Hőségriasztási rendszerünk jellemzői
A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, bár a következő években sok országban vezettek be hőségriasztást és ehhez kapcsolódó preventív intézkedéseket, még így is sok országban 11–35% között mozog a hőhullámok alatti többlethalálozás. A preventív intézkedések hatékonyságát gátolhatja a sérülékeny lakosságcsoportok elérésének nehézsége, ami többek között a helyi hőségtervektől, ezen belül is az önkormányzatok és a helyi egészségügyi szervek együttműködésétől is függ.
A hőség veszélyes kockázatot jelent, amely akut hőterhelést (hőkimerülés, hőguta), krónikus betegségek fellángolását, súlyosbodását, a terhességek kedvezőtlen kimenetelét és számos sérülést okozhat. A hőhullámok veszélyeztetik az egészségügyi ellátórendszerek és más kritikus infrastruktúrák működését; a klímaváltozás növeli a hőséggel összefüggő halálozás arányát, ami szükségessé teszi az egészségvédelemre fordított összegek növelését.
Mindezek szükségessé tették a hőség hatásainak csökkentésére szolgáló stratégiák kialakítását. A WHO Európai Regionális Irodája 2008-ban meghatározta hőség-egészség figyelmeztető rendszerek alapvető működési elemeit (amelyeket időről-időre frissít), és javasolta a tagországoknak az átfogó hőség-egészségügyi cselekvési tervek kidolgozását. (Egészségügyi Világszervezet. Európai Regionális Iroda, 2008, 2021)[1],[2]
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) jogelőd intézménye, az Országos Közegészségügyi Központ 2005-ben dolgozta ki a hőségriasztás rendszerét, azóta minden évben 1-5 alkalommal vált szükségessé a hőségriasztás kihirdetése.
Hőségriasztási rendszerünk jogszabályi háttere
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdés l) pontja szerint:
„4. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata
l) klíma-egészségügyi intézkedések megtétele, a hőségriasztás országos rendszerének működtetése,”
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központról szóló 333/2023. (VII. 20.) Korm. rendelet szerint:
„2. § (1) Az NNGYK-t az országos tisztifőorvos vezeti.”
A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései szerint:
8. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az NNGYK-t jelöli ki
a) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.)
aa) 4. § (1) bekezdés k), l) és o) pontja,” pontjaiban foglalt feladatok végrehajtására.
Fenti jogszabályi előírásokra tekintettel a hőségriasztás országos rendszerét a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) működteti és a hőségriasztást az országos tisztifőorvos rendeli el.
A hőségriasztási rendszer bemutatása
A közegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében a magyar hőségriasztási rendszer – nemzetközi ajánlásokra és hazai vizsgálatokra alapozva – 2005-ben került bevezetésre. Az országos riasztás célja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok, az együttműködő szervezetek figyelmének felhívása a szükséges intézkedések megtételére, valamint a lakosság tájékoztatása a fennálló helyzetről és a szükséges teendőkről.
A riasztási fokozatok kritériumait környezetegészségügyi elemzések alapozták meg. Ennek megfelelően a fokozatok elrendelése az alábbiak szerint történik:
- fokozat: Figyelmeztető jelzés belső használatra, kb. napi 25°C-os, vagy azt meghaladó középhőmérséklet esetén.
- fokozat: a meteorológiai előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 25°C-ot.
- fokozat: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 27°C-ot.
A hőségriasztást, annak fokozatát, valamint az érvénybe lépés időpontját, illetve amennyiben az előreláthatóan prognosztizálható, annak várható időtartamát az országos tisztifőorvos határozza meg és hirdeti ki, és erről a vármegyei kormányhivatalok, valamint rajtuk keresztül az illetékességi területükön működő egészségügyi szolgáltatók vezetői értesítést kapnak. Az előrejelzési adatok változása esetén, amennyiben szükséges, a hosszabbításra vagy fokozat módosításra vonatkozó intézkedésekre is sor kerülhet.
A várható magas hőmérséklet azonban nem csak egészségügyi szempontból okozhat problémát, hanem egyes helyeken akár az infrastruktúra bizonyos elemeinek átmeneti működési zavarait is eredményezheti. A hőséghullám egészségügyön kívüli területeire (infrastruktúra, áram- és vízellátás, közlekedés stb.) gyakorolt hatásainak megítélése és a szükséges intézkedések megtétele azonban az ebben hatáskörrel rendelkező tárcák, hatóságok kompetenciája, ezért a kiadott hőségriasztásról az együttműködő, illetve érintett szervezetek is tájékoztatást kapnak.
Az NNGYK folyamatos kommunikációt folytat az írott, elektronikus és közösségi média csatornáin keresztül is a hőségriasztással kapcsolatban (Tisztifőorvos Facebook oldal, https://www.nngyk.gov.hu). 2023-tól a hőségriasztás elrendelésével kapcsolatos információk a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság VÉSZ, okostelefonokra és táblagépekre kifejlesztett veszélyhelyzeti értesítési szolgáltatás applikáción keresztül is közlésre kerül.
Az egyértelmű és egységes kommunikáció jegyében a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. veszélyjelző rendszerében a figyelmeztető előrejelzéseket 2023. májusától a hőség helyett magas középhőmérsékletre adja ki. A változás annak érdekében történt, hogy egyértelműbb legyen: a hőségriasztást a NNGYK vezetője, az országos tisztifőorvos rendeli el figyelembe véve a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzéseit, veszélyjelzéseit[3].
Hőségriasztások az elmúlt években
Az alábbiakban bemutatjuk a napi hőmérséklet és a napi halálozás alakulását 2011-2024. között, a II. és III. fokozatú hőségriasztást is jelölve (1. ábra).
1. ábra Hőségriasztások és többlethalálozás. országos napi halálozás a hőmérséklettel összefüggésben (2011-2024).
A hőségriasztási rendszer felülvizsgálatával és fejlesztésével kapcsolatos tudományos cikk az alábbi linken érhető el:
https://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2024-1/EgTud.2024.1.36.pdf
Hőhullámok a jövőben
A főosztály részt vesz a klímaváltozásból eredő közvetlen és közvetett egészségi hatások korai felismerését szolgáló módszerek, eljárások kidolgozásában.
A 2014-ben létrehozott Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása során az NNGYK jogelődje, az Országos Környezetegészségügyi Intézet a hőhullámok okozta többlethalálozásra vonatkozó vizsgálatokat végzett. Országos szinten 2005-2014 között a hőségnek tulajdonítható átlagos éves többlethalálozás kb. 780 eset volt, amely a 2021-2050 között várhatóan kb. 2000 esetszámra emelkedik a jelenlegi sérülékenységet, valamint változatlan populációt feltételezve. A távolabbi jövőben, 2071-2100 között, a hőségnapok számának és intenzitásnak növekedése miatt átlagosan kb. 5800 esetre nő az éves többlethalálozás.
The effect of climate change on heat-related excess mortality in Hungary at different area levels János Bobvos, Tibor Málnási, Tamás Rudnai, Dóra Cserbik, and Anna Páldy IDŐJÁRÁS, 2017.1.3 (p. 43–)
Hőségriasztási rendszerünk közel két évtizede működik. Annak ellenére, hogy 2015-től egyre melegebbek a nyarak, a hőségriasztások alatti többlethalálozás csökkenő tendenciát mutat, ami az alkalmazkodás eredményességére utal. A hőstressz körülményeinek előre jelzett változásai a halálozás és a munkatermelékenység csökkenésével járnak. Még egy 2 °C-kal melegebb világ esetén is 2-3-szorosára nőhet a hőség okozta halálesetek száma a városi területeken a jelenlegi éghajlathoz képest[4]. A hőség okozta veszteségek és károk további csökkentésének egyik eszköze lehetne a hőségtervek készítésének előírása az intézkedések végrehajtásának ellenőrzését szabályozó rendelet keretében. A hőségtervek kialakítását segítő módszertani útmutatók elérhetők az NNGYK honlapján az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti intézmények, valamint az önkormányzatok számára.
A hosszú távú tervezési intézkedések, valamint az oktatás és a kommunikáció kulcsfontosságú elemei a figyelmeztető rendszer sikerének.
A hazai szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben elvégzett hőségtervek felméréséről (2019-2021) készített publikáció az alábbi linken érhető el:
https://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2024-1/EgTud.2024.1.4.pdf
Klímaindikátorok Magyarországon
A jelenleg zajló klímaváltozás döntően az emberi tevékenységnek tulajdonítható, és már nem magyarázható az éghajlat természetes változékonyságával. A jelenséget döntően az üvegházhatású gázok (ÜHG) légkörbe bocsátása okozza, közvetlenül tapasztalható következménye a hőmérséklet emelkedése, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása. Ezen körülmények idővel az ökoszisztémára, a társadalomra, a gazdaságra és az emberi egészségre is hatást gyakorolnak.
https://www.ksh.hu/s/helyzetkep-2023/#/kiadvany/klimaindikatorok-magyarorszagon
[1] World Health Organization Regional Office for Europe: F. Matthies, G. Bickler, N. Marin, S. Hales (Eds.), Heat-health Action Plans, WHO Regional Office for Europe (2008) https://www.who.int/publications/i/item/9789289071918
[2] World Health Organization. Regional Office for Europe: Heat and Health in the WHO European Region: Updated evidence for effective prevention. WHO Regional Office for Europe https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/339462/9789289055406-eng.pdfS
[3] (2023. május 4.)
[4] Casanueva A, Burgstall A, Kotlarski S, Messeri A, Morabito M, Flouris AD, Nybo L, Spirig C, Schwierz C. Overview of Existing Heat-Health Warning Systems in Europe. Int J Environ Res Public Health. 2019 Jul 25;16(15):2657. doi: 10.3390/ijerph16152657
Szakterületek
