása során **nitrogén- és foszfor**vegyületek szabadulnak fel, amelyek ideálisak az algák és vízi növények növekedéséhez. Ezen tápanyagok koncentrációjának növekedése a természetes fürdőhely vizében **eutrofizációhoz**, azaz a víz tápanyagdúsulásához vezet. - **Algavirágzás:** az eutrofizáció közvetlen következménye az **algák, különösen a cianobaktériumok (kékalgák) elszaporodása**. A tömeges algavirágzás esztétikai szempontból rontja a víz látványát (zöldre, opálossá válik), csökkenti az átlátszóságot, és számos negatív ökológiai hatással jár. - **Toxinok kibocsátása:** egyes cianobaktérium fajok **toxinokat (cianotoxinokat)** termelhetnek, amelyek rendkívül veszélyesek lehetnek az emberre (bőrirritáció, allergiás reakciók, emésztőrendszeri panaszok, súlyosabb esetben idegrendszeri tünetek) és az állatokra (pl. halpusztulás). - **Üledékfelhalmozódás és fenékiszap:** az etetőanyagok és a bomló szerves anyagok lerakódhatnak a mederfenéken, növelve az **üledékréteg vastagságát és az iszapfelhalmozódást**, ami tovább rontja a meder ökológiai állapotát, és felszínre kerülve fürdésre alkalmatlanná teheti a vizet. - **Kellemetlen szagok:** az anaerob bomlási folyamatok során (oxigénhiányos környezetben) **kellemetlen szagú gázok** (pl. hidrogén-szulfid) keletkezhetnek, ami a fürdőzők számára zavaró lehet. A vízminőség romlásán túl a strandokon történő horgászat közvetlen veszélyeket és kényelmetlenségeket is jelenthet a fürdőzők számára: - **Fizikai sérülések:** a horgászfelszerelések, mint a **horgok, damilok, ólmok**, közvetlen **fizikai sérüléseket** okozhatnak a fürdőzőknek, különösen a gyermekeknek. A horog által okozott sebek súlyosak lehetnek, fertőzésveszéllyel járnak. - **Higiéniai kockázatok:** a partra sodródó csalimaradékok, illetve az esetlegesen a vízben maradt damilok és horgok **higiéniai és környezetvédelmi problémát** - **Élményromlás és konfliktusok:** a horgászati tevékenység, különösen a zsúfolt fürdőhelyeken, **konfliktusokhoz vezethet** a fürdőzők és a horgászok között. A fürdőzés élményét jelentősen rontja a vízben úszó alga, az etetésből származó zavaros víz, vagy a kellemetlen szagok. - **Közegészségügyi kockázat az algavirágzás miatt:** az algavirágzás során termelődő toxinok a fürdővízzel érintkezve (nyelés, bőrrel való érintkezés) allergiás reakciókat, bőrirritációt, szemgyulladást, emésztőrendszeri és légzőszervi panaszokat okozhatnak. Súlyos esetekben neurológiai tünetek is felléphetnek. Emiatt a hatóságok gyakran **fürdési tilalmat** rendelnek el algavirágzás esetén. Fentiek alapján megállapítható, hogy a kijelölt fürdőhelyeken történő horgászat komoly **környezeti és közegészségügyi kockázatokat rejt magában**. A szervesanyag-bevitel és a tápanyag-kibocsátás hozzájárul a természetes fürdővíz minőségének romlásához, az eutrofizációhoz és az algavirágzáshoz. Mindez nemcsak az ökoszisztémát terheli, hanem közvetlenül veszélyezteti a fürdőzők egészségét. ## Schema ```json { "@context": "https://schema.org", "@type": "BreadcrumbList", "itemListElement": [ { "@type": "ListItem", "position": 1, "name": "Home", "item": "https://nngyk.gov.hu/en" }, { "@type": "ListItem", "position": 2, "name": "Témáink", "item": "https://nngyk.gov.hu/" }, { "@type": "ListItem", "position": 3, "name": "Természetes fürdők", "item": "https://nngyk.gov.hu/en/temaink/termeszetes-furdok.html" }, { "@type": "ListItem", "position": 4, "name": "Horgászat természetes fürdőhelyeken", "item": "https://nngyk.gov.hu/en/temaink/termeszetes-furdok/horgaszat-termeszetes-furdohelyeken.html" } ] } ```